Túl van a nehezén a turisztikai ágazat, a KSH hétfőn közzétett adatai alapján nemcsak a vendégek és a vendégéjszakák számában regisztráltak növekedést, hanem a szállásdíj-bevétel is növekedett az év első hét hónapjában - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkár hétfőn Budapesten.
A statisztikai hivatal adatai szerint az év első hét hónapjában 4,854 millió vendég 12,486 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 6,0, a vendégéjszakáké 5,3 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, a bevételek 10,4 százalékkal emelkedtek.
Horváth Viktória, a Magyar Turizmus (MT) Zrt.-vel közös, szezont értékelő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: minden lényeges mutató növekedést jelez a tavalyi év azonos időszakához képest. A szállásdíj-bevételek nagyobb arányban nőttek mint a vendégszám vagy a vendégéjszakák száma. Így abban lehet bízni, hogy éves viszonylatban az egy kiadható szállodai szobára jutó bevételek (REVPAR) is növekedni tudnak majd - tette hozzá. A Széchenyi Pihenőkártyák forgalmának adatairól elmondta: a kártya hozta a várt eredményeket, az elmúlt hét hónap belföldi turisztikai növekedéséhez egyértelműen hozzájárult. Ismertetése szerint jelenleg a 866 ezer kártyabirtokos 49 772 elfogadóhelyen fizethet a SZÉP kártyával. Idén 100 ezer fővel nőtt a kártyabirtokosok száma, ami folyamatos növekedést jelez. Augusztus végéig 121,4 milliárd forint feltöltés érkezett a munkáltatók részéről a kártyákra, és 92,6 milliárd forint értékű költés került vissza a vidéki turisztikai kkv-khoz - mutatott rá. A kibocsátók adatai szerint nyáron összesen 544 ezren használták kártyájukat, ami azt jelenti, hogy a SZÉP kártya legalább egymillió embert vitt el pihenni - emelte ki Horváth Viktória. A költéseket tekintve kiugró a vendéglátás aránya, de a belföldi kereskedelmi szálláshelyeken minden ötödik vendég SZÉP kártyával fizet. A kártyának fontos gazdaságfejlesztő szerepe van vidéken, ezt az NGM budapesti és vidéki költések megoszlását kimutató adatai is alátámasztják - mondta. Horváth Gergely, az MT Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese szerint is bizakodásra adnak okot a turisztikai főszezonra vonatkozó kedvező mutatók. Az ágazat már 2011-ben a válság előtti szinten volt a vendégek és a vendégéjszakák számát illetően, de a növekedés több tényező miatt sem volt elegendő. Az idei hét hónap adatai alapján a növekedés fennmaradt és míg tavaly inkább a külföldi beutazások húzták az iparágat, addig 2013-ban belföldivendég-forgalom jelentősen nőtt. Rámutatott: a belföldi vendégéjszakák számának növekedésében jelentős szerepet játszott a SZÉP kártya. Az év további részére nézve bizakodásra ad okot az is, hogy a kártyákra feltöltött összeg jelentős - mondta. Kiemelte: a REVPAR 9,9 százalékos növekedése az első hét hónapban "szép növekedés". Ismertetése szerint 23,3 százalékkal nőtt az Egyesült Királyságból érkező vendégek száma, Lengyelországból 13,9 százalékkal, míg Oroszországból 21,8 százalékkal több vendég érkezett. Úgy vélte, hogy az orosz piac idén a beutazó országok között dobogós helyen szerepel majd. Dinamikusan bővült az ázsiai (18,4 százalék) és az amerikai (14 százalék) piacról érkező turisták száma. Horváth Viktória kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban 300 milliárd forintot fordíthat turisztikai fejlesztésekre Magyarország. Közlése szerint a turizmus törvényt az Országgyűlés novemberben fogadhatja el.
(MTI-fidesz.hu)
|
"Hajótöröttek vagyunk, akik a csillagokat nézzük s a partot keressük, abban a hitben, hogy van part s a csillagok vezetnek". /Németh László/
2013. szeptember 9., hétfő
"Minden lényeges mutató növekedést jelez"
2013. szeptember 4., szerda
Eltemették Gyarmati Dezsőt
A Farkasréti temetőben örök
nyugalomra helyezték szerdán az augusztus 18-án, 85 éves korában elhunyt
Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet
Sportolóját. A gyászszertartáson jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök
és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is.
Az állami sportvezetést Simicskó István államtitkár képviselte, ott
voltak a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői, Borkai Zsolt elnök és Szabó
Bence főtitkár, valamint Tarlós István főpolgármester is.
|
A legendás játékostól és szövetségi kapitánytól, akit több százan
kísértek el utolsó útjára, a temető Makovecz termében családtagjainak
jelenlétében vettek végső búcsút tisztelői, barátai, több más sportág
olimpiai bajnokai, a múlt és a jelen kiváló vízilabdázói, egykori
csapattársak és tanítványok, köztük az 1976-os olimpiai aranyérmes
nemzeti együttes több játékosa is.
Az olimpiai bajnoktársak nevében a 100. magyar ötkarikás aranyérmes birkózó, Hegedűs Csaba köszönt el, játékosai nevében ifj. Szivós István, míg az egykori játékostársak képviseletében a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti György búcsúzott tőle.
A sírnál Bodrogi Gyula mondta el a szózatot, majd a Himnusz hangjaira helyezték Gyarmati Dezsőt örök nyugalomra.
A miskolci születésű sportember játékosként - egyedüliként - öt olimpián szerepelt, Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban arany-, Londonban ezüst-, Rómában pedig bronzérmet szerzett. Szakvezetőként szintén a csúcsra jutott, miután 1976-ban győzelemre vezette a nemzeti csapatot a montreali játékokon, emellett világbajnokságot és kétszer Európa-bajnokságot is nyert a válogatottal.
Sportvezetőként 1992-től a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) alelnöke, 1996-tól társelnöke volt, míg politikusként 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett, majd 2003-ban a Fidesz kulturális tagozatában a sportszekció elnöke lett.
Az olimpiai bajnoktársak nevében a 100. magyar ötkarikás aranyérmes birkózó, Hegedűs Csaba köszönt el, játékosai nevében ifj. Szivós István, míg az egykori játékostársak képviseletében a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti György búcsúzott tőle.
A sírnál Bodrogi Gyula mondta el a szózatot, majd a Himnusz hangjaira helyezték Gyarmati Dezsőt örök nyugalomra.
A miskolci születésű sportember játékosként - egyedüliként - öt olimpián szerepelt, Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban arany-, Londonban ezüst-, Rómában pedig bronzérmet szerzett. Szakvezetőként szintén a csúcsra jutott, miután 1976-ban győzelemre vezette a nemzeti csapatot a montreali játékokon, emellett világbajnokságot és kétszer Európa-bajnokságot is nyert a válogatottal.
Sportvezetőként 1992-től a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) alelnöke, 1996-tól társelnöke volt, míg politikusként 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett, majd 2003-ban a Fidesz kulturális tagozatában a sportszekció elnöke lett.
(MTI-fidesz.hu)
Cséfalvay: Sokkal erősebben kell az innovációra koncentrálni
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint a visegrádi
országoknak a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése jelent
kitörési lehetőséget a gazdasági válság után.
Ahhoz, hogy a visegrádi négyek még inkább a válság utáni időszak
nyertesei legyenek, sokkal erősebben kell a kutatás-fejlesztésre és az
innovációra koncentrálni - mondta az MTI-nek telefonon a
Lengyelországban, a krynicai gazdasági fórumon tartózkodó Cséfalvay
Zoltán.
A lengyel miniszterelnök-helyettes és a cseh ipari miniszter is részt vett a fórumnak abban a vitájában, ahol a fő kérdés az volt, hogy mit kell tenni a kelet-közép európai, illetve a visegrádi országoknak a gazdasági felzárkózási folyamat felgyorsításához. Egyetértés volt abban, hogy érdemes újragondolni a régió fő versenyelőnyeit - összegzett Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár elmondta: a vitában hangsúlyozta a kutatás-fejlesztés és az innováció fontosságát. Ezen a ponton kell tovább erősíteni, és a vitában elhangzottak alapján ebben elég egyértelmű volt az összhang - közölte.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a visegrádi országok stabil pénzügyi, államháztartási alapokkal rendelkeznek, és végigvitték azokat a reformokat, amelyek versenyképessé tehetik a gazdaságot. Magyarország egyebek mellett kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és megtörtént az IMF-hitel végtörlesztése - emelte ki.
Az államtitkár szerint ezzel szemben például Dél-Európában a pénzügyi stabilitás megteremtésével is gondok vannak, és lassan haladnak a versenyképességet erősítő reformok.
A visegrádi országok jelentős versenyelőnyre tettek szert, ezt kell erősíteni a többi között a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval, a magas hozzáadott értékű termeléssel, a globális termelési láncokba való még erősebb integrálódással. Ez közös kihívás, és a visegrádi országok közös érdeke - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár kitért arra is: Magyarország az elmúlt két évtized legmagasabb értékét érte el a tavalyi 1,3 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítással, míg Szlovákiában például 0,65 százalékos volt ez az arány.
A lengyel miniszterelnök-helyettes és a cseh ipari miniszter is részt vett a fórumnak abban a vitájában, ahol a fő kérdés az volt, hogy mit kell tenni a kelet-közép európai, illetve a visegrádi országoknak a gazdasági felzárkózási folyamat felgyorsításához. Egyetértés volt abban, hogy érdemes újragondolni a régió fő versenyelőnyeit - összegzett Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár elmondta: a vitában hangsúlyozta a kutatás-fejlesztés és az innováció fontosságát. Ezen a ponton kell tovább erősíteni, és a vitában elhangzottak alapján ebben elég egyértelmű volt az összhang - közölte.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a visegrádi országok stabil pénzügyi, államháztartási alapokkal rendelkeznek, és végigvitték azokat a reformokat, amelyek versenyképessé tehetik a gazdaságot. Magyarország egyebek mellett kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és megtörtént az IMF-hitel végtörlesztése - emelte ki.
Az államtitkár szerint ezzel szemben például Dél-Európában a pénzügyi stabilitás megteremtésével is gondok vannak, és lassan haladnak a versenyképességet erősítő reformok.
A visegrádi országok jelentős versenyelőnyre tettek szert, ezt kell erősíteni a többi között a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval, a magas hozzáadott értékű termeléssel, a globális termelési láncokba való még erősebb integrálódással. Ez közös kihívás, és a visegrádi országok közös érdeke - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár kitért arra is: Magyarország az elmúlt két évtized legmagasabb értékét érte el a tavalyi 1,3 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítással, míg Szlovákiában például 0,65 százalékos volt ez az arány.
(MTI-fidesz.hu)
A kaposváriak nem kérnek a bukott baloldalból
A kaposváriak nem kérnek a bukott baloldalból, ugyanazokból, akik
tönkretették az országot - reagált a Fidesz kaposvári szervezete az
Együtt-PM szerdai sajtótájékoztatójára.
Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írták: a
Gyurcsány-Bajnai-szövetség csaknem Görögország sorsára juttatta az
országot. Tönkretették, eladósították, elszegényítették a magyar
családokat.
"Gyurcsány Ferencet, Mesterházy Attilát, Bajnai Gordont, ahogy régen, úgy ma is, egyedül a személyes hatalmi érdekek hajtják. Egyikük sem kínál Magyarországnak mást, csak ugyanazt a veszélyes és szélsőséges politikát, amellyel 2010 előtt tönkretették az országot és elszegényítették a magyar családokat" - fogalmaztak, hozzátéve: a "Gyurcsány-Bajnai-kormány" megduplázta a munkanélküliséget, százezreket taszított devizahitelekbe, itt Somogy megyében is.
"Sorozatos megszorításokkal sújtották a magyar embereket, a fizetés felét elvitte a magas adó, a másik felét a rezsi, a gáz árát háromszorosára, az áramét kétszeresére emelték. Csökkentették a béreket, a nyugdíjakat és a családtámogatásokat is. Ha rajtuk múlna, ma is eltörölnék a rezsicsökkentést, magas adókkal sújtanák újra a fizetéseket, családok ezreitől vennék el a családi adókedvezményt, 32 ezer forinttal csökkentenék a minimálbért. Bajnai Gordon ma is előbb mentené a bankokat, mint a bajba jutott devizahiteleseket" - áll a Fidesz kaposvári szervezetének közleményében.
Magyarország az elmúlt három évben talpra állt, önerejéből visszafizette a bukott baloldal által felvett IMF-hitelt, pénzügyileg megerősödött. Ma több pénz marad a családok és a vállalkozások zsebében - hangsúlyozták, példaként említve, hogy januártól tovább nő a családi adókedvezmény az alacsonykeresetű, többgyermekes családok számára, a Somogy megyei hátrányos helyzetű gyermekeket ma ingyenes tankönyvcsomag, ösztöndíjprogram segíti, eddig kilenc szolgáltatás ára csökkent és ősszel tovább folytatódik a rezsicsökkentés.
"Gyurcsány Ferencet, Mesterházy Attilát, Bajnai Gordont, ahogy régen, úgy ma is, egyedül a személyes hatalmi érdekek hajtják. Egyikük sem kínál Magyarországnak mást, csak ugyanazt a veszélyes és szélsőséges politikát, amellyel 2010 előtt tönkretették az országot és elszegényítették a magyar családokat" - fogalmaztak, hozzátéve: a "Gyurcsány-Bajnai-kormány" megduplázta a munkanélküliséget, százezreket taszított devizahitelekbe, itt Somogy megyében is.
"Sorozatos megszorításokkal sújtották a magyar embereket, a fizetés felét elvitte a magas adó, a másik felét a rezsi, a gáz árát háromszorosára, az áramét kétszeresére emelték. Csökkentették a béreket, a nyugdíjakat és a családtámogatásokat is. Ha rajtuk múlna, ma is eltörölnék a rezsicsökkentést, magas adókkal sújtanák újra a fizetéseket, családok ezreitől vennék el a családi adókedvezményt, 32 ezer forinttal csökkentenék a minimálbért. Bajnai Gordon ma is előbb mentené a bankokat, mint a bajba jutott devizahiteleseket" - áll a Fidesz kaposvári szervezetének közleményében.
Magyarország az elmúlt három évben talpra állt, önerejéből visszafizette a bukott baloldal által felvett IMF-hitelt, pénzügyileg megerősödött. Ma több pénz marad a családok és a vállalkozások zsebében - hangsúlyozták, példaként említve, hogy januártól tovább nő a családi adókedvezmény az alacsonykeresetű, többgyermekes családok számára, a Somogy megyei hátrányos helyzetű gyermekeket ma ingyenes tankönyvcsomag, ösztöndíjprogram segíti, eddig kilenc szolgáltatás ára csökkent és ősszel tovább folytatódik a rezsicsökkentés.
(MTI - fidesz.hu)
"A Fidesz eltökélt mindhárom intézkedés mellett"
A gyed extra bevezetése és a
kiskeresetű, gyermeket nevelő családok adókedvezményének kiszélesítése
nyomán havonta átlagosan 5-20 ezer forinttal több maradhat mintegy 260
ezer család kasszájában, ha Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén
elfogadják a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát.
Orbán Viktor általános és átfogó politikai helyzetértékelésével
kezdődött szerdán a Fidesz-KDNP háromnapos frakcióülése Visegrádon.
Csütörtökön kerül sor az ülés legfontosabb kérdéseinek, így a
rezsicsökkentés, a gyed extra és a családi adórendszer kiterjesztésének
megvitatására - mondta el Az Estének a helyszínről a Fidesz
kommunikációs igazgatója.
Kocsis Máté megismételte: a kormány és a Fidesz eltökélt mindhárom
intézkedés, vagyis a családok terheinek további csökkentése mellett. A
részletekről a politikus csupán annyit árult el, hogy ha a
Nemzetgazdasági Minisztérium két javaslatáról, vagyis az adókedvezmény
kiszélesítéséről és a gyed extra bevezetéséről a frakció és a kormány
megegyezésre jut, akkor 2014 januárjától több mint 260 ezer család jut
havi 5-20 ezer forint közötti többletjövedelemhez.
(MTI - fidesz.hu)
Eötvös József születésének 200. évfordulójára emlékeztek
A tehetség nem érdem, hanem adomány,
a szellemi elithez tartozni felelősség - mondta a nemzeti erőforrás
miniszter azon a keddi konferencián, amelyet Tudomány, kultúra,
hagyomány: 200 éve született Eötvös József címmel tartanak az ELTE
Eötvös József Collegiumban.
Balog Zoltán megnyitóbeszédében Eötvös Józsefről, a tudósról
emlékezett meg, aki kényszerből lett politikussá. "Azt is mondhatnánk,
hogy Eötvös József annak az értelmiséginek az ősképe, aki tudásával a
közösséget szolgálja, de közben sohasem vesztette el belső szabadságát" -
fogalmazott a miniszter. "A szellem szabadon szolgál" - idézte az
Eötvös Collegium egykori jelmondatát Balog Zoltán, aki hangsúlyozta: az
igazi értelmiségi vállalja a küldetést, amire elhivatott. "Ez a
kollégium Magyarország történelmében, a magyar tudomány, a magyar
tehetséggondozás történetében igen fontos lapokat írt" - méltatta az
Eötvös József Collegiumban folyó munkát a miniszter.
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár az oktatáspolitikusról emlékezett meg, a kötelező, általános népoktatás megteremtőjéről. Az 1868-as népiskolai törvény általános tankötelezettséget vezetett be a 6 és 12 éves korú gyermekek számára, a törvény azt is lehetővé tette, hogy a tanulók anyanyelvükön részesüljenek oktatásban - emlékezett az államtitkár. Eötvös József munkásságának hatására az elemi népiskolai hálózat gyorsan fejlődött, az állami iskolák száma 1869 és 1890 között 13,5 ezerről 17 ezerre növekedett. Míg 1870-ben csupán az iskolakötelezettek fele részesült oktatásban, addig ez az arány 1890-re 82 százalékra nőtt. 1869-ben a 6 éven felül férfiaknak csak 41 százaléka, a nőknek 21 százaléka tudott olvasni, 1890-ben már 66, illetve 47 százalék ez az arány - sorolta Klinghammer István, aki szerint a kötelező oktatás megváltoztatta a társadalmi munkamegosztást, új életrendet hozott, új viselkedési szokásokat alakított ki, visszaszorította a gyerekmunkát.
Mezey Barna, az ELTE rektora Eötvös József jogtudósi munkásságára hívta fel a figyelmet. "Aki jogász volt reformkorban, az egyben politikus volt, reformer, társadalommegújító is" - vélekedett. Hozzátette, hogy a reformkori jogászok a politikai átalakulás alapjait alakították ki. Felidézte, hogy bár Eötvös későn tanult meg magyarul, mégis neki köszönhető a mai börtönügyi tudományosság szaknyelve. "Megtalálta azt a terminológiát, amely néhány változtatást kivéve mindmáig jellemzője a magyar börtönügyi szaknyelvnek" - mutatott rá.
A köznevelésért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa köszöntőlevelében "a magyar neveléstörténet máig fénysugarakat kibocsátó és iránytűként szolgáló világítótornyának" nevezte Eötvös Józsefet. "Eötvös József óta tudjuk, hogy a népnevelés (köz)szolgálat, amelynek az eredményessége vagy eredménytelensége a nemzet jövőjét határozza meg, és mint ilyen, az egész társadalom ügye kell legyen" - fogalmazott az államtitkár.
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár az oktatáspolitikusról emlékezett meg, a kötelező, általános népoktatás megteremtőjéről. Az 1868-as népiskolai törvény általános tankötelezettséget vezetett be a 6 és 12 éves korú gyermekek számára, a törvény azt is lehetővé tette, hogy a tanulók anyanyelvükön részesüljenek oktatásban - emlékezett az államtitkár. Eötvös József munkásságának hatására az elemi népiskolai hálózat gyorsan fejlődött, az állami iskolák száma 1869 és 1890 között 13,5 ezerről 17 ezerre növekedett. Míg 1870-ben csupán az iskolakötelezettek fele részesült oktatásban, addig ez az arány 1890-re 82 százalékra nőtt. 1869-ben a 6 éven felül férfiaknak csak 41 százaléka, a nőknek 21 százaléka tudott olvasni, 1890-ben már 66, illetve 47 százalék ez az arány - sorolta Klinghammer István, aki szerint a kötelező oktatás megváltoztatta a társadalmi munkamegosztást, új életrendet hozott, új viselkedési szokásokat alakított ki, visszaszorította a gyerekmunkát.
Mezey Barna, az ELTE rektora Eötvös József jogtudósi munkásságára hívta fel a figyelmet. "Aki jogász volt reformkorban, az egyben politikus volt, reformer, társadalommegújító is" - vélekedett. Hozzátette, hogy a reformkori jogászok a politikai átalakulás alapjait alakították ki. Felidézte, hogy bár Eötvös későn tanult meg magyarul, mégis neki köszönhető a mai börtönügyi tudományosság szaknyelve. "Megtalálta azt a terminológiát, amely néhány változtatást kivéve mindmáig jellemzője a magyar börtönügyi szaknyelvnek" - mutatott rá.
A köznevelésért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa köszöntőlevelében "a magyar neveléstörténet máig fénysugarakat kibocsátó és iránytűként szolgáló világítótornyának" nevezte Eötvös Józsefet. "Eötvös József óta tudjuk, hogy a népnevelés (köz)szolgálat, amelynek az eredményessége vagy eredménytelensége a nemzet jövőjét határozza meg, és mint ilyen, az egész társadalom ügye kell legyen" - fogalmazott az államtitkár.
(MTI-fidesz.hu)
A szocialisták is úgy gondolják-e mint Bajnai Gordon?
Utoljára a kommunista diktatúra
alatt az MSZMP cenzora, Lendvai Ildikó próbálta főállásban elemezni,
hogy ki mire gondolhatott, amikor mondott valamit - írja keddi
közleményében a Fidesz Sajtóiroda Kunhalmi Ágnes szocialista
országgyűlési képviselő nyilatkozatára reagálva.
Megkérjük Kunhalmi Ágnest, hogy az általános iskolai tanévnyitó
beszédek erőltetett, munkásmozgalmi elemzése helyett inkább arra
válaszoljon, hogy a szocialisták is úgy gondolják-e mint Bajnai Gordon,
hogy a most indított 60 %-os pedagógus béremelési program nem jó és ha
rajtuk múlna, legfeljebb a negyedét hagynák meg - zárul a közlemény.
(fidesz.hu)
Dinamikusan fejlődnek a brazil-magyar gazdasági kapcsolatok
Kiemelkedő ütemben emelkedett a
Brazíliába irányuló magyar kivitel a Magyar-Brazil Gazdasági
Együttműködési Vegyes Bizottság tavalyi megalakulása óta, az export
csaknem elérte a 328 millió dollárt (74 milliárd forint) 2012-ben, ami
több mint 24 százalékos növekedés a megelőző évhez képest - közölte a
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden.
Az import értéke 16 százalékkal nőtt, mintegy 163 millió dollár volt
tavaly a tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint. A bővülés az idei
első öt hónapban is folytatódott, a magyar export további 40
százalékkal nőtt az egy évvel korábban mérthez képest, főként a brazil
piacon egyre nagyobb számban jelenlévő hazai kis- és
középvállalkozásoknak köszönhetően. A dinamikusan fejlődő kapcsolatok
hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2015-re
elérje az egymilliárd dollárt - közölte az NGM.
A testület második, keddi budapesti ülésén egyebek mellett a kereskedelem-fejlesztés, a befektetés-ösztönzés, az innováció, az oktatás és a kultúra volt napirenden - közölte a minisztérium. A bizottság brazil társelnökét, Hadil Fontes da Rocha Vianna külügyminisztériumi helyettes államtitkárt fogadta a magyar társelnök, Szatmáry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.
A tárca tájékoztatása szerint az üléshez kapcsolódóan több együttműködési megállapodást is aláírtak. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a brazil Halászati Minisztérium halgazdálkodási együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot, az Eximbank, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal pedig az üzleti kapcsolatok erősítése érdekében együttműködési megállapodást írt alá a Brazil-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
Az ülés alatt folytatott tárgyalások alapján további együttműködési területek körvonalazódtak a hadiipar, illetve a mezőgazdaság területén. Hosszútávon a két ország közötti kapcsolat meghatározó eleme az oktatási együttműködés. Idén 450 brazil diák kezdi meg tanulmányait magyar felsőoktatási intézményekben, a "Tudomány Határok Nélkül" brazil ösztöndíjas program keretében. A program a brazil állam által támogatott ösztöndíj lehetőség, amely a természet-, mérnök-, egészség- és informatikatudományok területén tanuló brazil diákoknak teszi lehetővé, hogy egy évet külföldi egyetemen töltsenek. A programhoz Magyarország tavaly csatlakozott, elsőként a közép-európai országok közül - áll a közleményben.
A testület második, keddi budapesti ülésén egyebek mellett a kereskedelem-fejlesztés, a befektetés-ösztönzés, az innováció, az oktatás és a kultúra volt napirenden - közölte a minisztérium. A bizottság brazil társelnökét, Hadil Fontes da Rocha Vianna külügyminisztériumi helyettes államtitkárt fogadta a magyar társelnök, Szatmáry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.
A tárca tájékoztatása szerint az üléshez kapcsolódóan több együttműködési megállapodást is aláírtak. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a brazil Halászati Minisztérium halgazdálkodási együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot, az Eximbank, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal pedig az üzleti kapcsolatok erősítése érdekében együttműködési megállapodást írt alá a Brazil-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
Az ülés alatt folytatott tárgyalások alapján további együttműködési területek körvonalazódtak a hadiipar, illetve a mezőgazdaság területén. Hosszútávon a két ország közötti kapcsolat meghatározó eleme az oktatási együttműködés. Idén 450 brazil diák kezdi meg tanulmányait magyar felsőoktatási intézményekben, a "Tudomány Határok Nélkül" brazil ösztöndíjas program keretében. A program a brazil állam által támogatott ösztöndíj lehetőség, amely a természet-, mérnök-, egészség- és informatikatudományok területén tanuló brazil diákoknak teszi lehetővé, hogy egy évet külföldi egyetemen töltsenek. A programhoz Magyarország tavaly csatlakozott, elsőként a közép-európai országok közül - áll a közleményben.
(MTI-fidesz.hu)
Együttműködési megállapodás a megyei önkormányzatokkal
A kormány még szeptemberben együttműködési megállapodást köt a megyei
önkormányzatokkal 450 milliárd forintnyi fejlesztési forrás
felhasználásáról – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget
vezető államtitkár kedden Hódmezővásárhelyen.
A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetését egy sajtótájékoztatón elmondta, a
megyék feladatkörük átalakításával nem veszítettek, hanem lehetőséget
kaptak. A megyei önkormányzatokra kiemelt szerep hárul a helyi
területfejlesztési programokban, s ehhez egyenként 20-40 milliárd forint
közötti szabadon felhasználható forrás áll majd rendelkezésükre a
következő uniós költségvetési ciklusban – közölte az államtitkár. A
kormány a 23 megyei jogú város önkormányzatával is külön megállapodást
köt majd arról, milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani a
településen a 2014-2020-as időszakban – tette hozzá Lázár János.
(MTI - fidesz.hu)
Ezek a vállalkozások mentik meg a magyar kézmű- és termékipart
Hatvanöt megváltozott munkaképességű
ember képzése fejeződött be a Kézmű Nonprofit Kft. abádszalóki
telephelyén hétfőn. Soltész Miklós szerint a magyar kézmű- és
termékipart ezek a vállalkozások mentik meg.
Október végéig közel félszáz álláskereső végez a turisztikai szezonhoz
kapcsolódó munkát Abádszalókon és a Tisza-tó menti kisvárossal közös
közigazgatású Tomajmonostorán. Hatvanöt megváltozott munkaképességű
ember képzése fejeződött be a Kézmű Nonprofit Kft. abádszalóki
telephelyén hétfőn. Az oktatáshoz szükséges hatmillió forintot a kormány
biztosította az Új Széchenyi Terv keretében. kisváros varrodájában
hétfőn tartott sajtótájékoztatón.
Soltész Miklós az m1 Ma reggel című műsorában
Soltész Miklós szociális- és családügyért felelős államtitkár az M1 Ma
reggel című műsorában elmondta: Abádszalókon ezzel egy olyan képzést
indítottak el, amely fontos és hiánypótló volt a elmúlt évek során.
Ötezer állami cégnél dolgozó embernek a teljes kompetencia-felmérése
történt meg eddig, és a következő hónapokban is zajlik majd, ezután –
miután kiderül, mire számíthatnak munka terén – elindul a képzés.
"Abádszalókon száz munkavállalóból hetven megváltozott munkaképességű, 65-nek már elvégezték a képzését, hiszen a termék, amelyet előállítanak, nem csak Budapesten, az Operaház mellett kapható meg, hanem Olaszországban és más európai országokban is" - fejtette ki az államtitkár.
A magyar kézmű- és termékipart ezek a vállalkozások mentik meg – mondta Soltész Miklós, hozzátéve: Abádszalók a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, így előremutató, hogy több mint 100 főt tudnak úgy foglalkoztatni, hogy az egész ország területén több mint 10 ezerrel nőtt az elmúlt 3 év során.
A Start munkaprogrammal kapcsolatban Soltész Miklós kifejtette: mind a Start munkából, mind a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégektől már a szabad munkaerőpiacra is kikerültek emberek. "Ez jelentős előrelépés, hiszen a munkavállalók megbecsülése nagyobb, munkabért kap, nem segélyt, és a következő nemzedékeknek sem mindegy, mit lát a szüleitől" - fogalmazott.
"A cél az volt, hogy ne csak támogatást adjanak a munkavállalók, hanem piacot. A magyar állami szektor egyre több megrendelést ad: magyar terméket és magyar munkahelyet jelent ez a szemlélet, és ha ez átivódik az egész társadalmon, akkor még több munkahelyet lehet teremteni" – hangsúlyozta Soltész Miklós.
"Abádszalókon száz munkavállalóból hetven megváltozott munkaképességű, 65-nek már elvégezték a képzését, hiszen a termék, amelyet előállítanak, nem csak Budapesten, az Operaház mellett kapható meg, hanem Olaszországban és más európai országokban is" - fejtette ki az államtitkár.
A magyar kézmű- és termékipart ezek a vállalkozások mentik meg – mondta Soltész Miklós, hozzátéve: Abádszalók a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, így előremutató, hogy több mint 100 főt tudnak úgy foglalkoztatni, hogy az egész ország területén több mint 10 ezerrel nőtt az elmúlt 3 év során.
A Start munkaprogrammal kapcsolatban Soltész Miklós kifejtette: mind a Start munkából, mind a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégektől már a szabad munkaerőpiacra is kikerültek emberek. "Ez jelentős előrelépés, hiszen a munkavállalók megbecsülése nagyobb, munkabért kap, nem segélyt, és a következő nemzedékeknek sem mindegy, mit lát a szüleitől" - fogalmazott.
"A cél az volt, hogy ne csak támogatást adjanak a munkavállalók, hanem piacot. A magyar állami szektor egyre több megrendelést ad: magyar terméket és magyar munkahelyet jelent ez a szemlélet, és ha ez átivódik az egész társadalmon, akkor még több munkahelyet lehet teremteni" – hangsúlyozta Soltész Miklós.
(hirado.hu)
Lázár: November elsejével további 10 százalék csökkentés
November elsejével további 10 százalékkal csökkennek a rezsiköltségek,
az eddigi 10 százalékos rezsicsökkentést csak a kezdetnek nevezte Lázár
János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy lakossági fórumon
Hódmezővásárhelyen - számolt be hétfőn a Vásárhely24 hírportál.
A tudósítás szerint Lázár János szólt arról, hogy a kormány egy másik
jelentős lépésen is dolgozik, január 1-jétől a hús - ami főként a
baromfi- és sertéshúst érinti - áfája 10 százalék alá csökkenhet a
mostani 27 helyett. Ezzel kapcsolatosan az érintett tárcák jelenleg
hatástanulmányokat végeznek.
Lázár János elmondta, hogy december 31-ig megoldás születik a jelzálogos devizahitelesek problémáira: a devizahitel ugyanis megszűnik, ugyanakkor egy devizahiteles nem járhat jobban, mint az, aki forintban vette fel a hitelét - írta a Vásárhely24 a lakossági fórumról tudósítva.
Lázár János elmondta, hogy december 31-ig megoldás születik a jelzálogos devizahitelesek problémáira: a devizahitel ugyanis megszűnik, ugyanakkor egy devizahiteles nem járhat jobban, mint az, aki forintban vette fel a hitelét - írta a Vásárhely24 a lakossági fórumról tudósítva.
(MTI-fidesz.hu)
Kövér: Magyarország sorsa a családi asztal körül és a tanteremajtó mögött dől el
"Magyarország sorsa a családi asztal
körül és a becsukódó tanteremajtó mögött dől el" - többek között ezt
hangsúlyozta Kövér László házelnök hétfőn a Terézvárosi Két Tannyelvű
Általános Iskola tanévnyitó ünnepségén mondott beszédében.
Az Országgyűlés Sajtóirodájának az MTI-hez eljuttatott közleménye
szerint az intézményben 1778 óta van közoktatás. A jelenlegi két
tannyelvű általános iskolában tanuló 395 gyermekből 74-en kezdték el
tanulmányaikat az idén. Tanévnyitó beszédében a házelnök azt mondta: az
ország vezetésének az a dolga, hogy ismét valódi, nemzeti védelmet
élvező közüggyé tegye az oktatást, amelyért mindenki dolgozik. "Ahol
mindenki, tanár és diák is, ki tudja hozni magából a legjobbat, mert
csak becsületes verseny folyik" - tette hozzá.
A házelnök szerint "a politikusok vagy a gazdaság irányítói önmaguk fontossága tudatában gyakran gondolják úgy, hogy az emberiség, Európa vagy Magyarország sorsa a Parlamentben, Brüsszelben, a tőzsdén, az ENSZ-ben, a világbankban vagy más efféle helyeken dől el. Magyarország sorsa két, ezeknél sokkal izgalmasabb helyen: a családi asztal körül és a becsukódó tanteremajtó mögött dől el" - olvasható a közleményben.
A pedagógusokhoz szólva Kövér László az egyik legszebb, de egyúttal legfelelősségteljesebb, legnehezebb hivatásnak nevezte a tanári pályát, utalva arra, hogy a nemzet jövője olyan lesz, amilyen tudású, felkészültségű, jellemű és erkölcsiségű fiatalokat bocsátanak ki az iskolák kapuin. A szülőket arra kérte: azzal segítsék a pedagógusokat munkájukban, hogy gyermekeik nevelésében elvégzik mindazt, ami a család feladata, s csak azt hárítják az iskolára, ami a pedagógusok dolga. "Követeljék meg a tiszteletet gyermekeiktől nemcsak a maguk, de tanáraik számára is" - olvasható az Országgyűlés Sajtóirodájának közleményében.
A házelnök szerint "a politikusok vagy a gazdaság irányítói önmaguk fontossága tudatában gyakran gondolják úgy, hogy az emberiség, Európa vagy Magyarország sorsa a Parlamentben, Brüsszelben, a tőzsdén, az ENSZ-ben, a világbankban vagy más efféle helyeken dől el. Magyarország sorsa két, ezeknél sokkal izgalmasabb helyen: a családi asztal körül és a becsukódó tanteremajtó mögött dől el" - olvasható a közleményben.
A pedagógusokhoz szólva Kövér László az egyik legszebb, de egyúttal legfelelősségteljesebb, legnehezebb hivatásnak nevezte a tanári pályát, utalva arra, hogy a nemzet jövője olyan lesz, amilyen tudású, felkészültségű, jellemű és erkölcsiségű fiatalokat bocsátanak ki az iskolák kapuin. A szülőket arra kérte: azzal segítsék a pedagógusokat munkájukban, hogy gyermekeik nevelésében elvégzik mindazt, ami a család feladata, s csak azt hárítják az iskolára, ami a pedagógusok dolga. "Követeljék meg a tiszteletet gyermekeiktől nemcsak a maguk, de tanáraik számára is" - olvasható az Országgyűlés Sajtóirodájának közleményében.
(MTI-fidesz.hu)
2013. szeptember 1., vasárnap
"Minden nemzedéknek meg kell ismernie Szent István művét"
Kövér László az Országgyűlés elnöke nyitotta meg szombaton az István, a
szent király című kiállítást Székesfehérváron, a tárlaton először
látható együtt Szent István három legnagyobb ereklyetartó hermája.
A házelnök nyitóbeszédében kiemelte: minden nemzedéknek meg kell
ismernie, meg kell értenie, valamint újra és újra fel kell mutatnia
Szent István művét. "Azt a művet, amely boldogabb időkben a nemzet
életének szilárd alapja volt, nehéz időkben támasz, amelyre tekintve
mindig újra lehetett kezdeni" - mondta.
Kövér László hangsúlyozta, hogy a kiállítás révén "egyre többet tudhatunk meg a szent királyról, mert a történészek végtelen türelemmel, oklevelek félmondatainak értelmezésével, új források megnyitásával hozzátesznek valamit ahhoz a nagy mozaikhoz, amelyet a történetírás megszületése óta a szakma eddig felkutatott".
A házelnök szavai szerint napjainkban újra fel kell fedezni, és újra a közgondolkodás részévé kell tenni Szent Istvánt. Meg kell ismerni életét és mindazt, amit alkotott. Meg kell ismertetni a következő nemzedékekkel is életművét - hangoztatta.
Kövér László szerint Szent Istvánnak olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amely "a legnagyobbaknak is ritkán adatik meg". Döntései kivétel nélkül kiállták az idő próbáját - mondta.
Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke köszöntőjében kiemelte: a kiállítással olyan uralkodó előtt róják le kegyeletüket, akinek neve és cselekedetei összefonódtak a város történelmével. Emlékeztetett rá, hogy az István, a szent király című tárlat a 2007-ben rendezett, jubileumi Szent Imre-kiállítás folytatása, és a 2012 novemberében rendezett Szent István kultusztörténeti konferenciára épül.
A püspök hangsúlyozta, hogy Szent István ezeréves tiszteletének kevéssé kutatott évszázadaira helyezték a hangsúlyt, ezért a látványos darabok mellett ritkaságok is láthatók.
A kiállítást Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mutatta be. Szavai szerint muzeológiai szempontból világszínvonalú a tárlat. A kiállítóteret úgy komponálták meg, hogy abban érvényesüljön a tudományos tudás és a hitbéli tartalom.
A december 11-ig látogatható kiállításon lehetőség nyílt több külföldön őrzött ereklye bemutatására. A kiállításon a történelemben először látható együtt Szent István zágrábi, kalocsai és székesfehérvári ereklyetartó mellszobra. A különleges műtárgyegyüttesnek további jelentőséget ad, hogy a mellszobor alakú ötvösremekek a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak.
Kövér László hangsúlyozta, hogy a kiállítás révén "egyre többet tudhatunk meg a szent királyról, mert a történészek végtelen türelemmel, oklevelek félmondatainak értelmezésével, új források megnyitásával hozzátesznek valamit ahhoz a nagy mozaikhoz, amelyet a történetírás megszületése óta a szakma eddig felkutatott".
A házelnök szavai szerint napjainkban újra fel kell fedezni, és újra a közgondolkodás részévé kell tenni Szent Istvánt. Meg kell ismerni életét és mindazt, amit alkotott. Meg kell ismertetni a következő nemzedékekkel is életművét - hangoztatta.
Kövér László szerint Szent Istvánnak olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amely "a legnagyobbaknak is ritkán adatik meg". Döntései kivétel nélkül kiállták az idő próbáját - mondta.
Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke köszöntőjében kiemelte: a kiállítással olyan uralkodó előtt róják le kegyeletüket, akinek neve és cselekedetei összefonódtak a város történelmével. Emlékeztetett rá, hogy az István, a szent király című tárlat a 2007-ben rendezett, jubileumi Szent Imre-kiállítás folytatása, és a 2012 novemberében rendezett Szent István kultusztörténeti konferenciára épül.
A püspök hangsúlyozta, hogy Szent István ezeréves tiszteletének kevéssé kutatott évszázadaira helyezték a hangsúlyt, ezért a látványos darabok mellett ritkaságok is láthatók.
A kiállítást Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mutatta be. Szavai szerint muzeológiai szempontból világszínvonalú a tárlat. A kiállítóteret úgy komponálták meg, hogy abban érvényesüljön a tudományos tudás és a hitbéli tartalom.
A december 11-ig látogatható kiállításon lehetőség nyílt több külföldön őrzött ereklye bemutatására. A kiállításon a történelemben először látható együtt Szent István zágrábi, kalocsai és székesfehérvári ereklyetartó mellszobra. A különleges műtárgyegyüttesnek további jelentőséget ad, hogy a mellszobor alakú ötvösremekek a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak.
(MTI-fidesz.hu)
A baloldali vezetőket személyes hatalmi érdekek hajtják
Hiába képzi a gyűlöletkampányra embereit a vereségébe belenyugodni
képtelen bukott baloldal, a magyar emberek nem kérnek ugyanazokból,
akik egyszer már együtt tették tönkre az országot - áll a Fidesz Sajtóiroda szombati közleményében, amelyben Bajnai Gordon, Kónya Péter és Karácsony Gergely sajtótájékoztatójára reagálnak.
képtelen bukott baloldal, a magyar emberek nem kérnek ugyanazokból,
akik egyszer már együtt tették tönkre az országot - áll a Fidesz Sajtóiroda szombati közleményében, amelyben Bajnai Gordon, Kónya Péter és Karácsony Gergely sajtótájékoztatójára reagálnak.
Mint fogalmaznak, az elmúlt napok végképp bebizonyították, hogy
Gyurcsány Ferencet, Mesterházy Attilát, Bajnai Gordont - ahogy régen,
úgy ma is-, egyedül a személyes hatalmi érdekek hajtják. Egyikük sem
kínál Magyarországnak mást, csak ugyanazt a veszélyes és szélsőséges
politikát, amellyel 2010 előtt tönkretették az országot és
elszegényítették a magyar családokat - teszik hozzá.
Magyarország az elmúlt három évben kijött abból a mélységes gödörből, amibe a Gyurcsány-Bajnai-kormány taszította, azóta a családok, a vállalkozások, az ország egyre erősebbek. Nem hagyjuk, hogy ugyanazok, akik csaknem Görögország sorsára juttatták hazánkat, újra veszélybe sodorják a magyar emberek teljesítményét - zárul a közlemény.
Magyarország az elmúlt három évben kijött abból a mélységes gödörből, amibe a Gyurcsány-Bajnai-kormány taszította, azóta a családok, a vállalkozások, az ország egyre erősebbek. Nem hagyjuk, hogy ugyanazok, akik csaknem Görögország sorsára juttatták hazánkat, újra veszélybe sodorják a magyar emberek teljesítményét - zárul a közlemény.
(fidesz.hu)
"Az egyetem hivatása a tudomány segítségével történő nevelés"
Világszínvonalú egyetemekre van
szükségünk, de létrehozásuk elképzelhetetlen az egyetem, a gazdaság, a
politika és a társadalom szereplőinek kölcsönös bizalmon alapuló,
felelős együttműködése nélkül - hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke szombaton Szegeden. Klinghammer István
felsőoktatásért felelős államtitkár ugyanitt, ünnepi beszédében úgy
fogalmazott, az egyetem hivatása a tudomány segítségével történő
nevelés.
A kormányzat egyedül nem tud létrehozni egyetlen világszínvonalú
egyetemet sem, mint ahogyan egyik egyetem sem tud állami finanszírozás
nélkül a világban elismertté válni - mondta az akadémikus a Szegedi
Tudományegyetem (SZTE) tanévnyitó ünnepségén. Hozzátette: ez még együtt
is kevés az egész társadalom bizalma és támogatása nélkül.
Ha elhagyja a magyar egyetemeket a néhány száz legkiemelkedőbb tudós, és nem az itthoni egyetemeken tanul tovább az az ezer legtehetségesebb magyar diák, akinek ma a világ bármely egyetemén jutna hely, akkor "véglegesen elvesztettük a versenyt" - jelentette ki Pálinkás József.
Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár ünnepi beszédében úgy fogalmazott, az egyetem hivatása a tudomány segítségével történő nevelés, a felkészítés a tudomány megújító művelésére és az olyan emberek motiválása, akikre jellemző a valóságtisztelet, a vitázóképesség, az összefüggésekben való gondolkodás.
Botka László (MSZP) szegedi polgármester hangsúlyozta, a város és az egyetem sorsa már több mint kilenc évtizede összefonódott. Szeged akkor fejlődhet, ha az egyetem is fejlődik.
Az elmúlt évtized minden esztendeje hozott olyan közös eredményt, amely egyaránt gazdagította a várost és az egyetemet. Hamarosan elkészül az új klinikai tömb, és rövidesen elkezdődik az ország legnagyobb tudományos beruházása, a lézerközpont kivitelezése - közölte a politikus.
Szabó Gábor rektor kifejtette, az SZTE arra pályázik, hogy nemzetközileg jegyzett egyetem legyen, ugyanakkor a régió meghatározó felsőoktatási intézményeként is kell működnie. Az egyetem minden nehézség ellenére kiszámítható és stabil pályán mozog.
Az SZTE hallgatói létszáma bár csekély mértékben, de növekedett, és az intézmény sikeresen szerepelt a tudományos pályázatokon is. A közeljövőre adottak a világszínvonalú tudományos kutatás feltételei - közölte az akadémikus.
Ha elhagyja a magyar egyetemeket a néhány száz legkiemelkedőbb tudós, és nem az itthoni egyetemeken tanul tovább az az ezer legtehetségesebb magyar diák, akinek ma a világ bármely egyetemén jutna hely, akkor "véglegesen elvesztettük a versenyt" - jelentette ki Pálinkás József.
Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár ünnepi beszédében úgy fogalmazott, az egyetem hivatása a tudomány segítségével történő nevelés, a felkészítés a tudomány megújító művelésére és az olyan emberek motiválása, akikre jellemző a valóságtisztelet, a vitázóképesség, az összefüggésekben való gondolkodás.
Botka László (MSZP) szegedi polgármester hangsúlyozta, a város és az egyetem sorsa már több mint kilenc évtizede összefonódott. Szeged akkor fejlődhet, ha az egyetem is fejlődik.
Az elmúlt évtized minden esztendeje hozott olyan közös eredményt, amely egyaránt gazdagította a várost és az egyetemet. Hamarosan elkészül az új klinikai tömb, és rövidesen elkezdődik az ország legnagyobb tudományos beruházása, a lézerközpont kivitelezése - közölte a politikus.
Szabó Gábor rektor kifejtette, az SZTE arra pályázik, hogy nemzetközileg jegyzett egyetem legyen, ugyanakkor a régió meghatározó felsőoktatási intézményeként is kell működnie. Az egyetem minden nehézség ellenére kiszámítható és stabil pályán mozog.
Az SZTE hallgatói létszáma bár csekély mértékben, de növekedett, és az intézmény sikeresen szerepelt a tudományos pályázatokon is. A közeljövőre adottak a világszínvonalú tudományos kutatás feltételei - közölte az akadémikus.
(MTI-fidesz.hu)
Hende: Tanulás és tudás nélkül nincs honvédelem
Tanulás és tudás nélkül nincs
honvédelem - jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter szombaton
Debrecenben, a Gábor Dénes Elektronikai és Műszaki Szakközépiskola és
Kollégium tanévnyitó ünnepségén.
Az iskola most először induló két katonai osztályában 70 növendék
kezdi meg tanulmányait, a túljelentkezés tízszeres volt - jelezte a
miniszter a katonai ismeretek iránti társadalmi igényt.
Hende Csaba - mint fogalmazott - elvárja a katonai szakközépiskolától, hogy a rend, a tisztelet, a hazaszeretet és a nemzeti összetartozás értékei alapján oktassák és neveljék a növendékeket.
A miniszter kifejtette: a kormány három éve dolgozik Magyarország és benne a honvédség megújításán, és ma, a katonai szakközépiskola beindulásával, "ismét visszataláltak a régi, nagy hagyományokkal övezett útra".
Hende Csaba megjegyezte ugyanakkor, hogy a katonai szakközépiskolában - ahova mindenki szabadon, saját elhatározásából érkezett - nem lesz nyílt katonai, fegyveres kiképzés.
Az iskola civil tanárai és az 5. számú Bocskai István lövészdandár katona oktatói olyan magas szintű elektronikai és honvédségi ismeretekkel vértezik fel a növendékeket, amelyeket azok is jól hasznosíthatnak majd, akik az iskola befejezése után mégsem lépnek a hivatásos katonai pályára - mondta a tárcavezető.
A katonai szakközépiskola első tanévét megnyitó beszédében Hende Csaba kijelentette: a mai magyar honvédségben "örömmel és büszkeséggel találhatja meg a helyét minden hazáját szerető ember".
A tanévnyitót követő sajtótájékoztatón a tárcavezető azt mondta, hogy az elektronikai iskolában 21. századi ismereteket tanulnak a növendékek. Erre nagy szükség van - tette hozzá -, mert korunkban új fejezet kezdődött a hadtörténelemben: a hagyományos hadszínterek sora új hadszíntérrel, a kibertérrel bővült, és a virtuális térben folyó hadviselés új ismereteket követel.
Nagy szükség van tehát a korszerű elektronikai tudással felvértezett fiatalokra. A debreceni Gábor Dénes szakközépiskola jó hírű, magas színvonalú képzést biztosító intézmény, ahol technikusi képzettséget is lehet szerezni - fűzte hozzá a miniszter.
Az MTI érdeklődésére, tervezik-e újabb katonai szakközépiskolák indítását az országban, Hende Csaba kifejtette: amennyiben a debreceni tapasztalatok igazolják, hogy valós társadalmi igény van erre a képzésre, akkor meggyőződése, a következő években az akkori honvédelmi miniszter a kormányhoz fordul, kérve, "teremtse meg a továbblépés elsősorban költségvetési feltételeit".
Berkecz Gábor, a szakközépiskola igazgatója az MTI-nek elmondta: a kilencedik évfolyamon minden évben 70 tanulót kívánnak felvenni a katonai osztályokba. A Honvédelmi Minisztérium támogatásával felújított kollégiumba minden jelentkezőt fel tudtak venni - tette hozzá.
Hende Csaba - mint fogalmazott - elvárja a katonai szakközépiskolától, hogy a rend, a tisztelet, a hazaszeretet és a nemzeti összetartozás értékei alapján oktassák és neveljék a növendékeket.
A miniszter kifejtette: a kormány három éve dolgozik Magyarország és benne a honvédség megújításán, és ma, a katonai szakközépiskola beindulásával, "ismét visszataláltak a régi, nagy hagyományokkal övezett útra".
Hende Csaba megjegyezte ugyanakkor, hogy a katonai szakközépiskolában - ahova mindenki szabadon, saját elhatározásából érkezett - nem lesz nyílt katonai, fegyveres kiképzés.
Az iskola civil tanárai és az 5. számú Bocskai István lövészdandár katona oktatói olyan magas szintű elektronikai és honvédségi ismeretekkel vértezik fel a növendékeket, amelyeket azok is jól hasznosíthatnak majd, akik az iskola befejezése után mégsem lépnek a hivatásos katonai pályára - mondta a tárcavezető.
A katonai szakközépiskola első tanévét megnyitó beszédében Hende Csaba kijelentette: a mai magyar honvédségben "örömmel és büszkeséggel találhatja meg a helyét minden hazáját szerető ember".
A tanévnyitót követő sajtótájékoztatón a tárcavezető azt mondta, hogy az elektronikai iskolában 21. századi ismereteket tanulnak a növendékek. Erre nagy szükség van - tette hozzá -, mert korunkban új fejezet kezdődött a hadtörténelemben: a hagyományos hadszínterek sora új hadszíntérrel, a kibertérrel bővült, és a virtuális térben folyó hadviselés új ismereteket követel.
Nagy szükség van tehát a korszerű elektronikai tudással felvértezett fiatalokra. A debreceni Gábor Dénes szakközépiskola jó hírű, magas színvonalú képzést biztosító intézmény, ahol technikusi képzettséget is lehet szerezni - fűzte hozzá a miniszter.
Az MTI érdeklődésére, tervezik-e újabb katonai szakközépiskolák indítását az országban, Hende Csaba kifejtette: amennyiben a debreceni tapasztalatok igazolják, hogy valós társadalmi igény van erre a képzésre, akkor meggyőződése, a következő években az akkori honvédelmi miniszter a kormányhoz fordul, kérve, "teremtse meg a továbblépés elsősorban költségvetési feltételeit".
Berkecz Gábor, a szakközépiskola igazgatója az MTI-nek elmondta: a kilencedik évfolyamon minden évben 70 tanulót kívánnak felvenni a katonai osztályokba. A Honvédelmi Minisztérium támogatásával felújított kollégiumba minden jelentkezőt fel tudtak venni - tette hozzá.
(MTI-fidesz.hu)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)