Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés - a Fidesz-KDNP javaslatára - kimondta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítették azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám most "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". A törvény lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is.
Az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabályt - amely az alaptörvény része - pénteken fogadta el az Országgyűlés. A törvény egy nyilatkozattal kezdődik, amely szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolja, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit. Ezek között szerepel a II. világháború utáni évek többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolása, az ország eladósítása, versenyképességének "végzetes lerontása", továbbá emberek meggyilkolása, idegen hatalomnak való kiszolgáltatása, törvénytelen bebörtönzése, kényszermunkatáborba hurcolása, megkínzása, embertelen bánásmódban részesítése, vagyonuktól való önkényes megfosztása, szabadságjogának teljes elvétele, származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetése, az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség működtetése.
A jogszabály kimondja emellett, hogy az MSZMP és jogelődei felelnek az 1956-os forradalom "szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért", továbbá azokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem üldözött.
Azt is kijelenti, hogy az MSZMP és jogelődei, valamint a kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek "bűnöző szervezetek" voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak "az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet elárulásáért".
A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondja: a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, "a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint a régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán" osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
A nyilatkozat kitér arra, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetőség "az első szabad választás után sem nyílt meg", így elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása. Az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével azonban "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére" - szögezik le, hozzátéve: minden magyar, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, akit a diktatúra kiszolgálói emberi méltóságában, jogaiban megsértettek, igazságtalanul üldöztek, ha e jogsértésekben nem vett részt, elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel.
"A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét és meg kell nevezni a bűnösöket" - zárul a nyilatkozat azzal, hogy az Országgyűlésnek és más állami szerveknek a fenti alaptörvényi rendelkezésekből kell kiindulniuk. A törvény ezt követően deklarálja, hogy a kommunista diktatúra - törvényben meghatározott - vezetőinek az állam által biztosított nyugdíj vagy más juttatása csökkenthető. E csökkentésből származó bevételt a diktatúra okozta sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
A jogszabály értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
Létrejön a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevű szervezet "a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében". Ennek feladata a diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét feltárni, és erről jelentést közzétenni.
Ezzel kapcsolatban rögzíti a törvény, hogy a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, illetve hogy a diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek. Így a hatalom birtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, e szerepükkel összefüggő személyes adataik pedig nyilvánosságra hozhatók.
A törvény alapján ugyanakkor az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk miatt károsodottaknak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím nem állapítható meg.
(MTI-fidesz.hu)
2011. december 31., szombat
Az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt
Új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben, miután a parlament pénteken - 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett - elfogadta az új jegybanktörvényt.
Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették. Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.
(MTI-fidesz.hu)
Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették. Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.
(MTI-fidesz.hu)
Határozati javaslat a kitelepítettek emlékére
Országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek a közigazgatási és a nemzeti erőforrás miniszter a kommunista diktatúrában kitelepítettek és az őket befogadók emlékének megörökítése érdekében.
A pénteken a Ház elé terjesztett indítvány szerint az Országgyűlés a Rákosi-rendszer által elkövetett tömeges kitelepítések és deportálások 60. évfordulója alkalmából hozna határozatot, kimondva, hogy szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a kommunista önkény áldozatairól, és felhívni a figyelmet a totális diktatúrák embertelenségére.
Kimondanák azt is, hogy a parlament megemlékezik az 1950-es évek elején jogtalanul, tömegesen deportált és kitelepített családokról, továbbá tisztelettel adózik a vidéki települések azon lakói előtt, akik befogadták a diktatúra által meghurcoltakat és kitelepítetteket. A szöveg szerint az Országgyűlés egyúttal támogatja és szorgalmazza olyan emlékművek felállítását, megemlékezések szervezését és oktatási anyagok készítését, amelyek a kitelepítések áldozataira, az őket befogadó családokra emlékezik.
Végül felkérnék a központi államigazgatási szerveket, az egyházakat, a civil szervezeteket és az önkormányzatokat, hogy gondoskodjanak a kitelepítés tragédiájáról és annak áldozatairól való méltó megemlékezésről. A határozat a közzétételét követő napon lépne hatályba.
Az előterjesztéssel kapcsolatban Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek azt mondta: a javaslat egyszerre akar megemlékezni a kitelepített budapestiekről és vidékiekről, az őket befogadó családokról, valamint azokról, akiket az egykori jugoszláviai és osztrák határsávból, vidéki nagyvárosokból és kisebb településekből zárt, alföldi kényszermunkatáborokba telepítettek.
Felidézte, hogy az első és talán az összes közül a legnagyobb tömegű magyarországi népességet érintő kitelepítés 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjjel vette kezdetét, amikor a déli határsávból elszállították a vezetés számára "osztályidegennek" számító embereket. A deportálások célpontja a hortobágyi puszta volt. Az utolsó, nagyobb hortobágyi internálást 1953 januárjában Kunmadarason hajtották végre.
"A totális diktatúra kegyetlensége emberek százezreinek életét tette tönkre. Sokszor egy tollvonással húztak át jövőket, szakítottak el embereket korábbi életkörnyezetüktől, családjuktól, barátaiktól, fosztottak meg megélhetésüktől. A nemzeti emlékezés megköveteli, hogy megemlékezzünk a magyarság e történelmi tragédiájáról, a kommunista önkényuralom embertelenségéről, a kitelepített és meghurcolt honfitársaink tragikus sorsáról" - hangsúlyozta Rétvári Bence.
(MTI-fidesz.hu)
A pénteken a Ház elé terjesztett indítvány szerint az Országgyűlés a Rákosi-rendszer által elkövetett tömeges kitelepítések és deportálások 60. évfordulója alkalmából hozna határozatot, kimondva, hogy szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a kommunista önkény áldozatairól, és felhívni a figyelmet a totális diktatúrák embertelenségére.
Kimondanák azt is, hogy a parlament megemlékezik az 1950-es évek elején jogtalanul, tömegesen deportált és kitelepített családokról, továbbá tisztelettel adózik a vidéki települések azon lakói előtt, akik befogadták a diktatúra által meghurcoltakat és kitelepítetteket. A szöveg szerint az Országgyűlés egyúttal támogatja és szorgalmazza olyan emlékművek felállítását, megemlékezések szervezését és oktatási anyagok készítését, amelyek a kitelepítések áldozataira, az őket befogadó családokra emlékezik.
Végül felkérnék a központi államigazgatási szerveket, az egyházakat, a civil szervezeteket és az önkormányzatokat, hogy gondoskodjanak a kitelepítés tragédiájáról és annak áldozatairól való méltó megemlékezésről. A határozat a közzétételét követő napon lépne hatályba.
Az előterjesztéssel kapcsolatban Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek azt mondta: a javaslat egyszerre akar megemlékezni a kitelepített budapestiekről és vidékiekről, az őket befogadó családokról, valamint azokról, akiket az egykori jugoszláviai és osztrák határsávból, vidéki nagyvárosokból és kisebb településekből zárt, alföldi kényszermunkatáborokba telepítettek.
Felidézte, hogy az első és talán az összes közül a legnagyobb tömegű magyarországi népességet érintő kitelepítés 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjjel vette kezdetét, amikor a déli határsávból elszállították a vezetés számára "osztályidegennek" számító embereket. A deportálások célpontja a hortobágyi puszta volt. Az utolsó, nagyobb hortobágyi internálást 1953 januárjában Kunmadarason hajtották végre.
"A totális diktatúra kegyetlensége emberek százezreinek életét tette tönkre. Sokszor egy tollvonással húztak át jövőket, szakítottak el embereket korábbi életkörnyezetüktől, családjuktól, barátaiktól, fosztottak meg megélhetésüktől. A nemzeti emlékezés megköveteli, hogy megemlékezzünk a magyarság e történelmi tragédiájáról, a kommunista önkényuralom embertelenségéről, a kitelepített és meghurcolt honfitársaink tragikus sorsáról" - hangsúlyozta Rétvári Bence.
(MTI-fidesz.hu)
Megjelentek az otthonteremtési kamattámogatás feltételei
Új és használt lakás vásárlására, korszerűsítésre, késedelmes vagy felmondott jelzáloghitellel terhelt lakás vásárlására, a hátralékos adós általi kisebb lakás vásárlására, illetve a deviza jelzáloghitel kiváltására felvett kölcsönök után vehető igénybe a jövőben az otthonteremtési kamattámogatás - az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Egy személy egy alkalommal vehet igénybe ilyen támogatást. A rendelet azonban csak azt követően lép hatályba, hogy azt az Európai Bizottság jóváhagyta. Kamattámogatás csak olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amely 2010 január 1. után kapott használatbavételi engedélyt, illetve ha ilyennel még nem rendelkezik, akkor az építési engedély dátuma későbbi 2010. január 1-nél.
Aki új lakást épít, annak a bekerülési költség 70 százalékáról kell számlát felmutatnia, ha bontott anyagot is használt, a bekerülési költség 20 százalékáig - a felelős műszaki vezető igazolásával - az is beszámítható. Számla csak igazoltan működő cégtől fogadható el. Ugyanezek a szabályok a korábbi lakásfinanszírozási rendeletben is szerepeltek.
Az új lakásra felvett hitel támogatásának feltétele, hogy a lakás - áfával, de telekár nélkül - ne kerüljön többe 30 millió forintnál. Ekkor a támogatás legfeljebb 10 millió forint hitel után jár. Használt lakás vásárlása vagy felújítása után akkor jár támogatott hitel, ha a vételár, illetve a költség nem több 15 millió forintnál. Ekkor a támogatott hitel 6 millió forint lehet.
Szintén jár támogatott hitel a 180 napon túli törlesztési késedelemben lévő, vagy felmondott kölcsön mögött - fedezetként - lévő lakás vásárlására. A lakás értékét ekkor a bank állapítja meg, és a vevő akkor kaphat támogatott kölcsönt, ha a forgalmi érték Budapesten és a megyei jogú városokban nem több 15 millió, más településen pedig 10 millió forintnál. A támogatott hitel az első esetben 10, a másodikban 7 millió forint lehet.
A hátralékos adós is kaphat ilyen hitelt, ha legalább komfortos, kisebb lakást vásárol. Az alapterületre kisebb lakásnak olcsóbbnak is kell lennie, mint amilyet elhagy az adós, viszont az energetikai minősítési osztálya nem lehet rosszabb annál.
A devizahitel kiváltására felvett kölcsön után is jár támogatott hitel, amennyiben a forintra váltott hitel 25 százalékát a bank elengedi. A lakás forgalmi értéke azonban nem lehet több a fővárosban 20 millió, másutt 15 millió forintnál, és az adósnak az adott lakásban kell - legalább egy gyermekkel - élnie.
A kamattámogatást akkor adja az állam, ha a bank a rendeletben előírt kamatnál nem magasabban határozza meg a hitelkamatot. Például az egy évig állandó kamatozású kölcsönnél a kamat nem haladhatja meg a 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozam 3 százalékponttal növelt mértékét.
A kamattámogatás a futamidő első 5 évére jár, és évenként csökken. Például új lakás vásárlásakor és legfeljebb két gyermekig az első évben 60 százalék, míg ettől több gyermek esetén 70 százalék a támogatás. A támogatás az ötödik évben - az előbbi sorrendben - 40, illetve 50 százalékra csökken.
(MTI-fidesz.hu)
Egy személy egy alkalommal vehet igénybe ilyen támogatást. A rendelet azonban csak azt követően lép hatályba, hogy azt az Európai Bizottság jóváhagyta. Kamattámogatás csak olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amely 2010 január 1. után kapott használatbavételi engedélyt, illetve ha ilyennel még nem rendelkezik, akkor az építési engedély dátuma későbbi 2010. január 1-nél.
Aki új lakást épít, annak a bekerülési költség 70 százalékáról kell számlát felmutatnia, ha bontott anyagot is használt, a bekerülési költség 20 százalékáig - a felelős műszaki vezető igazolásával - az is beszámítható. Számla csak igazoltan működő cégtől fogadható el. Ugyanezek a szabályok a korábbi lakásfinanszírozási rendeletben is szerepeltek.
Az új lakásra felvett hitel támogatásának feltétele, hogy a lakás - áfával, de telekár nélkül - ne kerüljön többe 30 millió forintnál. Ekkor a támogatás legfeljebb 10 millió forint hitel után jár. Használt lakás vásárlása vagy felújítása után akkor jár támogatott hitel, ha a vételár, illetve a költség nem több 15 millió forintnál. Ekkor a támogatott hitel 6 millió forint lehet.
Szintén jár támogatott hitel a 180 napon túli törlesztési késedelemben lévő, vagy felmondott kölcsön mögött - fedezetként - lévő lakás vásárlására. A lakás értékét ekkor a bank állapítja meg, és a vevő akkor kaphat támogatott kölcsönt, ha a forgalmi érték Budapesten és a megyei jogú városokban nem több 15 millió, más településen pedig 10 millió forintnál. A támogatott hitel az első esetben 10, a másodikban 7 millió forint lehet.
A hátralékos adós is kaphat ilyen hitelt, ha legalább komfortos, kisebb lakást vásárol. Az alapterületre kisebb lakásnak olcsóbbnak is kell lennie, mint amilyet elhagy az adós, viszont az energetikai minősítési osztálya nem lehet rosszabb annál.
A devizahitel kiváltására felvett kölcsön után is jár támogatott hitel, amennyiben a forintra váltott hitel 25 százalékát a bank elengedi. A lakás forgalmi értéke azonban nem lehet több a fővárosban 20 millió, másutt 15 millió forintnál, és az adósnak az adott lakásban kell - legalább egy gyermekkel - élnie.
A kamattámogatást akkor adja az állam, ha a bank a rendeletben előírt kamatnál nem magasabban határozza meg a hitelkamatot. Például az egy évig állandó kamatozású kölcsönnél a kamat nem haladhatja meg a 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozam 3 százalékponttal növelt mértékét.
A kamattámogatás a futamidő első 5 évére jár, és évenként csökken. Például új lakás vásárlásakor és legfeljebb két gyermekig az első évben 60 százalék, míg ettől több gyermek esetén 70 százalék a támogatás. A támogatás az ötödik évben - az előbbi sorrendben - 40, illetve 50 százalékra csökken.
(MTI-fidesz.hu)
Nyolcezerre növekszik a tartalékosok száma 2014-ig
Elindul január 1-jén az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének következő szakasza; összesen nyolcezer tartalékos katona lesz 2014-ig a honvédelmi tárca tervei szerint - jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken a Parlamentben.
A miniszter budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 2012 elejétől már nem őrző-védő munkákra veszik fel az embereket a tartalékosok közé, hanem a katonai szolgálathoz kapcsolódó feladatkörökre; elsősorban a korábban leszerelt katonákra számít a honvédség - tette hozzá. A jelentkezőkkel először nyolc hónapra kötnek szerződést, ebből hat hónap a próbaidő; a szerződés aláírásától a jelentkező bármikor behívható tényleges katonai szolgálatra - mondta.
A tartalékos rendszer nyitott, bárki jelentkezhet - legyen nő vagy férfi - aki elmúlt 18 éves, feddhetetlen az előélete, és megfelel az egészségügyi követelményeknek. A regisztráció, illetve a jelentkezés a katonai regisztrációs központokban történhet személyesen, de az internetről letöltött, postán feladott űrlappal is lehet jelentkezni.
A honvédség azzal köt végleges szerződést, aki olyan képességgel rendelkezik, amelyet hasznosítani tudnak - közölte a miniszter. A tartalékos katonák háromévente összesen hat hónapnyi szolgálatra hívhatók be, és mivel civil, munkájukat végző emberekről van szó, van mód a katonai szolgálat átütemezésére, elhalasztására. Egyúttal a minisztérium kárpótolja a munkáltatókat a kieső időért. Erre vonatkozóan a miniszter annyit közölt, hogy a piaci árak alapján kompenzálják majd a munkáltatókat.
"Mivel nem operetthadsereget építünk (...) természetes, hogy előnyben fogjuk részesíteni azokat a volt hivatásos és azokat a volt szerződéses katonákat, akik egyébként teljes körű kiképzéssel és felkészültséggel rendelkeznek" - mondta.
Hende Csaba kiemelte, hogy a szolgálati nyugdíjak megszüntetésével szolgálati járandósággá alakult juttatások 16 százalékos személyi jövedelemadóját elengedik azoknál, akik beállnak önkéntes tartalékos katonának; ez a volt szerződéses katonákat nem érinti, hiszen ők nem kaptak szolgálati nyugdíjat.
Az önkéntes tartalékos rendszerben lévő katonák (akiknek nem jár szolgálati nyugdíj) a tényleges szolgálatteljesítés idején a szerződéses katonákat megillető, azonos beosztásra vonatkozó illetményt kapják.
Ezzel együtt az ellátásukról, utaztatásukról is a honvédség gondoskodik majd. A tartalékos katona ezeken felül díjazást kap a rendelkezésre állásért is, akkor, amikor nem teljesít katonai szolgálatot - fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva Hende Csaba elmondta azt is, hogy a teljes rendszer fejlesztésére a jövő évi költségvetésben összesen 1,2 milliárd forintot különítettek el. A tényleges költségek sok tekintetben függnek attól, hány volt katona köt majd szerződést, hiszen ők a tárcának külön költséget nem jelentenek, mivel a 16 százalékos adót engedik csak el nekik.
A miniszter emlékeztetett: 2011 január elejétől 2000 tartalékos állt szolgálatba, ők az őrző-védő feladatokat látják el; a rendszer 2014-ig még 6000 fővel bővül majd. Kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette, hogy folynak tárgyalások a Gripen-szerződések átütemezéséről, hozzátéve: a részletekről "kellő időben" tájékoztatják a közvéleményt.
A Népszabadság pénteken adta hírül, hogy a Honvédelmi Minisztérium tárgyalásokat kezdett az Svéd Királyi Védelmi és Biztonsági Export Ügynökséggel a hatályos Gripen-bérleti megállapodásból adódó fizetési kötelezettségek átütemezéséről és az éves részletek csökkentéséről.
(MTI-fidesz.hu)
A miniszter budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 2012 elejétől már nem őrző-védő munkákra veszik fel az embereket a tartalékosok közé, hanem a katonai szolgálathoz kapcsolódó feladatkörökre; elsősorban a korábban leszerelt katonákra számít a honvédség - tette hozzá. A jelentkezőkkel először nyolc hónapra kötnek szerződést, ebből hat hónap a próbaidő; a szerződés aláírásától a jelentkező bármikor behívható tényleges katonai szolgálatra - mondta.
A tartalékos rendszer nyitott, bárki jelentkezhet - legyen nő vagy férfi - aki elmúlt 18 éves, feddhetetlen az előélete, és megfelel az egészségügyi követelményeknek. A regisztráció, illetve a jelentkezés a katonai regisztrációs központokban történhet személyesen, de az internetről letöltött, postán feladott űrlappal is lehet jelentkezni.
A honvédség azzal köt végleges szerződést, aki olyan képességgel rendelkezik, amelyet hasznosítani tudnak - közölte a miniszter. A tartalékos katonák háromévente összesen hat hónapnyi szolgálatra hívhatók be, és mivel civil, munkájukat végző emberekről van szó, van mód a katonai szolgálat átütemezésére, elhalasztására. Egyúttal a minisztérium kárpótolja a munkáltatókat a kieső időért. Erre vonatkozóan a miniszter annyit közölt, hogy a piaci árak alapján kompenzálják majd a munkáltatókat.
"Mivel nem operetthadsereget építünk (...) természetes, hogy előnyben fogjuk részesíteni azokat a volt hivatásos és azokat a volt szerződéses katonákat, akik egyébként teljes körű kiképzéssel és felkészültséggel rendelkeznek" - mondta.
Hende Csaba kiemelte, hogy a szolgálati nyugdíjak megszüntetésével szolgálati járandósággá alakult juttatások 16 százalékos személyi jövedelemadóját elengedik azoknál, akik beállnak önkéntes tartalékos katonának; ez a volt szerződéses katonákat nem érinti, hiszen ők nem kaptak szolgálati nyugdíjat.
Az önkéntes tartalékos rendszerben lévő katonák (akiknek nem jár szolgálati nyugdíj) a tényleges szolgálatteljesítés idején a szerződéses katonákat megillető, azonos beosztásra vonatkozó illetményt kapják.
Ezzel együtt az ellátásukról, utaztatásukról is a honvédség gondoskodik majd. A tartalékos katona ezeken felül díjazást kap a rendelkezésre állásért is, akkor, amikor nem teljesít katonai szolgálatot - fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva Hende Csaba elmondta azt is, hogy a teljes rendszer fejlesztésére a jövő évi költségvetésben összesen 1,2 milliárd forintot különítettek el. A tényleges költségek sok tekintetben függnek attól, hány volt katona köt majd szerződést, hiszen ők a tárcának külön költséget nem jelentenek, mivel a 16 százalékos adót engedik csak el nekik.
A miniszter emlékeztetett: 2011 január elejétől 2000 tartalékos állt szolgálatba, ők az őrző-védő feladatokat látják el; a rendszer 2014-ig még 6000 fővel bővül majd. Kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette, hogy folynak tárgyalások a Gripen-szerződések átütemezéséről, hozzátéve: a részletekről "kellő időben" tájékoztatják a közvéleményt.
A Népszabadság pénteken adta hírül, hogy a Honvédelmi Minisztérium tárgyalásokat kezdett az Svéd Királyi Védelmi és Biztonsági Export Ügynökséggel a hatályos Gripen-bérleti megállapodásból adódó fizetési kötelezettségek átütemezéséről és az éves részletek csökkentéséről.
(MTI-fidesz.hu)
Lázár: Húszéves adósságot törlesztettünk + videó
„Arra szeretném kérni az LMP képviselőit, hogy ma láncolják oda magukat egy bankhoz, például azoknak a bankoknak az egyikéhez, ami mindent megtesz annak érdekében, hogy a végtörlesztéshez sorban álló embereket akadályozza a sorsában” - hangsúlyozta Lázár János napirend előtti felszólalásában pénteken.
Az elmúlt húsz esztendőnek talán a legnehezebb éve volt a 2011-es – jelentette ki Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője úgy folytatta, a kormánypárti képviselők helyt álltak, szolgálták a hazájukat, „ezért köszönet illeti őket”. Abban is biztosak lehetünk, hogy a következő esztendő még nehezebb lesz, mint a 2011-es, de ezzel együtt szeretném megköszönni az ellenzéki képviselőtársaimnak is azt a munkát, amit elvégeztek – fűzte hozzá.
Mint mondta, más képviselőkkel ellentétben, ő nem beszélné le az ellenzéki politikusokat arról, hogy „folytassák az akcióikat”. Ezek az akciók nagyban erősítik azt a képet, hogy Magyarországon egyetlenegy kormányzóképes erő van, a Fidesz és a KDNP, és ami ezzel szemben áll vele, az alkalmatlan arra, hogy az országot rá lehessen bízni – hangsúlyozta Lázár János.
Lázár János napirend előtti felszólalása
Az LMP december 23-i demonstrációjával kapcsolatban megjegyezte: „arra szeretném kérni őket, hogy ma láncolják oda magukat egy bankhoz, például azoknak a bankoknak az egyikéhez, ami mindent megtesz annak érdekében, hogy a végtörlesztéshez sorban álló embereket akadályozza a sorsában”. Ez valóban hazafias cselekedet lenne, és az ország érdekét szolgálná – tette hozzá.
Az elmúlt egy év munkájáról szólva elmondta: húszéves adósságokat törlesztett a parlament. Példaként azt említette, hogy 2014-től kisebb lesz az Országgyűlés.
Lázár János napirend előtti felszólalása
Az LMP december 23-i demonstrációjával kapcsolatban megjegyezte: „arra szeretném kérni őket, hogy ma láncolják oda magukat egy bankhoz, például azoknak a bankoknak az egyikéhez, ami mindent megtesz annak érdekében, hogy a végtörlesztéshez sorban álló embereket akadályozza a sorsában”. Ez valóban hazafias cselekedet lenne, és az ország érdekét szolgálná – tette hozzá.
Az elmúlt egy év munkájáról szólva elmondta: húszéves adósságokat törlesztett a parlament. Példaként azt említette, hogy 2014-től kisebb lesz az Országgyűlés.
Fotó: fidesz.hu
Ami kizökkent 2004. december 5-én, azt 2011-ben sikerült, hosszú-hosszú évek után, helyreállítani – jelentette ki a politikus a határon túli magyarokat érintő intézkedések kapcsán. Közös szégyene minden magyarországi magyarnak az, ami 2004. december 5-én történt – jegyezte meg Lázár János. Hozzátette: közös öröme és büszkesége lehet minden magyar embernek, hogy összefogással, a parlamenti képviselők döntő többségének a támogatásával a szégyent helyrehozták, és olyat alkottak, ami örökérvényű lehet.
Fotó: fidesz.hu
A frakcióvezető aláhúzta: nagy bátorságot igényeltek azok a lépések, melyek hosszú évek óta először igénybe vették azoknak a teljesítőképességét, „akiket eddig nem kértek arra, hogy fáradjanak a kasszához”. Lázár János szerint vannak szervilis pártok, ilyen az MSZP, amely mindig azt mondja, hogy fogadjunk el mindent Európától, a bankoktól; az LMP kapcsán pedig arról beszélt, hogy a párt csak kritizál, de nem javasol építő jellegű megoldásokat. A politikus kifejtette: 2010 ősze óta 1200 milliárd forint legalább az az összeg, amivel a különadók hozzájárultak Magyarország működéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha ezt a pénzt nem a bankoktól és cégektől szedték volna be, akkor az emberektől kellett volna. „Tisztelt képviselőtársaim! 1200 milliárd! Önök nem gondolkodtak még el azon, hogy talán ez lehet a leveleknek és a kritikáknak az egyik fő mozgatórugója? Hogy az egész nagyrészt pénzről szól?” - kérdezte a frakcióvezető.
Lázár János a parlament fontos döntésének nevezte a végtörlesztést. Húsz év után először érzik családok azt, hogy a parlamenti képviselők közvetlenül az ő életük megsegítéséért is tesznek – fűzte hozzá.
(fidesz.hu)
Az elmúlt húsz esztendőnek talán a legnehezebb éve volt a 2011-es – jelentette ki Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője úgy folytatta, a kormánypárti képviselők helyt álltak, szolgálták a hazájukat, „ezért köszönet illeti őket”. Abban is biztosak lehetünk, hogy a következő esztendő még nehezebb lesz, mint a 2011-es, de ezzel együtt szeretném megköszönni az ellenzéki képviselőtársaimnak is azt a munkát, amit elvégeztek – fűzte hozzá.
Mint mondta, más képviselőkkel ellentétben, ő nem beszélné le az ellenzéki politikusokat arról, hogy „folytassák az akcióikat”. Ezek az akciók nagyban erősítik azt a képet, hogy Magyarországon egyetlenegy kormányzóképes erő van, a Fidesz és a KDNP, és ami ezzel szemben áll vele, az alkalmatlan arra, hogy az országot rá lehessen bízni – hangsúlyozta Lázár János.
Lázár János napirend előtti felszólalása
Az LMP december 23-i demonstrációjával kapcsolatban megjegyezte: „arra szeretném kérni őket, hogy ma láncolják oda magukat egy bankhoz, például azoknak a bankoknak az egyikéhez, ami mindent megtesz annak érdekében, hogy a végtörlesztéshez sorban álló embereket akadályozza a sorsában”. Ez valóban hazafias cselekedet lenne, és az ország érdekét szolgálná – tette hozzá.
Az elmúlt egy év munkájáról szólva elmondta: húszéves adósságokat törlesztett a parlament. Példaként azt említette, hogy 2014-től kisebb lesz az Országgyűlés.
Lázár János napirend előtti felszólalása
Az LMP december 23-i demonstrációjával kapcsolatban megjegyezte: „arra szeretném kérni őket, hogy ma láncolják oda magukat egy bankhoz, például azoknak a bankoknak az egyikéhez, ami mindent megtesz annak érdekében, hogy a végtörlesztéshez sorban álló embereket akadályozza a sorsában”. Ez valóban hazafias cselekedet lenne, és az ország érdekét szolgálná – tette hozzá.
Az elmúlt egy év munkájáról szólva elmondta: húszéves adósságokat törlesztett a parlament. Példaként azt említette, hogy 2014-től kisebb lesz az Országgyűlés.
Fotó: fidesz.hu
Ami kizökkent 2004. december 5-én, azt 2011-ben sikerült, hosszú-hosszú évek után, helyreállítani – jelentette ki a politikus a határon túli magyarokat érintő intézkedések kapcsán. Közös szégyene minden magyarországi magyarnak az, ami 2004. december 5-én történt – jegyezte meg Lázár János. Hozzátette: közös öröme és büszkesége lehet minden magyar embernek, hogy összefogással, a parlamenti képviselők döntő többségének a támogatásával a szégyent helyrehozták, és olyat alkottak, ami örökérvényű lehet.
Fotó: fidesz.hu
A frakcióvezető aláhúzta: nagy bátorságot igényeltek azok a lépések, melyek hosszú évek óta először igénybe vették azoknak a teljesítőképességét, „akiket eddig nem kértek arra, hogy fáradjanak a kasszához”. Lázár János szerint vannak szervilis pártok, ilyen az MSZP, amely mindig azt mondja, hogy fogadjunk el mindent Európától, a bankoktól; az LMP kapcsán pedig arról beszélt, hogy a párt csak kritizál, de nem javasol építő jellegű megoldásokat. A politikus kifejtette: 2010 ősze óta 1200 milliárd forint legalább az az összeg, amivel a különadók hozzájárultak Magyarország működéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha ezt a pénzt nem a bankoktól és cégektől szedték volna be, akkor az emberektől kellett volna. „Tisztelt képviselőtársaim! 1200 milliárd! Önök nem gondolkodtak még el azon, hogy talán ez lehet a leveleknek és a kritikáknak az egyik fő mozgatórugója? Hogy az egész nagyrészt pénzről szól?” - kérdezte a frakcióvezető.
Lázár János a parlament fontos döntésének nevezte a végtörlesztést. Húsz év után először érzik családok azt, hogy a parlamenti képviselők közvetlenül az ő életük megsegítéséért is tesznek – fűzte hozzá.
(fidesz.hu)
Tulajdonosi kölcsönt kap a Malév
Újabb, ezúttal ötmilliárd forint tulajdonosi kölcsönt kap a Malév a kormány december 29-i határozata szerint.
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat a végrehajtást azonnali határidővel szabja meg. A kölcsön forrása a költségvetés miniszterelnöki fejezetének rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata. Legutóbb novemberben kapott tulajdonosi kölcsönt a Malév 4,2 milliárd forint összegben.
(MTI-fidesz.hu)
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat a végrehajtást azonnali határidővel szabja meg. A kölcsön forrása a költségvetés miniszterelnöki fejezetének rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata. Legutóbb novemberben kapott tulajdonosi kölcsönt a Malév 4,2 milliárd forint összegben.
(MTI-fidesz.hu)
Fellegi: Informális egyeztetések januárban
A magyar delegáció a hivatalos tárgyalások tartalmát érintő bármely álláspontot kizárólag a tárgyaló felek között kívánja megvitatni és lefolytatni; ennek keretében Fellegi Tamás, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter január első felében informális egyeztetéseket folytat Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős szakembereivel, Christine Lagarde vezérigazgatóval valamint az igazgatóság más tagjaival - közölte a miniszter sajtóirodája az MTI megkeresésére.
A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter sajtóirodája hivatalos állásfoglalásában hangsúlyozza: az IMF és az EB által biztosítandó pénzügyi konstrukció formájáról, nagyságrendjéről és feltételeiről a hivatalos tárgyalási folyamat eredményeként születhet megegyezés. A magyar kormány korábban megfogalmazott álláspontja alapján kész az előfeltételek nélküli tárgyalásra, felajánlva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság szakértői számára a tartalmi egyeztetést az együttműködés elemeiről és a jövőbeni megállapodás pénzügyi, makrogazdasági és politikai vonzatairól.
A kormány megkapta az Európai Központi Bank hivatalos állásfoglalását a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénytervezet kapcsán, az abban foglalt javaslatokat áttekintette, és ennek megfelelően több ponton is módosította a törvényjavaslatot - emlékeztet a sajtóiroda.
(MTI-fidesz.hu)
A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter sajtóirodája hivatalos állásfoglalásában hangsúlyozza: az IMF és az EB által biztosítandó pénzügyi konstrukció formájáról, nagyságrendjéről és feltételeiről a hivatalos tárgyalási folyamat eredményeként születhet megegyezés. A magyar kormány korábban megfogalmazott álláspontja alapján kész az előfeltételek nélküli tárgyalásra, felajánlva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság szakértői számára a tartalmi egyeztetést az együttműködés elemeiről és a jövőbeni megállapodás pénzügyi, makrogazdasági és politikai vonzatairól.
A kormány megkapta az Európai Központi Bank hivatalos állásfoglalását a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénytervezet kapcsán, az abban foglalt javaslatokat áttekintette, és ennek megfelelően több ponton is módosította a törvényjavaslatot - emlékeztet a sajtóiroda.
(MTI-fidesz.hu)
Átláthatóbbá válik a szellemi tulajdon szabályozása
Hatékonyabb és átláthatóbb lesz a kormányzat várakozása szerint a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás a vasárnap hatályba lépő törvénymódosítások révén.
Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások és az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozó törvénycsomagot. Az új szabályozás egyebek mellett lehetőséget teremt arra, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtásával.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a törvénymódosítás átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be.
A szabályozás korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástételek véleményezésébe.
(MTI-fidesz.hu)
Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások és az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozó törvénycsomagot. Az új szabályozás egyebek mellett lehetőséget teremt arra, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtásával.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a törvénymódosítás átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be.
A szabályozás korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástételek véleményezésébe.
(MTI-fidesz.hu)
Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak
Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak a jövőben; a szombaton hatályba lépő jogszabály értelmében a jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a 100 százalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek.
A jogszabályra a január 1-jén hatályba lépő alaptörvény miatt volt szükség. Az alaptörvény szerint a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A törvény tehát a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg.
A jogszabály - indoklása szerint - véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak. A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.
A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a - törvény mellékletében is rögzített - körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.
A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok.
A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része. A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, "közös szükségletet elégít ki", legfőbb rendeltetése szerint pedig a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.
A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az off-shore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből.
A tervezet meghatározza azt a kört, amelynek a számára a nemzeti vagyon kezelésbe adható. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős mértékben szűkül a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak köre; az állam és a helyi önkormányzat szerveire, intézményeire, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre korlátozódik. Erre azért van szükség az indoklás szerint, mert a vagyonkezelői jog rendkívül széles körű, "kvázi tulajdonosi jogkört" jelent.
A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Lényegében ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok oktatási, egészségügyi, szociális feladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak.
A nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási jogot biztosít.
(MTI-fidesz.hu)
A jogszabályra a január 1-jén hatályba lépő alaptörvény miatt volt szükség. Az alaptörvény szerint a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A törvény tehát a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg.
A jogszabály - indoklása szerint - véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak. A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.
A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a - törvény mellékletében is rögzített - körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.
A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok.
A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része. A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, "közös szükségletet elégít ki", legfőbb rendeltetése szerint pedig a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.
A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az off-shore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből.
A tervezet meghatározza azt a kört, amelynek a számára a nemzeti vagyon kezelésbe adható. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős mértékben szűkül a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak köre; az állam és a helyi önkormányzat szerveire, intézményeire, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre korlátozódik. Erre azért van szükség az indoklás szerint, mert a vagyonkezelői jog rendkívül széles körű, "kvázi tulajdonosi jogkört" jelent.
A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Lényegében ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok oktatási, egészségügyi, szociális feladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak.
A nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási jogot biztosít.
(MTI-fidesz.hu)
Új egészségügyi ellátórendszer jön létre
Január elsejével állami tulajdonba kerülnek a fővárosi és a megyei fekvőbeteg-ellátó intézmények, majd az év folyamán a teljes egészségügyi ellátórendszer átalakul.
Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy az átadás-átvételi dokumentációk elkészültek, a munkacsoportok minden intézményt meglátogattak, az egyeztetések megtörténtek, az intézmények minden információt megkaptak arról, hogyan működnek majd az új rendszerben. Mint hozzátette, ennek megfelelően gyakorlatilag minden feltétel adott ahhoz, hogy a január elsejei átadás-átvétel zökkenőmentes legyen. Ebből a folyamatból a betegek semmit sem fognak majd észrevenni - hangsúlyozta Rácz Jenő.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kórházak élén várható változások kapcsán korábban azt mondta: mindenki munkájára számítanak, de a tulajdonosváltással együtt általános tisztújítás is lesz az intézményekben. Közölte, hogy ennek során "nem lesz boszorkányüldözés", de ez egy jó lehetőség például azok esetében, akik az elmúlt időszakban nem gazdaságosan, nem felelős vezetőként irányították intézményüket; viszont a jól dolgozó vezetőket megerősítik pozíciójukban.
Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint május elsejével elindulhat az új ellátórendszer, amelyben mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokat április végéig aláírják.
A Semmelweis Tervben bevezetett új koncepció az egészségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezi. A térségek pontos határvonalát a jövő évben húzzák majd meg, de annyit már most tudni lehet, hogy a nyolc térségből három érinti majd a fővárost. Így Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán működik majd. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház - Kútvölgyi tömb - Városmajor egységben lesz.
(MTI-fidesz.hu)
Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy az átadás-átvételi dokumentációk elkészültek, a munkacsoportok minden intézményt meglátogattak, az egyeztetések megtörténtek, az intézmények minden információt megkaptak arról, hogyan működnek majd az új rendszerben. Mint hozzátette, ennek megfelelően gyakorlatilag minden feltétel adott ahhoz, hogy a január elsejei átadás-átvétel zökkenőmentes legyen. Ebből a folyamatból a betegek semmit sem fognak majd észrevenni - hangsúlyozta Rácz Jenő.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kórházak élén várható változások kapcsán korábban azt mondta: mindenki munkájára számítanak, de a tulajdonosváltással együtt általános tisztújítás is lesz az intézményekben. Közölte, hogy ennek során "nem lesz boszorkányüldözés", de ez egy jó lehetőség például azok esetében, akik az elmúlt időszakban nem gazdaságosan, nem felelős vezetőként irányították intézményüket; viszont a jól dolgozó vezetőket megerősítik pozíciójukban.
Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint május elsejével elindulhat az új ellátórendszer, amelyben mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokat április végéig aláírják.
A Semmelweis Tervben bevezetett új koncepció az egészségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezi. A térségek pontos határvonalát a jövő évben húzzák majd meg, de annyit már most tudni lehet, hogy a nyolc térségből három érinti majd a fővárost. Így Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán működik majd. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház - Kútvölgyi tömb - Városmajor egységben lesz.
(MTI-fidesz.hu)
Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak
Állami fenntartásba, illetve tulajdonba kerülnek január 1-jével egyebek mellett a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők.
Az új önkormányzati törvény (Ötv) alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást, s rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki.
A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.
A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és területrendezési feladatokat látnak el.
Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után.
(MTI-fidesz.hu)
Az új önkormányzati törvény (Ötv) alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást, s rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki.
A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.
A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és területrendezési feladatokat látnak el.
Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után.
(MTI-fidesz.hu)
Január 1-jétől változik az állami kitüntetések köre
Január 1-jétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket, ezek sorrendje az elismerések hierarchiáját is jelenti az ekkortól életbe lépő sarkalatos törvény értelmében.
A jogszabály szerint a köztársasági elnök ezentúl a két pajzstartó angyallal ellátott címer, a miniszterelnök pedig a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult. A törvénnyel alapítandó, illetve újraalapítandó kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, "ami egyrészt azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában.
A Magyar Szent István Rend Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Ezzel megújul a történelmiség jegyében a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rendet. Az elismerésből magyar állampolgár számára évenként legfeljebb három kitüntetés adományozható.
A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el. A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg.
A törvény szerint a Magyar Becsület Rend Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat, vagy hősiesség elismerésére szolgál, évente tízet lehetne adományozni belőle.
A Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismeréséül jár.
Magyar állampolgárok számára a Magyar Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb öt, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb húsz, középkeresztjéből legfeljebb negyven, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb száznegyven, lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható. Magyar állampolgárok számára az arany érdemkeresztből legfeljebb kettőszáz, az ezüst érdemkeresztből évente legfeljebb kettőszázötven, a bronz érdemkeresztből legfeljebb háromszázötven adományozható.
A törvény tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.
A hatályos szabályoktól eltérően ezentúl magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök megtilthatja. Jelenleg külföldi állami kitüntetés viselését a köztársasági elnök engedélyezi. Ez a rendelkezés egyrészt felesleges adminisztratív terhekkel jár, másrészt nem funkcionál, ezért indokolt a megszüntetése.
A címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészítik a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amely a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek.
A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik, a javaslat - a nemzeti ünnepeken az Országház előtti zászlófelvonás mellett - fenntartja az állami szervek állandó zászlókitűzési (lobogófelvonási) kötelezettségét. Nem tartalmazza azonban a honvédségi csapatzászlóra, hadilobogóra vonatkozó rendelkezéseket, e tárgykört a jövőben kizárólag a honvédelmi jogszabályok rendezik.
A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a kormány Nemzeti Címer Bizottságot működtet.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén Országzászló felállításáról dönthet.
A törvény változatlanul szabályozza a címer a bankjegyen, állampapíron és a pénzérmén való feltüntetését, a címeres körbélyegző használat, az önkormányzati címereknek az állami címertől való megkülönböztetés kötelezettségét.
Nem változik a magánszemély és a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet címerhasználatának tilalmára vonatkozó szabály sem. Ugyanakkor a jogszabály kifejezi, hogy ettől csak törvény - vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály - térhet el, személy vagy személyek meghatározott csoportját kifejezetten feljogosítva a címer használatára.
A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.
(MTI-fidesz.hu)
A jogszabály szerint a köztársasági elnök ezentúl a két pajzstartó angyallal ellátott címer, a miniszterelnök pedig a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult. A törvénnyel alapítandó, illetve újraalapítandó kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, "ami egyrészt azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában.
A Magyar Szent István Rend Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Ezzel megújul a történelmiség jegyében a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rendet. Az elismerésből magyar állampolgár számára évenként legfeljebb három kitüntetés adományozható.
A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el. A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg.
A törvény szerint a Magyar Becsület Rend Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat, vagy hősiesség elismerésére szolgál, évente tízet lehetne adományozni belőle.
A Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismeréséül jár.
Magyar állampolgárok számára a Magyar Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb öt, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb húsz, középkeresztjéből legfeljebb negyven, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb száznegyven, lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható. Magyar állampolgárok számára az arany érdemkeresztből legfeljebb kettőszáz, az ezüst érdemkeresztből évente legfeljebb kettőszázötven, a bronz érdemkeresztből legfeljebb háromszázötven adományozható.
A törvény tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.
A hatályos szabályoktól eltérően ezentúl magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök megtilthatja. Jelenleg külföldi állami kitüntetés viselését a köztársasági elnök engedélyezi. Ez a rendelkezés egyrészt felesleges adminisztratív terhekkel jár, másrészt nem funkcionál, ezért indokolt a megszüntetése.
A címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészítik a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amely a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek.
A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik, a javaslat - a nemzeti ünnepeken az Országház előtti zászlófelvonás mellett - fenntartja az állami szervek állandó zászlókitűzési (lobogófelvonási) kötelezettségét. Nem tartalmazza azonban a honvédségi csapatzászlóra, hadilobogóra vonatkozó rendelkezéseket, e tárgykört a jövőben kizárólag a honvédelmi jogszabályok rendezik.
A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a kormány Nemzeti Címer Bizottságot működtet.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén Országzászló felállításáról dönthet.
A törvény változatlanul szabályozza a címer a bankjegyen, állampapíron és a pénzérmén való feltüntetését, a címeres körbélyegző használat, az önkormányzati címereknek az állami címertől való megkülönböztetés kötelezettségét.
Nem változik a magánszemély és a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet címerhasználatának tilalmára vonatkozó szabály sem. Ugyanakkor a jogszabály kifejezi, hogy ettől csak törvény - vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály - térhet el, személy vagy személyek meghatározott csoportját kifejezetten feljogosítva a címer használatára.
A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.
(MTI-fidesz.hu)
Változik az Alkotmánybíróság szerepköre
Alapvetően átalakul az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköre január 1-jével. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti ezután, az Ab ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal ellenőre lesz.
Megszűnik tehát az év elejétől az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A jogszabályok utólagos vizsgálatát ezentúl csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Ez nehézség a jelenlegi ellenzéknek, a parlamenti erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd törvények felülvizsgálatát.
Megszűnik ráadásul az utólagos normakontrollra irányuló, január 1-jén folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az arra az új szabályok szerint is jogosultak kezdeményezték. Azonban az így megszűnő eljárás indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.
Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Ezek, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével az Ab már megkezdett eljárásai január után is folytathatók, ha a kérdéses ügy az új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálható.
A legnagyobb változás a testület jelenlegi jogköréhez képest, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja, és ezeket is megsemmisítheti. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.
Ugyancsak az Ab hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
Előzetes normakontrollt a jövőben nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az új alaptörvény szerint az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.
Az Ab - hatáskörének tavalyi korlátozása miatt - a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így lesz, amíg az államadósság meghaladja a GDP felét.
A kormánytöbbség ősszel az Ab átalakulása miatt növekvő ügyteherre hivatkozva tizenöt fősre növelte a testület létszámát. Az alkotmánybírák megbízatási ideje tizenkét év, a tagok - ellentétben a jelenlegi szabályozással - nem újraválaszthatók, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választottak újra.
(MTI-fidesz.hu)
Megszűnik tehát az év elejétől az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A jogszabályok utólagos vizsgálatát ezentúl csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Ez nehézség a jelenlegi ellenzéknek, a parlamenti erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd törvények felülvizsgálatát.
Megszűnik ráadásul az utólagos normakontrollra irányuló, január 1-jén folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az arra az új szabályok szerint is jogosultak kezdeményezték. Azonban az így megszűnő eljárás indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.
Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Ezek, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével az Ab már megkezdett eljárásai január után is folytathatók, ha a kérdéses ügy az új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálható.
A legnagyobb változás a testület jelenlegi jogköréhez képest, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja, és ezeket is megsemmisítheti. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.
Ugyancsak az Ab hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
Előzetes normakontrollt a jövőben nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az új alaptörvény szerint az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.
Az Ab - hatáskörének tavalyi korlátozása miatt - a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így lesz, amíg az államadósság meghaladja a GDP felét.
A kormánytöbbség ősszel az Ab átalakulása miatt növekvő ügyteherre hivatkozva tizenöt fősre növelte a testület létszámát. Az alkotmánybírák megbízatási ideje tizenkét év, a tagok - ellentétben a jelenlegi szabályozással - nem újraválaszthatók, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választottak újra.
(MTI-fidesz.hu)
Januártól minden zárt légterű helyen tilos rágyújtani
Januártól lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhetnek ki dohányzóhelyet.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.
A jövőben nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a vasúti dohányzókocsik.
Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely.
Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára, biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.
A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.
Annak érdekében, hogy a januári jogszabályváltozásokra felhívják a figyelmet, a korlátozás által érintett helyeken figyelmeztető táblákat helyeznek el. Ezeken a tiltás mellett feltüntetik annak a honlapnak a címét, illetve azt a telefonszámot is, amelyen a szakemberek a dohányzásról való leszokásban nyújtanak segítséget. A telefonszámon azt is jelezni lehet, ha valaki szabályszegést tapasztal.
A jövő évben más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.
(MTI-fidesz.hu)
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.
A jövőben nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a vasúti dohányzókocsik.
Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely.
Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára, biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.
A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.
Annak érdekében, hogy a januári jogszabályváltozásokra felhívják a figyelmet, a korlátozás által érintett helyeken figyelmeztető táblákat helyeznek el. Ezeken a tiltás mellett feltüntetik annak a honlapnak a címét, illetve azt a telefonszámot is, amelyen a szakemberek a dohányzásról való leszokásban nyújtanak segítséget. A telefonszámon azt is jelezni lehet, ha valaki szabályszegést tapasztal.
A jövő évben más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.
(MTI-fidesz.hu)
Vasárnap hatályba lép az új alaptörvény
Január 1-jén, vasárnap hatályba lép az ország új alaptörvénye.
Az április 18-án elfogadott és egy héttel később, április 25-én, húsvéthétfőn kihirdetett alaptörvénnyel hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény. Az új alaptörvény Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik. "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a szövegben, amelynek értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és becsülik az ország különböző vallási hagyományait. A hitvallásban az áll: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét", Magyarország "1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát" pedig 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítják, "ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének".
Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország". A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül a szövegbe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe.
Az új alkotmányban önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. A Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
Alaptörvényi rangra emelkedik a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
A nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni szüleikről
A dokumentum változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, a gyülekezési és a szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát. Kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.
A vasárnaptól hatályos új alkotmány rendelkezéseit számos területen sarkalatos törvény bontja ki. Így például a közteherviselés szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, a családok védelméről, a választójogról, a képviselők javadalmazásáról, a Magyar Nemzeti Bankról, a bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról, a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevőszékről, a honvédségről, a rendőrségről, a címer és a zászló használatának részletes szabályairól, valamint az állami kitüntetésekről.
Ötévente választanak majd polgármestereket és önkormányzati képviselőket
A január 1-jétől hatályos alaptörvény értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.
A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az első fordulóban továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a - szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül - az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.
Nem vehető fel olyan kölcsön, ami növeli az államadósságot
Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".
A - hatályos alkotmányban nem szereplő - közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett". Ilyen szerződés pedig - az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenőrizhető, a költségvetésből származó pénz útja nyomon követhető legyen - csak olyan szervezettel köthető, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható". Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben - szemben az eddig hatályossal - szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács előzetes jóváhagyására.
Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Létrejön a Kúria
Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria lesz, amelynek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.
A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Az eddig hatályos alkotmány az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról tett említést, az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról külön törvény rendelkezett.
Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ - a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd.
(MTI-fidesz.hu)
Az április 18-án elfogadott és egy héttel később, április 25-én, húsvéthétfőn kihirdetett alaptörvénnyel hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény. Az új alaptörvény Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik. "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a szövegben, amelynek értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és becsülik az ország különböző vallási hagyományait. A hitvallásban az áll: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét", Magyarország "1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát" pedig 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítják, "ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének".
Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország". A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül a szövegbe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe.
Az új alkotmányban önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. A Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
Alaptörvényi rangra emelkedik a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
A nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni szüleikről
A dokumentum változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, a gyülekezési és a szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát. Kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.
A vasárnaptól hatályos új alkotmány rendelkezéseit számos területen sarkalatos törvény bontja ki. Így például a közteherviselés szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, a családok védelméről, a választójogról, a képviselők javadalmazásáról, a Magyar Nemzeti Bankról, a bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról, a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevőszékről, a honvédségről, a rendőrségről, a címer és a zászló használatának részletes szabályairól, valamint az állami kitüntetésekről.
Ötévente választanak majd polgármestereket és önkormányzati képviselőket
A január 1-jétől hatályos alaptörvény értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.
A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az első fordulóban továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a - szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül - az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.
Nem vehető fel olyan kölcsön, ami növeli az államadósságot
Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".
A - hatályos alkotmányban nem szereplő - közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett". Ilyen szerződés pedig - az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenőrizhető, a költségvetésből származó pénz útja nyomon követhető legyen - csak olyan szervezettel köthető, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható". Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben - szemben az eddig hatályossal - szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács előzetes jóváhagyására.
Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Létrejön a Kúria
Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria lesz, amelynek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.
A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Az eddig hatályos alkotmány az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról tett említést, az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról külön törvény rendelkezett.
Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ - a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd.
(MTI-fidesz.hu)
Döntés születik a jegybanktörvényről
Idei utolsó ülését tartja pénteken az Országgyűlés, a képviselők egyebek mellett elfogadhatják az új egyház-, illetve jegybanktörvényt, továbbá átmeneti rendelkezéseket fűzhetnek a vasárnap hatályba lépő, új alaptörvényhez. Utóbbiak között szerepel az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti összevonását.
A parlament délelőtt 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd határozathozatalokba kezd. Elsőként az új egyházügyi törvényjavaslat előző héten benyújtott átiratához érkezett módosító javaslatokról dönthet a Ház, az így kialakuló egységes javaslatot pedig majd csak a nap végén fogadhatják el. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztés nem ismert el újabb vallási közösséget, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain. Az elismert egyházak kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget írna elő a törvény, ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.
Ezt követően a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról voksolhatnak a képviselők, és mivel az előterjesztő több változtatást is támogat, ezért a zárószavazásra várhatóan csak jövőre kerül sor.
Szavaznak a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásáról is, azonban a rendvédelmi tárgyú törvények ezt tartalmazó módosítása az előző héten úgy változott, hogy a kormány eredeti szándékaival ellentétben mégsem lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok egyike az újonnan létrejövő szervezet.
A jövő év első napján hatályba lépő új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések elfogadásával elképzelhetővé válhat a jegybank és a PSZÁF összevonása. Orbán Viktor miniszterelnök korábban ezt úgy kommentálta, "nem ördögtől való", de csak egy lehetőséget nyit meg, összevonásról szóló kezdeményezés ugyanis nincs a parlament előtt. Nem rendelkezik erről a szintén elfogadásra váró új jegybanktörvény sem, amelynek ugyanakkor több pontját is kritizálta az Európai Központi Bank (EKB).
Szintén az átmeneti rendelkezések között fogadhatják el annak kimondását, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". Az erről szóló javaslat lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezik, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.
Ugyanebben az előterjesztésben szerepelnek azok a passzusok is, amelyek elfogadása esetén az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására bíróságokat jelölhetne ki, míg a legfőbb ügyész bíróság előtti vádemelésre adhatna utasítást a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelésének megvalósulásáig.
Az Országgyűlés a fentiek mellett dönthet még a házszabály gyorsított törvénykezést egyszerűsítő módosításáról, valamint az emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó fideszes javaslattal meghatározhatja a "kommunista bűncselekmény" fogalmát, illetve új jogszabályt alkothat a víziközmű-szolgáltatásról is.
(MTI-fidesz.hu)
A parlament délelőtt 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd határozathozatalokba kezd. Elsőként az új egyházügyi törvényjavaslat előző héten benyújtott átiratához érkezett módosító javaslatokról dönthet a Ház, az így kialakuló egységes javaslatot pedig majd csak a nap végén fogadhatják el. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztés nem ismert el újabb vallási közösséget, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain. Az elismert egyházak kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget írna elő a törvény, ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.
Ezt követően a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról voksolhatnak a képviselők, és mivel az előterjesztő több változtatást is támogat, ezért a zárószavazásra várhatóan csak jövőre kerül sor.
Szavaznak a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásáról is, azonban a rendvédelmi tárgyú törvények ezt tartalmazó módosítása az előző héten úgy változott, hogy a kormány eredeti szándékaival ellentétben mégsem lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok egyike az újonnan létrejövő szervezet.
A jövő év első napján hatályba lépő új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések elfogadásával elképzelhetővé válhat a jegybank és a PSZÁF összevonása. Orbán Viktor miniszterelnök korábban ezt úgy kommentálta, "nem ördögtől való", de csak egy lehetőséget nyit meg, összevonásról szóló kezdeményezés ugyanis nincs a parlament előtt. Nem rendelkezik erről a szintén elfogadásra váró új jegybanktörvény sem, amelynek ugyanakkor több pontját is kritizálta az Európai Központi Bank (EKB).
Szintén az átmeneti rendelkezések között fogadhatják el annak kimondását, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". Az erről szóló javaslat lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezik, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.
Ugyanebben az előterjesztésben szerepelnek azok a passzusok is, amelyek elfogadása esetén az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására bíróságokat jelölhetne ki, míg a legfőbb ügyész bíróság előtti vádemelésre adhatna utasítást a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelésének megvalósulásáig.
Az Országgyűlés a fentiek mellett dönthet még a házszabály gyorsított törvénykezést egyszerűsítő módosításáról, valamint az emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó fideszes javaslattal meghatározhatja a "kommunista bűncselekmény" fogalmát, illetve új jogszabályt alkothat a víziközmű-szolgáltatásról is.
(MTI-fidesz.hu)
Orbán: Nem szólhat bele senki a magyar jogalkotásba + hang
A tervek szerint január elején megkezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tárgyalások, amelyek fontosak, de nem húsbavágóak - mondta Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök az interjúban kijelentette azt is, hogy a magyar jogalkotásba senki sem szólhat bele, nincs olyan a világon, aki megmondhatná "a magyar nép választott képviselőinek, milyen jogszabályt alkothatnak és milyet nem".
A külföldi kritikákat firtató felvetésre a kormányfő közölte: arra van lehetőség, hogy ha a magyar parlament olyan törvényt alkot, amely általa vállalt nemzetközi szerződésekbe ütközik, akkor az, akinek ez sérelmet okoz, felléphet a jogszabállyal szemben, de csak azután, hogy az megszületett. Megismételte, hogy ma az Európai Unióban körülbelül 750 olyan eljárás van folyamatban, amelyet az unió bizottsága indított a tagállamokkal szemben, mert álláspontja szerint azok a közös jogot sértő törvényeket, kormánydöntéseket hoztak. "Ránk 14 esik ebből. Mi a legjobb diákok vagyunk" - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy nem szabad az "összeesküvés-elmélet szemüvegén" keresztül nézni a világot, mert abból "egy bunker, egy kettős fedezék" következik, és egy nép nem élhet "bunkermentalitással és kettős fedezék mögött".
"A saját céljainkat kitűzzük, a saját céljainkat elérjük, és ha valaki jó tanácsokkal segít bennünket, azt megköszönjük, ha az utunktól el akar téríteni, akkor pedig udvariasan elhárítjuk" - összegezte véleményét.
Orbán Viktor az MR1 Kossuth 180 perc című műsorában
A Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, pontos tárgyalási menetrend még nincs, de a tervek szerint január elején megkezdődnek a megbeszélések, amelyek szerinte fontosak, de nem húsbavágóak. Ha az IMF "ad nekünk egy biztonsági hálót, akkor nagyobb önbizalommal, nagyobb biztonságérzettel vágunk bele az előttünk álló időszakba, de ha nem jön létre ilyen megállapodás, akkor is megállunk a saját lábunkon", mivel a 2012-es magyar költségvetés egy figyelemre méltó alkotás.
A kormányfő szólt a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvényről is - amelyről várhatóan pénteken szavaz az Országgyűlés -, és úgy fogalmazott, egy rendkívül érzékeny jogszabályról van szó, ugyanis az európai közfelfogás szerint szinte szakrális függetlenségnek kell öveznie a jegybankot. Ezért a lehető legaprólékosabban kísérik figyelemmel, hogy a jegybankok a pénzpiac és a gazdaság logikája szerint működnek-e, vagy kormányzati ráhatás alatt állnak, "és minden olyan rezdülésnél, amikor úgy gondolják, hogy kormányzati ráhatásról van szó, azonnal megrándulnak az idegvégződések - egészen Brüsszelig" - fejtette ki. Megjegyezte, az új magyar jegybanktörvény javaslatához érkezett 15 brüsszeli észrevételből 13-at befogadtak. Kettő esetében maradt fenn véleménykülönbség, s ezt a különbséget ha kell, "egy jogi eljárás keretében megvívjuk" - tette hozzá, kiemelve, hogy a jogszabály rendben van, "a legjobb tudásuk szerint készítették el", a magyar gazdaság érdekét szolgálja, és javítja az MNB és a kormány közötti együttműködést.
A végtörlesztésre kitérve azt mondta, a modernkori Magyarország talán legnagyobb pénzügyi akciósorozatáról van szó. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy néhány óra van még a végtörlesztésre való bejelentkezésre.
A bankokkal való megállapodásról úgy fogalmazott: "azt nem mondom, hogy happy enddel zárult", az még odébb van, "majd ha mindenki elhagyta a hajótöröttek tutaját, akkor mondhatjuk azt, hogy happy end". Tájékoztatása szerint december 23-ig 87 ezer család már végtörlesztett, 178 ezer család jelentette be az igényét. Azok, akik nem tudnak végtörleszteni, egy olyan konstrukcióval élhetnek, amely alapján 2012-ben átlagosan mintegy 30 százalékkal csökkeni fog a törlesztőrészetük.
A miniszterelnök közölte azt is, hogy a közszféra végtörleszteni akaró dolgozóinak január elején újabb levelet küld, amelyben tájékoztatást ad arról, mit kell tenniük az állami segítséggel kapcsolatban. A kormány kitalált egy olyan pénzügyi megoldást, amellyel minden állami alkalmazottnak segíteni tud - erősítette meg. A napokban Orbán Viktor már küldött egy levelet a közszolgálatban dolgozóknak, felhívva a figyelmet a végtörlesztés lehetőségére. A levélben hangsúlyozta, hogy a kormány kedvezményes kamatozású forinthitel biztosításával kíván segítséget nyújtani a devizahitel rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez.
Az interjúban a rezidensek ügyéről a kormányfő kijelentette: a zsarolás nyelvén nem hajlandó beszélni, megállapodásra kell törekedni. Az első feladat - folytatta -, hogy akárhogyan is döntenek a rezidensek, ne maradjon ellátatlan beteg, ennek érdekében a kabinet meg is hozta a szükséges döntéseket, és felálltak az egészségvédelmi akciócsoportok.
Egyúttal közölte azt is, hogy a napokban rendeződnek az állam 30 napon túli tartozásai, ami a kórházakra is igaz. Egyben hangsúlyozta: "amíg fejük búbjáig eladósodott kórházakról beszélünk, nem tudok jó lelkiismerettel foglalkozni az orvosok bérével".
A kórházak adósságának rendezése most megtörtént, a népegészségügyi termékadót pedig az orvosok bérére fordítják, így az egészségügyi államtitkárnak 2012-re rendelkezésére áll annyi pénz, hogy "azoknak az orvosoknak, akik valóban meg akarnak állapodni", elfogadható béremelést tud ajánlani - mondta. Orbán Viktor rámutatott ugyanakkor: "nem olyan év lesz 2012, különösen annak első fele, amikor általános béremelésekről lehetne beszélni az állami szektorban; erre még várnunk kell".
(MTI-fidesz.hu)
A külföldi kritikákat firtató felvetésre a kormányfő közölte: arra van lehetőség, hogy ha a magyar parlament olyan törvényt alkot, amely általa vállalt nemzetközi szerződésekbe ütközik, akkor az, akinek ez sérelmet okoz, felléphet a jogszabállyal szemben, de csak azután, hogy az megszületett. Megismételte, hogy ma az Európai Unióban körülbelül 750 olyan eljárás van folyamatban, amelyet az unió bizottsága indított a tagállamokkal szemben, mert álláspontja szerint azok a közös jogot sértő törvényeket, kormánydöntéseket hoztak. "Ránk 14 esik ebből. Mi a legjobb diákok vagyunk" - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy nem szabad az "összeesküvés-elmélet szemüvegén" keresztül nézni a világot, mert abból "egy bunker, egy kettős fedezék" következik, és egy nép nem élhet "bunkermentalitással és kettős fedezék mögött".
"A saját céljainkat kitűzzük, a saját céljainkat elérjük, és ha valaki jó tanácsokkal segít bennünket, azt megköszönjük, ha az utunktól el akar téríteni, akkor pedig udvariasan elhárítjuk" - összegezte véleményét.
Orbán Viktor az MR1 Kossuth 180 perc című műsorában
A Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, pontos tárgyalási menetrend még nincs, de a tervek szerint január elején megkezdődnek a megbeszélések, amelyek szerinte fontosak, de nem húsbavágóak. Ha az IMF "ad nekünk egy biztonsági hálót, akkor nagyobb önbizalommal, nagyobb biztonságérzettel vágunk bele az előttünk álló időszakba, de ha nem jön létre ilyen megállapodás, akkor is megállunk a saját lábunkon", mivel a 2012-es magyar költségvetés egy figyelemre méltó alkotás.
A kormányfő szólt a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvényről is - amelyről várhatóan pénteken szavaz az Országgyűlés -, és úgy fogalmazott, egy rendkívül érzékeny jogszabályról van szó, ugyanis az európai közfelfogás szerint szinte szakrális függetlenségnek kell öveznie a jegybankot. Ezért a lehető legaprólékosabban kísérik figyelemmel, hogy a jegybankok a pénzpiac és a gazdaság logikája szerint működnek-e, vagy kormányzati ráhatás alatt állnak, "és minden olyan rezdülésnél, amikor úgy gondolják, hogy kormányzati ráhatásról van szó, azonnal megrándulnak az idegvégződések - egészen Brüsszelig" - fejtette ki. Megjegyezte, az új magyar jegybanktörvény javaslatához érkezett 15 brüsszeli észrevételből 13-at befogadtak. Kettő esetében maradt fenn véleménykülönbség, s ezt a különbséget ha kell, "egy jogi eljárás keretében megvívjuk" - tette hozzá, kiemelve, hogy a jogszabály rendben van, "a legjobb tudásuk szerint készítették el", a magyar gazdaság érdekét szolgálja, és javítja az MNB és a kormány közötti együttműködést.
A végtörlesztésre kitérve azt mondta, a modernkori Magyarország talán legnagyobb pénzügyi akciósorozatáról van szó. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy néhány óra van még a végtörlesztésre való bejelentkezésre.
A bankokkal való megállapodásról úgy fogalmazott: "azt nem mondom, hogy happy enddel zárult", az még odébb van, "majd ha mindenki elhagyta a hajótöröttek tutaját, akkor mondhatjuk azt, hogy happy end". Tájékoztatása szerint december 23-ig 87 ezer család már végtörlesztett, 178 ezer család jelentette be az igényét. Azok, akik nem tudnak végtörleszteni, egy olyan konstrukcióval élhetnek, amely alapján 2012-ben átlagosan mintegy 30 százalékkal csökkeni fog a törlesztőrészetük.
A miniszterelnök közölte azt is, hogy a közszféra végtörleszteni akaró dolgozóinak január elején újabb levelet küld, amelyben tájékoztatást ad arról, mit kell tenniük az állami segítséggel kapcsolatban. A kormány kitalált egy olyan pénzügyi megoldást, amellyel minden állami alkalmazottnak segíteni tud - erősítette meg. A napokban Orbán Viktor már küldött egy levelet a közszolgálatban dolgozóknak, felhívva a figyelmet a végtörlesztés lehetőségére. A levélben hangsúlyozta, hogy a kormány kedvezményes kamatozású forinthitel biztosításával kíván segítséget nyújtani a devizahitel rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez.
Az interjúban a rezidensek ügyéről a kormányfő kijelentette: a zsarolás nyelvén nem hajlandó beszélni, megállapodásra kell törekedni. Az első feladat - folytatta -, hogy akárhogyan is döntenek a rezidensek, ne maradjon ellátatlan beteg, ennek érdekében a kabinet meg is hozta a szükséges döntéseket, és felálltak az egészségvédelmi akciócsoportok.
Egyúttal közölte azt is, hogy a napokban rendeződnek az állam 30 napon túli tartozásai, ami a kórházakra is igaz. Egyben hangsúlyozta: "amíg fejük búbjáig eladósodott kórházakról beszélünk, nem tudok jó lelkiismerettel foglalkozni az orvosok bérével".
A kórházak adósságának rendezése most megtörtént, a népegészségügyi termékadót pedig az orvosok bérére fordítják, így az egészségügyi államtitkárnak 2012-re rendelkezésére áll annyi pénz, hogy "azoknak az orvosoknak, akik valóban meg akarnak állapodni", elfogadható béremelést tud ajánlani - mondta. Orbán Viktor rámutatott ugyanakkor: "nem olyan év lesz 2012, különösen annak első fele, amikor általános béremelésekről lehetne beszélni az állami szektorban; erre még várnunk kell".
(MTI-fidesz.hu)
2011. december 30., péntek
Értelmiség a demokráciában
A magyar társadalmat úgy lehet megváltoztatni, szociálisan igazságossá tenni, hogy közben nem feledkezünk meg a magyarság súlyos nemzeti problémáiról. Az értelmiségnek az erős társadalmi érdeklődése mellett, határozott nemzeti jellege kell, hogy legyen.. Világszemléletében a nemzeti érzésnek és nemzeti tudatnak nagyon fontos szerepe van. A nemzeti érzést nem erőltetni senkire, de tiltakozni az ellen, hogy a nemzet nevében olyanok nyilatkozzanak vagy cselekedjenek, akikben nincs meg a nemzeti érzés. Fontosnak kell tartani azt, hogy a magyar önismeretben a nemzet sorskérdéseinek a világos megmutatása legyen az alap, és hogy az új értelmiség a magyarságért felelősséget vállaljon.
A magyar nézőpont azonban sohasem jelentheti más népek lebecsülését. A magyar nemzet boldogulását a kelet-közép-európai népek közösségében keressük. !? A magyar sorskérdések olyan bonyolultak, hogy aki azok megoldására receptet talál, az európai mintát is ad. Patriotizmusunkat az egyetemes emberi értékekhez és jogokhoz való mély kapcsolódással igazolhatjuk csak. "A világ összefügg; nem tesz tehát jó szolgálatot más nemzetnek az, aki a maga nemzetét rosszul szolgálja. Valamennyi nemzet jogából ad fel az valamit, aki a maga nemzetének jogaiból csak egy szemernyit is fölad."
/ Illyés Gyula/
A népi írók azt vallották, hogy az irodalom mindenkor előtte járt a politikának. Valamennyien úgy érezték, hogy az író felelős népe sorsáért. Írói hívatásukat küldetésnek tartották a közösségi sors alakítását illetően. Nyíltan megvallották, hogy irodalmi munkásságukkal a nemzet megújulását, igazságosabb életét akarják szolgálni. "A dolgok rendje, hogy Bánk bán és Ludas Matyi előtte járjanak Széchenyinek és Kossuthnak" - írta Németh László. Illyés mondatai szállóigévé váltak: "Áruló lennék, ha csak író akarok lenni. Az újítás, a merészség nemcsak az irodalomban esedékes, hanem a társadalomban is, sőt ott esedékes először és igazán." Tamási Áron szerint pedig "nemzet- és sorstársaival egyetemben az író nemcsak azért felelős, amit írásban és szóban hirdet, hanem azért is, amit mások az ő hallgatása fölött a népével cselekednek." A népben-nemzetben gondolkodó Veres Péter is a cselekvő történelmi jelenlétet tekintette az író küldetésének, s meggyőződése volt, hogy az egyéniség szabadságát nem a közösségen kívül, hanem azon belül kell biztosítani.
A népi írókban nagyfokú nemzeti felelősségtudat élt. Hittek abban, hogy az irodalom a maga tudatosító, eszméltető és cselekvésre késztető lehetőségei révén a nemzeti közösség felemelésének eszköze lehet. Ez a nagyfokú közösségi felelősségtudat szervezte őket laza közösséggé.
A magyar nézőpont azonban sohasem jelentheti más népek lebecsülését. A magyar nemzet boldogulását a kelet-közép-európai népek közösségében keressük. !? A magyar sorskérdések olyan bonyolultak, hogy aki azok megoldására receptet talál, az európai mintát is ad. Patriotizmusunkat az egyetemes emberi értékekhez és jogokhoz való mély kapcsolódással igazolhatjuk csak. "A világ összefügg; nem tesz tehát jó szolgálatot más nemzetnek az, aki a maga nemzetét rosszul szolgálja. Valamennyi nemzet jogából ad fel az valamit, aki a maga nemzetének jogaiból csak egy szemernyit is fölad."
/ Illyés Gyula/
A népi írók azt vallották, hogy az irodalom mindenkor előtte járt a politikának. Valamennyien úgy érezték, hogy az író felelős népe sorsáért. Írói hívatásukat küldetésnek tartották a közösségi sors alakítását illetően. Nyíltan megvallották, hogy irodalmi munkásságukkal a nemzet megújulását, igazságosabb életét akarják szolgálni. "A dolgok rendje, hogy Bánk bán és Ludas Matyi előtte járjanak Széchenyinek és Kossuthnak" - írta Németh László. Illyés mondatai szállóigévé váltak: "Áruló lennék, ha csak író akarok lenni. Az újítás, a merészség nemcsak az irodalomban esedékes, hanem a társadalomban is, sőt ott esedékes először és igazán." Tamási Áron szerint pedig "nemzet- és sorstársaival egyetemben az író nemcsak azért felelős, amit írásban és szóban hirdet, hanem azért is, amit mások az ő hallgatása fölött a népével cselekednek." A népben-nemzetben gondolkodó Veres Péter is a cselekvő történelmi jelenlétet tekintette az író küldetésének, s meggyőződése volt, hogy az egyéniség szabadságát nem a közösségen kívül, hanem azon belül kell biztosítani.
A népi írókban nagyfokú nemzeti felelősségtudat élt. Hittek abban, hogy az irodalom a maga tudatosító, eszméltető és cselekvésre késztető lehetőségei révén a nemzeti közösség felemelésének eszköze lehet. Ez a nagyfokú közösségi felelősségtudat szervezte őket laza közösséggé.
2011. december 1., csütörtök
Biztonságban vannak a nyugdíjak
A kormány a nyugdíjas társadalomnak tett ígéretét betartva - miközben Európa szerte befagyasztják vagy csökkentik a nyugdíjakat - 2012-ben is folytatja a nyugdíjak emelését - áll a Miniszterelnökség szerdai közleményében. |
A kormány megalakulása óta elkötelezett, hogy az ország megújítása és a gazdaság talpra állítása mellett a nyugdíjak reálértékét, egyben az idős emberek biztonságérzetét is megőrzi. Ezt a vállalását a legutóbbi, 2011. novemberi, egy összegű, 6 százalékos emelésen túl a 2012. január 1-jétől folyósított 4,7 százalékos nyugdíjnöveléssel teljesíti - olvasható a közleményben.
Az emelés az öregkori nyugdíjak mellett az egyes nyugdíjszerű vagy egészségbiztosítási ellátásokra is vonatkozik, így például a korhatár előtti öregségi nyugdíjak helyébe lépő ellátásokra, valamint a megváltozott munkaképességűek új, a rokkantsági nyugdíjakat felváltó ellátásaira.
A nyugdíjrendszer átszervezésével a kormányzat megszüntette az államadósságot folyamatosan újratermelő kockázatokat, ezzel is biztosítva hosszú távon a nyugdíjrendszer finanszírozásának fenntarthatóságát. A jövő évi emeléssel havonta átlagosan 4400 forinttal kap többet a közel másfél millió öregségi nyugdíjas. Az intézkedés fedezetét - mintegy 130 milliárd forintot - a jövő évi költségvetés biztosítja.
A ormány a rezsiköltségek szabályozásával is garantálni kívánja a nyugdíjasok biztonságát, ennek keretében 2012-ben a gáz-, a távfűtés-, a villany-, valamint a víz és csatornadíjak nem emelkedhetnek az inflációnál nagyobb mértékben - zárul a közlemény.
(MTI-fidesz.hu)
Több száz millió forint jut a fővárosi hajléktalanellátásra
A Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI) 120 millió forint többletforrást kap működőképességének fenntartásához, és további csaknem 193 millió forintot ahhoz, hogy a hajléktalanokat ellátó két új telephelyét 2012 végéig működtethesse. A Fővárosi Közgyűlés szerdán 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött erről.
Szentes Tamás egészségügyi és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében arra hivatkozik: a BMSZKI az Összefogás Közalapítványtól évről évre jelentős forrást nyert el, amelyből többnyire alaptevékenységének kiadásait fedezte, ezzel csökkentve a fenntartó terheit a hajléktalanellátásban. Az alapítvány pályázati alapja azonban várhatóan harmadára csökken, és nem valószínű a tárgyévi kifizetés sem, ennek megfelelően gyakorlatilag megszűnik a BMSZKI pályázati lehetősége - érvelt a városvezető.
Az elmaradó bevételi források év végéig 120,594 millió forint hiányt okoznak, ezért a főváros ennyi többlettámogatást javasolt a működőképesség fenntartásáért és a fizetőképesség megőrzéséért.
Az indítvány kitért arra is, hogy a Fűtött utca elnevezésű program részeként két új telephely nyílik 2012. január 1-jén. A feladatellátás három havi fedezetét már korábban biztosította a közgyűlés, a mostani javaslat a további kilenc hónap előirányzatát fedezné.
A IV. kerületi Váci úti telephelyen a 93 ember befogadására alkalmas éjjeli menedék és a 84 férőhelyes nappali melegedő működtetéséhez 59,355 millió forintot kell elkülöníteni, a IX. kerületi Aszódi utca alatti telephely működtetéséhez pedig további 133,578 millió forint szükséges. Utóbbi helyen 192 férőhelyes éjjeli menedék, illetve 162 férőhelyes nappali melegedő működik majd.
A hajléktalanok egészségügyi ellátásával kapcsolatban döntés született arról is, hogy kilenc fővárosi kórház többletkapacitást biztosít a téli időszakban. Erről 23 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett határoztak a képviselők.
(MTI-fidesz)
Használaton kívüli oktatási intézményeket tesznek forgalomképessé a fővárosban
Huszonnégy, az oktatásban használt ingatlan "ágazati körből való kivonásáról", azon belül tizenöt ingatlan forgalomképessé nyilvánításáról döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.
Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes indítványa szerint olyan ingatlanokról van szó, amelyek az oktatási ágazat vagyongazdai körébe tartoznak, korlátozottan forgalomképesek, és jelenleg használaton kívül állnak. Ezeket december 1-jei hatállyal vonnák ki az ágazati körből.
Az érintett ingatlanok egy részét forgalomképessé nyilvánítanák. Ezek között a legnagyobb egy VI. kerületi, 4358 négyzetméteres telephely, amelynek bruttó nyilvántartási értéke több mint 508 millió forint. Emellett több, 100 millió forintot meghaladó értékű ingatlant is érint a javaslat, a legolcsóbb pedig egy 80 négyzetméteres, VIII. kerületi ingatlan, amelynek bruttó nyilvántartási értéke 8 millió forint.
A határozat értelmében ha az oktatási ágazatból kivont ingatlanok értékesítéséből, bérbeadásából, egyéb hasznosításából a fővárosi önkormányzatnak bevétele származik, akkor annak 25 százalékát elkülönítik az oktatási ágazatban halaszthatatlanná váló feladatok fedezetéül.
A képviselők 18 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.
(MTI-fidesz.hu)
Az MSZP most azt védené, amit nyolc év alatt lezüllesztett?
Az az MSZP félti a közbizalmat és a demokrácia működését, amely a nyolc éves kormányzása alatt lezüllesztette és politikai eszközként használta fel a rendvédelmi szerveket - írja a Belügyminisztérium szerdai közleményében, melyben a szocialisták és az LMP nyilatkozataira reagál.
Ugyanakkor a tárca arra hívja fel az LMP figyelmét, hogy kiragadott adatokból nem lehet átfogó képet alkotni. Mint írják: a tervezet szerint a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) kizárólag a már törvényesen működő titkosszolgálatok adatait kezelheti, értékelheti, kiszűrve ezzel a párhuzamosságokat, javítva a hatékonyságot.
Kitérnek arra is, hogy a szervezet titkos információgyűjtést nem végezhet, de képes lesz a titkosszolgálatok eljárásait segíteni, felgyorsítani, hozzájárulva a nyomozások sikerességéhez. A NIBEK önállóan tehát senkiről nem készíthet dossziét, kizárólag a titkosszolgálatok törvényes úton keletkező és fenntartott adatbázisaiból dolgozhat, más adatbázisokból nem. Jogszerű működését az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ellenőrzési joga is garantálja.
A törvényjavaslat parlamenti vitája jelenleg is zajlik, és a Belügyminisztérium várja a jobbító szándékú módosító javaslatokat. Az új intézmény Magyarország és a magyar emberek biztonságát szolgálja - zárul a közlemény.
(MTI-fidesz.hu)
Megegyezett Kósa és Tarlós Budapest szerepéről
Tarlós István főpolgármester szerdán bejelentette, hogy megegyezett Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével az önkormányzati törvény Budapestre vonatkozó részeiről.
Tarlós István sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Budapest a jövőben is egységes marad. Közlése szerint a megegyezés értelmében a főváros települési önkormányzatnak számít majd, amely települési és területi feladatokat is ellát. Szólt arról is, hogy a több kerületet érintő beruházások továbbra is a főváros hatáskörében maradnak, de a főváros átadhat feladatot a kerületeknek.
Tarlós István köszönetét fejezte ki Kósa Lajosnak azért, hogy megkereste és - mint a városvezető fogalmazott - barátságosan meg tudták ezt a dolgot beszélni. Hozzátette: "ez azt mutatja, a Fideszben még sincs akkora háború, mint azt egyesek remélik”. Korábban vita volt a főpolgármester és Debrecen polgármestere között az önkormányzati törvényhez benyújtott, Budapestet érintő módosító indítványok miatt.
Tarlós István Budapest egységességének a megszűnésétől tartott annak kapcsán, hogy a főváros területi önkormányzat lett volna, amely települési feladatokat is elláthat. A főpolgármester szerint ez azt jelentette volna, hogy Budapest megye lett volna, a kerületekből pedig huszonhárom független település jött volna létre.
A főpolgármester bírálta azt is, hogy a több kerületet érintő feladatokat, beruházásokat elvették volna a fővárostól. Úgy vélekedett: ezzel a Széll Kálmán tér rekonstrukcióját, a 4-es metró beruházását, a budai fonódó villamosvonalak projektjét, Budapest gerinccsatornáit és a hídfelújításokat négy-öt-hat kerület kooperációjában kellene befejezni. Az ezt firtató újságírói felvetésre reagálva Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke hétfőn azt közölte: "ilyen javaslat nincs, nem is lehet, szerintem marhaság is, és ellenezném is. Tehát senki nem akar ilyet csinálni."
(MTI-fidesz.hu)
Szócska V4-találkozót javasol a helyzet kezelésére
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a visegrádi országok (V4) egészségügyi vezetőinek találkozóját javasolta szlovák kollégájának a szomszédos országban kialakult "emberi erőforrás krízishelyzet" áttekintése, kezelése érdekében.
Az államtitkár szerdán Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Szlovákia egészségügyi vezetője kérte a segítségét. Ennek kapcsán tette azt a javaslatot, hogy "mivel az emberi erőforrás krízishelyzet" egy több évtizedes probléma eredménye, ezzel uniós szinten a visegrádi államok szintjén hosszú távon kell foglalkozni. "Összefogás lesz az országok között, csakúgy, mint a szakszervezetek között van" – fogalmazott Szócska Miklós.
Szlovákiában az egészségügyi ágazatban annak következtében alakult ki válsághelyzet, hogy a kormány és az Orvosi Szakszervezeti Szövetség nem tudott megegyezni a kórházi orvosok követeléseiről. Szeptemberben mintegy kétezer kórházi orvos felmondott a munkahelyén. A felmondási idő november végén lejárt. A kormány hétfő este 15 kórházban szükségállapotot hirdetett ki. A 2400 orvos közül szerdán 1600 továbbra is fenntartotta felmondását.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke az MTI-nek a hétvégén azt mondta: Magyarországon is könnyen idáig fajulhat a helyzet, miután az egészségügyi államtitkárság immár két hónapja nem egyeztetett velük a bérek rendezése érdekében.
Szócska Miklós szerdán ehhez képest azt mondta: helyettes államtitkára legutóbb hétfőn tárgyalt Papp Magorral. Az egyeztetések és a megoldási javaslatok folyamatosak – tette hozzá.
A rezidensszövetség elnökének keddi, Lázár János a Fidesz frakcióvezetőjével folytatott megbeszélése kapcsán az államtitkár azt mondta: nagyon örül annak, hogy a frakcióvezető személyében egy ilyen befolyásos támogatója van az ügynek. Mint hozzátette, ezzel együtt folyamatosan dolgozik azon, hogy lépésről-lépésre javítson a dolgozók helyzetén. Közlése szerint egy újabb lépésként hamarosan meghirdetik a következő ösztöndíjprogramot, de amellett is "vannak még a tarsolyunkban meglepetések".
(MTI-fidesz.hu)
"A kormány a hazai gazdaság rendbetételén dolgozik"
A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja ott áll a kormány mögött akkor is, amikor érezzük, hogy a mai nemzetközi helyzetben komoly nyomás van rajta – hangsúlyozta Szatmáry Kristóf, a párt elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára portálunknak adott interjújában. - Melyek a Magyar Vállalkozók és Munkaadók pártjának legfontosabb célkitűzései?
- Elképzelhetőnek tartja esetleg azt is, hogy a Vállalkozók Pártja olyan embereket is meggyőzzön, akik eddig nem tették le a voksukat egyetlen politikai szervezet mellett sem?
- Arra kérték a kormányt, fontolja meg az eva maradását vagy átvezetését…
- Ön hogyan látja, miként lehet helyzetbe hozni a hazai kkv-szektort? (fidesz.hu) |
Fellegi vezeti a magyar delegációt az IMF-tárgyalásokon
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti a magyar delegációt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokon - jelentette be a kormányszóvivő szerdán. Ugyanitt beszámolt arról is, hogy folytatja a kormány a tárgyalásokat a Magyar Bankszövetséggel. A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi növekedési tervvel kapcsolatban konzultál a Magyar Nemzeti Bank vezetőjével. |
Giró-Szász András közölte: a kormány "lényegében a tegnapi naptól fogva" kész az IMF-tárgyalások megkezdésére. Mint mondta, a kormány kijelölte a hivatalos delegációt, amelyet Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezet. A küldöttség tagja Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke.
Folytatja a kormány az egyeztetést a bankszövetséggel
Emlékeztetett arra, hogy eddig két tárgyalási forduló volt, az elsőn a bankszövetség által felvázolt elképzelések kerültek napirendre, a másodikon pedig a kormányzat is csatolt megállapodás-tervezeteket, kiegészítve a bankszövetség elképzeléseit. Mint mondta, ezek alapvetően az állampapírokkal, a kis- és középvállalkozói szektor támogatásával és hitelezésével, az uniós támogatások önrészével és az otthonteremtéssel kapcsolatos témaköröket ölelték fel.
A bankszövetség kedden sajtóhírekre reagálva közölte, hogy a magyar bankok nem szakítják meg a tárgyalásokat a kormánnyal a devizahiteleseket érintő javaslatcsomagról. A Reutershez eljuttatott írásos közleményükben hangsúlyozták: ezt annak ellenére teszik, hogy a bankok szerint a kormány megszegte azt a megállapodást, hogy a tárgyalások ideje alatt nem hoz a devizahiteleseket érintő újabb intézkedéseket.
Matolcsy Simorral tárgyal a jövő évi növekedési tervről
Giró-Szász András közlése szerint a nemzeti növekedési tervvel összefüggésben a kormány meg kívánja várni a német kormány hivatalos álláspontját. Emlékeztetett arra, hogy a jogi keretek lehetővé teszik a kabinet számára, hogy a zárószavazásig, ha kell, módosítsa a 2012-es költségvetési javaslat makroszámait.
(MTI-fidesz.hu)
Fellegi vezeti a magyar delegációt az IMF-tárgyalásokon
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti a magyar delegációt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokon - jelentette be a kormányszóvivő szerdán. Ugyanitt beszámolt arról is, hogy folytatja a kormány a tárgyalásokat a Magyar Bankszövetséggel. A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi növekedési tervvel kapcsolatban konzultál a Magyar Nemzeti Bank vezetőjével. |
Giró-Szász András közölte: a kormány "lényegében a tegnapi naptól fogva" kész az IMF-tárgyalások megkezdésére. Mint mondta, a kormány kijelölte a hivatalos delegációt, amelyet Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezet. A küldöttség tagja Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke.
Folytatja a kormány az egyeztetést a bankszövetséggel
Emlékeztetett arra, hogy eddig két tárgyalási forduló volt, az elsőn a bankszövetség által felvázolt elképzelések kerültek napirendre, a másodikon pedig a kormányzat is csatolt megállapodás-tervezeteket, kiegészítve a bankszövetség elképzeléseit. Mint mondta, ezek alapvetően az állampapírokkal, a kis- és középvállalkozói szektor támogatásával és hitelezésével, az uniós támogatások önrészével és az otthonteremtéssel kapcsolatos témaköröket ölelték fel.
A bankszövetség kedden sajtóhírekre reagálva közölte, hogy a magyar bankok nem szakítják meg a tárgyalásokat a kormánnyal a devizahiteleseket érintő javaslatcsomagról. A Reutershez eljuttatott írásos közleményükben hangsúlyozták: ezt annak ellenére teszik, hogy a bankok szerint a kormány megszegte azt a megállapodást, hogy a tárgyalások ideje alatt nem hoz a devizahiteleseket érintő újabb intézkedéseket.
Matolcsy Simorral tárgyal a jövő évi növekedési tervről
Giró-Szász András közlése szerint a nemzeti növekedési tervvel összefüggésben a kormány meg kívánja várni a német kormány hivatalos álláspontját. Emlékeztetett arra, hogy a jogi keretek lehetővé teszik a kabinet számára, hogy a zárószavazásig, ha kell, módosítsa a 2012-es költségvetési javaslat makroszámait.
(MTI-fidesz.hu)
Az elszegényedés veszélyével küzdők segítése nemzeti ügy
A kormány szerdai ülésén elfogadta a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, amely a 2011-2020 közötti terveket, illetve azok 2011-2014 közötti végrehajtásának menetrendjét tartalmazza – jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján, szerdán. |
Mint azt a szóvivő kifejtette: az elmúlt időszakban kevés eredményt lehetett tapasztalni a társadalmi felzárkóztatás területén hazánkban. Ezzel összefüggésben kiemelte: az elmúlt tíz évben az előző kormányok mintegy 120 milliárdot költöttek erre a területre, azonban igazolhatóan csak 10 milliárd forint jutott el az érintettekhez.
|
A rendszerváltás óta nem készült átfogó javaslat a szegénységből adódó problémák hatékony kezelésére, ezt kívánja orvosolni a kormányzat jelen stratégiával – mutatott rá Giró-Szász. A kormányszóvivő hangsúlyozta: a szociális biztonságot garantálni kell bármely hátrányos helyzetű magyar állampolgár számára. Az elszegényedés veszélyével küzdők segítése egyértelműen nemzeti ügy – húzta alá, utalva a mélyszegénység gazdasági vetületére is. Ugyanakkor a szegénység generációkon való átörökítése az egész társadalom számára tehertétel, ezért a kormányzat határozott célja az, hogy a probléma az elkövetkező években egyre inkább csökkenjen.
|
A kormányszóvivő szavai szerint a problémahalmaz nemcsak a társadalmi versenyképességet veszélyezteti, de a munkanélküliség révén a gazdasági fejlődés egyik gátja is.
Giró-Szász András felhívta arra is a figyelmet, hogy a szegénységi kockázatok különösen a gyermekeket, a hátrányos helyzetű térségekben élőket és a romák többségét sújtja.
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia alapelveit ismertetve a kormányszóvivő elmondta; a keretprogram aktivizál, azaz az inaktív munkaképes embereket igyekszik a munka világa felé terelni. Érvényesíti a teljesítményelvűséget; vagyis a támogatottól is elvár teljesítményt az állam. továbbá kiemelten fontos a komplexitása a stratégiának; azaz a foglalkoztatás, a lakhatás és oktatás kérdésének rendszerszintű összehangolása.Ezeken túl az ellenőrzést és a nyomon követhetőséget is hatékonyabbá kívánja tenni e területen a kormányzat a jövőben.
|
Balog: A stratégia sikeres végrehajtása mindannyiunk biztonságos jövőjét szolgálja
Egy másfél éves folyamat nagyon fontos állomásához érkeztünk – emelte ki Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. Felidézve az Orbán Viktor tavaly nyári bejelentése óta az integráció területén megtett intézkedéseket, és emlékeztetve az európai unióval elfogadtatott roma keretstratégiára, hangsúlyozta: a stratégiához rendelt - 2013-2014-re szóló -, cselekvési tervben pontosan meghatározták a programokat, azok felelőseit, a forrásokat és az ellenőrzési mechanizmusokat is.
Mint azt az államtitkár kifejtette: komoly változásokat hajtottak végre a stratégián a társadalmi viták hatására; így az kibővült egy közbiztonsági fejezettel és egy szemléletformálást célzó résszel is, mely az „előzetes és utólagos ítéletekkel hivatott megküzdeni”.
Balog Zoltán összegzésként kiemelte: a stratégia sikeres végrehajtása mindannyiunk biztonságos jövőjét szolgálja.
(fidesz.hu)
Nem változnak a BKV tarifái 2012-ben
Nem változnak a BKV tarifái 2012-ben, miután a képviselők 23 igen és 9 nem ellenében elfogadták György István ágazati főpolgármester-helyettes erre vonatkozó előterjesztését a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. |
György István a mintegy másfél órás vitában azt mondta, 50 milliárdos nagyságrendű bevétele származik a BKV-nak a jegyárakból, de 2011-ben elérték a jegy- és bérletárak azt a szintet, amelynek növelése további bevételkiesést, a bliccelés növekedését hozná. Bár az áfa két százalékkal emelkedik, és infláció is várható, mégsem változnak viteldíjak, így egy vonaljegy továbbra is 320 forintba, egy felnőtt bérlet pedig 9.800 forintba kerül majd.
A tarifák változatlanul hagyása mellett új termékeket is bevezetnek 2012-től. A Budapesti Közlekedési Központ javaslata alapján január elsejétől csoportos napijegyet is lehet vásárolni, amelyet 2-5 ember használhat együttes utazásra a vásárló által megszabott időponttól 24 órán át a BKV teljes vonalhálózatán, illetve a HÉV-en Budapest közigazgatási határáig. Az új jegy ára 3.100 forint lenne.
Ezen kívül bővítik a kisgyermekes bérlet felhasználóinak körét, így azt jövő évtől a gyeden lévő vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő budapesti lakosok is igénybe vehetik. Bevezetik a közlekedési társszolgáltatók jegyéhez kapcsolódó kombijegyet is, amely iránt külföldi vasúttársaságok már érdeklődtek.
A bérletek érvényességi ideje is változik, az eddigi éjféli időpont éjjel 2 órára tolódik, ezzel biztosítva, hogy a nem sokkal éjfél előtt megkezdett utazást még az érvényességi időn belül be lehessen fejezni. A HÉV-bérlettel utazóknak az éjszakai órákban a Szentendre felé közlekedő 943-as, és a Gödöllő felé közlekedő 992-es járatokon is érvényes lesz a bérletük, nem kell külön vonaljegyet vásárolniuk.
A Budapest bérletek érvényességét is módosították, januártól nem a Budapest közigazgatási határán túli első megállóig, hanem az utolsó fővárosi megállóhelyig érvényesek. Változik a pótdíjazás is, ennek összege 33 százalékkal emelkedik, így a 30 napon belüli befizetés díja 12 ezerről 16 ezer forintra emelkedik, 30 napon túli rendezés esetén 24 ezer forintról 32 ezer forintra, helyszíni rendezés esetén pedig 6 ezer forintról 8 ezer forintra nő a díj.
Az utólagos bérletbemutatás eljárási díja nem változik, de a bérlet vásárlásának percre pontos vezetésével már csak azokban az esetekben lehet ezzel a rendezési móddal élni, ha a bérletet a pótdíjazás időpontja előtt vásárolták.
Tarlós: Nem terheljük tovább az utasokat
Nem fogjuk az utasokra hárítani azokat a terheket, amelyeket évtizedekig rájuk hárítottak - jelentette ki Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján. A főpolgármester a kollektív szerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy annak alapján 10 milliárdos nagyságrendű béren kívüli juttatást fizetnek ki a BKV-nál, ezért ezt felül kell vizsgálni. Hozzátette: az ebből származó megtakarítás önmagában nem oldja meg a BKV minden gondját, de a kormány joggal várja el, hogy a BKV is megtegye a szükséges lépéseket.
A képviselők a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén döntöttek úgy, hogy nem változnak a BKV tarifái 2012-ben, a képviselők 23 igen és 9 nem ellenében fogadták el György István ágazati főpolgármester-helyettes erre vonatkozó előterjesztését.
(MTI-fidesz.hu)
"A társadalom ereje része az ország ellenálló képességének"
A társadalom ereje is fontos eleme egy ország ellenálló képességének a válság idején, nem csak a gazdasági ereje - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnöke. |
Az államtitkár a PMA, a Centre of European Studies (Európai Tanulmányok Központ) és a Nézőpont Intézet által A jó kormányzás a válság idején címmel szervezett szerdai konferencián kifejtette, Magyarországon az előző kormányok arra tettek ígéretet a társadalom alsó rétegeinek, hogy ugyan nincsenek jó helyzetben, de nem is csúsznak lejjebb, és ez egyfajta biztonságot adott.
A jelenlegi kormány ezzel szemben azt hirdeti, hogy aki nem igyekszik, az lejjebb csúszhat, viszont aki megragadja a kínálkozó lehetőséget, felemelkedhet, és ez a válságtól függetlenül is igaz. Egy ilyen ígéretet jóval nehezebb valóra váltani - tette hozzá.
(MTI-fidesz.hu)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)