A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint a visegrádi
országoknak a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése jelent
kitörési lehetőséget a gazdasági válság után.
Ahhoz, hogy a visegrádi négyek még inkább a válság utáni időszak
nyertesei legyenek, sokkal erősebben kell a kutatás-fejlesztésre és az
innovációra koncentrálni - mondta az MTI-nek telefonon a
Lengyelországban, a krynicai gazdasági fórumon tartózkodó Cséfalvay
Zoltán.
A lengyel miniszterelnök-helyettes és a cseh ipari miniszter is részt vett a fórumnak abban a vitájában, ahol a fő kérdés az volt, hogy mit kell tenni a kelet-közép európai, illetve a visegrádi országoknak a gazdasági felzárkózási folyamat felgyorsításához. Egyetértés volt abban, hogy érdemes újragondolni a régió fő versenyelőnyeit - összegzett Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár elmondta: a vitában hangsúlyozta a kutatás-fejlesztés és az innováció fontosságát. Ezen a ponton kell tovább erősíteni, és a vitában elhangzottak alapján ebben elég egyértelmű volt az összhang - közölte.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a visegrádi országok stabil pénzügyi, államháztartási alapokkal rendelkeznek, és végigvitték azokat a reformokat, amelyek versenyképessé tehetik a gazdaságot. Magyarország egyebek mellett kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és megtörtént az IMF-hitel végtörlesztése - emelte ki.
Az államtitkár szerint ezzel szemben például Dél-Európában a pénzügyi stabilitás megteremtésével is gondok vannak, és lassan haladnak a versenyképességet erősítő reformok.
A visegrádi országok jelentős versenyelőnyre tettek szert, ezt kell erősíteni a többi között a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval, a magas hozzáadott értékű termeléssel, a globális termelési láncokba való még erősebb integrálódással. Ez közös kihívás, és a visegrádi országok közös érdeke - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár kitért arra is: Magyarország az elmúlt két évtized legmagasabb értékét érte el a tavalyi 1,3 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítással, míg Szlovákiában például 0,65 százalékos volt ez az arány.
A lengyel miniszterelnök-helyettes és a cseh ipari miniszter is részt vett a fórumnak abban a vitájában, ahol a fő kérdés az volt, hogy mit kell tenni a kelet-közép európai, illetve a visegrádi országoknak a gazdasági felzárkózási folyamat felgyorsításához. Egyetértés volt abban, hogy érdemes újragondolni a régió fő versenyelőnyeit - összegzett Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár elmondta: a vitában hangsúlyozta a kutatás-fejlesztés és az innováció fontosságát. Ezen a ponton kell tovább erősíteni, és a vitában elhangzottak alapján ebben elég egyértelmű volt az összhang - közölte.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a visegrádi országok stabil pénzügyi, államháztartási alapokkal rendelkeznek, és végigvitték azokat a reformokat, amelyek versenyképessé tehetik a gazdaságot. Magyarország egyebek mellett kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és megtörtént az IMF-hitel végtörlesztése - emelte ki.
Az államtitkár szerint ezzel szemben például Dél-Európában a pénzügyi stabilitás megteremtésével is gondok vannak, és lassan haladnak a versenyképességet erősítő reformok.
A visegrádi országok jelentős versenyelőnyre tettek szert, ezt kell erősíteni a többi között a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval, a magas hozzáadott értékű termeléssel, a globális termelési láncokba való még erősebb integrálódással. Ez közös kihívás, és a visegrádi országok közös érdeke - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár kitért arra is: Magyarország az elmúlt két évtized legmagasabb értékét érte el a tavalyi 1,3 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítással, míg Szlovákiában például 0,65 százalékos volt ez az arány.
(MTI-fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése