Jelentős változások az utazási kedvezmények rendszerében

Még idén megkezdődhet a használatarányos elektronikus útdíj-rendszer kialakítása - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára, aki az új személyszállítási törvényből adódó átalakításokról is beszélt.

Az autópálya-használattal arányos, elektronikus útdíj-rendszer versenyképessé teheti a vasúti teherszállítást a közútival szemben - mondta Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, aki szerint többszörösére nő a teherforgalom díja az autópálya-használati díjjal, így a vasútra terelődhet a teherforgalom. Az elektronikus útdíj bevezetéséhez szükséges rendszer kiépítése még idén megkezdődhet - tette hozzá Völner Pál. Egy kormányhatározat szerint egyébként 2013. július 1-jétől már üzemelni is kell a rendszernek.

Az államtitkár elmondta: a konvergencia-programban meghatározott cél szerint évi 150 milliárd forintot kíván a Nemzetgazdasági Minisztérium ezen a jogcímen az úthasználóktól beszedni. Ez azt jelentené, hogy a közutak karbantartása állami költségvetési szerepvállalás nélkül finanszírozható lenne.

Kiemelte, a tárcánál azon is dolgoznak, hogy a fuvarozók mellett a tíznapos matrica árát sokalló autósok is áttérhessenek a használatarányos útdíjra. Völner Pál arról is beszélt, hogy az új személyszállítási törvény a következő átalakítások keretét adja meg. Ha a pénz meg lett volna, akkor ezt a Közösségi Közlekedési Holdingot létre lehetett volna hozni, más kérdés, hogy milyen méretben és keretek között - tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az év második felétől kezdődő átalakítások során a jelenlegi 24-ről 6-8-ra csökkentik a Volán társaságok számát, a MÁV esetében pedig létrehoznak egy személyszállítási és egy pályavasúti társaságot. Ennek a két társaságnak kell abból a több mint 30 cégből álló céghalmazból kiválasztani magának azokat, akikre szüksége van. Ami ezen kívül marad, az vagy megél piaci alapon, vagy nem az államnak kell fenntartani, miután nem közösségi célokat szolgáló cégekről van szó.

Kell-e 1500 ember a MÁV-központba, és kell-e és 1200 személyautó egy vasúti társaság használatába - ezeket a kérdéseket tartja fontosnak az államtitkár, aki szerint ezeket meg kell vizsgálni. A tartalékokat nem a váltóőröknél, vagy a mozdonyvezetőknél kell megtalálni, hanem a központi irányításnál - tette hozzá.

A kedvezmények kapcsán az államtitkár úgy fogalmazott: az elképzelések abba az irányba tartanak, hogy az alapvető csoportok - nyugdíjasok, diákok és mozgássérültek - kivételével az összes többi kedvezmény vagy üzletpolitikai, vagy munkáltatók, esetleg más ágazati tárcák által finanszírozott kedvezmény legyen, aminek nem lenne köze a menetjegyekhez és bérletekhez.

(MTI - fidesz.hu)

Láng: Szakmai érvek mentén folyt az egyeztetés

Üdvözli a kerületi szinten szerveződő kormányzati hivatalokról szóló javaslatot Láng Zsolt, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) elnökségi tagja, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes elnöke.

A kormánypárti politikus, II. kerületi polgármester az MTI-nek azt nyilatkozta: a 23 fővárosi kerület vezetői már a kezdetekkor egyhangúlag azon az állásponton voltak, hogy a körzetek határainak igazodniuk kell a kerületek határaihoz. Mint indokolta, a kerületek átlagosan 70-80 ezres lakosságszáma megfelelt az országosan egy-egy járáshoz tartozó lélekszámnak, és a feladatok száma is hasonló, vagyis leghatékonyabban így lehet felépíteni a rendszert.     A korábbi, hét-nyolc budapesti körzetről szóló koncepcióról lépésről lépésre folytak az egyeztetések, elsőként a hatáskörök telepítéséről jutottak megállapodásra, majd a legjobb területi felosztásról állapodtak meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) és a szaktárca vezetőjével, Navracsics Tiborral - mondta Láng Zsolt, kiemelve, hogy a miniszter maximálisan együttműködő, kompromisszumkész volt, az egyeztetések kizárólag szakmai érvek mentén folytak.     Jelezte azt is, hogy a tárca elfogadta a polgármesterek érveit, és emiatt volt az, hogy közösen nyújtottak be módosító indítványt a parlamentnek. A sajtóban megjelent visszhangokra utalva kijelentette, a megállapodás nem arról szól, hogy "ki kit nyomott le", hanem arról, hogy igenis meg lehet beszélni a dolgokat, és a kormányzat hallgat a józan érvekre.     A BÖSZ elnökségi tagja úgy vélekedett: minden félnek az az érdeke, hogy a Budapesten élőknek a legjobb és a legelérhetőbb szolgáltatás jöjjön létre. Mint mondta, az érdemi egyeztetéseken túlvannak, azoknak a későbbi, a feladat- és hatáskörökről szóló módosító indítványokban is nyomuk lesz.     A Fidesz-KDNP képviselői - köztük fővárosi polgármesterek, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár, valamint Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere - kedden nyújtottak be módosító indítványt a járási törvényjavaslathoz, eszerint a közigazgatási tárca által tervezett körzetek helyett kerületi szinten szerveződhetnének a 2013. január 1-jén létrejövő állami hivatalok Budapesten.     Magyarázatuk szerint Budapesten az államigazgatás legalsó szintjének ma és hosszú távon is a kerület tekinthető a legalkalmasabbnak. A kerületek átlagos lakosságszáma nem indokolja, hogy a kerületeknél akár kisebb, akár nagyobb területi egységekben szervezze meg az állam a járásokhoz telepíteni tervezett államigazgatási hatásköröket. (MTI-fidesz.hu)

Berlinben folytat tárgyalásokat Győri Enikő

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára szerdán Berlinben találkozik Michael Link német külügyi államminiszterrel és Thomas Steffennel, a szövetségi pénzügyminisztérium európai és nemzetközi gazdasági ügyeiért felelős államtitkárával. A megbeszélések célja az Európai Unió előtt álló kihívások áttekintése, különös tekintettel az unió többéves pénzügyi keretére és a további bővítésre.

A magyar államtitkár kedden részt vett és felszólalt Luxembourgban azon a tanácskozáson, amelyen 12 EU-tagállam illetékesei kinyilvánították: az évtized hátralévő részében is erős kohéziós politikát tartanak szükségesnek, és nem fogadják el azt, hogy az uniós kiadások bármiféle további csökkentése egyedül ezt a területet sújtsa.

(MTI-fidesz.hu)

Szijjártó: Magyarország meg tud állni a saját lábán

Magyarország a saját lábán meg tud állni, finanszírozni tudjuk magunkat a piacokról, de nem mindegy, hogy ennek milyen költsége van – mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a köztévé Ma reggel című műsorában szerdán.

Pozitív fejleményeket hozott az Orbán-Barroso találkozó. A miniszterelnök szerint lényegében elhárultak az akadályok és hamarosan kezdődhetnek az IMF-tárgyalások. A hírre a forint erősödni kezdett. Az Európai Bizottság szerdán dönt a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásokról, de most már Brüsszelben is azt mondják: sokat közeledtek az álláspontok.

Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője a Ma reggelben elmondta, hogy a Barrosóval való találkozó pozitív fejleményeket mutatott. A nyitott kérdések elsöprően döntő többségét megoldottuk, s van néhány kisebb jelentőségű ügy, amelyben a nyitott kérdések lezárása majd az Európai Bíróság hatáskörébe fog tartozni – közölte.  „Az, hogy sok kérdést meg tudtunk oldani, az a nagyon alapos és nagyon intenzív konzultációknak köszönhető” – mondta a szóvivő, hozzátéve: áttörés előtt állunk.

Az IMF-fel és az Európai Unióval folytatott tárgyalások mielőbbi megkezdése, és a reménybeli mielőbbi megállapodás Magyarország elemi érdeke – közölte Szijjártó Péter. Egy olyan biztonsági hálóra van szükség, amely megszilárdítja a pozíciónkat a piacokon - mondta a szóvivő.

„Magyarország a saját lábán meg tud állni, finanszírozni tudjuk magunkat a piacokról, de nem mindegy, hogy ennek milyen költsége van” – közölte. Hozzátette: Ha megállapodást kötünk, akkor a pénzügyi piacokról olcsóbban tudjuk finanszírozni magunkat, mert kevesebb kamatot kell fizetni arra a pénzre, amelyet a piacok bocsátanak az ország rendelkezésére – magyarázta Szijjártó Péter.

(hirado.hu-fidesz.hu)

A mezőgazdaság feladása

Boros Imre: A szaporodó adósságoknak pedig növekvő a terhe (kamatkiadás). Spórolni kellene az agrárszubvenciókon, hogy legyen több pénz a kamatokra – így szól a fináncverdikt. Ezen felül növelni lehet a banki bevételeket úgy is, hogy az agrárpiacok megnyitásáért cserébe a bóvliélelmiszert termelő országok előzékenyen beengedik piacaikra a viharvert bankokat. Hát igen, így majd eltűnik Európából a mezőgazdaság, parlagon maradnak a földek és a rossz minőségű élelmiszer miatt több lesz a megbetegedés.

(Magyar Hírlap, 2012. április 21.)

Nyitrai Zsolt: Nem lesz internetadó

"Biztos vagyok benne: internetadó nem lesz" - közölte Facebook-oldalán szombaton Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt infokommunikációért felelős államtitkára.

A 2011. szeptemberétől már a Miniszterelnökség miniszterelnöki biztosaként dolgozó Nyitrai Zsolt cáfolatának előzménye, hogy az Origo hírportál minisztériumi forrásokra hivatkozva pénteken arról írt: a Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg, a tárca szerint az ebből származó bevétel elérheti a 40-50 milliárd forintot.

Nyitrai Zsolt politikusi pályafutása során mindvégig következetesen ellenezte az internethasználat megadóztatását. 2008. április 10-én a következő közleményt adta ki a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény módosításaként napvilágot látott javaslatra reagálva:

"A Fidesz informatikai és telekommunikációs munkacsoportja elfogadhatatlannak tartja ezt a javaslatot. (...) A mi felfogásunk szerint az internetnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, ezért elveinkkel nem fér össze semmilyen típusú áremelés. A bevezetni kívánt internetadó érintene minden netező polgárt, továbbá a magyarországi szolgáltatókat és minden informatikával foglalkozó céget. (...) A mai Magyarországon digitális szakadék van, a bevezetni kívánt internetadó ezt a szakadékot mélyítené, ezért azt támogatni nem fogjuk, eltörlésére módosító javaslatot nyújtunk be."

(MTI - fidesz.hu)

Mennyi is az annyi?

Mohi Csaba: Valóban, elérkezett az idő, hogy mi is olvassunk és nézzük meg ténylegesen, mit ír elő nekünk kötelezően az Európai Unió alapszerződése. A 126. cikk a következőket rendeli: „A tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt. Ennek elősegítése érdekében a bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok költségvetési helyzetének alakulását a jelentős mértékű eltérések feltárása érdekében. A bizottság azon kritérium alapján vizsgálódik, hogy a tervezett vagy tényleges költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya túllépi-e a háromszázalékos referenciaértéket.”

Az alapszerződés a tagállamok számára kettő „kimentő kivételt” is megfogalmaz, vagyis a következő esetekben a bizottság az unió irányadó jogszabályi előírásának megfelelően nem indít „túlzottdeficit-eljárást”, amennyiben a deficit aránya jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet, vagy a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez.

Mindazok számára, akik olvasni tudnak, egyértelmű, hogy a fenti feltételek közül valamennyit teljesíti Magyarország. A bizottsági határozatok megalapozatlanok, súlyos jogsértést valósítanak meg. Az alapszerződés semmiféle lehetőséget nem nyújt arra, hogy a bizottság az eljárást bármely vélelmezett, jövőbeni deficit feltételezett bekövetkeztére alapíthassa. Az ilyen, rosszindulatú prejudikációt az unió jogrendje kifejezetten tiltja. Hangsúlyozni kell ezt az egyébként elemi jogi követelményt, mert a bizottság „eurokratái” – ideértve Barroso elnököt is – Magyarországot egybehangzóan arra hivatkozva marasztalták el, és tervezik mintegy ötszázmilliárd forintnyi kohéziós támogatástól megfosztani, mert „jóllehet a vizsgálat időpontjában a magyar deficit megfelel az uniós követelményeknek, de mi lesz, ha jövőre már nem felel meg?” Azt, hogy 2013-ban a magyar költségvetési hiány mennyi lesz, majd vizsgálja meg a bizottság ugyancsak jövőre.

(Magyar Hírlap, 2012. április 21.)

Rágalmazás miatt Budai Gyula ismét feljelentette Török Zsoltot

Rágalmazás gyanúja miatt feljelentést tesz Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, amiért Török Zsolt, az MSZP szóvivője pénteken politikai és gazdasági "üzletágakat" működtető vállalathoz hasonlította a Fideszt, és azt mondta, a "földmutyirészleget" "Fazekas Sándor, Busi Lajos és Budai Gyula mint samesz neve fémjelzi".

Az elszámoltatási kormánybiztos az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy Török Zsolt pénteki sajtótájékoztatóján folytatta "minden alapot nélkülöző ámokfutását, amellyel a kormány több prominens képviselőjét próbálta bemocskolni".

Budai Gyula - aki egyben a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára - visszautasította az MSZP szóvivőjének a tárcával és annak vezetőivel kapcsolatos szavait, majd emlékeztetett, hogy a VM éppen a hetekben indította el operatív programját, amellyel "felszámolhatják a magyar termőterületek hatalmas hányadát sújtó zsebszerződéses gyakorlatot, és a tárca az elmúlt hónapok során a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten keresztül kis- és középbirtokos termelőknek jelentős területeket adott haszonbérbe".

A "földmutyik" szerinte éppen a szocialisták nyolcéves kormányzásához köthetők, amikor több tízezer hektár állami földet adtak el, illetve bérbe "a holdudvarukhoz tartozó személyeknek és nagygazdaságoknak". A kormánybiztos-államtitkár Török Zsolt szavai miatt hétfőn rágalmazás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz. Budai Gyula egyúttal felidézte, hogy a szóvivő korábbi, szerinte ugyancsak nem helytálló kijelentéseivel kapcsolatban már két esetben tett rágalmazás miatt feljelentést, és az egyik ügyben Török Zsolt már vádlottként szerepel.

(MTI - fidesz.hu)

"Hogy fogják így bebizonyítani, hogy lehet más a politika?" + hang

Nagyon rossz irányba vezet, hogy valódi politizálás helyett személyeskedésre építi kampányát több ellenzéki politikus – mondta a második kerületi időközi választással kapcsolatban, a Lánchíd Rádióban Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, szombaton.

Sem az LMP, sem pedig az MSZP nem tudott önálló jelöltet állítani – utalt Selmeczi Gabriella arra, hogy a baloldali ellenzéki pártok közös, „független” jelöltet indítanak a II. kerületi időközi választáson. Hozzátette: „talán ennek az az oka, hogy előre tartanak a súlyos vereségtől, és így ki tudnak bújni a megmérettetés alól”.


Selmeczi Gabriella nyilatkozata a Lánchíd Rádióban

„Egy pártnak a legalapvetőbb feladata az, hogy egy választáson elinduljon, lehetőséget adva a választópolgároknak arra, hogy véleményt formáljanak programjáról és jelöltjéről” – vélekedett a fideszes képviselő. Ezzel összefüggésben kiemelte: ugyanakkor érdekes, hogy az LMP összeborul az MSZP-vel és a Gyurácsány-párttal. „Hát hogy fogják így bebizonyítani, hogy lehet más a politika?” – tette fel a kérdést Selmeczi Gabriella.

Lehet, hogy annyira összetörtek népszavazási kezdeményezésük kudarca miatt, hogy bánatukban a szocialisták nyakába borultak? – fogalmazott. Nem kellene ilyen gyorsan feladni, érdemes lenne dolgozni, jelöltet állítani és programot alkotni – javasolta a legkisebb ellenzéki pártnak a Fidesz szóvivője.

A kampány eldurvulásával kapcsolatos újságírói felvetésre Selmeczi Gabriella úgy reagált: tény, hogy a II. kerületben magas színvonalú volt a politikai kultúra, amelyre nem voltak jellemzőek az utóbbi időkben elkövetett atrocitások. „Én is hallottam, hogy Makra Krisztinát, jelöltünket alávaló módon próbálják ellehetetleníteni” – jegyezte meg. Ez mindig annak a jele, hogy nem tudnak mit kezdeni; azaz nincs programjuk és eleve beárazzák a kudarcot, illetve próbálják a személyét lejáratni a jelöltnek – vélekedett a politikus.

Selmeczi Gabriella utalt rá, hogy a függetlennek mondott, de az MSZP, DK és LMP által támogatott jelöltről „sok mindent el lehetne mondani”. Azonban a Fidesz-KDNP nem hajlandó lesüllyedni erre a szintre - fűzte hozzá. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot a szóvivő, hogy a politikai kultúra nem fog elmenni ebbe az irányba. Szavai szerint ezt a választópolgárok tudják megakadályozni azzal, ha elutasítják azon jelöltek személyét, akik megkérdőjelezhető eszközökhöz nyúlnak a kampány során.

(fidesz.hu)

Bajszosokat a címlapra!

Pozsonyi Ádám: Lehetetlen nem Svédországra asszociálni, ahol a haladás már a puszta biológiai létet kezdi felszámolni. Írtak már sokat a genderelméletről. A heroikus küzdelemről a hagyományos nemi sztereotípiák ellen. Az óvodákról, ahol tilos az alábbi szavakat kimondani: apa és anya. Ahol semlegesnemű névmásokat és semlegesnemű illemhelyeket gyártanak a megkülönböztetésellenesség jegyében. Ahol kirekesztésnek számít, ha egy lánynak nem adhatják azt a nevet, hogy László, és egy bajuszos férfi nem lehet Mónika.

(...)

„A szabadság a mi számunkra egészen mást jelent, mint a te számodra – fejtegeti nézeteit a novellában (Stanislaw Lem: Csillagnapló) szereplő idős számítógép-atya. – A szabadság, amelyről én beszélek, nem az a szerény állapot, amelyre egyes emberek vágyódnak, mikor más emberek sanyargatják őket. Ekkor ugyanis ember az embernek ketrecrácsa, fala, kelepcéje és verme. Az a szabadság, amelyre én gondolok, a kölcsönös társadalmi nyomorgatások övezetén túl terül el, mert ezen az övezeten át lehet kelni épségben, és ekkor, új ellenállásokat keresve, megtaláljuk őket a világban és önmagunkban, s ellenfelünkké választjuk önmagunkat és a világot, hogy mindkettővel harcoljunk, és mindkettőt alárendeljük magunknak. S amikor ez is sikerül, megnyílik a szabadság végtelen üressége, mert minél többet lehet megtenni, annál kevésbé tudjuk, hogy mit kell tenni. (…) Ott, ahol mindenki csak az lehet, ami, kénytelen kitartani önmaga mellett. Ott, ahol mindenki más lehet, mint ami, fel fogja darabolni sorsát, átugrálva egyik létből a másikba. (…) Mikor a szeretett lényt meg lehet kettőzni, akkor már nincs szeretett lény, csak a szerelem kigúnyolása van, és amikor az ember akárki lehet, és akármilyen meggyőződést vallhat, akkor már senki, és nincs semmilyen meggyőződése” – írja, majd fejtegetéseit ezzel a gondolattal zárja: „A korlátok gyötrelmét a korlátok tökéletes hiányának gyötrelme váltja fel.”

(Magyar Hírlap, 2012. április 21.)

Nyelvbotlás

Stier Gábor: ...amikor a szlovák kormányfő kijelentette, hogy az elsők közt fogják korrigálni az állampolgársági törvényt, s egy kérdésre reagálva még hozzátette, Magyarország viszonylatában azonban továbbra is érvényesnek kell maradnia. Mindez diszkrimináció lenne, amely ütközik az európai joggal. Tisztában van ezzel a szlovák kormány is, így előbb Robert Kalinák belügyminiszter cáfolt, majd a kormányfő szóvivője közölte, Fico csupán azt akarta mondani, hogy mindezzel Pozsony nem a magyar törvényre reagál. E kényes helyzetben azonban ilyen nyelvbotlás megengedhetetlen. Hogy magát a szlovák kormányfőt idézzük, ez nem jó kezdet, s az sem szerencsés, ha a felek egymásnak a médián keresztül üzengetnek. Robert Fico már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a törvény diszkriminatív megváltoztatásának esetére a nemzetközi fórumokon teendő magyar lépéseket kilátásba helyező bejelentésére reagált így.

A témát azonban nem Budapest nyitotta újra, hanem Pozsony. S ha Fico tényleg pragmatikus együttműködésben gondolkozik, akkor érthetetlen az időzítés, s a közlés módjának megválasztása, a sajtón keresztül történő üzengetés is. Értjük, Ficót sokan nem szeretnék békegalambként látni, a választásokon szerzett biztos többség tudatában azonban a döntés most a saját kezében van. Belpolitikai kényszer tehát aligha diktálhatta ezt az elszólást. Sokkal inkább valószínűsíthető, hogy már a jövő heti varsói, Orbán Viktorral esedékes találkozója járhatott a fejében, s úgy gondolta, ezzel az arrogáns, provokatív fellépéssel, régi (vagy valódi?) énjét megvillantva erősíti tárgyalási pozícióit. Az állampolgársági törvény körüli vita újraélesztése persze nemcsak a nacionalistáknak dobott csont lehet, hanem elterelheti a figyelmet a kisebbségi jogok status quóját érintő ígéretekről is. Talán nem véletlenül, hiszen eddigi tettei nem igazán támasztják alá Fico fogadkozását. Leépülőben van az intézményi háttér, s általában véve is több jel a kisebbségek problémáival szemben a korábbi kormányzati ciklusban tapasztalt érzéketlenséget idézi fel.

(Magyar Hírlap, 2012. április 21.)

Kövér: Az SZDSZ legrosszabb vonásait idézi az LMP politikája + videó

Kövér László, az Országgyűlés elnöke elismerte, hogy húzódozott az esetleges köztársasági elnöki jelöltségtől. A politikus a HírTV Péntek8 című műsorában erről azt mondta: "hál’ Istennek, nem én leszek a köztársasági elnök". A beszélgetés során a házelnök kommentálta az ellenzéki pártok pozícióját is az államfőválasztás kapcsán.

A műsorvezetők azon felvetésére, jól látták-e, hogy a külső szemlélő számára úgy tűnt, szinte "menekül" a köztársasági elnöki jelöltségtől, de még a felkérés elől is, úgy válaszolt: "fényezhetném a válaszomat, de röviden, igen, jól látták".


Kövér László a Hír Tv Péntek8 című műsorában

Úgy fogalmazott: "ugyanakkor azt is világossá tettem, hogy (...) ha valamiféle kollektív bölcsesség alapján úgy dönt a két frakció, hogy én lennék, akire ez a súly nehezedik a jövőben, akkor nem éreztem volna morálisan felhatalmazva magamat arra, hogy elutasítsam". A Fideszben úgy szokott lenni, hogy az ilyen felkéréseknek "felelősségteljes megbízatásként, munkaként, legjobb tudásunk szerint" kell eleget tenni - mondta. Arra a kérdésre, hogy milyen programot vár el a köztársasági elnöktől, úgy fogalmazott: "a köztársasági elnök egy szimbolikus hatalomnak a birtokosa, ott programról beszélni legalábbis furcsa".

Morális értelemben botrány, hogy az MSZP a parlamentben van

"Ha én lettem volna, mint ahogy, hál’ Istennek, nem én leszek, akkor én nem alkottam volna semmilyen programot" - jegyezte meg, hozzátéve: szerinte az a helyes, ha egy köztársasági elnöknek nincs programja, hiszen hatásköreit, jogköreit világosan tartalmazzák az alkotmányos szabályok, és ő azoknak megfelelve "reprezentál". Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék tiltakozik, hogy egy pártpolitikust válasszanak köztársasági elnökké, Kövér László azt mondta: szerinte az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János megválasztásában, "mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet".

Hozzátette: "az lenne jó, ha egyáltalán nem lennének a parlamentben, ezt elmondtam már. (...) Morális értelemben egy botrány, hogy ők ott vannak". Az LMP kapcsán pedig közölte, nem érti, miért mondják, hogy kihagyták őket az államfőválasztás folyamatából. "Hogy jön egy tizenegy-tizenkét fős frakció ahhoz egy 386 fős parlamentben, hogy úgy tegyen, mintha az érdemi konzultáció ott kezdődne, amikor az történne, amit ők akarnak" - fogalmazott.

"Ne mondja senki, hogy a Fidesz politizálta át az államfői pozíciót!"

"Az élet ilyen, tetszettek volna több mandátumot szerezni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Tölgyessy Péter 1990-ben ugyanezt mondta a Fidesznek is. "Mitugrász agresszív, kivagyi kisebbség diktál, az SZDSZ legrosszabb vonásait idézi föl mindaz, amit az LMP csinál, ez egészen elképesztő" - fogalmazott Kövér László az LMP sikertelen népszavazási kezdeményezése kapcsán. Kövér László arról is beszélt, hogy ne mondja senki azt, hogy a Fidesz politizálta át az államfői pozíciót, és felidézte, hogy Göncz Árpád is "az SZDSZ ügyvivői székéből katapultált és esett a köztársasági elnöki székbe".

A Fidesz viszont mindvégig úgy viselkedett vele szemben, mint ahogy egy köztársasági elnökkel kell - emelte ki. Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a jelölő pártszövetség, hogy megvédje Áder Jánost, úgy válaszolt: "Áder Jánossal szemben is, nem tudom, hogy mi fog előkerülni, hogy valakinek megette a tízóraiját az oviban, vagy családon belüli erőszakot követett el, amikor megverte a húgát, vagy nem tudom, miről lesz szó a következő hónapokban".

Mindenkinek végig kell majd gondolnia, aki hasonló pozícióra pályázik, hogy az egész életét, életpályáját felteszi-e, "csak azért, hogy néhány nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terrorista, az úgy gondolja, hogy rajta keresztül lehet a legtöbbet ártani a politikai ellentábornak" - mondta Kövér László Schmitt Pál ügyére utalva.

(MTI - fidesz.hu)

Öt településen tartanak időközi választást

Öt helyen tartanak vasárnap időközi önkormányzati választást: Budapest II. kerületében és Miskolcon egy-egy önkormányzati képviselőt, a szintén Borsod megyei Sajószögeden és a Pest megyei Szobon polgármestert, a baranyai Erdősmecskén pedig településvezetőt és képviselő-testületet is választanak.

A II. kerületben, a pesthidegkúti 13-as számú egyéni választókerületben azért kellett időközi választást kiírni, mert egy önkormányzati képviselő február 15-i hatállyal lemondott. A mandátumért hárman versengenek: két pártjelölt és egy független induló.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két településen is időközi önkormányzati választást tartanak. Miskolc Martin-kertváros és Szirma választókerületében új képviselőt választanak, mert a térség képviselője tavaly december 26-án elhunyt. A szavazáson öt pártjelölt méretteti meg magát. Sajószögeden polgármestert választanak a település eddigi vezetőjének halála miatt, a posztért négyen indulnak, közülük hárman függetlenként.

A Baranya megyei Erdősmecskén polgármestert és képviselőket is választanak, mert a 405 lakosú község képviselő-testülete januárban feloszlatta magát. A polgármesteri székért két független jelölt indul, a négy képviselői helyre tizennyolcan pályáznak, mindannyian függetlenek.

A Pest megyei Szobon megismételt időközi polgármester-választást tartanak; a márciusi voksolást kampánycsendsértés miatt érvénytelenítették. A településen azért kellett időközi választást kiírni, mert a képviselő-testület január elején feloszlatta magát. Március 25-én a képviselő-választás sikeresen lezárult, de a polgármester-választás eredményét a három jelölt egyike megtámadta.

A választókat valamennyi helyen reggel 6 és este 7 óra között várják a szavazókörökben. Az önkormányzati választás egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, így az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja.

(MTI-fidesz.hu)

Répás: Az új rendszer alapja az összetartozás

A határon túli magyar óvodák támogatására indított külhoni magyar óvodák éve programról és a Határtalanul tanulmányi kirándulásokról adott tájékoztatást Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár felvidéki és anyaországi pedagógusoknak vasárnap Budapesten; az aznap zárult háromnapos programon, amelyen 30-30 felvidéki és magyarországi pedagógus vett részt, szó volt az eddigi nemzetpolitikai intézkedésekről is.

Répás Zsuzsanna az MTI-nek elmondta: a tanácskozáson szólt a nemzetpolitika kormányzati felépítéséről. Mint kiemelte: az új rendszer alapja az összetartozás, ennek jegyében alkották meg a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, az egyszerűsített honosításról szóló jogszabályt, és ez a szempont szerepel az új alaptörvényben is.

A helyettes államtitkár közlése szerint szó volt a nemzetpolitikai stratégiáról is, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet egyhangúlag fogadott el a múlt év végén. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: az elvi alapok megteremtése, a stratégiai keret elfogadása után a magyar nemzetpolitika a konkrét programok kidolgozásának fázisába érkezett.

Az egyik ilyen program a közelmúltban elindított külhoni magyar óvodák éve - jelezte. A határon túli magyar óvodák támogatására százmillió forintot különítettek el a Bethlen Gábor Alapnál.

Szólt még a Határtalanul osztálykirándulási programról is, amelynek célja, hogy valamennyi magyarországi iskolás a tanulmányai során legalább egyszer jusson el a határon túli magyar közösségek valamelyikéhez. Répás Zsuzsanna a program fontosságát érzékeltetve kiemelte: Magyarországon negyven évig gyakorlatilag tudni sem volt szabad arról, hogy határon túli magyar közösségek vannak, és mesterségesen megpróbálták elfelejtetni a magyarországi társadalommal, hogy léteznek külhoni magyar közösségek, és összetartozunk.

Nagyon nehéz ezt újra természetessé tenni - fogalmazott, megjegyezve: ebben a folyamatban az anyaországi magyarok lemaradtak a határon túliaktól. Számukra, ha valami természetes volt, az az, hogy a magyar közösséghez tartoznak - hangsúlyozta.

Répás Zsuzsanna fontosnak tartotta, hogy meg tudják szólítani a magyar fiatalokat. Ugyanakkor más a tananyag, és más, amikor személyes élményeket szereznek egy-egy külhoni kirándulás, testvériskolákkal való találkozó során - fejtette ki a helyettes államtitkár.

A Határtalanul programot márciusban három kategóriában hirdették meg: a Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek című felhívás keretében az alapfokú oktatás 7. osztályos tanulói (az általános iskolák, valamint a 6 és 8 osztályos gimnáziumok megfelelő évfolyamain tanuló diákok) külhoni utazásai támogathatóak. Az Együttműködés szakképző iskolák között című felhívás esetén magyarországi és külhoni szakképző iskolai oktatásban tanuló 9-12. évfolyamos diákok, míg az Együttműködés gimnáziumok között című felhívás keretében magyarországi és külhoni gimnáziumi oktatásban részesülő diákok együttműködésére lehet pályázni.

Az ez évi költségvetésben e célra 500 millió forintot különítettek el, a 2012/13-as tanévben mintegy ötszáz iskola, az iskolákon keresztül pedig csaknem tizenötezer diák kapcsolódhat be a programba.

(MTI-fidesz.hu)

Nyereséggel zárta a tavalyi évet a Fidesz

Nagyjából 130 millió forintos nyereséggel zárta a múlt évet a Fidesz, miközben a kormánypárt több mint 600 millió forintot fordított hitel-visszafizetésre.

A Hivatalos Értesítőben szombaton megjelent beszámoló szerint a Fidesznek 1 milliárd 293 millió forint bevétele volt 2011-ben. Ebből hozzávetőleg egymilliárd az állami támogatás, 144 millió tagdíjakból, 46 millió forint adományokból folyt be.

Ötszázezer forintnál többel öt magánszemély támogatta a Fideszt, köztük Deutsch Tamás, Járóka Lívia és Schöpflin György európai parlamenti képviselő. A félmilliósnál kisebb adományokból viszont több mint 30 millió forint gyűlt össze.

Külföldiek összesen 53 ezer forintot fizettek be a pártkasszába, ugyanakkor majdnem négymillió forintra tett szert a Fidesz fővárosi kerületi (V., XIII., XV., XVIII., XIX., XX.) önkormányzatoktól. A Fény utcai Piac Kft. 551 ezer, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. 806 ezer, a Patent Holding Kft. pedig 1,4 millió forinttal támogatta a nagyobbik kormánypártot, amely jogi személyektől összesen csaknem 10 millió forintot kapott.

A Fidesz hitelt nem vett fel 2011-ben, ellenben visszafizetett 613 millió forint tartozást, vagyis 1 milliárd 164 millió forintnyi kiadásainak több mint felét erre fordította. Működési költségekre 280, politikai tevékenységre 87, eszközbeszerzésre 15 millió forint jutott tavaly.

A Fidesz 2010-ben még 312 millió forint veszteséggel zárt, tavaly viszont 129 millió forint nyereséget ért el.

(MTI-fidesz.hu)

Közfoglalkoztatottak vehetnek részt az adatbevitelben

A kormány mintegy 274 millió forintot csoportosít át a költségvetésben azért, hogy közfoglalkoztatottak végezhessék a tavaly októberi népszámlálás adatbeviteli feladatait.

A szombati Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat 273,8 millió forinttal csökkenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) dologi kiadásaira szánt összeget, a pénz a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerül. A népszámlálási adatok bevitelében így a Start-munkaprogramban dolgozó közfoglalkoztatottak vehetnek részt. Az átcsoportosítás azonnali hatályú, az esetlegesen fel nem használt pénzt a KSH november 20-ig visszakapja.

A kormány márciusban módosította a tavalyi népszámlálással összefüggő feladatokról szóló kormányrendeletet, így a papír alapú kérdőívek gépi adatbevitelét március 1-je helyett két és fél hónappal később, május 15-ig kell megkezdenie az Educatio Kft.-nek. A kabinet akkor arról is határozott, hogy a cégnek közfoglalkoztatottakat is be kell vonnia a munkába.

Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője már február közepén jelezte az MTI-nek, hogy a gépi adatbevitel kezdete valószínűleg néhány hetet csúszik a közbeszerzési eljárás elhúzódás miatt. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter később egy parlamenti kérdésre adott válaszában azt közölte, hogy bár a népszámlálási adatok feldolgozása később történik meg, mint ahogyan a KSH eredeti ütemtervében szerepelt, ez azonban nem veszélyezteti az adatok pontosságát és megbízhatóságát.

(MTI-fidesz.hu)

Napirenden az egészségügy átalakítása

Az Országgyűlés jövő heti kétnapos ülésén járulhat hozzá a jelenleg önkormányzati fenntartású kórházak állami átvételéhez, továbbá elfogadhatja a kormány új személyszállítási törvényjavaslatát is. A képviselők hétfőn tárgyalják a gyöngyöspatai eseményekről készült bizottsági jelentést, míg kedden a járások kialakításáról folytatódhat a vita.

A parlament ülése a megszokott menetrend szerint 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyet az interpellációs időszak követ. A határozathozatalok során elsőként a kulturális örökség védelméről szóló törvényt módosíthatja a Ház, a változtatással a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások alapvető szabályait írná újra a kormány.

Ezt követi az a zárószavazás, amely alapján az önkormányzati fenntartású kórházak állami kézbe kerülnek május elsejével. Az állam így összesen 53 intézménynek válna tulajdonosává, fenntartójává, míg további 14 intézmény esetében magát a szolgáltatót nem venné át az állam, csak az intézmények által az átvett feladat ellátásához használt, bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon kerülne az államhoz.

A képviselők döntenek a kormány személyszállítási szolgáltatásokról szóló javaslatáról is, amelyben egyebek mellett egységes menetrend, valamint jegy- és bérletrendszer bevezetését kezdeményezik. A kabinet a közösségi közlekedés hosszú távú és kiszámítható finanszírozásának megteremtését várja az ellenzék által sokat támadott előterjesztéstől.

A szavazások után az úgynevezett egyenruhás bűnözés folyamatát feltáró eseti bizottság jelentéséről kezdődhet összesen 4 óra 20 perces időkerettel rendelkező általános vita. A kormányoldal és az ellenzék így 130-130 percben fejtheti ki véleményét a testület állásfoglalásáról, amelyek összegzése szerint a Jobbik és a Jobbikhoz köthető szervezetek tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet Gyöngyöspatán. A bizottság szerint az LMP és a hozzá köthető jogvédő szervezetek politikai hisztériakeltésre használták a Jobbik által mesterségesen előidézett társadalmi feszültséget az ország uniós soros elnöki tisztsége alatt.

Az előzetes napirend szerint kedden folytatódhat a járások kialakításáról szóló kormányzati javaslat előző héten elhalasztott általános vitája. Emellett sor kerülhet például a szakképzésről szóló törvénymódosítás, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló változtatások általános vitájára, továbbá tárgyalni kezdhetik a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról szóló határozati javaslatot is.

(MTI-fidesz.hu)

Megmaradhat a Cuha-völgyi vasútvonal

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint bízni lehet abban, hogy megmarad a személyszállítás a Veszprém-Győr vasútvonalon és működik a Cuha-völgyi vasút.

A politikus szombaton a Bakonyvasút ünnepnapján, Zircen hangsúlyozta: a Cuha-völgy, mint természeti érték, a vasútvonal és egyes objektumainak ipari védettség alá helyezése elegendő ok arra, hogy ez a vonal fennmaradjon.

Bödecs Barnabás, a Bakonyvasút Szövetség elnöke elmondta: a térség országgyűlési képviselői és Navracsics Tibor segítségével sikerült olyan megoldást és menetrendet kitalálni, amivel gazdaságosan működtethető a Cuha-völgyi vasút.

Bejelentette: kezdeményezi a MÁV vezetésénél, hogy végezzék el a szükséges fejlesztéséket a Veszprémvarsány-Győrszabadhegy közti szakaszon annak érdekében, hogy az eddigi hatvan kilométer per órás sebesség helyett nyolcvan kilométerrel közlekedhessenek a szerelvények, másrészt, hogy az esztergomi felújítások miatt felszabaduló korszerű, alacsony padlós motorvonatokból csoportosítsanak át néhányat ide.

Berki Zoltán, a Bakonyvasút Szövetség ügyvivője azt vetette fel: át kellene világítani azokat a szervezeteket, amelyek a vasútvonalak megszüntetésének terveit készítik.

A Veszprém-Győr vasútvonalon a civil összefogásnak, a kedvező menetrendnek, akcióknak köszönhetően 2010-2011 között 25 százalékkal nőtt az utasforgalom - mondta Ottó Péter, Zirc polgármestere (Fidesz-KDNP) az MTI-nek.

Ottó Péter felidézte: a vonal csaknem elsorvadt, amikor a 2009-ben életbe lépett menetrend szerint Veszprém és Zirc között csak hétvégenként jártak vonatok. A polgármester szólt arról, hogy a civil szervezeteknek köszönhetően az idén április 15-én életbe lépett menetrend nem a minisztériumi tervezet, hanem a Bakonyvasút Szövetség javaslata. A polgármester szerint az utóbbi javaslat az utazási szokásokhoz igazodik és biztosítja a vonal hosszú távú fennmaradását, míg az előbbi elképzelés a vonal megszűnéséhez vezetett volna.

(MTI-fidesz.hu)

Fidesz: a Miniszterelnökség a tájékoztatóihoz kérhesse ki az állampolgárok lakcímét!

Az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhetne ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból, ha a parlament elfogadja a fideszes Koszorús László erre vonatkozó, pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatát.

Az indítvány szerint a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség az emberek személyre szóló tájékoztatása, valamint álláspontjának megkérdezése céljából neveket és lakcímadatokat kérhetne ki a nyilvántartásból. Az adatkérés során kiválasztási szempont lehetne az emberek neme, születési helye és ideje, lakcíme, családi állapota és házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye.

A Miniszterelnökség kérésének teljesítését abban az esetben kellene megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta - kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott -, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetve jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta, továbbá ha az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően még nem telt el kilencven nap.
A Miniszterelnökség az átvett adatokat - eltérő rendelkezés hiányában - az átvételtől számított kilencven napig kezelhetné.

A fideszes képviselő előterjesztését azzal magyarázta, hogy a kormányzati intézkedések során szükségessé válhat a polgárok tájékoztatása vagy véleményének, álláspontjának megismerése. "A törvénymódosítás lehetőséget biztosít minden érintett polgár számára, hogy meghatározott ügyekben részleteiben is megismerhesse a kormányzati intézkedéseket, és azokról véleményt nyilvánítson" - írta Koszorús László, akinek törvényjavaslata a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

(MTI-fidesz.hu)

Balog: Az újrakezdés népévé kell válnunk

Ma Magyarországon megint egy olyan helyzetben vagyunk, hogy újra kell kezdeni – jelentette ki pénteken Balog Zoltán a Fiatalok a Polgári Magyarországért-díj ünnepélyes átadásán. A zalaegerszegi Összefogás Botfáért Egyesületnek ítélte oda idén a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) Kuratóriuma, melyet Mádl Dalma adott át.

A „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) Kuratóriuma 2006-ban hozta létre. A PMA minden évben olyan 35 év alatti személynek vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozza a díjat, aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A kuratórium 2012-ben a zalaegerszegi Összefogás Botfáért Egyesületnek ítélte oda a díjat a polgári önszerveződésekkel való együttműködésért, Botfa városrész kulturális örökségének ápolásáért, a helyi fiatalság aktivizálásáért, és neveléséért. A „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díj egy plakettből és egy oklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege egymillió forint.

Ma Magyarországon megint egy olyan helyzetben vagyunk, hogy újra kell kezdeni. Nekünk is az újrakezdés népévé kell válnunk. Ezekben a nehéz helyzetekben az árfolyamok is nagyon fontosak, meg hogy állnak az állampapírok, de a legfontosabb, hogyan áll az emberi erőforrás, amire építeni lehet. Az emberi erőforrás azon múlik, hogy vannak-e olyan emberek, közösségek, akik teszik a dolgukat, építik a közösséget, hajlandók észrevenni a másik embert is függetlenül attól, hogy ellenszél vagy hátszél, szélcsend vagy vihar van-e. Az államtitkár szerint ha a közösségért való tenniakarás nem alakul ki fiatal korban, akkor idősen sem fog már. Ezért nagyon fontos az, hogy az életműdíj után a fiataloknak is díjat alapítottunk – fűzte hozzá. Az államtitkár emlékeztetett: a fiataloknak szánt díj alapítását megelőzte az életműdíj létrehozása, melyet első alkalommal – a mostani ünnepségen is részt vevő - Mádl Dalma kapott. Egy díjat az első díjazottnak a személye formál, üzenettel bír – fűzte hozzá Balog Zoltán.

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a kuratórium úgy gondolta, hogy a nagyon komoly egyéni teljesítmények ellenére az idén egy közösséget kell elismerésben részesíteni. Mert a legnagyobb hiány ma Magyarországon nem pénzben, meg gazdasági növekedésben van, hanem emberi közösségekben – fűzte hozzá. A politikus szerint nem lehet elhessegetni azt az érzést, hogy a mai külső körülmények arra kényszerítenék a fiatal generációt, hogy ne törődjön semmi mással, csak a saját személyes előmenetelével. Ezért különösen nagy érték az, hogy az idén olyanokat ismerünk el, akik számára fontos a közösség, a másik ember – fogalmazott Balog Zoltán.

Mihalovics: Át kell ültetni a gyakorlatba a koncepciót

Mihalovics Péter miniszteri biztos aláhúzta: az elmúlt egyéves munkájuk során azt hangsúlyozták, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha a korosztály hangját, problémáit, üzeneteit a korosztály nyelvén próbálják meg becsatornázni a döntéshozók felé, hogy az őket érintő döntések tükrözzék a fiatalok véleményét. Az ifjúságpolitikában mi is meghatároztunk egy polgári értékkeretet, melyben fontos a család, a munka, a közösség iránti felelősségvállalás. Ezeket kell nekünk, fiataloknak - a helyi közösségeken keresztül - feltöltenünk helyi érdekeinkkel – fűzte hozzá.

Mihalovics Péter arra is emlékeztetett, az elmúlt évben azt a megbízatást kapta, hogy tegyen le a kormány asztalára egy olyan ifjúságpolitikai koncepciót, ami egy szebb, perspektivikusabb jövőt vizionál a mai magyar fiataloknak, hogy itthon tervezhessenek. A kormány 2011 végén elfogadta a koncepciót, most ezt a gyakorlatba kell átülteni – mondta el a politikus.

Németh Szilvia, a szervezet vezetője az egymillió forintot, a díj plakettjét és az elismerést tanúsító oklevelet Mádl Dalmától vette át. A zalaegerszegi Összefogás Botfáért Egyesületet - Mihalovics Péter miniszteri biztos mellett - Török Zoltán református lelkész méltatta. A rendezvényen Takács Bence Karinthy Frigyes: A tanulság című művét adta elő, és a Botfai citerazenekar is fellépett.

A 2007-ben alakult, 30 tagú Összefogás Botfáért Egyesület elsődleges célkitűzése a zalaegerszegi Botfa városrészben működő civil szervezetekkel való együttműködés, legfőbb tevékenysége a településrész kulturális életének szervezése. Az egyesület a helyi fiatalokra támaszkodik. A rendezvényszervezés mellett fontos célja a helyi fiatalság felkarolása, kulturális értékekkel való megismertetése, valamint szabadidejük hasznos eltöltésének segítése, táborok, fórumok, előadások szervezése.

(fidesz.hu)