Az, hogy önök eljöttek ma hozzánk, többet jelent számunkra, mint a megemlékezésben való osztozást – jelentette ki Tarlós. Önök jelenlétükkel kifejezik támogatásukat azon változások iránt is, amelyek mellett hazánk két évvel ezelőtt elkötelezte magát – tette hozzá. Úgy fogalmazott, Európa sokat tanulhat a hagyományaira büszke, önazonosságát őrző, de összetartozását a legnehezebb időkben is bizonyító lengyel és magyar nemzettől. A színességére büszke Európa valamiért szűnni nem akaró aggodalommal figyeli nemzeti öntudatunk szűrőjén lepárolt egyéni válaszainkat – mutatott rá. A főpolgármester hangsúlyozta: „soha nem voltunk rosszabbak másoknál, és nem akartunk soha rosszat senkinek”. Egyszerűen csak szeretjük a hazánkat, és úgy gondoljuk, hogy ezt egy nagyobb közösség tagjaként is meg szabad tennünk – szögezte le.
Tarlós István beszédében kiemelte: a nemzetnek ártani bűn és súlyos hiba. Üzenjük meg a hangosan farkast kiáltóknak, hogy nincs mitől félniük, és tőlünk sincs okuk félteni Európát – jelentette ki. Tudjuk, hogy Európának szüksége van erős, öntudatos Magyarországra, ahogy Magyarországnak is szüksége van az erős Európára; arra az európai közösségre, amely saját szabályait következetesen alkalmazza – szögezte le a politikus.
A gazdasági válság és a hazánkat érő nyomás még nem ok arra, hogy meginduljon a föld a lábunk alatt – emelte ki. Mint mondta, ez még nem ok arra, hogy eltérjünk a kitűzött iránytól. Az út végén igazságosabb, közteherviselésen alapul, mindenki felelősségére támaszkodó, biztonságos államot terveztünk meg – hangsúlyozta.
„Munkánkat az 1848-as példaadók is segítik”
Budapest ma újra a bátor változtatások városa, a városvezetés nem fél hozzányúlni több évtizedes tabukhoz - mondta. „Munkánkat az 1848-as példaadók is segítik” - húzta alá. Ezzel összefüggésben rámutatott: rabság a gazdasági csapdában való vergődés, és a szellemet gúzsba kötő hozzáállás is. De Petőfi óta mindenki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő – fogalmazott.
A szabadság nem terem, azt ki kell vívni, küzdeni pedig csak a bátrak képesek, azok az emberek, akiknek tetteit nem az elnyomó hatalom büntetésének elkerülése vezérli, vagy ígérete motiválja – emelte ki. A főpolgármester a 48-as forradalom további tanulságaként említette azt, hogy ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ott nincs erős állam.
Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét fejezi ki – jegyezte meg Tarlós István, hozzátéve: azonban a fővárosban az elmúlt időszakban másképp értelmezték a szabadságot. „Szabad volt a közjót naponta lesöpörni az asztalról, gyanútlan járókelőket gumilövedékekkel lövöldözni, szemetelni, graffitizni. Szabad volt elviselni a tolerancia jegyében klasszikus intoleranciát bemutató álliberalizmust érvényesíteni” – fogalmazott.
Ezzel szemben a többség érdekében be kell tartani az együttélés írott és íratlan szabályait – emelte ki, hozzátéve: mi ezt valljuk.
Emberi, de következetes szabályozással kell működtetni a várost – mondta a városvezető. Hiába is akarják a szabadságot relativizálni egyesek, az nem egyenlő a korlátok nélküliséggel – fűzte hozzá. A szabadság nemcsak jog, hanem kötelesség és felelősség is – hangsúlyozta.
Nem a jogok adják meg a valódi szabadságot, hanem a belső szabadság szerzi meg a hozzá illő jogokat – idézte Tarlós István a német klasszika egyik alaptételét. Magyarázatképp kifejtette: a belső szabadság megszerzéséhez önfegyelem, lemondás és szilárdság kell.
Sakievicz: "Közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze"
A Múzeumkertben felszólalt a nemzeti ünnepre Lengyelországból érkező Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is, aki - magyarra tolmácsolt - beszédét azzal kezdte: "ha a lengyel és a magyar történelemben van valami egyedülállóan értékes, akkor az éppen a szabadság szeretete", majd több példát is hozott a két ország közös történelmi eseményeiből. A nyakában magyar és lengyel nemzeti színű sálat viselő főszerkesztő, akinek szinte minden mondatát tapssal fogadták az ünneplők, közölte: Budapestre utazásukkal a magyar változások iránti támogatásukat akarják kifejezni.
"Mielőtt bárkinek eszébe jutott volna létrehozni az EU-t, mi, magyarok és lengyelek Közép-Kelet-Európa más nemzeteivel együtt már régen megteremtettünk egy hasonló közösséget évszázadokkal ezelőtt. És most más államok számos politikusa arról szándékozik kioktatni bennünket, miként kell alkalmazkodnunk az egyesült Európához" - mondta Sakievicz, a zászlókat lengető ünneplők pedig nagy tapssal reagáltak szavaira. Szónoklatát azzal zárta: "közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze, azért, mert erre belső késztetésük van, nem pedig azért, mert valaki ezt diktálja nekik".
A Múzeumkertben megjelent lengyelek jó részét autóbuszokkal hozták a Kálvin tér közelébe, és a Múzeum körúton 15 magyar rendszámú autóbusz sorakozott fel. A résztvevők minden alkalommal tapssal fogadták, amikor a szónokok a lengyeleket köszöntötték.
(fidesz.hu, MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése