Rogán Antal felszólalásában rámutatott: ilyen példátlan mértékű adósságnövekedés az Európai Unió tagállamaiban nem ment végbe a 2002-2010 közötti időszakban. Hozzátette: ennek a példátlan államadósság növekedésnek a következtében a magyar költségvetés terhei is drasztikusan növekedtek. Szavai szerint az államadósság kezelésére fordított éves kiadás GDP-arányosan 2011-ben 4,2 százalék volt.
Ezzel összefüggésben a Fidesz frakcióvezetője megjegyezte: „abban az esetben, ha Magyarországon nem kellene ekkora mértékű adósságállományt kezelni, akkor nem kellene az államháztartás egyensúlyban tartásán töprengeni, mert a kamatkiadások nélkül már a magyar büdzsé pozitív egyenleget mutatna”. „Ehhez azonban az is elegendő lenne, ha az államadósság szintje a közép-európai szinten rekedt volna meg” – vélekedett Rogán Antal.
Amikor Magyarországot szocialista-szabaddemokrata kormányok vezették – akik döntéseikkel felelnek a 2002-2010 közötti példátlan adósság növekedésért -, érdemes megnézni, hogy hogyan alakult a régiónkbeli és más uniós tagállamok adósságpályája - tette hozzá.
Ki kell mondani, kit terhel a felelősség
Abban az időszakban, amikor 2002 és 2010 között az akkori szocialista-szabaddemokrata kormányok a döntéseikkel példátlan mértékben eladósították az országot, a cseh, a lengyel, a szlovák kormányok sokkal felelősebben bántak az adófizetők pénzével, sokkal kisebb volt az államadósság növekedése, és ennek megfelelően ezekben az országokban lényegesen kisebb az államadóssággal kapcsolatos teher is a költségvetésben – jelentette ki Rogán Antal. Példaként a cseh gazdasági helyzetet említette, és hangsúlyozta, ha a cseh adósságállománynak megfelelő összeggel kellene szembenézni, „akkor nem azon kellene töprengenünk, hogy egyébként hogyan csökkentjük a költségvetés hiányát”. Nem azon kellene töprengenünk, hogy mikor tudjuk megemelni a pedagógusok vagy a rendőrök bérét, hanem ezeket a lépéseket minden további nélkül megengedhetnénk magunknak, a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett is – szögezte le.
Mint mondta, nem azzal van a probléma, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem teszi lehetővé azt, hogy hazánkban jelentős mértékben emelkedjenek a közalkalmazottak, köztisztviselők bérei, „hanem az a baj, hogy a hihetetlen mértékű államadósság és az abból származó teher teszi azt, hogy a költségvetés nem ugyanúgy tudja kezelni a pedagógusbéreket, mint ahogyan azt teszik Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában”.
Az államadósság keletkezésének körülményeit igenis vizsgálni kell, és ki kell mondanunk, hogy az államadósság keletkezéséért kit és milyen formában terhel a felelősség – emelte ki a frakcióvezető. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban 15 százalékkal, 2008-ban pedig 16 százalék fölötti mértékben emelkedett meg az államadósság Magyarországon, és a szerkezete is jelentős mértékben rosszabb lett, mint más közép-európai országoké. 2010-re elértük azt, hogy a magyar államadósságon belül 48 százalék lett a devizahitelek aránya – jegyezte meg, hozzátéve, ebben jelentős szerepet játszik a felvett IMF- és EU-hitelek nagyságrendje is, ez összesen 12,9 milliárd eurót tett ki.
Abban az időszakban, amikor 2002 és 2010 között az akkori szocialista-szabaddemokrata kormányok a döntéseikkel példátlan mértékben eladósították az országot, a cseh, a lengyel, a szlovák kormányok sokkal felelősebben bántak az adófizetők pénzével, sokkal kisebb volt az államadósság növekedése, és ennek megfelelően ezekben az országokban lényegesen kisebb az államadóssággal kapcsolatos teher is a költségvetésben – jelentette ki Rogán Antal. Példaként a cseh gazdasági helyzetet említette, és hangsúlyozta, ha a cseh adósságállománynak megfelelő összeggel kellene szembenézni, „akkor nem azon kellene töprengenünk, hogy egyébként hogyan csökkentjük a költségvetés hiányát”. Nem azon kellene töprengenünk, hogy mikor tudjuk megemelni a pedagógusok vagy a rendőrök bérét, hanem ezeket a lépéseket minden további nélkül megengedhetnénk magunknak, a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett is – szögezte le.
Mint mondta, nem azzal van a probléma, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem teszi lehetővé azt, hogy hazánkban jelentős mértékben emelkedjenek a közalkalmazottak, köztisztviselők bérei, „hanem az a baj, hogy a hihetetlen mértékű államadósság és az abból származó teher teszi azt, hogy a költségvetés nem ugyanúgy tudja kezelni a pedagógusbéreket, mint ahogyan azt teszik Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában”.
Az államadósság keletkezésének körülményeit igenis vizsgálni kell, és ki kell mondanunk, hogy az államadósság keletkezéséért kit és milyen formában terhel a felelősség – emelte ki a frakcióvezető. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban 15 százalékkal, 2008-ban pedig 16 százalék fölötti mértékben emelkedett meg az államadósság Magyarországon, és a szerkezete is jelentős mértékben rosszabb lett, mint más közép-európai országoké. 2010-re elértük azt, hogy a magyar államadósságon belül 48 százalék lett a devizahitelek aránya – jegyezte meg, hozzátéve, ebben jelentős szerepet játszik a felvett IMF- és EU-hitelek nagyságrendje is, ez összesen 12,9 milliárd eurót tett ki.
|
Rogán Antal felhívta a figyelmet a hitelszerződés lejárati
szerkezetére is. Az IMF-hitelt az előző kormányok felvették, és a
mostani kormánynak pedig 2011 márciusa és 2014 márciusa között az utolsó
fillérig vissza kell fizetnie – hangsúlyozta.
"Ugyanezt csinálta az MSZMP is"
Önök úgy adósították el az országot, hogy tudatosan úgy alakították ki a lejárati szerkezetet, hogy a következő kormánynak minimális mozgástere legyen, és kénytelen legyen minden energiáját az államadósság visszafizetésére költeni; kialakítottak egy olyan programot, amelynek ha a rabjává válunk, akkor Magyarország egy vagy két évtizedig nem szabadult volna ki ebből a csapdából - intézte szavait a szocialista képviselőkhöz.
A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy az MSZP jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése „pontosan ugyanezt csinálta a nyolcvanas években”. Ugyanennek az eredményeként hasonló terhekkel kellett szembenézni 1990-ben az első szabad választásokat követően – fűzte hozzá.
2002 és 2010 között más közép-európai országok képesek voltak kordában tartani az államadósság növekedését. Ugyanezekben az országokban többször baloldali kormányok is képesek voltak arra, "hogy ne terheljék hihetetlen államadóssággal az utánuk következő nemzedékeket". Ugyanebben az időszakban Magyarország kormányai más döntéseket hoztak, amiért felelősség terheli őket – fogalmazott Rogán.
Szavai szerint felelőssége van a magyar államadósság ilyen mértékű drasztikus növekedésében 2002-től kezdve minden olyan miniszterelnöknek, aki a posztját ebben az időszakban töltötte be. Felelősség terheli Medgyessy Pétert, felelősség terheli Gyurcsány Ferencet, és felelősség terheli Bajnai Gordont is – sorolta, hozzáfűzve, 2009-ben drasztikus növekedési tendenciát mutatott az államadósság.
Szólt arról is, hogy azokat a pénzügyminisztereket is felelősség terheli, akik ebben az időszakban a tárcát vezették. Rogán Antal név szerint említette az ülésen résztvevő Veres Jánost. Itt a mai vitában ő is tisztázhatja, hogy mi is volt személyesen neki, illetve az általa képviselt kormánynak az államadósság kialakításában vállalt szerepe – hangsúlyozta.
"Ugyanezt csinálta az MSZMP is"
Önök úgy adósították el az országot, hogy tudatosan úgy alakították ki a lejárati szerkezetet, hogy a következő kormánynak minimális mozgástere legyen, és kénytelen legyen minden energiáját az államadósság visszafizetésére költeni; kialakítottak egy olyan programot, amelynek ha a rabjává válunk, akkor Magyarország egy vagy két évtizedig nem szabadult volna ki ebből a csapdából - intézte szavait a szocialista képviselőkhöz.
A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy az MSZP jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése „pontosan ugyanezt csinálta a nyolcvanas években”. Ugyanennek az eredményeként hasonló terhekkel kellett szembenézni 1990-ben az első szabad választásokat követően – fűzte hozzá.
2002 és 2010 között más közép-európai országok képesek voltak kordában tartani az államadósság növekedését. Ugyanezekben az országokban többször baloldali kormányok is képesek voltak arra, "hogy ne terheljék hihetetlen államadóssággal az utánuk következő nemzedékeket". Ugyanebben az időszakban Magyarország kormányai más döntéseket hoztak, amiért felelősség terheli őket – fogalmazott Rogán.
Szavai szerint felelőssége van a magyar államadósság ilyen mértékű drasztikus növekedésében 2002-től kezdve minden olyan miniszterelnöknek, aki a posztját ebben az időszakban töltötte be. Felelősség terheli Medgyessy Pétert, felelősség terheli Gyurcsány Ferencet, és felelősség terheli Bajnai Gordont is – sorolta, hozzáfűzve, 2009-ben drasztikus növekedési tendenciát mutatott az államadósság.
Szólt arról is, hogy azokat a pénzügyminisztereket is felelősség terheli, akik ebben az időszakban a tárcát vezették. Rogán Antal név szerint említette az ülésen résztvevő Veres Jánost. Itt a mai vitában ő is tisztázhatja, hogy mi is volt személyesen neki, illetve az általa képviselt kormánynak az államadósság kialakításában vállalt szerepe – hangsúlyozta.
|
Az államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat immár két esztendeje
Az elmúlt két évben a magyar kormánynak, a családoknak, a gazdasági szereplőknek óriási felelősséget és nehéz döntéseket kellett vállalni annak érdekében, hogy az államadósságot vissza tudjuk fizetni, ezt a két évet az államadósság elleni küzdelem határozta meg – fogalmazott Rogán Antal. Felvázolta azt is, hogy mi lett volna, ha Magyarország nem fizeti államadósságát. A politikus szerint csak elméletileg járható út, hogy hazánk az államadósság tekintetében valamilyen mértékű rendezést kérjen a hitelezőktől. Ennek a következményei Magyarország polgáraira nézve súlyosabbak, mint az, hogyha az államadóssággal szembeni küzdelmet vállaljuk – fűzte hozzá.
Ha Magyarország szembenéz az államadóssággal, megpróbálja azt csökkenteni, akkor kétféle választási lehetőség áll előttünk. Az egyik az, amit a mindenkori baloldali kormányok tettek, vagyis a terheket a magyar családokra rótták; csökkentették a fizetéseket, a nyugdíjakat, plusz adókat vetettek ki. Megpróbálták óriási, drasztikus sokkterápia mentén a magyar családokkal visszafizettetni az államadósságot. Ugyanezt tették a 80-as évek végén, a Bokros- és a Bajnai-csomagok idején is – fogalmazott Rogán Antal. A jelenlegi jobboldali kormány ezzel szemben úgy döntött, hogy kiterjeszti a közteherviselést a bankokra és a multinacionális vállalatokra, akik az államadósság-növekedés időszakának haszonélvezői is voltak. A rájuk kivetett adókon keresztül bevonjuk őket a közteherviselésbe, és az ebből befolyó bevételeket használjuk fel arra, hogy Magyarország vissza tudja fizetni az államadósságát - fűzte hozzá.
Rogán Antal aláhúzta, csak kis lépésekkel tudunk előre haladni, de az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal csökkent az államadósság mértéke, ezzel szemben a szocialisták alatt 2008-ban és 2009-ben is kiugróan megnőtt Magyarország államadóssága. Az országot terhelő államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat immár két esztendeje – szögezte le.
Az elmúlt két évben a magyar kormánynak, a családoknak, a gazdasági szereplőknek óriási felelősséget és nehéz döntéseket kellett vállalni annak érdekében, hogy az államadósságot vissza tudjuk fizetni, ezt a két évet az államadósság elleni küzdelem határozta meg – fogalmazott Rogán Antal. Felvázolta azt is, hogy mi lett volna, ha Magyarország nem fizeti államadósságát. A politikus szerint csak elméletileg járható út, hogy hazánk az államadósság tekintetében valamilyen mértékű rendezést kérjen a hitelezőktől. Ennek a következményei Magyarország polgáraira nézve súlyosabbak, mint az, hogyha az államadóssággal szembeni küzdelmet vállaljuk – fűzte hozzá.
Ha Magyarország szembenéz az államadóssággal, megpróbálja azt csökkenteni, akkor kétféle választási lehetőség áll előttünk. Az egyik az, amit a mindenkori baloldali kormányok tettek, vagyis a terheket a magyar családokra rótták; csökkentették a fizetéseket, a nyugdíjakat, plusz adókat vetettek ki. Megpróbálták óriási, drasztikus sokkterápia mentén a magyar családokkal visszafizettetni az államadósságot. Ugyanezt tették a 80-as évek végén, a Bokros- és a Bajnai-csomagok idején is – fogalmazott Rogán Antal. A jelenlegi jobboldali kormány ezzel szemben úgy döntött, hogy kiterjeszti a közteherviselést a bankokra és a multinacionális vállalatokra, akik az államadósság-növekedés időszakának haszonélvezői is voltak. A rájuk kivetett adókon keresztül bevonjuk őket a közteherviselésbe, és az ebből befolyó bevételeket használjuk fel arra, hogy Magyarország vissza tudja fizetni az államadósságát - fűzte hozzá.
Rogán Antal aláhúzta, csak kis lépésekkel tudunk előre haladni, de az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal csökkent az államadósság mértéke, ezzel szemben a szocialisták alatt 2008-ban és 2009-ben is kiugróan megnőtt Magyarország államadóssága. Az országot terhelő államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat immár két esztendeje – szögezte le.
|
Az államadósság nem elvont szám, hanem következményei is vannak
A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2004-es uniós csatlakozáskor vállalt maastrichti konvergencia kritériumok folyamatos megszegése miatt is felelősség terheli a szocialista kormányokat. A baloldali kormányok a csatlakozás óta egyetlenegy alkalommal nem tartották be a maastrichti konvergencia kritériumokat, minden alkalommal 3 százalék felé tervezték, és jóval afölött teljesítették a költségvetés hiányát. A politikus kiemelte a 2006-os esztendőt, amikor a költségvetési hiány 10 százalék körül volt. Többek között ezek a felelőtlen döntések vezettek oda, hogy megnőtt az államadósság – szögezte le.
Rogán Antal aláhúzta, az elmúlt két évben a magyar polgárok a kormánnyal közösen mindent megtettek azért, hogy Magyarország kiszabaduljon abból a túlzottdeficit-eljárásból, ami a szocialista kormányok felelőtlen politikájának a következménye. Felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali magyar kormányok tevékenysége miatt Magyarország ellen a leghosszabb ideje, 2004 óta zajlik a túlzottdeficit-eljárás. Ezért van az, hogy a brüsszeli bizottság tud úgy méltánytalan lenni Magyarországgal szemben, hogy 11 másik országnak megengedi, hogy magasabb legyen a deficit mértéke a GDP 3 százalékánál – fűzte hozzá.
Az államadósság nem elvont szám, hanem az emberek mindennapi életét és a gazdaságot meghatározó következményei is vannak. Ezért is kell tisztázni a kialakulásának okait, szembenézni a következményeivel, és egyértelművé tenni: soha ne érje el a szocialista kormányok alatti mértéket – fogalmazott a frakcióvezető. A politikus fontosnak nevezte, hogy Magyarországon is létezzenek olyan szabályok, melyek lehetővé tették azt, hogy a csehek, a lengyelek és a szlovákok nem mentek keresztül példátlan mértékű eladósodáson, így könnyebben tudták kezelni gazdasági válságból adódó terheket. A Fidesz-KDNP az elmúlt két évben ezért hozott meg több olyan törvényt és jogszabályt, amely korlátokat állít az eladósodás elé – fűzte hozzá. A kormány költségvetési politikája felelősen kezelte az elmúlt két évben az eladósodás kérdését, és mindent megtett azért, hogy Magyarországot, ezzel párhuzamosan a családokat és az önkormányzatokat is kiszabadítsa az adósság csapdájából – jelentette ki a politikus.
A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2004-es uniós csatlakozáskor vállalt maastrichti konvergencia kritériumok folyamatos megszegése miatt is felelősség terheli a szocialista kormányokat. A baloldali kormányok a csatlakozás óta egyetlenegy alkalommal nem tartották be a maastrichti konvergencia kritériumokat, minden alkalommal 3 százalék felé tervezték, és jóval afölött teljesítették a költségvetés hiányát. A politikus kiemelte a 2006-os esztendőt, amikor a költségvetési hiány 10 százalék körül volt. Többek között ezek a felelőtlen döntések vezettek oda, hogy megnőtt az államadósság – szögezte le.
Rogán Antal aláhúzta, az elmúlt két évben a magyar polgárok a kormánnyal közösen mindent megtettek azért, hogy Magyarország kiszabaduljon abból a túlzottdeficit-eljárásból, ami a szocialista kormányok felelőtlen politikájának a következménye. Felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali magyar kormányok tevékenysége miatt Magyarország ellen a leghosszabb ideje, 2004 óta zajlik a túlzottdeficit-eljárás. Ezért van az, hogy a brüsszeli bizottság tud úgy méltánytalan lenni Magyarországgal szemben, hogy 11 másik országnak megengedi, hogy magasabb legyen a deficit mértéke a GDP 3 százalékánál – fűzte hozzá.
Az államadósság nem elvont szám, hanem az emberek mindennapi életét és a gazdaságot meghatározó következményei is vannak. Ezért is kell tisztázni a kialakulásának okait, szembenézni a következményeivel, és egyértelművé tenni: soha ne érje el a szocialista kormányok alatti mértéket – fogalmazott a frakcióvezető. A politikus fontosnak nevezte, hogy Magyarországon is létezzenek olyan szabályok, melyek lehetővé tették azt, hogy a csehek, a lengyelek és a szlovákok nem mentek keresztül példátlan mértékű eladósodáson, így könnyebben tudták kezelni gazdasági válságból adódó terheket. A Fidesz-KDNP az elmúlt két évben ezért hozott meg több olyan törvényt és jogszabályt, amely korlátokat állít az eladósodás elé – fűzte hozzá. A kormány költségvetési politikája felelősen kezelte az elmúlt két évben az eladósodás kérdését, és mindent megtett azért, hogy Magyarországot, ezzel párhuzamosan a családokat és az önkormányzatokat is kiszabadítsa az adósság csapdájából – jelentette ki a politikus.
|
Rogán Antal kitért az önkormányzatok adósságaira is. Felhívta a
figyelmet arra, hogy az önkormányzatok eladósodásának mértéke 2005 után
ugrik meg, amikor a legnagyobb mértékű a forráskivonás a rendszerből.
2009-ig 800 milliárd forint feletti összeget vontak ki az önkormányzati
finanszírozásból úgy, hogy a helyhatóságoknak nem kevesebb, hanem több
feladata lett. Ezt még tetézte a Bajnai-kormány azzal, hogy az akkori
évek elvonásaihoz képest kétszer akkora mértékű forráskivonást hajtott
végre 2009-ben. Ehhez képest az önkormányzati adósságnövekedés az
államadósságnak kevesebb, mint egyhuszadát tette ki 2010-ben – fejtette
ki a frakcióvezető. Éppen ezért a Fidesz képviselőcsoportja joggal és
nyugodtan támogathatja az első lépéseket az önkormányzati adósság
rendezése ügyében. „Ez is a múlt következményeinek a rendezése, azé a
múlté, amit Önök hagytak örökül Magyarországra” – mondta Rogán Antal a
baloldali képviselőknek.
(fidesz.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése