Stabilra javította Magyarország hosszú futamú államadós-besorolásának kilátását az eddigi negatívról a Standard & Poor’s.
A nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről a magyar szuverén osztályzat leminősítését.
Az S&P péntek reggel Londonban bejelentette, hogy a kilátásjavítással együtt megerősítette a hosszú és rövid lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek “BB/B” osztályzatát.
Magyarországra a három nagy nemzetközi hitelminősítő – Moody’s Investors Service, Standard & Poor’s, Fitch Ratings – közül jelenleg a Standard & Poor’s tartja érvényben a leggyengébb – a befektetési ajánlású sáv aljától két fokozattal elmaradó – államadós-besorolást. A Moody’s hosszú távú magyar szuverén osztályzata az S&P “BB” szintű magyar besorolásánál egy fokozattal jobb, “Ba1″, amely e cég besorolási módszertana alapján azonos a Fitch Ratings “BB plusz” hosszú futamú magyar szuverén devizaadós-minősítésével.
Magyarország államadós-osztályzatainak kilátása a három cég közül azonban kettőnél immár stabil; a Standard & Poor’s mellett a Fitch is stabil kilátást tart érvényben a magyar besorolásokra. A Moody’s magyar adósosztályzatának kilátása továbbra is negatív.
A Standard & Poor’s a magyar szuverén besorolás kilátásának pénteki javítása és az osztályzat megerősítése mellett javította a magyar gazdaság növekedésére adott előrejelzéseit is. A cég most 1,8 százalékos éves GDP-növekedési átlagot valószínűsít a magyar gazdaságban a 2014-2016-os időszakra a tavaly október óta érvényben volt, 1,3 százalék helyett. A hitelminősítő rövidebb távon, 2014-2015-re 2 százalék körüli éves átlagnövekedést vár Magyarországon.
A londoni City elemzői közösségében vannak ennél robusztusabb növekedési előrejelzések is.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja legutóbbi felülvizsgált prognózisában közölte, hogy Magyarországon az idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi becslésében szereplő 2,2, illetve 1,9 százalék helyett.
A BNP Paribas bankcsoport elemzői ugyancsak felülvizsgált legutóbbi prognózisukban 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést jósoltak Magyarországon 2014 egészére az általuk korábban érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedési becslés helyett.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai 2,6 százalékos idei egész éves magyarországi GDP-növekedést valószínűsítenek.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legújabb átfogó negyedéves prognózisa szerint Magyarországon 2014-ben 2,5 százalékos GDP-növekedés várható.
A pénteki kilátásjavításhoz fűzött elemzésében a Standard & Poor’s azonban közölte, hogy megítélése szerint a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásainak továbbra is korlátot szab “a nagy és terjeszkedő” állami szektor, valamint a külföldi befektetőkkel szembeni “kevésbé kiszámítható” politika.
A magyar gazdaság nyitottsága miatt a teljesítmény érzékeny az euróövezeti keresletre is, és ezen belül különösen a német export iránti globális keresletre.
A Standard & Poor’s szerint mindazonáltal félévtizednyi, fogyasztási áldozatokkal járó folyamatos külső adósságleépítés után most már stabilizálódásnak indult a magyar gazdaság.
A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság bruttó külső finanszírozási igénye még mindig magas, de már csökken. Az S&P becslése szerint az így számolt külső finanszírozási szükséglet az idén a folyó fizetési mérleg bevételeinek 102 százaléka lesz a 2008-ban mért 135 százalék helyett. A magyar gazdaság a Standard & Poor’s adatai szerint 2012 óta a GDP 18,4 százalékának megfelelő nettó külső adósságot fizetett ki.
Az ilyen gyors külső adósságleépítésnek megvolt az ára: 2013 második negyedével bezárólag a hazai kereslet nyolc egymás utáni negyedévben visszaesett, miközben 2008 és 2013 vége között a háztartási adósságállomány a GDP 5 százalékának megfelelő mértékben a hazai össztermék 24 százalékára csökkent.
Az S&P szerint jóllehet a magyar gazdaság tavalyi növekedésének elsődleges hajtóerejét a mezőgazdaság erős teljesítménye és az Európai Unió által finanszírozott állami beruházási kiadások jelentették, az idén azonban már a magánszektorbeli hazai kereslet is élénkülni fog a hitelpiaci kondíciók normalizálódásával párhuzamosan. A Standard & Poor’s ezzel összefüggésben kiemelte a foglalkoztatottság növekedését is.
A cég megítélése szerint a magyar kormány koncentrált erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a GDP-arányos államháztartási deficit 3 százalék alatt maradjon, és így az ország továbbra is azon 11 EU-tagállam egyike lehessen, amelyek nem állnak az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának hatálya alatt.
A Standard & Poor’s becslése szerint a tavalyi államháztartási hiány éppen a 3 százalékos küszöb alatt lehetett, de a hitelminősítő ebbe beleszámolta a takarékszövetkezeti hálózatnak juttatott 136 milliárd forint tőkeinjekciót is. Az S&P közölte: ezt nem likvid eszközök akvizíciójának tekinti, hanem kiadási tételnek. E tétel nélkül a cég becslése szerint 2,5 százalék körüli lehetett a tavalyi GDP-arányos államháztartási hiány.
A stabil kilátás tényezői között a cég szerint a magyar gazdaság stabilizálódási folyamata és a viszonylag egyenletes költségvetési teljesítmény ugyanúgy szerepel, mint a még mindig magas külső adósságállomány és a kevéssé kiszámítható gazdaságpolitikai döntéshozatal.
Az S&P közölte: szóba jöhet Magyarország felminősítése, ha a kormány beruházásösztönző gazdaságpolitikát honosít meg és szerkezeti reformprogramot hajt végre.(MTI)
Az S&P péntek reggel Londonban bejelentette, hogy a kilátásjavítással együtt megerősítette a hosszú és rövid lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek “BB/B” osztályzatát.
Magyarországra a három nagy nemzetközi hitelminősítő – Moody’s Investors Service, Standard & Poor’s, Fitch Ratings – közül jelenleg a Standard & Poor’s tartja érvényben a leggyengébb – a befektetési ajánlású sáv aljától két fokozattal elmaradó – államadós-besorolást. A Moody’s hosszú távú magyar szuverén osztályzata az S&P “BB” szintű magyar besorolásánál egy fokozattal jobb, “Ba1″, amely e cég besorolási módszertana alapján azonos a Fitch Ratings “BB plusz” hosszú futamú magyar szuverén devizaadós-minősítésével.
Magyarország államadós-osztályzatainak kilátása a három cég közül azonban kettőnél immár stabil; a Standard & Poor’s mellett a Fitch is stabil kilátást tart érvényben a magyar besorolásokra. A Moody’s magyar adósosztályzatának kilátása továbbra is negatív.
A Standard & Poor’s a magyar szuverén besorolás kilátásának pénteki javítása és az osztályzat megerősítése mellett javította a magyar gazdaság növekedésére adott előrejelzéseit is. A cég most 1,8 százalékos éves GDP-növekedési átlagot valószínűsít a magyar gazdaságban a 2014-2016-os időszakra a tavaly október óta érvényben volt, 1,3 százalék helyett. A hitelminősítő rövidebb távon, 2014-2015-re 2 százalék körüli éves átlagnövekedést vár Magyarországon.
A londoni City elemzői közösségében vannak ennél robusztusabb növekedési előrejelzések is.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja legutóbbi felülvizsgált prognózisában közölte, hogy Magyarországon az idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi becslésében szereplő 2,2, illetve 1,9 százalék helyett.
A BNP Paribas bankcsoport elemzői ugyancsak felülvizsgált legutóbbi prognózisukban 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést jósoltak Magyarországon 2014 egészére az általuk korábban érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedési becslés helyett.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai 2,6 százalékos idei egész éves magyarországi GDP-növekedést valószínűsítenek.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legújabb átfogó negyedéves prognózisa szerint Magyarországon 2014-ben 2,5 százalékos GDP-növekedés várható.
A pénteki kilátásjavításhoz fűzött elemzésében a Standard & Poor’s azonban közölte, hogy megítélése szerint a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásainak továbbra is korlátot szab “a nagy és terjeszkedő” állami szektor, valamint a külföldi befektetőkkel szembeni “kevésbé kiszámítható” politika.
A magyar gazdaság nyitottsága miatt a teljesítmény érzékeny az euróövezeti keresletre is, és ezen belül különösen a német export iránti globális keresletre.
A Standard & Poor’s szerint mindazonáltal félévtizednyi, fogyasztási áldozatokkal járó folyamatos külső adósságleépítés után most már stabilizálódásnak indult a magyar gazdaság.
A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság bruttó külső finanszírozási igénye még mindig magas, de már csökken. Az S&P becslése szerint az így számolt külső finanszírozási szükséglet az idén a folyó fizetési mérleg bevételeinek 102 százaléka lesz a 2008-ban mért 135 százalék helyett. A magyar gazdaság a Standard & Poor’s adatai szerint 2012 óta a GDP 18,4 százalékának megfelelő nettó külső adósságot fizetett ki.
Az ilyen gyors külső adósságleépítésnek megvolt az ára: 2013 második negyedével bezárólag a hazai kereslet nyolc egymás utáni negyedévben visszaesett, miközben 2008 és 2013 vége között a háztartási adósságállomány a GDP 5 százalékának megfelelő mértékben a hazai össztermék 24 százalékára csökkent.
Az S&P szerint jóllehet a magyar gazdaság tavalyi növekedésének elsődleges hajtóerejét a mezőgazdaság erős teljesítménye és az Európai Unió által finanszírozott állami beruházási kiadások jelentették, az idén azonban már a magánszektorbeli hazai kereslet is élénkülni fog a hitelpiaci kondíciók normalizálódásával párhuzamosan. A Standard & Poor’s ezzel összefüggésben kiemelte a foglalkoztatottság növekedését is.
A cég megítélése szerint a magyar kormány koncentrált erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a GDP-arányos államháztartási deficit 3 százalék alatt maradjon, és így az ország továbbra is azon 11 EU-tagállam egyike lehessen, amelyek nem állnak az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának hatálya alatt.
A Standard & Poor’s becslése szerint a tavalyi államháztartási hiány éppen a 3 százalékos küszöb alatt lehetett, de a hitelminősítő ebbe beleszámolta a takarékszövetkezeti hálózatnak juttatott 136 milliárd forint tőkeinjekciót is. Az S&P közölte: ezt nem likvid eszközök akvizíciójának tekinti, hanem kiadási tételnek. E tétel nélkül a cég becslése szerint 2,5 százalék körüli lehetett a tavalyi GDP-arányos államháztartási hiány.
A stabil kilátás tényezői között a cég szerint a magyar gazdaság stabilizálódási folyamata és a viszonylag egyenletes költségvetési teljesítmény ugyanúgy szerepel, mint a még mindig magas külső adósságállomány és a kevéssé kiszámítható gazdaságpolitikai döntéshozatal.
Az S&P közölte: szóba jöhet Magyarország felminősítése, ha a kormány beruházásösztönző gazdaságpolitikát honosít meg és szerkezeti reformprogramot hajt végre.(MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése