Egységet bont, aki megosztja szavazatát az április 6-i parlamenti választáson – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP szombati választási nagygyűlésén a Hősök terén.
Fotó: Vermes Tibor
– Véget ért kormányzásunk négy esztendeje. Úgy reméljük, az első négy esztendeje ért véget – kezdte beszédét a kormányfő az összegyűlt tömeg előtt, még négy évet kérve a szavazópolgároktól.
A kormány átalakította, megújította, „áramvonalasította” Magyarországot, „egy lerobbant, döcögő, defektes járgányból üzembiztos, gyors, merész versenyautót építettünk”, mondta Orbán Viktor, aki szerint az ország napról napra erősödik, visszatért önbecsülése, „újra méltó régi nagy híréhez”, és nagyszerű jövő előtt áll.
A gyűlés helyszínéről, a Hősök teréről szólva felidézte: 25 évvel ezelőtt is „itt kezdődött el minden, ezen a téren kezdődött Magyarország felszabadítása”.
A mostani rendezvénynek sem véletlenül a Hősök tere a helyszíne, folytatta, a hely szelleme erőt ad, kötelez, és emlékeztet arra, hogy a 2010 előtti húsz évben amikor végre sikerült előre jutni, mindig megjelentek „a régi elvtársak”, akik az idő kerekét visszafordították a múltba. De „mi, akik ma itt vagyunk, soha nem adtuk fel"” és 2010-ben „csináltunk egy alkotmányos forradalmat”.
– Világgá kiáltottuk: a magyaroknak nem kell többé sem kommunizmus, sem szocializmus. Nem kell többé a baloldal jelmezbálja, amellyel a Kun Bélák már száz éve szórakoztatják Európát – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint az elmúlt négy évben elvégeztek mindent, amit lehetett, néha úgy érezte, még annál is többet. Amikor majd megírják e négy év „példátlan történetét”, le fogják írni, hogy a magyarok 2010-ben a modern Európában páratlan egységet hoztak létre, bevezették a méltányos közteherviselést, és kiterjesztették azt a bankokra és a multikra is, sorolta.
Le fogják írni – folytatta –, hogy csodaszámba ment, amikor a magyarok visszarántották a csőd széléről az országukat, és négy év alatt szolidan növekvő gazdaságot faragtak belőle. Le fogják írni továbbá, hogy a magyarok lehetetlen dolgokra vállalkoztak, de végül sikeresen megküzdöttek a „pénzvilág Góliátjaival”, a birodalmi bürokraták hadseregével és a dunai árhullámmal is – mondta, hangsúlyozva azt is, hogy a magyarok megvédték munkahelyüket, sőt sok százezret teremtettek, és kiszabadították magukat „a Nemzetközi Valutaalap segítő öleléséből” is.
„Farkasszemet nézve a fél világgal” saját nemzeti alaptörvényt alkottak, visszatértek a keresztény gyökereikhez, és egyesítették a Kárpát-medencében feldarabolt és a világban szétszórt nemzetüket – fejtette ki Orbán Viktor, szavait pedig nagy taps és éljenzés kísérte a tömegből.
– A magyarok megmutatták, hogy nemcsak erőszakkal, vérrel és fegyverrel lehet történelmet írni, hanem összefogással és egységgel, a magyar észjárást követve – fogalmazott, majd hozzátette: most következhet „e nagyszerű történet” második fejezete, most azt kellene megmutatni, hogy „amit tettünk, nem egyszerű fellángolás volt, hanem romjainkból való feltámadás”.
A kormányfő arról is beszélt, hogy „nekünk, mindannyiunknak van egy közös szenvedélyünk”, amit úgy hívnak: Magyarország.
– A Duna és az Ipoly mentén, végig a Kárpátok lábainál, lent a bácskai szőlőhegyek között, a Hargita alján, mindenhol a világnak ebben a sarkában magyarnak lenni bátorságot jelent – mondta. Szavai szerint magyarnak lenni azt jelenti, hogy „része vagy egy hatalmas és nyílt összeesküvésnek, hogy nem engedjük kiszorítani a magyar szót a magyarlakta falvakból és városokból, az iskolákból és a templomokból”.
Magyarnak lenni azt is jelenti, hogy „sohasem vagy elégedett a kormányoddal, de ha kell, mindig kiállsz érte, mert tudod, hogy a hazádat szempillantás alatt elfoglalják, kifosztják, felprédálják, és még téged is földönfutó szegénylegénnyé tesznek a saját országodban, ha nem áll az ország élén erős nemzeti kormány”, fogalmazott, azzal zárva gondolatmenetét, hogy magyarnak lenni kifogyhatatlan lehetőséget és kiapadhatatlan tehetséget is jelent.
– Az elmúlt négy évben megmutattuk, nem csak szeretünk, de tudunk is magyarok lenni – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint a most véget érő kormányzati ciklusban nagy dolgokat vittek végbe, de ez még csak a kezdet.
– Az igazán nagy tettek most várnak ránk – mondta, a feladatok között említve a mindenkinek munkát adó, új magyar gazdaság felépítését, a népességfogyás megállítását és gyarapodásba fordítását, a magyar föld biztonságba helyezését, a biztonságos időskor megadását és a boldogabb nemzedékeket nevelő iskolák megteremtését.
A nyolc nap múlva esedékes parlamenti választásról úgy vélekedett: bár a csillagok jól állnak, a Fidesz-KDNP az esélyes, ám az esélyesség még nem győzelem, azért keményen meg kell dolgozni.
Az esélyt be is kell váltani „a következő nyolc nap munkájával”, mert nincs olyan esély, amelyet ne lehetne eljátszani – mondta, emlékeztetve pártja 2002-es választási vereségére.
Orbán Viktor szerint aki megosztja szavazatát, az egységet bont, aki pedig egységet bont, hazardíroz. Mindenki szavazatára szükség van, egyetlen vokson is múlhat – figyelmeztetett.
– Egységben az erő, egy a tábor, egy a zászló! Csak a Fidesz! – buzdított a pártelnök-miniszterelnök, aki mintegy húszperces beszédét azzal zárta:
– Magasba a zászlókat, fel győzelemre! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
Orbán Viktor beszéde után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, köszöni a részvételt annak a mintegy félmillió embernek, aki eljött a Fidesz választási gyűlésére.
A rendezvényen egyébként felszólalt és támogatásáról biztosította a Fideszt, illetve Orbán Viktort Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke pedig úgy fogalmazott: április 6. a nemzet napja.
A Kossuth térről a Hősök terére vonuló Békemenetnek a Belügyminisztérium becslése szerint közel félmillió – 440-460 ezer – résztvevője volt, a korábbi alkalmakhoz hasonlóan mások mellett Bayer Zsolt, Bencsik András, Fricz Tamás, Széles Gábor és Csizmadia László haladt a több százezres tömeg élén.
A kormány átalakította, megújította, „áramvonalasította” Magyarországot, „egy lerobbant, döcögő, defektes járgányból üzembiztos, gyors, merész versenyautót építettünk”, mondta Orbán Viktor, aki szerint az ország napról napra erősödik, visszatért önbecsülése, „újra méltó régi nagy híréhez”, és nagyszerű jövő előtt áll.
A gyűlés helyszínéről, a Hősök teréről szólva felidézte: 25 évvel ezelőtt is „itt kezdődött el minden, ezen a téren kezdődött Magyarország felszabadítása”.
A mostani rendezvénynek sem véletlenül a Hősök tere a helyszíne, folytatta, a hely szelleme erőt ad, kötelez, és emlékeztet arra, hogy a 2010 előtti húsz évben amikor végre sikerült előre jutni, mindig megjelentek „a régi elvtársak”, akik az idő kerekét visszafordították a múltba. De „mi, akik ma itt vagyunk, soha nem adtuk fel"” és 2010-ben „csináltunk egy alkotmányos forradalmat”.
– Világgá kiáltottuk: a magyaroknak nem kell többé sem kommunizmus, sem szocializmus. Nem kell többé a baloldal jelmezbálja, amellyel a Kun Bélák már száz éve szórakoztatják Európát – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint az elmúlt négy évben elvégeztek mindent, amit lehetett, néha úgy érezte, még annál is többet. Amikor majd megírják e négy év „példátlan történetét”, le fogják írni, hogy a magyarok 2010-ben a modern Európában páratlan egységet hoztak létre, bevezették a méltányos közteherviselést, és kiterjesztették azt a bankokra és a multikra is, sorolta.
Le fogják írni – folytatta –, hogy csodaszámba ment, amikor a magyarok visszarántották a csőd széléről az országukat, és négy év alatt szolidan növekvő gazdaságot faragtak belőle. Le fogják írni továbbá, hogy a magyarok lehetetlen dolgokra vállalkoztak, de végül sikeresen megküzdöttek a „pénzvilág Góliátjaival”, a birodalmi bürokraták hadseregével és a dunai árhullámmal is – mondta, hangsúlyozva azt is, hogy a magyarok megvédték munkahelyüket, sőt sok százezret teremtettek, és kiszabadították magukat „a Nemzetközi Valutaalap segítő öleléséből” is.
„Farkasszemet nézve a fél világgal” saját nemzeti alaptörvényt alkottak, visszatértek a keresztény gyökereikhez, és egyesítették a Kárpát-medencében feldarabolt és a világban szétszórt nemzetüket – fejtette ki Orbán Viktor, szavait pedig nagy taps és éljenzés kísérte a tömegből.
– A magyarok megmutatták, hogy nemcsak erőszakkal, vérrel és fegyverrel lehet történelmet írni, hanem összefogással és egységgel, a magyar észjárást követve – fogalmazott, majd hozzátette: most következhet „e nagyszerű történet” második fejezete, most azt kellene megmutatni, hogy „amit tettünk, nem egyszerű fellángolás volt, hanem romjainkból való feltámadás”.
A kormányfő arról is beszélt, hogy „nekünk, mindannyiunknak van egy közös szenvedélyünk”, amit úgy hívnak: Magyarország.
– A Duna és az Ipoly mentén, végig a Kárpátok lábainál, lent a bácskai szőlőhegyek között, a Hargita alján, mindenhol a világnak ebben a sarkában magyarnak lenni bátorságot jelent – mondta. Szavai szerint magyarnak lenni azt jelenti, hogy „része vagy egy hatalmas és nyílt összeesküvésnek, hogy nem engedjük kiszorítani a magyar szót a magyarlakta falvakból és városokból, az iskolákból és a templomokból”.
Magyarnak lenni azt is jelenti, hogy „sohasem vagy elégedett a kormányoddal, de ha kell, mindig kiállsz érte, mert tudod, hogy a hazádat szempillantás alatt elfoglalják, kifosztják, felprédálják, és még téged is földönfutó szegénylegénnyé tesznek a saját országodban, ha nem áll az ország élén erős nemzeti kormány”, fogalmazott, azzal zárva gondolatmenetét, hogy magyarnak lenni kifogyhatatlan lehetőséget és kiapadhatatlan tehetséget is jelent.
– Az elmúlt négy évben megmutattuk, nem csak szeretünk, de tudunk is magyarok lenni – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint a most véget érő kormányzati ciklusban nagy dolgokat vittek végbe, de ez még csak a kezdet.
– Az igazán nagy tettek most várnak ránk – mondta, a feladatok között említve a mindenkinek munkát adó, új magyar gazdaság felépítését, a népességfogyás megállítását és gyarapodásba fordítását, a magyar föld biztonságba helyezését, a biztonságos időskor megadását és a boldogabb nemzedékeket nevelő iskolák megteremtését.
A nyolc nap múlva esedékes parlamenti választásról úgy vélekedett: bár a csillagok jól állnak, a Fidesz-KDNP az esélyes, ám az esélyesség még nem győzelem, azért keményen meg kell dolgozni.
Az esélyt be is kell váltani „a következő nyolc nap munkájával”, mert nincs olyan esély, amelyet ne lehetne eljátszani – mondta, emlékeztetve pártja 2002-es választási vereségére.
Orbán Viktor szerint aki megosztja szavazatát, az egységet bont, aki pedig egységet bont, hazardíroz. Mindenki szavazatára szükség van, egyetlen vokson is múlhat – figyelmeztetett.
– Egységben az erő, egy a tábor, egy a zászló! Csak a Fidesz! – buzdított a pártelnök-miniszterelnök, aki mintegy húszperces beszédét azzal zárta:
– Magasba a zászlókat, fel győzelemre! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
Orbán Viktor beszéde után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, köszöni a részvételt annak a mintegy félmillió embernek, aki eljött a Fidesz választási gyűlésére.
A rendezvényen egyébként felszólalt és támogatásáról biztosította a Fideszt, illetve Orbán Viktort Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke pedig úgy fogalmazott: április 6. a nemzet napja.
A Kossuth térről a Hősök terére vonuló Békemenetnek a Belügyminisztérium becslése szerint közel félmillió – 440-460 ezer – résztvevője volt, a korábbi alkalmakhoz hasonlóan mások mellett Bayer Zsolt, Bencsik András, Fricz Tamás, Széles Gábor és Csizmadia László haladt a több százezres tömeg élén.
(mti, demokrata.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése