A Köztársasági Elnöki Hivatalnak (KEH)az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szabó Béla az erdélyi magyar nyelvű orvosképzés elősegítéséért és annak jövőjéért folytatott tevékenysége elismeréseként kapta meg az érdemérmet. A kitüntetés átadását követő fogadáson a köztársasági elnök kiemelte, hogy az elismerés nemcsak Szabó Bélának, hanem mindazon oktatóknak is szól, akik az erdélyi magyar orvosképzés megőrzéséért és jövőjéért tettek és tenni kívánnak - olvasható a közleményben.
A kommüniké szerint Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az átadási ünnepségen kifejtette: az egyetem magyar oktatói már több mint egy éve küzdenek azért, hogy a hatályos román törvények betartásával megalakíthassák a magyar nyelvű tagozatot, amelyre "jelen körülmények között legalább olyan nagy szükség van, mint az egyetem marosvásárhelyi megalakulása idején".
A 2011 januárjában megjelent új romániai tanügyi törvény a MOGYE-t a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemhez hasonlóan multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetővé teszi, hanem tételesen elő is írja az önálló magyar tagozat létrehozását - emlékeztet a KEH.
A ceremónián mások mellett részt vett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Szőcs Géza, a tárca kultúráért felelős államtitkára, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói. A Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést Schmitt Pál alapította 2010 szeptemberében.
Annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki életútjával, szakmai tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett, különösen a tudományok, az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatásában, a természeti környezet megóvásában, valamint művészi alkotói és előadói, illetve a köz szolgálatában végzett tevékenységével.
2012. január 26., csütörtök
Az államfő kitüntette a marosvásárhelyi orvosi egyetem dékánhelyettesét
Fogyasztóvédelmi intézkedési tervet fogadott el a kormány
A középtávú fogyasztóvédelmi politika végrehajtásához szükséges kormányhatározat három területen ír elő kormányzati intézkedéseket, így fejlesztik a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét, fenntartják a békéltető testületeket, és új alapokra helyezik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetekkel való együttműködést.
A tárca kiemeli, hogy az Európai Unió jelenlegi fogyasztóvédelmi politikai stratégiája általános célként fogalmazza meg, hogy az unióban a polgár akárhol vásárol, biztos lehessen benne, hogy egyformán hatékony védelemben részesül. Ennek megfelelően Magyarországon is olyan fogyasztóvédelmi politikát kellett alkotni, amely az ország polgárainak egyformán magas szintű védelmet biztosít bármilyen termék megvásárlása vagy szolgáltatás igénybe vétele esetén.
Ennek eléréséhez az NGM szerint szükség van a hazai fogyasztóvédelmi politikai szemléletváltásra: a fogyasztót magabiztossá kell tenni, hogy saját ügyeit kellő felelősségtudattal tudja kezelni, emellett a speciálisan védendő fogyasztók (gyermekek, fiatalkorúak, idősek, fogyatékossággal élők) helyzetét hatványozottan kell erősíteni.
A közlemény szerint az új fogyasztóvédelmi politikában meghatározott legfontosabb feladatok: a határozott állami fellépés és szerepvállalás erős, jól működő állami fogyasztóvédelmi hatósággal, az arányos és következetes szankcionálási gyakorlat bevezetése a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásai során, a fogyasztói közérzet javítása érdekében a mainál erősebb, tudatosabb fogyasztói magatartás elősegítése, a békéltető testületek alternatív vitarendezésben betöltött szerepének biztosítása, valamint a célkitűzések megvalósítása érdekében együttműködés a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetekkel.
Budai: Működésképtelenné válhat a Malév
Rövid időn belül működésképtelenné válhat a Malév az elszámoltatási kormánybiztos szerint. |
Budai Gyula - miután hivatala elkészítette a Malév privatizációjával és visszaállamosításával kapcsolatos vizsgálatának összefoglaló jelentését - szerdán az MTI-nek azt nyilatkozta: a légitársaság jelenlegi tulajdonosi szerkezetét nézve - 95 százalék az államé, 5 százalék pedig egy orosz banké - megállapítható, hogy nem lesz olyan befektető, amely megvásárolná a Malévot, mégpedig a kisebbségi tulajdonos miatt.
Az állam pedig már egy fillér támogatást sem adhat a vállalatnak - mondta, majd ezzel kapcsolatban emlékeztetett az Európai Bizottság január eleji határozatára, amelyben a testület felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal "összeegyeztethetetlen" - 70-100 milliárd forint közötti - állami támogatás visszafizettetésére.
A kormánybiztos szerint mindebből az következik, hogy a Malév nem fog tudni forráshoz jutni, s rövid időn belül működésképtelenné válhat. Úgy véli, a légitársaság 2007-es privatizációja mindezt előrevetítette, "a felelősség pedig egyértelműen az előző, szocialista kormányzatot terheli". A Malévval kapcsolatos vizsgálatáról a politikus csütörtökön tart sajtótájékoztatót.
Budai Gyula január elején öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyével összefüggésben ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. catering szerződése.
Orbán: Magyarország államadóssága nem nőhet tovább
Az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó kormányfő azt mondta, optimista azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás március végéig megszülethet. Hozzátette azonban, hogy az időzítés az EU-tól és az IMF-től is függ. "Készek vagyunk konzultálni minden kérdésről - jelentette ki Orbán Viktor. - A helyzet világos, (a megállapodás - a szerk.) segíteni fog Magyarországnak abban, hogy a pénzügyi piacokon maradjon."
A miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország a következő egy vagy két évben megállapodás nélkül is képes volna pénzhez jutni a piacokon. Hozzátette azonban, hogy a jelenlegi 9 százalék körüli kamat mellett a piaci hitelfelvétel hosszú távon fenntarthatatlan lenne. Orbán elmondta: korábban közölte az EU-val, hogy Magyarország kész akár egy kicsivel magasabb kamatot is fizetni, mint ami az IMF-kölcsönökért szokás. Nem 3-4 százalékponttal többet, de egy ésszerűen megemelt kamatot.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy az európai kormányok a következő hónapokban sorra államkötvényeket bocsátanak ki nagy összegben, s ez sebezhetővé teszi Magyarországot. "Az első félévben az európai kötvénypiacon közlekedési dugó alakul ki. A mi kötvényeink értéke jóval kisebb, mint másoké, de a dugó akkor is dugó" - fogalmazott Orbán.
A kormányfő kijelentette: hajthatatlan abban a tekintetben, hogy Magyarország államadóssága nem nőhet tovább, és keresi a módját annak, hogy a gazdasági növekedés élénkítésével az ország "kinője" az adósságproblémát. "Csoda lenne gazdasági növekedés nélkül csökkenteni az adósságot" - mondta.
Orbán Viktor világossá tette, hogy Magyarország nem a válság "elinflálásával" akar előrelépni. "Most ez (a forint leértékelése) lehetetlen. Hátrányos lenne a családoknak a nagyon nagy jelzáloghitelek miatt, a vállalatoknak, s azért is, mert az államadósság 40 százaléka külföldi devizában van" - mondta.
A miniszterelnök szerint politikai pályafutása "legnagyobb intellektuális kihívását" jelenti, hogy olyan gazdaságpolitikát kell összeállítania, amely "megfékezi az eladósodottságot, a GDP 3 százaléka alá nyomja a költségvetési hiányt, miközben az EU több tagállamában recesszió van, itthon pedig kicsi növekedés".
Orbán bizonyos abban, hogy az idén és 2013-ban sikerül a GDP 3 százaléka alatt, az először tavaly elért szinten tartani a költségvetési hiányt. Az idei költségvetési deficit 3 százalék alatt tartása "nem okoz gondot számunkra" - jelentette ki a miniszterelnök. Ami az EU Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárását illeti, Orbán azt mondta: "teljesen biztos vagyok benne, hogy az eljárásnak jelenleg nincs racionális gazdasági alapja".
Magyarország eddig meghozott költségvetési és gazdasági intézkedései, amelyeknek célja az emberek visszavezetése a munkaerőpiacra és leválasztásuk az állami támogatásról, annyira szigorúak, hogy "nincs okunk bármit ajánlani a Nemzetközi Valutaalapnak. Magyarország gazdasági programja brutálisabb, mint amit az IMF javasolhat" - közölte Orbán Viktor.
Kijelentette, hogy a 2013-as költségvetés nem számol a rendkívüli válságadókkal, amelyeket a kormány a bankokra, távközlési, kiskereskedelmi és energiaszolgáltató vállalatokra vetett ki, hogy pótolja a csökkentett személyi jövedelemadó miatt keletkezett költségvetési veszteséget. Sok közgazdász ezeket az intézkedéseket "nem ortodoxnak" nevezte, de Orbán az interjú során "újító jellegűnek" nevezte őket.
Ami az EU és Magyarország vitáját illeti, a tudósítás szerint a magyar kormány két kérdésben nem akar engedni: a Magyar Nemzeti Bank elnökének csökkentett fizetése és az elnök alkotmányra leteendő esküje ügyében. "Egy fizetési plafon, amely tízszerese az átlagkeresetnek, szerintem elfogadható. Nem értjük, miért tartja ezt az EU a központi bank függetlensége elleni támadásnak" - mondta Orbán Viktor.
Minden egyéb kérdésben Magyarország kész tárgyalni. "Nincs megvitathatatlan kérdés. Természetesen vannak stratégiai intézkedések, amelyekről nem mondhatunk le. Ezek olyan erős tartóoszlopok, amelyeket nem lehet lerombolni. Ezek közé tartozik Magyarország versenyképessége, az adósság növekedésének kizárása és a középosztályra alapozott gazdaság" - fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Tárki: változatlan a kormánypártok előnye
Az intézet a kutatásról szerdán tájékoztatta az MTI-t. Eszerint a kormánypártokra a teljes népesség 18 százaléka, az MSZP-re pedig 11 százalék voksolna, egy-egy százaléknyival kevesebben, mint decemberben. A Jobbikra ugyancsak 11, az LMP-re pedig 4 százalék szavazna egy most esedékes parlamenti választáson. A megkérdezettek fele ugyanakkor bizonytalan, vagy nem árulja el pártszimpátiáját.
A Fidesz-KDNP támogatottsága a decemberi 40-ről 37 százalékra, az MSZP-szavazók tábora 25 százalékról 23-ra csökkent a pártválasztók között. A Jobbik ebben a körben szintén 23, az LMP 9 százalékra számíthat, mindkét eredmény egyszázalékos javulás a múlt hónaphoz képest.
A Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak aránya a teljes népesség 2, a pártválasztók 4 százaléka. A Tárki január 11-e és 17-e között végezte reprezentatív felmérését, ezer választókorú megkérdezésével.
Sikeres a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat
Mint írják: az állam hivatalosan idén január elsejétől biztosítja a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (NTG) keresztül a kormányzati szervek és háttérintézményeik infokommunikációs ellátását. A korábban egyetlen piaci szolgáltató által működtetett hálózat helyett az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. infrastruktúrájára épülő hálózat az eddiginél jóval olcsóbban képes kiszolgálni a kormányzat telekommunikációs igényeit.
|
Vályi-Nagy Vilmos beszámolt az indulás óta eltelt időszak tapasztalatairól, valamint az eddigi visszajelzésekről. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy az intézményeknél a sávszélesség bővülése mellett az egyéb telekommunikációs szolgáltatások is hibátlanul működtek, az átállás mindenütt észrevétlenül zajlott. Az idén tovább bővítendő Nemzeti Távközlési Gerinchálózat felállítása kiváló kezdeményezésnek bizonyult, amelyet az eddigi intézményi visszajelzések is megerősítettek.
Mint emlékezetes, a jelenlegi hálózat elődjét, az Egységes Kormányzati Gerinchálózatot (EKG) az előző Fidesz kormány hozta létre 2001-ben. Az elmúlt nyolc évben egyetlen piaci szereplőhöz kiszervezett szolgáltatás helyett a gerincháló nemzeti működtetésbe vonását a Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportjának vezetője, Koszorús László országgyűlési képviselő indítványára fogadta el a Parlament.
„Sokan kételkedtek az állami szerepvállalás sikerében, de közel egy hónapos biztonságos éles üzem után elmondható: az állam jó gazda, a tapasztalatok meggyőzőek” – hangsúlyozta Oroján Sándor, az Infokommunikációs Munkacsoport ügyvivője.