Rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük a kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, és létrehoztuk Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogását - jelentette ki Orbán Viktor tizennegyedik évértékelő beszédében kedden, a Millenárison. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormánynak három bajt kellett orvosolni: az adósságcsapdát, a munka elveszett becsületét és a tartalékok hiányát.
Képgalériánk megtekinthető itt.„A népből, a néppel, a népért”, vagyis az emberektől kapott felhatalmazással, az emberekkel együtt, az emberek érdekében – idézte Abraham Lincoln szavait Orbán Viktor évértékelő beszédében. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök sajnálkozásának adott hangot, hogy - megfogalmazása szerint - manapság e gondolat "nem a demokratikus eszmények alapjának, hanem populizmusnak minősül".
Orbán Viktor miniszterelnök XIV. évértékelő beszéde a Millenárison
"Nem olcsó szenvelgésre vágyunk"
Orbán Viktor beszédében, méltatva a január 21-i békemenetet, köszönet mondott azoknak, akik a hazánkra zúduló méltánytalan pergőtűz közepette kiálltak Magyarországért és egymásért. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a politikusoknak is fontos, hogy bátorítsák őket. Kiemelte: „nem olcsó szenvelgésre vágyunk, csak arra, hogy az emberek néha jelezzék; értik, hogy értük folyik a küzdelem, tudják, hogy a harang értük szól”.
A 2011-es évről szólva a kormányfő hangsúlyozta: "tudtuk, hogy 2011 izgalmas év lesz, de azt kevesen gondolták akkor, hogy mi minden vár ránk". Azonban - mint mondta - tisztán látszott már az uniós elnökség kezdete előtt, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz. Az események aztán minden előzetes várakozást felülmúltak – fogalmazott. Orbán Viktor. Magyarázatképp hozzátette: az Európai Unióban 13 kormány bukott meg; volt, aki rendes, volt, aki előrehozott választásokon, de olyan is volt, hogy még csak választás sem kellett hozzá.
Már nem a politikai sci-fi világába tartoznak a közös valuta bedőléséről szóló találgatások
A környező országokat érintve a kormányfő rámutatott: Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, és a minap Romániában kényszerült távozni a kormányzat. Hozzátette: korábban stabilnak látszó országokban törtek ki zavargások, alakultak ki erőszakos összecsapások, és bénították meg egész országrészek működését. Szavai szerint olyan, hagyományosan a demokrácia erődítményeinek számító országban, mint Hollandia, a szélsőséges politikai erők támogatásával tud működni a kormányzat. A pénzügyi fenyegetések kapcsán pedig úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége. Hozzátette: „már nem a politikai sci-fi világába tartoznak a közös valuta bedőléséről, vagy az EU megroppanásáról szóló találgatások”.
A miniszterelnök aláhúzta: a mai napig reális veszély, hogy a gazdasági folyamatok Európában a visszaesés, a zsugorodás és a recesszió irányába fordulnak. A 2012-re szóló előrejelzéseket naponta igazítják ki, és mindig lefelé – fűzte hozzá.
A 2011-es év megrendítő volt Európa számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy nem egyszerű gazdasági visszaesés, hanem a tervek és remények megingása volt tapasztalható. Magyarázatképp kifejtette: több országban az európai öntudat, „sőt, az önbizalom behorpadását láthatjuk”. Sok tízmillió európai fejében kérdőjeleződtek meg saját gazdasági és társadalmi rendszerünk erényei, helyessége és életképessége is – fogalmazott. Egy példán keresztül ezt úgy érzékeltette a kormányfő, hogy „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol; nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”.
Devecser és Kolontár mutatta föl a jövőnk szempontjából meghatározó igazságokat
A kontinensünket érő megrázkódtatások kapcsán kijelentette: Devecser és Kolontár mutatta föl a jövőnk szempontjából meghatározó igazságokat. E két település újjáéledése azért volt fontos, mert kétségbevonhatatlan bizonyítékát adták annak, hogy nincs helyzet, amiből az ember ne tudna sikerrel talpra állni, nincs olyan mélypont, ahonnan ne lehetne új életet építeni – szögezte le a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy a devecseriek és a kolontáriak sokkal többet vesztettek, mint az euróválság kárvallottjai, ugyanis nekik egész addigi életüket elsodorta a vörösiszap-áradat.
Azért fontos az ő történetük, mert Magyarország is olyan helyzetben van ma, ami próbára teszi a hitünket – hangsúlyozta Orbán Viktor. Sok ember aggódik azon, hogy mi van, ha a megújulás nem lesz sikeres; mi van, ha mi, a mostani kormány sem tudjuk kivezetni az országot a nehéz helyzetből – sorolta a kormányfő. Úgy fogalmazott, ilyenkor jusson eszünkbe a régi igazság: félni csak a félelemtől kell, ha legyőztük saját félelmünket, szabad az út. Köszönjük Devecser, köszönjük, Kolontár! – fűzte hozzá.
„Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogása”
A miniszterelnök úgy fogalmazott, 2010-ben hatalmas vállalkozásba kezdtek, hogy „megépítsünk egy erős Magyarországot”. Tudtuk, hogy nem sétagaloppra indulunk – szögezte le ezzel összefüggésben. Rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük a kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, és létrehoztuk Magyarország történetének egyik legnagyobb összefogását – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, tudták, hogy nyolc év súlyos hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet néhány hónap, vagy akár egy-két év alatt helyrehozni.
A kormányfő hazánk akkori helyzetét az olasz tengerjáró hajóhoz hasonlította, „amit néhány hete katasztrófába kormányzott a kapitánya, majd elsőnként elhagyta a fedélzetet”. Akik a magyarokat zátonyra futtatták, ugyanígy viselkedtek; az embereket és az országot meg sem próbálták menteni – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: „most pedig a szárazföldről, külföldi üzlettársaik szoknyája mellől handabandázva, tücsköt-bogarat szórnak azokra, akik maradtak, és próbálják menteni a menthetőt”.
A miniszterelnök kijelentette, a 2010-es választásokat követően úgy látta, három bajt kell orvosolni: az adósságcsapdát, a munka elveszett becsületét és a tartalékok hiányát. A kormányfő kiemelte a devizahiteles családok helyzetét, „akik valaha elhatározták, hogy saját otthont teremtenek, és egyszercsak abban a helyzetben találták magukat, hogy többéves törlesztés után több az adósságuk, mint amennyi hitelt felvettek”. Mint mondta, az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált. Emellett az ország vezetői eladósították a vállalkozásokat, az önkormányzatokat és az államot is – szögezte le a kormányfő. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormánynak sikerült 52 százalékra leszorítani az ország államadósságát.
„A szocialisták visszanyomtak bennünket az adósságketrecbe"
Ha úgy állnánk, mint 2002-ben, akkor nem lenne más dolgunk, mint azon vitatkozni, hogy hány légitársaságot hozzunk létre, hány új kórházat vagy gyárat építsünk, és mennyivel emeljük a nyugdíjakat meg az egészségügyi dolgozók fizetését – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzáfűzte: „ehelyett a szocialisták visszanyomtak bennünket az adósságketrecbe”. 2010-ben az adósságcsapdán túl leginkább az nyomasztotta az országot, hogy nem érte meg dolgozni – fogalmazott a miniszterelnök. Szavai szerint, ahol a munkának nincs értéke, ott sosem lesz növekedés; és ahol nincs növekedés, nem jönnek létre új munkahelyek, inkább a meglévők is megszűnnek. Az adórendszer büntette a teljesítményt, és csak az a kisebbség járhatott jól, aki kikerülte vagy kijátszotta – jelentette ki, hozzátéve: emellett a középosztály és a közalkalmazottak egyre nehezebb helyzetbe kerültek.
Ahhoz nem kell matematikusnak lenni, hogy az ország belássa, egyszer egy ilyen rendszernek mindenki a vesztese lesz, és a legnagyobb vesztesek éppen azok lesznek, akiket „trükkösen” alkalmazott a munkaadójuk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-re 2 millió 600 ezer adófizető tartotta fenn a tízmilliós Magyarországot.
Úgy fogalmazott, az eladósodás és a munkaellenes gazdasági rendszer magával hozta Magyarország harmadik problémáját: a hónapról hónapra élést, a családi tartalékok teljes hiányát. A brutális és értelmetlen megszorító csomagok, az igazi munka helyetti evickélés, a devizahitelek, a gazdaság leállása elapasztotta a cégek és a háztartások tartalékait – húzta alá beszédében a kormányfő.
„Az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak tőlünk”
A szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni. Így festett az ország 2010-ben, egy korszak végén, amellyel szinte mindenki rosszul járt – fogalmazott Orbán Viktor. Csak szinte – mutatott rá a kormányfő, akinek elmondása szerint Magyarország esetében „jópáran meggazdagodtak” mások kiszolgáltatottságán.
A miniszterelnök kitért rá: a magánnyugdíjpénztáraknál hatalmas jutalékokat fizettek éppen abban az évben, amikor az emberek vagyonának nagy része elveszett. Azok is „haszonélvezői voltak a korszaknak”, akik befolyásos kapcsolataik lévén rátették a kezüket a közpénzekre a BKV-nál, és ezzel odajuttatták a fővárost, hogy képtelenné vált saját közlekedési vállalatának fenntartására – tette hozzá Orbán Viktor, aki emlékeztetett, a napokban a 4-es metró felkerült a legkárosabb európai beruházások listájára. Egy biztos, ilyen előzmények után az alapos elszámoltatás a legkevesebb, amit elvárhatnak tőlünk az emberek – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor úgy folytatta, az előző kormányzatok felelőtlen gazdálkodásának az lett a vége, hogy egy „horribilis, kifizetetlen számla” maradt hátra Magyarországnak címezve, amelyen ezermilliárdos tételek szerepelnek. Erre a számlára a baloldali politikusok és üzlettársaik azt mondták: fizessék ki az emberek. A kormányfő kiemelte: erre az elképzelésre 2010-ben egy kétharmados nemet mondtak, és új tehermegosztási rendszert vezettek be: kivetették a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést. Mindezt a miniszterelnök szerint az ország talpon maradása érdekében meg kellett tenni.
Arról is beszélt, pont ez az új elképzelés az, ami „egyeseknek fáj itthon és Európában is”. Ők azok, akik arra buzdítanak, hogy Magyarország forduljon vissza, térjünk vissza azokhoz a módszerekhez, amelyek egyszer már eladósították az országot, nekik viszont jó hasznot hozott - fűzte hozzá a kormányfő, aki azt mondta: mindenkivel hajlandó együttműködni, aki segíti, és egy erős Magyarországért akar küzdeni. A legkeményebben harcolni fogok minden olyan politikával és törekvéssel szemben, ami vissza akarja hozni azt a rendszert és azokat a módszereket, amelyek legyengítették és válságba sodorták az országot - tette hozzá az előző gondolathoz Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondása szerint ma már Európában is új szelek fújnak, ami tegnap még elképzelhetetlennek tűnt, mára elfogadottá és bevetté vált. Példaként az Európai Központi Bank új elnökének radikálisan új monetáris politikáját említette.
„Magyarország új alapokon áll”
A mi vágyainkban nincs semmi rendkívüli: egy erős, független, szabad országot akarunk, amely biztonságos életet nyújt nekünk. Tisztességes munka, biztos megélhetés, érdem szerinti előrejutás, család és otthon, amelyből a gyerekek elindulhatnak önálló életükbe, és méltó időskor; a legtöbben erre vágyunk – folytatta Orbán, aki szerint ma az a tétje a küzdelmünknek, hogy ezt a középosztálybeli életet hogyan tudjuk biztonságba helyezni azok számára, akik már eljutottak erre a szintre, és hogyan tudjuk elérhetővé tenni a nehéz helyzetben lévő családok számára.
Abban a nagy munkában, amit 2010 májusában elkezdtünk, most egy mérföldkőhöz érkeztünk. Vállalkozásunk első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll. Ezeket az alapokat már senki sem ütheti ki vagy szedheti fel – húzta Orbán Viktor.
Az új alapok esetében elsőként a munka értelmére kell gondolnunk – fejtette ki a kormányfő, hiszen – mint mondta – senkitől sem várható el, hogy tisztességgel dolgozzon, ha úgy érzi, nincs értelme a munkájának, vagy mások hasznára dolgozik. Ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal. Azt egész egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az emberek sokévi fizetés után lakásuk helyett a deviza jelzáloghitelüket hagyják gyermekeikre – tette hozzá Orbán.
Elmondta, mostanra, csak a végtörlesztés révén, december végéig 160 ezer család, azaz mintegy félmillió ember kiszabadulhatott a nyomasztó devizateher alól. Ez a miniszterelnök elmondása szerint nemcsak a devizahitelesek számára jelent megkönnyebbülést, mivel ezáltal az ország külső devizaadósság-állományából mintegy 766 milliárd forintnyi összeget sikerült átváltani, egyben majdnem 200 milliárd forintnyi árfolyamingadozástól szabadultak meg a végtörlesztők.
A kormányfő megemlítette, sikerült jelentősen csökkenteni az államadósságot is. Ez nagyon fontos, hiszen ha az adósság növekedését nem fékezte volna meg a kormány, ma hazánk ott tartana, ahol Görögország: végleg elvesztette volna függetlenségét, döntésképtelenné vált volna, és a népakarat helyett a hitelezők uralkodnának felettünk – mutatott rá.
Bár az államadósságot jelentősen csökkentettük, még nem érezhetjük biztonságban a függetlenségünket – folytatta az előző gondolatot a miniszterelnök, aki arról is beszámolt: az adósságcsökkentés érdekében kidolgozott Széll Kálmán Terv végrehajtása jelenleg 83 százalékon áll. Orbán Viktor szerint a munka útjában álló másik akadály a régi, aránytalan adórendszer volt, amely „büntette a munkát, a teljesítményt és a vállalkozást”, ezért ezt le kellett cserélni.
A középosztály védelme az arányos, egykulcsos jövedelemadóval valósítható meg
Bátran és világosan meg kell mondanunk: a társadalmi igazságot a jövedelmi adórendszeren nem lehet számon kérni – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: kétféle adórendszer van, az egyik jutalmazza, a másik bünteti a munkát. A kormányfő szerint a társadalmi igazságosságot a szociális rendszeren keresztül kell megcélozni. Aláhúzta: a mai arányos rendszerben, aki többet vállal, többet tejesít, annak több is marad, így van értelme többet és jobban dolgozni. A miniszterelnök szerint, aki azt hiszi, hogy a magasabb adókulccsal a gazdagokat adóztatják, az aligha ismeri a magyar valóságot. A gazdagok, a multimilliomosok mindig megtalálják a módját, hogy kivonják a jövedelmüket az adó alól, egész nemzetközi iparágak épültek ki erre. A végén mindig a középosztállyal fizettetik meg a terheket, ezért a középosztály védelme az arányos, egykulcsos jövedelemadóval valósítható meg – fűzte hozzá. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az új rendszerre csak 2013. január 1-jén állunk át teljesen, és ha ez megtörténik, akkor a "szerényebb keresetűek zsebében is több marad majd".
A mi politikánk túlnyúlik a középosztály érdekkörén, és kísérletet tesz arra, hogy egyesítsük a középosztály és a leszakadó rétegek érdekeit – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor meggyőződése szerint egy ilyen érdekegyeztetés lehetséges, ezért a munkanélküliség elleni küzdelemben új megoldásokat és módszereket kell alkalmazni. Példaként a 2012-ben útjára induló Start munkaprogramot említette, mely segítségével 206 ezer embert fognak visszahívni a munka világába. A miniszterelnök szerint még nem minden jövedelempótló segélyen élő érzi úgy, hogy vissza kellene jönnie a munka világába, de nem elítélésre, lesajnálásra vagy kioktatásra, hanem türelemre, empátiára és szelíd hajthatatlanságra lesz szükség. Elmondta: igaz, hogy a 46 ezer forintos Start-munkabér kevés, de több, mint a 28 ezer forintos segély. Ma ennyire futja, de bízunk benne, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni, és akkor majd emelni lehet a Start-munkabéreket is – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Start-munka mellett a képzetlen és felnőtt munkanélküliek esetében az elmaradt iskolai és szakmai oktatást is pótolja a program. Ha ez sikerül, akkor a rendszerváltás óta eltelt 22 év legnagyobb erkölcsi tettét vittük véghez – jegyezte meg.
Nem épületeket és falakat, hanem diákokat és tehetségeket akarunk finanszírozni
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy fiatalok tízezrei úgy kerülnek ki az iskolapadból, hogy nem rendelkeznek használható tudással, szakmával. Ők a mi gyerekeink, nem bánhatunk rossz és felelőtlen szülők módjára a jövő nemzedékével, ezért vállalni kell a mai sikertelen szakképzési rendszer teljes átalakításával együttjáró vitákat is – fogalmazott. A szakképzés jövője egy olyan rendszer, ahol az elméleti alapozás mellett a tanulók rögtön a gyakorlatban, munka közben ismerhetik meg a szakmát, ezért a kormányfő szerint több időt kell tölteniük a gyakorlati munkával. A középiskolai oktatás továbbra is ingyenes marad, de aki nem akar tanulni, azt 16 éves kora után nem tartjuk erőszakkal az iskolában. "De ha benőtt a feje lágya, bármikor visszajöhet, és befejezheti a tanulmányait" – fűzte hozzá. Orbán Viktor szerint nem lehet tovább várni a felsőoktatás átalakításával sem.
Mindenki becsapva érezhette magát: a diák, a tanítást fizető szülő, és a leendő munkaadó, aki azt hitte, hogy felkészült munkaerőhöz jutott. Eközben a közösség pénzén kitanult tehetséges, frissen végzett szakemberek ezrei vették az irányt nyugatnak – fogalmazott. A kormányfő leszögezte: alapjaiban megújított rendszerre van szükség. Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és Magyarországon dolgozik, akinek nem jut vagy nem akar állami ösztöndíjat, annak 2 százalékos kamatozású, hosszú lejáratú hitelt nyújtunk a tanuláshoz. Vagyis Magyarországon mindenki bejuthat egyetemre, főiskolára, ha megüti az elvárt szintet, és mer felelős döntést hozni a jövőjéről. A jövőben nem épületeket és falakat, hanem diákokat és tehetségeket akarunk finanszírozni – jegyezte meg.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a kiszámítható befektetői környezetnek is a munkahelyek helyreállítását kell szolgálnia. A kormányfő azokkal ért egyet, akik azt mondják, hogy ne támogassuk azokat a külföldi cégeket, akik csak azért jönnek ide, hogy a tőkeerejükkel kiszorítsák a magyar vállalkozókat a hazai piacokról, és a hasznukat kivigyék. Továbbra is kitartok amellett, hogy azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtenek, üdvözölni kell, és meg kell tartanunk – fűzte hozzá. Példaként az Audi-t, a Mercedes-t, a Huawei-t, a Nokia-t, a Bosch-t és az Opel-t említette. A miniszterelnök továbbra is kiáll a 19-ről 10 százalékra csökkentett társasági nyereségadó mellett, mert ez a magyar kkv-t és tőkét is segíti.
Munka, család, felelős gondolkodás
A kormányfő aláhúzta: ma már képesek vagyunk arra, hogy gyereknevelés költségeinek legalább egy részét ne adóztassa meg az állam. 2011-ben az egy gyermekesek nettó átlagkeresete 8,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 16 százalékkal, a három és több gyermeket nevelőké pedig 23,3 százalékkal nőtt. Két éve még nem volt lehetősége egy kismamának, hogy három évig gyesen maradjon, ma ezt megteheti – sorolta Orbán Viktor. A kormányfő aláhúzta: el kell érni, hogy a gyesről és a gyedről a munkába visszatérő édesanyák választani tudjanak, hogy milyen formában akarnak dolgozni, és ne jelentsen hátrányt a munkavállalásnál a gyermek. Ehhez bölcsődékre és óvodákra van szükség, amiket a következő két évben létre is fogunk hozni – fűzte hozzá.
Emlékeztetett: két éve még attól kellett tartania a nyugdíjasoknak, hogy a nyugdíjak értéke tovább zsugorodik, de ma nem kell ettől félniük. Az időseknek nem kell attól sem tartaniuk, hogy elszabadulnak a rezsiköltségek – fűzte hozzá. Orbán Viktor aláhúzta: betartották azt a vállalásunkat is, hogy azok a nők, aki a 40 évet ledolgozták, életkortól függetlenül elmehetnek nyugdíjba. Ezt a sikert a nemzetközi tárgyalásokon is meg fogom védeni – szögezte le. A kormányfő szerint kísérletet kell tenni arra, hogy a középosztály és a nyugdíjasok érdekét egyesítsék. Azt kérte, hogy a nyugdíjasok támogassák a középosztályt munkához és tisztességes bérhez juttató gazdaságpolitikát, a középosztályt pedig arra, tekintse szövetségesének a nyugdíjasokat, "akiknek támogatása és szavazata nélkül nem jöhet létre a középosztály érdekeit szolgáló kormányzati többség".
Magyarország új alapjának a munka és a családok mellett harmadik támasza a felelősség, a felelős gondolkodás melletti elkötelezettség – fogalmazott a kormányfő. Aláhúzta: 2011 az első olyan év uniós csatlakozásunk óta, amikor a magyar költségvetési deficit 3 százalék alá csökkent. Ez azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság automatikusan csökken. .„Nincs olyan dolog, amiben határozottabb és elszántabb lennék, minthogy felelősen gazdálkodjunk az ország pénzével és költségvetésével” – fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy két éve még arcátlan végkielégítéseket, prémiumokat és különböző juttatásokat fizettek ki állami alkalmazottaknak, mára azonban ezt megfékezték. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "buzgár módjára föl-föltörnek ilyen-olyan kísérletek, amelyeket rendre le kell törni", de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a hivatalnokok és az állami cégek vezetőinek bérezésében még nem uralkodik ésszerű, méltányos rend.
Minden lehetséges eszközt fel fogunk használni arra, hogy megvédjük az új alkotmányt
A kormányfő büszke a 2012-ben hatályba lépő új, modern alaptörvényre, mert Európában az elsők között rögzítette az államadósság megfékezésének és az ország költségvetési egyensúlyának felelősségét. Ezen kötelezettség alól többé egyetlen kormány sem mentheti fel magát, nem ismétlődhet meg még egyszer, hogy egész nemzedékek jövőjét dobhassák zálogba felelőtlen kormányzatok – tette hozzá. Orbán Viktor szerint ez nagyon fáj azoknak, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, abból húztak politikai és anyagi hasznot. Ne legyünk naívak, valójában ez a bajuk az új alaptörvénnyel – jegyezte meg. A régi alkotmány nem volt képes arra, hogy megvédje az ország vagyonát, nem védte meg a versenyt, ezért a magyar gazdaságot monopóliumok és kartellek uralták. Nem védte meg a természeti élővilágunkat, ezért a profit-hajsza lepusztította a környezetünket, és nem védte meg a polgári szabadságot sem, helyette karhatalmi önkényt és félkatonai csoportokat hozott a nyakunkra – sorolta. Az új alkotmány mindezt jól orvosolja, ezért minden lehetséges eszközt fel fogunk használni arra, hogy megvédjük – szögezte le a kormányfő.
Készek vagyunk küzdeni, de megegyezni is
"A vezetők felelőssége, hogy mindenkor kiálljanak a magyar érdekekért itthon és külföldön. De ezt józan ésszel, és okosan kell tenni. Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja" - mondta, megjegyezve, a kormánytól balra állók a teljes önfeladást pártolják, a tőle jobbra állók pedig semmiben nem hajlandók megegyezni, ezért nem is vehetők komolyan.
"Készek vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében. Túl vagyunk már a Nagy indiánkönyvön és A Tenkes kapitányán is, számunkra a küzdelem és a megegyezés egyaránt eszköz és nem cél." A kormányfő szerint aki ma Magyarország csődjéről beszél, aki azt mondja, hogy az ország elbukik a megújulásért vívott küzdelemben, az nem tudja, mit beszél, nem ismeri az országot, a magyar embereket. Orbán Viktor hangsúlyozta: mindig lesznek barátai Magyarországnak, akik meg- és felszólalnak mellettünk, mint például a litvánok és a lengyelek. "Éljen Litvánia, éljen Lengyelország!" - mondta, és szavait nagy taps fogadta.
Itt az ideje, hogy ne a dolgok után kullogjunk!
A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a magyaroknak saját meggyőződésüket kell követniük, és nem szabad megijedniük a váratlan nehézségektől. "Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, mennyit dolgozunk. Jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy bár kétségkívül követtünk el hibákat a XX. században, de az ezek miatti veszteségeink messze meghaladják a hiba mértékét" - értékelt, majd azzal folytatta: ezért a magyarokban működik egy hajtóerő, ami abból fakad, hogy "bántja igazságérzetünket mindaz, ami történt velünk. Bántja az igazságérzetünket, hogy oda jutottunk, ahol és ahogy most vagyunk". Ezért szerinte itt az ideje, hogy "végre ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébe vágjunk, ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával". "Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől" - szólított fel Orbán Viktor, rámutatva: a sikeres jövő nem ajándék, nem nyeremény, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Ahogyan Wayne Gretzky egykori kanadai jégkorongozó tanácsolta: "ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz".
Beszédét úgy zárta: "hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!"
(fidesz.hu, MTI)
