Agrárium: Fejér megye az egyik legfontosabb termőterület

Fejér megye az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági termőterülete - hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában L. Simon László a parlamentben.

L. Simon László fideszes képviselő Fejér megye agrárgazdaságáról beszélve azt hangsúlyozta, kevés szó esik arról, hogy ez a terület Magyarország egyik legfontosabb mezőgazdasági termőterülete. Beszámolt arról, hogy nemrégiben Budai Gyula földművelésügyi államtitkár részvételével szakmai programon mutatták be a megye agrárgazdaságát.

Budai Gyula erre reagálva azt emelte ki, hogy az agrárexport 17 százalékkal nőtt tavaly, 2012-ben pedig az agrártámogatások összege 36 milliárddal több lesz, mint 2011-ben. Úgy vélte, szükség van a kis-, közepes és nagygazdaságok harmonikus működésére.

(MTI-fidesz.hu)

Emelkedtek a nettó átlagkeresetek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219.100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 225.000 forint, míg a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 206.800 forint volt januárban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011 januárjában. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,2, a költségvetés területén 1,4 százalékkal emelkedtek.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 799 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 31,8 ezer fővel kevesebb a 2011 januári létszámnál. A költségvetési szférában 680 ezren dolgoztak idén januárban, 12,5 ezer fővel kevesebben az egy évvel korábbinál. A KSH közléses szerint ezen belül átlagosan 16 ezren közfoglalkoztatás keretében kaptak munkát, ebből a közszféra átlagkeresetének szintjét befolyásoló teljes munkaidősök létszáma mindössze 4,8 ezer fő volt. A nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő állt alkalmazásban, 5,7 ezer fővel több, mint egy éve.

Összességében a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma 38,6 ezerrel csökkent januárban 2011 januárjához képest.

(MTI-fidesz.hu)

A többség egyetért a kormány üzeneteivel

Orbán Viktor kormányfő március 15-i beszédének főbb üzeneteivel a Nézőpont Intézet legújabb felmérésében a válaszadók 72-89 százaléka egyetértett, és a cég szerint a kormányzati és ellenzéki tüntetéseken megjelentek közötti számbeli különbség is jól szimbolizálta a kormánypártok kimagasló támogatottságát a töredezett ellenzékkel szemben - írta a Magyar Nemzet kedden.

A felmérésben a válaszadók 80 százaléka egyetértett azzal, hogy "a magyar szabadságharcosok mindig előbbre vitték a világot", s csak 20 százalék gondolta ellenkezőleg. Tízből hét megkérdezett osztja a miniszterelnöki beszédben megfogalmazott álláspontot, miszerint Magyarország könnyen idegen érdekek gyarmatává válhat. Ugyanakkor 72 százalék szerint ez "határozott nemzeti érdekérvényesítéssel" elkerülhető, míg 28 százalék pesszimista a kérdésben.

A válaszadók 79 százaléka egyetértett azzal, hogy egy ország akkor szabad, ha pénzügyileg független, és tízből kilencen úgy vélik, a jegybank csak akkor független, ha meg tudja védeni a magyar gazdaságot az idegen érdekektől - derült ki a Magyar Nemzet által ismertetett felmérésből.

(Magyar Nemzet - MTI-fidesz.hu)

Varga: Jó hatással lesz a gazdaságra az árfolyamgát

Jó hatással lesz a gazdasági növekedésre az új árfolyamgát rendszere – véli a miniszterelnökséget vezető államtitkár. Varga Mihály hétfő este, a Hír TV Rájátszás című műsorában azt mondta: serkenteni fogja a belső fogyasztást és a beruházásokat, hogy a nehezen fizető devizahiteleseket sikerül kiszabadítani az adósságcsapdából.

Ismert, az Országgyűlés hétfőn fogadta el az árfolyamrögzítés új szabályait: eszerint a kedvezményt azok kérhetik, akik legfeljebb 20 millió forint kölcsönt igényeltek. A devizahitelesek öt évig, de legfeljebb 2017. június 30-ig élhetnének a rögzített árfolyammal, szándékukat pedig 2012 végéig jelezhetik bankjuknál. A törvénymódosítást 319 képviselő szavazta meg, 9-en tartózkodtak: köztük 8 Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus, illetve a szocialista Veres János. Az NGM szerint az érintettek 90 százalékán segít a törvény.

„Az ország számára, a gazdaság számára ez egy nagyon fontos elem. Hiszen hogy is indult? 2010-ben azt mondta mindenki, hogy az ország számára a legnagyobb sérülékenységet a devizaadósság jelenti, a gazdasági növekedésre is hat” – fogalmazott Varga Mihály.

A képviselők a lakossági devizaeladósodás okait feltáró jelentést is elfogadták hétfőn, amely megállapítja a 2002 és 2008 közötti baloldali kormányok, a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét.

(mno-fidesz.hu)

Egészségügyi államtitkárság: körvonalazódni látszik a megoldás

Az egészségügyi államtitkárság nem akar közvetlenül beavatkozni a kórházak és a beszállító cégek pénzügyi vitájába, ugyanakkor a probléma megoldásának kidolgozásában "aktív" szerepet vállal - közölte az államtitkárság hétfőn az MTI megkeresésére.

A Világgazdaság című napilap hétfői számában írt arról, hogy az egyik legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő, a Hungaropharma Zrt. a jövőben azokba a kórházakba, amelyek nem rendezik adósságaikat, a jövőben csak akkor szállít, ha előre fizetnek vagy ha életmentő készítményre van szükségük.

A lapnak a cég vezérigazgatója, Feller Antal elmondta: a döntést azért kellett meghozniuk, mert kórházi kinnlevőségeik annak ellenére nem csökkentek lényegesen, hogy az egészségügyi intézmények éppen adósságaik rendezésére kaptak a múlt év végén 27,5 milliárd forintot. A pénznek azonban március közepéig is csak egy csekély része jelent meg a beszállítók számláin.

Az államtitkárság erre úgy reagált: a Hungaropharma Zrt.-vel kapcsolatban megjelent sajtóhírek kapcsán nem számítanak betegellátási zavarra.

Ugyanakkor kiemelték: folyamatosan zajlanak a tárgyalások a beszállítókkal az intézmények adósságállományával kapcsolatban és mint írták: mostanra "ebben a közismerten forráshiányos környezetben is" körvonalazódni látszik a megoldás.

Megjegyezték: azáltal, hogy a fővárosi kórházak állami kézbe kerülnek, és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) közvetlen irányításával működnek tovább, egy jóval hatékonyabb, összehangoltabb és gazdaságosabb beszerzés válik lehetővé. A megnövekedett állami szerepvállalással pedig a beszállítók is lényegesen nagyobb biztonságban érezhetik magukat - hangsúlyozta az államtitkárság.

(MTI-fidesz.hu)

"Magyarország az egységesebb és erősebb Európában érdekelt"

Magyarország a még egységesebb, integráltabb és erősebb Európában, az együttműködés elmélyítésében érdekelt - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter az ország külpolitikai céljait ismertető hétfő esti előadásában a Közép-európai Egyetemen.

A magyar diplomácia vezetője úgy értékelte, hogy az Európai Unió válaszút elé érkezett: vagy a differenciált integrációt, a többsebességes, többszintű Európát, vagy az eddiginél is mélyebb együttműködést választja.

Magyarországnak az utóbbihoz fűződik alapvető érdeke - mutatott rá a külügyminiszter, aki reményének adott hangot, hogy az Európai Unió e mellett kötelezi el magát. Úgy értékelte, hogy a megosztó erőkhöz képest többségben vannak azok, akik az együttműködés elmélyítésében érdekeltek, ugyanakkor a megosztás végzetes lehet. Mindez - mint rámutatott - nem mond ellent annak, hogy a tagállamok között vannak különbségek, nézeteltérések, és ezzel kapcsolatban utalt a többi között az északi és a déli, a kicsi és a nagy, valamint a régi és az új tagállamok közötti eltérésekre. Mindez azonban nem akadályozza azt, hogy a lemaradók felzárkózzanak a legerősebbekhez, és ezzel összefüggésben az euroövezeti csatlakozást, valamint a schengeni bővítést említette.

A magyar külpolitika szempontjából a miniszter friss és erős ösztönzőnek nevezte a közép-európai együttműködést. Értékelése szerint ez az együttműködés az elmúlt időszakban sikeres volt. Külön kiemelte a visegrádi és a nyugat-balkáni országokkal, valamint Ausztriával kialakított együttműködést. Hangsúlyozta a közös közép-európai érdekek, valamint szolidaritás jelentőségét, amire szavai szerint Magyarország büszke, és amiért ugyanakkor hálás is. Ez az együttműködés azonban nem az EU ellen van, ellenkezőleg az uniót erősebbé teszi - jelentette ki a külügyminiszter, példaként említve a Duna menti országok együttműködését. A közös érdekekkel összefüggésben a további uniós bővítés szorgalmazását emelte ki, hangsúlyozva: Magyarország nagyon örül annak, hogy Szerbia megkapta a tagjelölt státust.

Martonyi János utalt arra, hogy 2013-ban Magyarország a Közép-európai Kezdeményezés országcsoport elnöke lesz, 2013 második felében pedig a visegrádi csoport elnöki tisztségét tölti be. Ebből kiindulva a jövő esztendőt a közép-európai együttműködés évének nevezte, ami értékelése szerint nagy lehetőség a magyar külpolitikának.

Magyarország fő külpolitikai törekvései között említette a miniszter a globális nyitást is. Ez utóbbit természetesnek nevezte, mint hangoztatta, nem gyengíti az EU-n belüli együttműködést. Azt mondta, hogy a globális nyitás szükségszerű, utalva a globális kihívásokra, a többi között a szegénységre, a klímaváltozásra, az élelmezésre, az energiaellátásra, a vízgazdálkodásra és nem utolsósorban a terrorizmusra, beleértve a terrorizmus legújabb fajtáit is. Martonyi János külön említette Magyarország kereskedelmi érdekeit is, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban az afrikai országokba irányuló magyar export növekedett a legdinamikusabban.

Általános európai kérdésekről szólva a külügyminiszter elismerte, hogy Európa, illetve az EU válságos időszakban van. Meggyőződésének adott hangot ugyanakkor, hogy az unió lassan, de folyamatosan kilábal ebből a válságból. A válságot ugyanakkor bizonyos szempontból hasznosnak is nevezte, utalva arra, hogy az okok felismerése cselekvésre, illetve reagálásra ösztönöz.

Kérdésekre válaszolva Martonyi János a többi között hangoztatta: március 15-i beszédében Orbán Viktor miniszterelnök általánosságban említette, hogy Magyarország nem kíván gyarmat lenni. A kormányfő - mint kiemelte - egyetlen szóval sem említette az EU-t vagy az unió bármelyik intézményét. Emlékeztetett Orbán Viktornak arra a kijelentésére is, hogy ha Európa kudarcot vall, az Magyarország kudarca is lesz. "Az üzenet világos volt, és azt nem lehet félreértelmezni" - jelentette ki a külügyminiszter, aki felhívta a figyelmet március 15. történelmi jelentőségére, illetve az ünnephez kapcsolódó erős érzelmi töltetre is.

A szlovákiai választásokkal, illetve a szlovákiai magyarságot képviselő pártok megosztottságával kapcsolatban Martonyi János kijelentette, hogy a két párt együttes fellépését kívánatosabbnak tartotta volna. Az egység sokkal előnyösebb lett volna a szlovákiai magyarság számára - értékelte a külügyminiszter, hangsúlyozva: Magyarország baráti és jó együttműködésre törekszik a választások utáni Szlovákiával. Hasonlóan ahhoz az együttműködéshez, amelyet a korábbi kormánnyal alakított ki - tette hozzá.

(MTI-fidesz.hu)

A magyar kormány nem gondolkodik "B" forgatókönyvben

A kormányszóvivő kizártnak tartja azt a forgatókönyvet, hogy az Ecofin június végén ne helyezze hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források felfüggesztését. Gíró-Szász András az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn este beszélt arról is, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások kapcsán a magyar kormány nem gondolkodik "B" forgatókönyvben, szeretnének megállapodni a Nemzetközi Valutalappal egy biztonsági keretszerződésről, amely a piacoknak még nagyobb nyugalmat ad, az országkockázati felár és az állampapírok kamatszintje tovább mérséklődik, és a nemzeti valuta árfolyama is moderáltabb lesz.

A kormányszóvivő "egyszerűen megoldandó feladatnak" nevezte az uniós pénzügyminiszterek által elvárt kiigazító lépéseket. Mint kifejtette, egy 13-14 ezer milliárdos költségvetésben 140 milliárdról vagy még annál is kevesebbről, mintegy félszázalékos (70-100 milliárd forint) közötti korrekcióról van szó attól függően, hogy strukturális, vagy egyszeri intézkedésekről beszélnek. Ezeknél jóval jelentősebb mértékű intézkedésekről rendelkezik a Széll Kálmán Terv - mondta. Mindezek alapján a kormányszóvivő kizártnak tartja, hogy június 22-én a dán soros elnökség utolsó ülésén ne helyezzék hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források következő évre vonatkozó részleges felfüggesztéséről szóló döntést.

Gíró-Szász András kiemelte: amellett, hogy jóváhagyták a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló előterjesztést, két "határozott állásfoglalást" is tettek. Az egyik, hogy ez az egész egy "technikai kérdés", és ha június végéig a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket, a szankciót eltörlik, és ha a magyar fél bármilyen erre vonatkozó előterjesztést tesz, a bizottságnak kötelessége azt haladéktalanul megtárgyalni. Másrészt az is világossá vált, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát milyennek ítélik meg.

Hangsúlyozta: Magyarország ellen már az uniós taggá válása, vagyis 2004 óta zajlik a túlzottdeficit-eljárás, amely kapcsán a bizottság újabb és újabb határidőket adott. Az intézkedést Olli Rehn az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is azzal indokolta, hogy Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol már hét-nyolc éve tart ez az eljárás. Ez a nyilatkozat Gíró-Szász András szerint arra utal, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a jelenlegi túlzottdeficit-eljárás a 2004-2010 közötti költségvetési politika eredménye.

Kiemelte: az elmúlt három hónapban Magyarország kapcsán világossá vált, hogy bár sok probléma felmerül, a magyar gazdaságpolitika "az irányt eltalálta" - fogalmazott. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az árfolyam elszállásának ellenére is 2011-ben csökkent az államadósság, ezen felül emelkedett foglalkoztatás és nőttek a reálbérek - tette hozzá.

A kormányszóvivő beszélt továbbá arról a két témáról is, amelyek kapcsán az unió által indított kötelezettségszegési eljárás még nem zárult le, hanem a második fázisba léptek. Mint mondta: a adatvédelmi biztos hivatalával illetve a bíró nyugdíjazás kérdésében is tett már a kormány intézkedéseket, jelenleg a bizottság értékelésére várnak.

Gíró-Szász András szólt arról is, hogy a magyar kormány december óta kész tárgyalóasztalhoz ülni az IMF-fel. A tárgyalások megkezdésének egyetlen feltétele az Európai Bizottság hozzájárulása. A kormány reméli, hogy az IMF-fel való tárgyalás minél hamarabb meg tud kezdődni, és le is tud majd zárulni - tette hozzá.

(MTI-fidesz.hu)

Völner: A kedvezményrendszer átalakítása 20 éves adósságunk

A személyszállítási törvény módosítása, köztük a menetrend és a kedvezményrendszer átalakítása húsz éves adóssága a Parlamentnek, mondta hétfőn a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában a fejlesztési tárca államtitkára.

Völner Pál közölte, a tervek szerint a csaknem negyven kedvezményből négyet hagynának meg. A 65 év fölötti nyugdíjasok, a hat év alatti gyerekek, a diákok és a mozgássérültek kedvezményrendszere maradna meg, a többi kedvezményt szociális, szakmai vagy üzletpolitikai alapon kell majd kezelni, és nem egységesen, állami büdzséből, fogalmazott az államtitkár.

Több szakértő a 65 éven felüliek ingyenes utazását is megszüntetetné, de van, aki differenciálná a jegyárakat. A kormány szerint nem ez utóbbi a járható út, sokkal több tartalék van a kedvezményrendszer átalakításában.

És bár a részletek még nem ismertek, egy kormánypárti képviselő a személyszállítási törvényt úgy módosítaná, hogy a vasutas családtagok kedvezményét is megszüntetné. Ha ez valóban megtörténne, a vasutas érdekképviseletek sztrájkba lépnek, mondta a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének alelnöke. Bárány Balázs közölte, ez a megvonás amúgy sem hozna gazdasági hasznot a büdzsének. A szakszervezeti alelnök becslése szerint körülbelül 30 ezer dolgozó családtagja élvezi a családtagi kedvezmény, s ez mintegy 100 ezer embert jelent.

Bárány Balázs hozzátette, miután ez elfogadhatatlan lenne, a kérdést a pénteki Vasúti Egyeztető Bizottság ülésén is napirendre tűzik. A kormány egyébként bő egy évet szán a közösségi közlekedés reformjára, köztük a menetrend és a kedvezmények átalakítására.

(hirado.hu-fidesz.hu)

Újratárgyalják az adatvédelmi hatóság elnökének jogállását

Az Országgyűlés ma kezd általános vitát az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét növelő kormányzati előterjesztésről, amelyet a kabinet az Európai Bizottság aggályai hatására készített.

Az ülésnap a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvénymódosítás általános vitájával kezdődik. A kormány előterjesztése a Williams szindrómában szenvedőkre is kiterjeszti a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét.

A képviselők ezután kezdhetik tárgyalni a kabinet azon javaslatát, amely az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét kívánja erősíteni. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklásában azt írta: a változtatások figyelembe veszik az Európai Bizottság által felvetett aggályokat, és javasolja mielőbbi hatályba léptetésüket. A törvénymódosítás megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. A tervezett változtatás szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezhetné az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését, az utóbbi esetben akkor, ha lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.

A fentieken kívül napirendre kerül még a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elektronikus hírközléssel összefüggő 2010-es beszámolójának megvitatása, valamint a szövetkezetekről, az illetékekről és a közfoglalkoztatásról szóló törvényekhez köthető módosítások tárgyalása is.

(MTI-fidesz.hu)

"Erkölcsi kötelességünk, hogy a kommunista diktatúra bűneit feltárjuk" + hang

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint pártjának nem érdeke, hogy bármi is titokban maradjon "a Kádár-rendszer bűneiből", a múlt lezárása nélkül ugyanis nem jöhet létre egy új magyar társadalom. A múltfeltárás során azonban különbséget kell tenni bűnös és áldozat között - jelentette ki Lázár János kedden az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

"A rendszerváltozás óta egyetlen politikai párt maradt talpon, ez pedig a Fidesz. Ezért nekünk erkölcsi kötelességünk az, hogy a kommunista diktatúra bűneit feltárjuk, megnevezzük a felelősöket, lehetőség szerint felelősségre is vonjuk őket, és ugyanakkor semmi se maradjon titokban" - mondta Lázár János, hangsúlyozva, hogy a múlt lezárása nélkül nem teremthető meg egy új magyar társadalom.

A Fidesznek egyáltalán nem érdeke, hogy bármi is titokban maradjon. "Nekünk az az érdekünk, rendszerváltó pártként az a felelősségünk, hogy ne maradjon egyetlen titok sem a Kádár-rendszer bűneiből" - jelentette ki a frakcióvezető.

Lázár János az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában

Lázár János igennel válaszolt arra a felvetésre, miszerint, ha a közeljövőben létrejövő Nemzeti Emlékezet Bizottsága azt javasolja majd, hogy a mágnesszalagokat és minden más, a nemzetbiztonságot nem sértő aktát is nyilvánosságra kell hozni, akkor lépni fognak-e.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a jelenlegi múltfeltárás szerinte a volt kommunista elit érdekeit szolgálja, ugyanis 22 éve az ügynökökről folyik a vita, azokról pedig alig esik szó, akik megrendelték az ügynöki munkát, a megfigyeléseket, akik irányították az apparátust. "Meg kell különböztetni a bűnöst és az áldozatot" - mutatott rá.

A Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén úgy döntött: felkéri a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozását. A kommunista rendszer bűneit feltáró szakértői testületnek még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis június végéig meg kell alakulnia. Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a kormány vállalja a kommunista múlt rendezésének jogszabályi előkészítésével kapcsolatos munkát, és azt el is fogja végezni.

(MTI-fidesz.hu)

Benyújtotta a Fidesz az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatot

Benyújtotta az Országgyűlésről szóló új törvény javaslatát és a hatályos házszabály módosítását a parlamentnek szerda este Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely fideszes képviselő.

Az Országgyűlésről szóló, 158 paragrafusból álló előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az Országgyűlési Őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz.

A törvényjavaslat részleteit, újításait szerda délután egy kormánypárti háttérbeszélgetésen ismertették, jelezve egyebek mellett, hogy a jogszabály nem teszi majd lehetővé, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó, az MSZP-ből kivált, jelenleg független országgyűlési képviselők. Beszámoltak továbbá arról, hogy a javaslat szerint új tisztségek jönnek létre a parlamentben: a háznagy és a főigazgató. Ez a jogszabály mondja majd ki a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét.

A beterjesztett indítvány elsőként az Országgyűlés szervezetére vonatkozó szabályokat rögzíti, így a házelnök, az alelnökök és a jegyzők jogállását, valamint a bizottságok és a frakciók működésének rendjét. Az egyik új tisztségviselőt, a házelnök politikai helyettesének számító háznagyot - aki parlamenti képviselő is lehet, más tevékenységet azonban nem folytathat - mentelmi jog illeti meg, javadalmazása pedig az alelnökével megegyező lesz a tervek szerint. Neki is kell majd vagyonnyilatkozatot tennie, csakúgy, mint a képviselőknek. A háznagyot első alkalommal az idei év végéig kell megválasztani. A főigazgatót, aki a közigazgatási helyettese lesz az elnöknek, első alkalommal ugyancsak az idei év végéig kell kinevezni.

A bizottságok terén újítás, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai - az új választási törvényben foglaltak alapján - a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók lesznek. További újdonság, hogy ha valaki, kötelessége ellenére, nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság előtt, akkor a kötelezettségének megszegéséről a házelnök az Országgyűlés soron következő ülésén tájékoztatja a nyilvánosságot.

A frakcióalakítással kapcsolatban kimondják: képviselőcsoportot alakítani az előző általános választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A jelenlegi parlamenti ciklusban frakciót legalább tizenkét képviselő alakíthatna, 2014-től, amikortól 199 tagú lesz a Ház, pedig minimum öt. Nincs azonban létszámkorlát azoknak a képviselőknek, akiknek pártja országos pártlistáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt országos listájáról mandátumot szerzett összes politikus ehhez a frakcióhoz csatlakozik.

Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket részletezve szabályozzák a már említett nemzetiségi szószóló jogállását, a parlament alakulási, ülésezési rendjét, az interpellációk és kérdések rendjét. Az egyik legnagyobb újdonság a javaslatban a házelnök fegyelmi jogköre. Eszerint az elnök megvonhatja a szót attól, aki nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, illetve a parlament tekintélyét, vagy valakit, vagy valamely csoportot sértő kifejezést használ, és mindezt felszólításra sem fejezi be, továbbá attól is, aki kitöltötte időkeretét. Ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa tett sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a házelnök javasolhatja az Országgyűlésnek a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből. A javaslatról a Ház vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról a házelnök határoz, majd a következő ülésen tájékoztatja a plénumot döntéséről. Az ülésnapról kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, ahová a tanácskozás berekesztéséig nem térhet vissza. A kizárás ugyanakkor nem vonatkozik a szavazásban való részvételre. Az ülésnapról kizárt honatyának a kizárás idejére tiszteletdíj nem jár. Az elnök attól is megvonhatja a szót, aki döntését, ülésvezetését kifogásolja. Kizárható vagy - maximum egyhavi tiszteletdíjával megegyező - pénzbírsággal lesz sújtható az is, aki a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait a rendreutasítás után is megszegi. Ha a képviselő az ülésen fizikai erőszakot alkalmaz, illetve azzal fenyeget valakit, a házelnök javasolhatja az érintett képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését vagy pénzbírság kiszabását. A jogfelfüggesztéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

A házelnök mindemellett rendészeti jogkört is kap: a létrejövő Országgyűlési Őrséggel kivezettetheti az ülésteremből az Országgyűlés által az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselőt.

(MTI-fidesz.hu)

Állami kitüntetések átadása a nemzeti ünnep alkalmából

http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=178787

Képgaléria

"Egyszerűen csak szeretjük a hazánkat" + videó

Európa sokat tanulhat a hagyományaira büszke, önazonosságát őrző, de összetartozását a legnehezebb időkben is bizonyító lengyel és magyar nemzettől - hangsúlyozta ünnepi beszédében Tarlós István főpolgármester csütörtökön a Múzeumkertben. A rendezvényen felszólalt a nemzeti ünnepre Lengyelországból érkező Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is. A Kossuth téri zászlófelvonásról készült képgalériánk megtekinthető itt.

Március 15-e minden magyar ember szent ünnepe – kezdte beszédét Tarlós István. Budapest főpolgármestere hangsúlyozta, különös örömmel tölti el, hogy „a mi városunk volt a forradalom fővárosa”. Mint mondta, Budapestet megilleti és egyben kötelezi ez a többszörösen kitüntetett szerepkör.

A főpolgármester külön köszöntötte a lengyeleket, akik „akik jelenlétükkel megtisztelik ünnepünket, és akiknek ősei szabadság-küzdelmeinkben mindig mellettünk, a magyar nép mellett álltak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1848-49 Bem tábornok személyén keresztül különösen kötődik a lengyelekhez.

Az, hogy önök eljöttek ma hozzánk, többet jelent számunkra, mint a megemlékezésben való osztozást – jelentette ki Tarlós. Önök jelenlétükkel kifejezik támogatásukat azon változások iránt is, amelyek mellett hazánk két évvel ezelőtt elkötelezte magát – tette hozzá. Úgy fogalmazott, Európa sokat tanulhat a hagyományaira büszke, önazonosságát őrző, de összetartozását a legnehezebb időkben is bizonyító lengyel és magyar nemzettől. A színességére büszke Európa valamiért szűnni nem akaró aggodalommal figyeli nemzeti öntudatunk szűrőjén lepárolt egyéni válaszainkat – mutatott rá. A főpolgármester hangsúlyozta: „soha nem voltunk rosszabbak másoknál, és nem akartunk soha rosszat senkinek”. Egyszerűen csak szeretjük a hazánkat, és úgy gondoljuk, hogy ezt egy nagyobb közösség tagjaként is meg szabad tennünk – szögezte le.

Tarlós István beszédében kiemelte: a nemzetnek ártani bűn és súlyos hiba. Üzenjük meg a hangosan farkast kiáltóknak, hogy nincs mitől félniük, és tőlünk sincs okuk félteni Európát – jelentette ki. Tudjuk, hogy Európának szüksége van erős, öntudatos Magyarországra, ahogy Magyarországnak is szüksége van az erős Európára; arra az európai közösségre, amely saját szabályait következetesen alkalmazza – szögezte le a politikus.

A gazdasági válság és a hazánkat érő nyomás még nem ok arra, hogy meginduljon a föld a lábunk alatt – emelte ki. Mint mondta, ez még nem ok arra, hogy eltérjünk a kitűzött iránytól. Az út végén igazságosabb, közteherviselésen alapul, mindenki felelősségére támaszkodó, biztonságos államot terveztünk meg – hangsúlyozta.

„Munkánkat az 1848-as példaadók is segítik”

Budapest ma újra a bátor változtatások városa, a városvezetés nem fél hozzányúlni több évtizedes tabukhoz - mondta. „Munkánkat az 1848-as példaadók is segítik” - húzta alá. Ezzel összefüggésben rámutatott: rabság a gazdasági csapdában való vergődés, és a szellemet gúzsba kötő hozzáállás is. De Petőfi óta mindenki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő – fogalmazott.

A szabadság nem terem, azt ki kell vívni, küzdeni pedig csak a bátrak képesek, azok az emberek, akiknek tetteit nem az elnyomó hatalom büntetésének elkerülése vezérli, vagy ígérete motiválja – emelte ki. A főpolgármester a 48-as forradalom további tanulságaként említette azt, hogy ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ott nincs erős állam.

Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét fejezi ki – jegyezte meg Tarlós István, hozzátéve: azonban a fővárosban az elmúlt időszakban másképp értelmezték a szabadságot. „Szabad volt a közjót naponta lesöpörni az asztalról, gyanútlan járókelőket gumilövedékekkel lövöldözni, szemetelni, graffitizni. Szabad volt elviselni a tolerancia jegyében klasszikus intoleranciát bemutató álliberalizmust érvényesíteni” – fogalmazott.

Ezzel szemben a többség érdekében be kell tartani az együttélés írott és íratlan szabályait – emelte ki, hozzátéve: mi ezt valljuk.

Emberi, de következetes szabályozással kell működtetni a várost – mondta a városvezető. Hiába is akarják a szabadságot relativizálni egyesek, az nem egyenlő a korlátok nélküliséggel – fűzte hozzá. A szabadság nemcsak jog, hanem kötelesség és felelősség is – hangsúlyozta.

Nem a jogok adják meg a valódi szabadságot, hanem a belső szabadság szerzi meg a hozzá illő jogokat – idézte Tarlós István a német klasszika egyik alaptételét. Magyarázatképp kifejtette: a belső szabadság megszerzéséhez önfegyelem, lemondás és szilárdság kell.

Sakievicz: "Közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze"

A Múzeumkertben felszólalt a nemzeti ünnepre Lengyelországból érkező Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője is, aki - magyarra tolmácsolt - beszédét azzal kezdte: "ha a lengyel és a magyar történelemben van valami egyedülállóan értékes, akkor az éppen a szabadság szeretete", majd több példát is hozott a két ország közös történelmi eseményeiből. A nyakában magyar és lengyel nemzeti színű sálat viselő főszerkesztő, akinek szinte minden mondatát tapssal fogadták az ünneplők, közölte: Budapestre utazásukkal a magyar változások iránti támogatásukat akarják kifejezni.

"Mielőtt bárkinek eszébe jutott volna létrehozni az EU-t, mi, magyarok és lengyelek Közép-Kelet-Európa más nemzeteivel együtt már régen megteremtettünk egy hasonló közösséget évszázadokkal ezelőtt. És most más államok számos politikusa arról szándékozik kioktatni bennünket, miként kell alkalmazkodnunk az egyesült Európához" - mondta Sakievicz, a zászlókat lengető ünneplők pedig nagy tapssal reagáltak szavaira. Szónoklatát azzal zárta: "közeleg a mi időnk, a kor, amelyben szabad nemzetek önként fognak össze, azért, mert erre belső késztetésük van, nem pedig azért, mert valaki ezt diktálja nekik".

A Múzeumkertben megjelent lengyelek jó részét autóbuszokkal hozták a Kálvin tér közelébe, és a Múzeum körúton 15 magyar rendszámú autóbusz sorakozott fel. A résztvevők minden alkalommal tapssal fogadták, amikor a szónokok a lengyeleket köszöntötték.

(fidesz.hu, MTI)

Lezsák: Európa értékválsággal is küzd

Ahogyan az uralkodók a Szent Szövetség keretében az 1815 és 1848 közötti forradalmakkal szemben összefogtak önkényuralmi rendszereik fenntartása érdekében, úgy a polgári demokrácia hívei is felismerték, hogy együtt kell működniük - fogalmazott. "Osztrákok és magyarok sorsa közös volt akkor is, a Szent Szövetség Európájában, és közös ma is az Európai Unióban" - mondta a mintegy kétszázötven meghívott vendég, főként ausztriai magyarok részvételével megtartott ünnepi fogadáson. Az ünnepséget a bécsi magyar nagykövetség, valamint az ENSZ- és az EBESZ-képviselet rendezték. Lezsák Sándor a jelenről szólva köszönetet mondott az osztrák kormánynak, amiért a Magyarország elleni európai uniós eljárások során - mint fogalmazott - elutasították "Magyarország pellengérre állítását". Mint elmondta, Fritz Neugebauerrel, az osztrák parlament alelnökével tartott szerdai találkozóján szintén megköszönte Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter kiállását. Úgy vélekedett, az erősítheti a kapcsolatot Ausztria és Magyarország között. "Kellenek ezek a bizalomerősítő események" - tette hozzá magyar újságíróknak nyilatkozva.

A politikus beszédében felidézte, hogy történelmi beszámolók szerint a március 15-i pesti forradalom kitörésében a bécsi események híre döntő szerepet játszott. A bécsi forradalom híre "lobbantotta lángra" a budapesti forradalom szikráját - mondta. Lezsák Sándor párhuzamot vont 1848 és a jelen között. Mint mondta, 1848-ban a magyar társadalom leggazdagabb és legbefolyásosabb főúri rétegének egy része előjogait féltve "minden erejével Magyarország ellen dolgozott". "Ma is tapasztalható, hogy a politikai és gazdasági előjogaikat féltő, vagy haszonleső politikusok hazájuk érdekeit nyíltan elárulják" - jelentette ki. "A hatalmát vesztett posztkommunista réteg" a népfelség elvét is megkerülve, nemzetközi érdekcsoportok szolgálatában próbálja érdekeit érvényesíteni - mondta. Kijelentette, minden demokratikus ország szuverenitásának "alfája és omegája", hogy önállóan, külső nyomástól mentesen alkossa meg törvényeit. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy az Európai Unióból való kilépést szorgalmazók "előre feladják a küzdelmet és menekülnének". "Nincs hová menekülni, mert mindenképpen Európában maradnának" - tette hozzá. Ma Európa értékválsággal is küzd - mondta a politikus. "A pusztán a piacok, a pénz és a profit működtette Európa működésképtelen" - fejtette ki. Kijelentette, küzdeni kell a "keresztény Európa, népek Európája" fennmaradásáért.

A délután folyamán Bessenyei György testőríró szobránál tartották meg hagyományos koszorúzásukat ausztriai magyar egyesületek. Az eseményen Lezsák Sándor is részt vett. Az ausztriai megemlékezések csütörtökön a Collegium Hungaricumban folytatódnak. Az ausztriai magyar egyesületek és egyházi gyülekezetek rendezvényének keretében megkoszorúzzák a magyar kulturális intézetben álló Petőfi-szobrot. Később a 80 huszár című filmet vetítik, utána pódiumbeszélgetést tartanak Sára Sándor, a film rendezője, Tordy Géza színművész és Kovács István történész részvételével.

(MTI-fidesz.hu)

A budapestit megelőző 1848. március 13-i bécsi forradalomról is megemlékezett a bécsi magyar nagykövetségen mondott ünnepi beszédében szerdán Lezsák Sándor (Fidesz), az országgyűlés alelnöke, és köszönetet mondott a Magyarország elleni uniós eljárások során elfoglalt osztrák álláspontért.

Orbán Viktor levelet írt José Manuel Barrosónak

Levelet írt kedden a magyar kormányfő az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak. Orbán Viktor az Európai Bizottság által januárban Magyarország ellen megindított három kötelezettségszegési eljárásra reagálva írta meg összegzését, amelyben - mint fogalmazott - már a Bizottság által felvetett kérdések megoldását szem előtt tartva értékelte a kialakult helyzetet.

A levél ismerteti a magyar fél által megtett és tervbe vett intézkedéseket, s Orbán Viktor kifejti: bízik abban, hogy a "hatékony és gyors" intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a vitás kérdéseket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárják le. A levélben hangsúlyos elem az is, hogy a magyar kormányfő - az általa előadottakra való tekintettel - az Európai Bizottság elnökének együttműködését kéri abban, hogy történjenek meg a szükséges intézkedések a Magyarországgal kötendő elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében.

Orbán Viktor levelében beszámolt arról, hogy a Bizottság illetékes szolgálatainak állásfoglalása alapján megkezdődött a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosításának előkészítése. A kormány döntésének megfelelően a tervezetet további konzultáció céljából megküldték az Európai Központi Bank, valamint a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy a jogszabály véglegesítése során az ő véleményüket is figyelembe lehessen venni - emlékeztetett a magyar miniszterelnök, utalva arra is, hogy az EU szolgálatait konzultáció céljából még a héten megkeresik. Mint fogalmazott, a jogszabálytervezet tartalmazza a Bizottság által felvetett pontok többségét. Orbán Viktor azt is jelezte, hogy a még hátralévő kérdések tekintetében a szükséges információkat a megszabott határidőn belül megadják. "Tudatában vagyunk annak, hogy a Bizottság más kérdéseket is felvetett, melyeket a pénzügyi megállapodás előfeltételeként jelölt meg. Biztosíthatom, hogy a Bizottság egyes szolgálatai által felvetett kérdésekkel a magyar hatóságok foglalkozni fognak" - olvasható a magyar miniszterelnök José Manuel Barrosóhoz intézett levelében.

A kormányfő arról is tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy a Velencei Bizottság a magyar kormány kérése alapján március 16-án fog véleményt nyilvánítani egyes felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Mint hozzátette: az előkészítő konzultációk eredménye alapján elindul az érintett magyar jogszabályok módosításának folyamata, és a módosító javaslatokat még aznap benyújtják az Országgyűlésnek. "Meggyőződésünk, hogy a módosításokkal a Reding alelnök levelében megfogalmazott aggodalmakra és a felvetett kérdésekre egyaránt kielégítő válaszok születnek" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az Adatvédelmi Hatóság ügyére kitérve a miniszterelnök beszámolt arról, hogy a kormány március 9-én már benyújtotta a kérdéses jogszabály módosításáról szóló és a korábbi konzultációk alapján körvonalazódott javaslatot. Utalt arra is, hogy a még fennmaradó kérdések tekintetében a magyar kormány a meghatározott határidőn belül közli majd az álláspontját. A magyar kormány a megszabott határidőn belül a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban is közli majd a kért információkat - olvasható a José Manuel Barrosónak írt kormányfői levélben.

Orbán Viktor levelében kifejtette: bízik abban, hogy a mindkét fél részéről megvalósuló hatékony és gyors intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a fentiekben említett ügyeket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárjuk le. A magyar kormányfő egyúttal abban is az Európai Bizottság elnökének együttműködését kérte, hogy történjenek meg a szükséges intézkedések a Magyarországgal kötendő elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében, hogy ezzel is "megelőzzék a szükségtelen késlekedést".

***

Brüsszelben múlt szerdán jelentették be, hogy két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében - folytatja az Európai Bizottság a gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a központi bank függetlenségével kapcsolatban pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelyben úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek. Ugyanígy járnak el - szintén további információkat kérnek - az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, amely témában az előző alkalommal sem indították meg a kötelezettségszegési eljárást, csupán tisztázó információkra vonatkozó igényüket jelentették be. Giró-Szász András kormányszóvivő a brüsszeli bejelentés után azt közölte, hogy a bizottság Magyarország ellen indított három kötelezettségszegési eljárásának tizenegy kérdéséből kilenc a nemzeti bankra vonatkozott, és mivel a jegybanktörvény ügyében nem folytatódik az eljárás, azt mondhatni, hogy 90 százalékos az egyetértés a testülettel.

Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, múlt szerdán pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető. Most, a második szakaszban - az ügyek sürgető voltára hivatkozva - szintén egy hónapot adtak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

(MTI-fidesz.hu)

Országimázs: szépen és okosan!

Kumin Ferenc: A Magyarországról kialakuló torz kép dolgában a hiba nem az újságolvasók, hanem sokkal inkább a külföldi újságírók fejében van. Mint politikai szakértőt, engem is gyakran megkeresnek kinti szerkesztők, egész csokorra való rémtörténetem van már arról, mennyire egyoldalú, pontatlan ismereteik vannak az országról, és hogy néhány, számukra megfelelően csomagolt szempontot hallva mekkorát tudnak csodálkozni a valóságon.

(Heti Válasz - 2012. március 1.)

Tizenkét orosz katona halt meg egy nap alatt

Tizenkét orosz katona meghalt, 16 pedig megsebesült az elmúlt 24 óra alatt Csecsenföldön lázadó fegyveresek támadásai, illetve aknarobbanás következtében.

A Moszkvához hű csecsen közigazgatás egyik tisztségviselőjének vasárnapi közlése szerint öt orosz katona halt meg és 7 megsebesült az orosz szövetségi erők állásai ellen intézett 19 különféle támadásban. A lázadók Vegyenyo körzetében is összecsaptak az oroszokkal: itt négy katonát öltek meg, ötöt pedig megsebesítettek. A Sali körzetben lévő Gyermencsuk falu közelében katonai járműre nyitottak tüzet a lázadók. Ennek az akciónak következtében két katona vesztette életét. Nozsaj-Jürt körzetében egy falu közelében szombaton négy katona sérült meg a járművük alatt felrobbanó aknától. A hatóságok ugyancsak szombaton, Groznijban, Csecsenföld fővárosában megtalálták egy orosz katonatiszt és három katona holttestét. Valamennyijükön lőtt sebeket észleltek.

MTI - fidesz.hu

"Erre van a legnagyobb szükségünk: bízni, gyarapodni"

Megtartó hit, küldetéstudat hiányában a közösség csak vegetál, végül elsorvad - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap Pápán, a Dunántúli Református Egyházkerület alapításának négyszázadik évfordulóján a jubileumi évnyitó istentiszteletén.

Kövér László köszönetét fejezte ki, hogy szülővárosában, abban a templomban, ahol keresztelték, üdvözölheti a jubiláló egyházkerületet. Négyszáz év tekintélyt parancsoló, ez idő alatt szép és hosszú utat járt be az ország és a református egyház is - mondta a házelnök.

Hozzátette: történelmünk megmutatta, hogy megtartó hit, küldetéstudat hiányában a közösség csak az alapvető életfunkciók ellátására képes, vegetál, idővel talán el is sorvad. Figyelmeztetett: a lelkek kiürültek, világunkból hiányzik a belülről kifelé való építkezés.

Kifejtette: a reformáció üzenete ma az, hogy a demokrácia a forma, a tartalom pedig a kereszténység. Be kell bizonyítanunk, hogy a kereszténység nemcsak kulturális, történelmi diszciplína, hanem maga a gyakorlatiasság is; út az életvezetéshez, út egy testvériesebb Magyarországhoz és Európához.

Véget kell vetni annak az arrogáns meggyőződésnek, hogy az emberek segítség nélkül képesek lesznek megoldani a világ összes problémáját - jelentette ki Kövér László.

A református egyház mindig a felemelkedés, az egyetértés és megbecsülés útját járta. Elismerés illeti azért, amit a nemzet egyesítéséért tett és tesz, hiszen aki közösséget épít, az a magyar nemzetet építi - tette hozzá.

Szavai szerint "erre van a legnagyobb szükségünk: bízni, gyarapodni, újjászőni közösségeink szövetét. Ha így teszünk, annak eredménye nem lehet más, mint egy gyarapodó, önmagában bízó, tettre kész, büszke nemzet" - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Kövér László beszédének végén Szent Ágostont idézte (a hit azt jelenti, hogy hiszünk valamiben, amit nem látunk, és hitünk jutalma, hogy meglátjuk, amiben hiszünk), végül az Országgyűlés nevében köszöntötte a jubiláló egyházkerületet.

A jubileumi év nyitó istentiszteletén Steinbach József püspök hirdetett igét arról, hogy milyen az Istennek tetsző emlékezés.

A Dunántúli Református Egyházközséget négyszáz évvel ezelőtt a körmendi zsinaton alapították, a jubileum kapcsán számos rendezvényt tartanak.

(MTI-fidesz.hu)

Balog: Barátságtalan lépés lenne a vízumkényszer

Barátságtalan lépés lenne, ha Kanada vízumkényszert vezetne be a magyarokkal szemben a menekültstátuszt kérő romák miatt – mondta Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár a Hír Televíziónak.

Balog Zoltán szerint a kormány igyekszik segíteni az ottani hatóságok munkáját, de a kanadai idegenrendészet eddig nem mindig volt együttműködő. A 2009 óta kivándorolt magyar romák száma egyes becslések szerint meghaladta a 9 ezret. A hatóságok legutóbb egy magyar cigányokból álló bandát buktattak le, amelynek tagjai 19 férfit csábítottak Kanadába, majd rabszolgaként dolgoztatták őket. Az emberkereskedelmi ügy is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az észak-amerikai országban a menekültügyi rendszer szigorítása mellett döntöttek.

– Kanadai részről a fogadókészséggel volt probléma, hiszen ott a menekültügyi és a közbiztonsági rendszer elválik egymástól, tehát az információk átadása inkább ott szenvedett hiányosságokat. Most ez felgyorsult, és ha nem próbálják meg megfelelő módon, rendőrségi eszközökkel kezelni, akkor úgy el fog hatalmasodni, hogy ez az ország belső biztonságát és az egész menekültügy megítélését is rontja. Ami azért is lenne kár Kanada számára, hiszen az országot a bevándorlók tették naggyá – jelentette ki a Hír Televíziónak Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

(hirtv-fidesz.hu)

Biztonságérzet és bizalom kell a gyermekvállaláshoz

A gyermekvállaláshoz stabilitás, biztonságérzet és magas bizalmi szinttel bíró társadalmi környezet szükséges - fejtette ki a Magyar Nemzet Online-nak adott interjújában Pongrácz Tiborné, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. A szakember szerint a kormányzat nagyvonalú családpolitikai intézkedései ellenére más jellegű társadalmi változások sem kedveznek a gyermekvállalási kedvnek, amelyet olyan tényezők is tovább nehezítenek, mint például az individualista életmód erősödése, vagy a kortárs csoportok által kifejtett nyomás.

Pongrácz Tiborné elmondása alapján két feltételnek kell teljesülnie, hogy manapság valaki gyermeket vállaljon. Egyrészt - mint mondta - szükségesek azok az értékek, amelyek a magyar társadalomban még többé-kevésbé léteznek, noha már átalakulóban vannak, például hogy az emberek fontosnak tartsák és akarjanak is gyereket. A szakember szerint beszélni kell az objektív feltételekről is, a stabilitás és a biztonságérzet alapkritériumokról.

Kifejtette: úgy tűnik, a viszonylag nagyvonalú családpolitikai intézkedések ellenére az egyéb társadalmi változások olyan közhangulatot és nagyfokú bizonytalanságérzetet alakítottak ki, ami nem kedvez a gyermekvállalással kapcsolatos pozitív jövőképnek s a hosszú távú tervezésnek. Pongrácz Tiborné kitért rá, az értékek szintjén még ott van az emberekben a gyermek gondolata, de éppen a bizonytalanság és a kedvezőtlen gazdasági helyzet akadályozza a megvalósítást.

A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese arról is beszélt, 2009-ben egy korábban nem jellemző jelentős elmozdulás történt az értékek szintjén. A gyerekről, házasságról, családró, illetve a nemi szerepekről alkotott hagyományos felfogás lassan módosult. Pongrácz Tiborné véleménye szerint korábban a munka és a család szempontjából a család sokkal fontosabb volt, mostanra a munka fontossága került előtérbe, de a nők többségének - a felelősségteljes gondolkodás miatt - a család ma is fontosabb, mint a munka.

(fidesz.hu)

"Karakter nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget"

"Van egy rejtett Európa" címmel interjút közölt Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap. A lap a címoldalon "Megsértették Magyarország méltóságát" címmel foglalta össze Orbán interjúját, amelyből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök "tiltakozik az országa fölötti gyámkodás ellen".

Az interjúban a kormányfő kifejtette: az az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy része elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette. A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják "szellemi identitásukat", vallásukat, kultúrájukat, "mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra világa". A politikai korrektség fenntartása érdekében "egyáltalán nem is beszélünk már azokról a dolgokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározó civilizáció maradjunk".

Ugyanakkor létezik "egy rejtett Európa" is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy "ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen" - mondta Orbán.

Hozzátette: van egy értelmezése az "európai történelemnek, az európai jövőnek", amely szerint a vallásosságból a szekularizációba, a hagyományos családmodelltől a sokféle családmodell felé és a nemzetállamoktól az internacionalizmus irányába halad a fejlődés, de amire ő gondol, az más irányba tart, a vita pedig arról szól, hogy melyik az előremutató és melyik a maradi álláspont.

Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: "karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget".

Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás, és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat.

Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban "egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (…) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái" - mondta.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy sok magyar is helyteleníti mindazt, amit a brüsszeli bizottság kifogásol, Orbán azt mondta: Magyarországon 2010-ben a baloldal összeomlott és a liberálisok kiestek a parlamentből. "Most pedig mi történik? A nemzetközi baloldal megpróbálja ismét felépíteni a magyar baloldalt, aminek ugyan én nem örülök, de érthető. Belülről nem megy, hiszen csak romok vannak, ezért kívülről próbálkoznak, és nem is csak Európából, hanem Amerikából is. Támogatnak alapítványokat és baloldali beállítottságú személyeket, akik egy baloldali alternatívát akarnak kialakítani Magyarországon. Ezért támad minket radikálisan a nemzetközi baloldal. De a nemzetközi jobboldal, amely néha kétségtelenül igen kényelmetlenül érzi magát, a védelmébe vesz minket" - mondta.

Arra felvetésre reagálva, miszerint a 2010-es választások óta jelentősen csökkent a kormánypárt támogatottsága, és sokan utcai tüntetéseken adtak hangot elégedetlenségüknek, a miniszterelnök kifejtette: a keresztülvitt szerkezeti reformokhoz, átalakításokhoz képest "sokkal jobban állunk, mint ahogy bármikor is gondoltam volna". Hozzátette: néha valóban tízezrek gyűlnek össze az utcákon, ezek a megmozdulások azonban "klubrendezvények" a jobboldali demonstrációkhoz képest. A március 15-i nemzeti ünnepre előre tekintve jelezte: "nem kérdés, hogy sikerrel mozgósítjuk támogatóinkat".

A jobb- és baloldal közti küzdelem társadalmi okairól szólva kifejtette: a nagytőke egy "igen kíméletlen része" megszállta a pártok egy részét, mindenekelőtt a szocialista pártot. Így szövetség jött létre a nagytőke és a legszegényebbek között, és kialakult egy hatalmas tömeg, amelyet az állam tartott el. Ez a folyamat a középosztálytól elszívta az erőt és elvette a teret, és az ország eladósodásához vezetett, aki pedig eladósodott, az nem szabad. "Ebben az értelemben a magyarok nem szabadok és Magyarország nem szabad ország" - jelentette ki.

Ugyanakkor az utóbbi időben a társadalomban erős elszántság mutatkozik a változásokra, és sokkal kevesebb a gyűlölet, mint korábban - tette hozzá, bámulatra méltónak nevezve a külföldről érkezett támadásokra adott reakciót. A magyar "lobbanékony természetű nép" és gyakran túloz, most azonban ennek az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. "Egy nemzetnek is van méltósága. Az emberek egyetértenek abban, hogy nem lehet rólunk és velünk úgy beszélni, mint ahogy az Európai Parlamentben, vagy ahogy a baloldalon és a liberálisoknál teszik" - mondta Orbán Viktor.

(MTI-fidesz.hu)

A közkegyelmi javaslatról és a fegyvertartás könnyítéséről szavazhat a Ház

A fegyvertartás szabályainak lazításáról és a tavaly év végi LMP-s demonstráció után büntetőeljárás alá vontak közkegyelméről is határozhat az Országgyűlés következő kétnapos ülésén. A képviselők emellett tárgyalni kezdhetik például a kormány bérkompenzációval és a költségvetés ehhez kapcsolódó módosítását.

A lőszerekről és a lőfegyverekről szóló törvényváltoztatást Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közösen kezdeményezi. Az előterjesztés több könnyítést is tartalmaz a vadászok és a sportlövők szempontjából. A korábbi tiltás feloldását kezdeményezve engedélyezhetik például a házilagos lőszerszerelést és újratöltést azoknak, akik eredményesen elvégezték az ehhez szükséges tanfolyamot. A szerelést azonban csak a kereskedelemben kapható hivatalos eszközökkel lehet majd végezni, és csak saját szükségletre.

Az Országgyűlés elfogadott módosító javaslat hiányában ugyancsak hétfőn tarthat zárószavazást arról a kormánypárti javaslatról, amely közkegyelmet adna azoknak, akiket büntetőeljárás alá vontak az LMP tavaly decemberi, Parlament épülete körüli demonstrációja után. Az érintett ellenzéki képviselők nem értenek egyet az előterjesztéssel, mivel álláspontjuk szerint nem követtek el törvénysértést.


A Ház emellett elfogadhatja a Független Rendészeti Panasztestület 2008-2010-es tapasztalatairól, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 2010-es tevékenységéről szóló beszámolót is. A képviselők szavazhatnak továbbá a külügyi bizottság azon javaslatáról is, amellyel az Országgyűlés azoknak a litván és lengyel civileknek, valamint politikusoknak mondhat köszönetet, akik kiálltak Magyarország mellett a nemzetközi bírálatokkal szemben.

A határozathozatalok után Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azon előterjesztése kerül terítékre, amely parlamenti bizottságot hozna létre a Volánbusz 2003-as reorganizációjának vizsgálatára, ezt követően a korábban kezdett előterjesztések részletes vitájával zárulhat a hétfői ülésnap.

Kedden a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdődik az ülés, majd megkezdődhet a bérek szükséges emelésével és a további foglalkoztatással összefüggő törvénymódosítási kormányjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési változtatás összevont tárgyalása. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állománya idén nem csökkenhet a tavalyihoz képest, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. A támogatások várhatóan júniustól állhatnak rendelkezésre.

A KDNP korábban két általános vita lefolytatását javasolta, így kedden tárgyalni kezdhetik az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítást, valamint napirendre kerülhet az a kereszténydemokrata országgyűlési határozati javaslat is, amely emléknapot jelölne meg a kuláküldözés áldozatainak. A javaslat szerint az emléknap minden évben Péter, Pál napjára esne.

(MTI-fidesz.hu)