| Önkéntes az, amit érdek nélkül teszünk - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök az önkéntesség európai évének alkalmából rendezett nyitó konferencián szombaton Budapesten. Beszédében kiemelte: a sokszor kárhoztatott anyagiasság mellett az emberiség örök erényeként megmaradt bennünk a késztetés, hogy olykor viszonzás nélkül is dolgozzunk, segítsünk. |
Utoljára frissítve: 2011. január 8., 12:43 |  nyomtat |  küld |
Schmitt Pál véleménye szerint az önkéntesség legnagyobb titka, hogy közösséget feltételez, szavai szerint önkéntesnek lenni csak másokkal együtt, másokért lehet.
Felidézte, hogy az ENSZ 2001-ben hasonló tematikus évet szervezett.
Hangsúlyozta: az elvből, szeretetből, elhivatottságból, ellenszolgáltatás nélkül végzett munka természetéből fakad, hogy a hétköznapokon rejtve marad.
Az államfő elmondta: egy 2010 májusában készített Eurobarometer-tanulmány szerint tízből három európai aktívan vállal önkéntes munkát. Az Európai Bizottság becslései alapján az önkéntesség akár 3-5 százalékkal is hozzájárulhat az Európai Unió GDP-jéhez, így az önkéntességnek a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatása sem hanyagolható el.
Hangsúlyozta azt is, Magyarországon több mint 1500 hivatalosan bejegyzett önkéntesekkel dolgozó szervezet működik. Véleménye szerint valahányszor rendkívüli helyzetek adódnak, ez a szám nem tűnik soknak.
Schmitt Pál beszélt arról is, hogy a magyar oktatásban ma az a határozott terv, hogy a 15-18
évesek tantervében szerepeljen az önkéntesség kipróbálása.
A köztársasági elnök megemlítette, hogy felesége naponta vállal jószolgálati, emberiességi, önkéntes munkát, amitől szavai szerint boldog és derűs. Az önkéntesség úgy gyógyít közösségi, társadalmi bajokat, hogy közben az egyén lelki egészségét is karbantartja - emelte ki.
Az önkéntesség európai éve keretében az Európai Bizottság 27 országot érintő turnét indított 2010 decemberében Brüsszelből.
Az európai turné keretében 2011. január 8. és 14. között a budapesti Millenáris Teátrumban tartanak programsorozatot Önkéntes turné címmel.
Az Önkéntes turné tematikus napok révén mutatja be a magyarországi önkéntesség sokszínűségét. Az adott nap tematikájának megfelelően minden nap más és más szervezetek, intézmények és cégek mutatkoznak be.
A szombat a gyermek, ifjúság, sport és szabadidő, a vasárnap a kultúra, design, művészet, a hétfő a vállalati önkéntesség, a kedd az oktatás, a szerda a szociális-, idős-, egészség- és fogyatékosügy, a csütörtök a segélyezés, adományozás, jótékonyság, társadalmi részvétel, a péntek pedig a közlekedés és környezetvédelem napja lesz.
"Az önkéntesek Európa valódi hősei"Az önkéntesek, akik munkájukért cserébe nem várnak sem jutalmat, sem elismerést, és akik tudják, a szavaknál eredményesebbek a tettek, ők Európa valódi hősei - mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke szombaton Budapesten.
Viviane Reding, aki a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos is, az önkéntesség európai évének megnyitóján hangsúlyozta: az unióban azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék az önkéntesek munkáját, hogy "ne kösse őket gúzsba a bürokrácia". Ezért igyekeznek elhárítani az olyan akadályokat, amelyek például a munkajoggal vagy a diplomák kölcsönös elismerésével kapcsolatosak - tette hozzá.
Mint felhívta a figyelmet, az emberek hajlamosak megfeledkezni az önkéntesekről, és ezen változtatni kell 2011-ben. Meg kell mutatni azoknak, akik még nem végeztek ilyen tevékenységet, hogy "ez nem munka, hanem öröm", és egyben nagyszerűen építi a közösséget, formálja a társadalmat - emelte ki.
Személyes példaként a biztos a fiáról mesélt, aki a beszédével egy időben, a szabadidejében egy egyetemi könyvtárban segít az öccsének felkészülni a vizsgáira - ez is egy önkéntes munka - magyarázta. De találkozott olyan fiatalokkal is, akik beteg gyermekeknek szerveznek táborokat, ami nekik maguknak is örömet jelent.
Kifejtette: Európában jelenleg a lakosság egyötöde vesz részt valamilyen önkéntes munkában, ez a GDP öt százalékát adja. Remélhetőleg az év végére nem 100, hanem legalább 200 millió önkéntes tevékenykedik majd Európában - fogalmazott.
Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Parlament (EP) alelnöke beszédében kiemelte: állítólag Magyarországon nincs nagy hagyománya az önkéntességnek, a jelenlegi soros elnökség azonban kiváló alkalom arra, hogy az ország bebizonyítsa, ez nincs így. Emlékeztetett: amikor 2004-ben Athénban rendezték az olimpiai játékokat, sokan aggódtak, hogy képesek lesznek-e sikeresen lebonyolítani az eseményeket, mivel úgy tartották, a görög kultúrának sem része az önkéntesség, mégis ezrek jöttek segíteni.
Az EP alelnöke is említett saját példát: korábban egy nagy amerikai ügyvédi irodánál dolgozott, ahol kötelező volt munkaidejük egy részében ingyenes jogi segítséget nyújtani azoknak, akik ezt egyébként nem engedhették meg maguknak. Ez a munka remek lehetőség volt a fiatal ügyvédeknek a tapasztalatszerzésre, és nagyon jó érzést jelentett, hogy olyanoknak segítettek, akik másképp nem kaptak volna ilyen támogatást - magyarázta.
A válság idején az emberek hajlamosak befelé fordulni, csak a saját jólétükkel törődni, holott segíteni kell másoknak - vélekedett.
Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke beszédében elmondta: az önkéntesek több olyan dologban segítenek, amire a társadalom egyébként nem lenne képes.
. Az önkéntesség nem erre az egy évre szól - figyelmeztetett.
A politikus elmesélte: fiatalként ifjúsági klubot szervezett, később egyetemi kollégiumukban láttak vendégül hajléktalanokat karácsonykor. A bizottságában jelenleg is sokan végeznek valamilyen önkéntes tevékenységet - fűzte hozzá.
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: az önkéntesség európai évének fókuszában olyan önkéntes szervezetek, egyházak és vállalatok állnak, melyek nem csupán felelősen gondolkodnak saját környezetükről és a társadalomról, hanem tevékenyen hozzájárulnak az emberibb és összetartóbb közösségek létrejöttéhez.
Az államtitkár azt hangsúlyozta: nincs olyan területe a hétköznapoknak, ahol az önkéntesek elkötelezett munkája ne hordozna kiemelkedő értéket. Mint mondta, a döntéshozók feladata, hogy megteremtsék és összehangolják az önkéntes tevékenységeket támogató infrastruktúrákat és politikákat.
Bakos Piroska, a rendezvény háziasszonya mutatta be az önkéntesség európai évének magyarországi nagyköveteit: Miklósa Erika operaénekest (aki nem tudott jelen lenni az eseményen), Feke Pál színművészt, valamint Vajda Attila olimpiai bajnok sportolót.
(MTI)
Küldés e-mailben
