Czomba: Célzott segítség kell a munkaerőpiacon

Célzottan kell javítani a munkaerőpiacon azoknak a csoportoknak a foglalkoztatását, amelyek körében különösen magas a munkanélküliség - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási államtitkára egy szerdai bécsi rendezvényen.

Ilyen csoportok például a tartósan munkanélküliek, az alacsony képzettséggel rendelkezők és a fiatal munkanélküliek - emelte ki a bécsi magyar nagykövetségen a gazdasági szakemberekből és vállalkozókból álló hallgatóság előtt.     Rámutatott, hogy jelentős különbségek vannak az ország területén belül is. Míg Győr-Moson-Sopron megyében 4-5 százalék a munkanélküliség, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 19,5 százalék. Úgy kell javítani a foglalkoztatást, hogy ez a hatalmas egyenlőtlenség csökkenjen, de ne a jobb adat romlásával - fűzte hozzá.     A pályakezdők jobb elhelyezkedési lehetőségeit célozza többek között a szakiskolai oktatás gyakorlat-központú átalakítása és az Első munkahely garancia program, amelynek keretében 6800-an találtak állást eddig - jelentette ki.     Az alacsony képzettséggel rendelkezőket viszonylag rövid idő alatt és nagy számban a mezőgazdaság és az építőipar tudja felszívni - mondta. Az utóbbi szektorral kapcsolatban rámutatott, hogy az elmúlt három és fél év alatt "katasztrofális" mértékben, 30 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Mint mondta, ez a szektor a 2014-ben kezdődő európai uniós költségvetési tervezési időszakban kiemelten szerepel majd a gazdaságélénkítési tervekben.     Az államtitkár egyúttal kiemelte azt is, hogy gazdasági növekedés nélkül tartósan nem lehet érdemben növelni a foglalkoztatást.     Nagyon fontos célkitűzés az egymillió új munkahely megteremtése, ha nem sikerül, Magyarország nem tudja behozni lemaradását - jelentette ki Czomba Sándor a hallgatóság soraiból érkezett kérdésre felelve. Felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ra egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Ez nagyon nehéz feladat, és a teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges a kedvezőtlen demográfiai folyamatok visszafordítása - tette hozzá. A kormány ennek érdekében a családokra helyezi a hangsúlyt - mondta.     Úgy vélekedett, munkavállalói szempontból jogos igény, hogy javuljon a bérek versenyképessége. A magyar minimálbér a hat legalacsonyabb között van az EU-ban. Ugyanakkor ha a gazdaság tűrőképessége nem bírja el a minimálbér, illetve a bérek növekedését, akkor "nem szabad túlfeszíteni" a húrt, mert annak súlyos foglalkozatási hatásai lennének - mondta Czomba Sándor. "Nem lehet azt megtenni, hogy hitelből éljünk jól" - fogalmazott. Hozzátette: bízik benne, hogy a kormány eddig megtett lépései javítanak Magyarország helyzetén. (MTI-fidesz.hu)

Magyarországon a kapu szélesre van tárva [Videó] [Képgaléria]

Az arab világ egyszerre jelent Magyarország számára piacot és tőkeerős befektetéseket is - hangsúlyozta Orbán Viktor a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által közösen szervezett fórumon, hétfőn. A miniszterelnök köszöntőjében rámutatott: személyes kapcsolat, bizalom és barátság nélkül nincs üzlet. A kétnapos fórumon 19 országból mintegy kétszáz üzletember vesz részt. Képgalériánk megtekinthető itt.

Természetesen a média és számos partnerünk elsősorban önökben üzletembereket látnak, azonban Magyarország Kormánya mást is lát ezen kívül az önök látogatásában – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy egyszersmind egy kiemelkedő és nagy kultúra képviselőit tisztelik a delegáció tagjaiban.

A magyarok számára fontos az üzlet, de minősített jelentősége van az emberek szemében annak is, hogy valaki egy több ezer éves kultúrából érkezik hozzánk – vélekedett Orbán Viktor. „Ha önök a Duna két partján felépült fővárosunkat szemügyre veszik, akkor láthatják, hogy a mi felmenőink sem lustálkodtak az elmúlt néhány évszázadban” – fordult az arab üzletemberekhez a kormányfő. „Mi is egy olyan népként tekintünk magunkra, amely nemcsak üzletet képes csinálni, hanem munkájával képes kiemelkedő kultúrát is létrehozni” – húzta alá. Ennek kapcsán a miniszterelnök leszögezte: Magyarország magára kultúraépítő népként is tekint, ezért mindig szívesen lép kapcsolatba olyan országokkal, amelyek szintén kultúraépítők.

 

Az arab üzletemberekkel való kapcsolatra utalva Orbán Viktor kitért arra is, hogy az ilyen alkalmakkal gyakran azt érezhetjük „azt a valamit, ami a modern világban lassacskán elpárolog, ez a valami a büszkeség”.

Bár más-más civilizációkból érkeztek ide a résztvevő felek, mégis számos emberi érték teremt alapot a személyes kapcsolatra – vélekedett. „Nagy megtiszteltetés Magyarország számra, hogy vendégül láthatjuk önöket” – emelte ki, hozzátéve: csak azért vállalkoztak egy ilyen nagyságú nemzetközi találkozó megszervezésére, mert ebben segítségükre volt az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC). Az a tény, hogy 19 arab országból több mint 200 résztvevő van jelen, jól mutatja hazánk és a Kamara együttműködését – fogalmazott a kormányfő, kiemelve és megköszönve Adnan Kassar elnök áldozatos munkáját a rendezvény előkészítésében és lebonyolításában.

Személyes kapcsolat, bizalom és barátság nélkül nincs üzlet – utalt a miniszterelnök arra, hogy az európai emberek olykor túlzott jelentőséget tulajdonítanak az intézményeknek, eljárásoknak és szabályoknak. Az arab világ egyszerre jelent Magyarország számára piacot és tőkeerős befektetéseket is – mutatott rá Orbán Viktor. Ennek kapcsán kifejtette: az arab világgal folytatott kereskedelmünk mértéke 2011-ben 3 milliárd dollár volt, ami messze elmarad attól a potenciáltól, ami jelen együttműködésben rejlik.

Fotó: fidesz.hu

Orbán Viktor leszögezte, új világgazdasági korszak küszöbén állunk, amely komoly kihívásokat tartogat az európaiak számára. A 80-as években a kommunista rendszert próbáltuk megdönteni, a diktatúra helyett demokráciát, az állami gazdaság helyett pedig piacgazdaságot próbáltunk Magyarországon létrehozni, úgy hogy közben hazánkat kiszabadítsuk a szovjet katonai megszállás alól. Akkor én azt gondoltam, hogy ennél nehezebb feladatot már számomra nem fog tartogatni a politika, vagyis hogyan lehet ezt az átalakítást úgy elvégezni, hogy közben ne törjön ki ribillió, ne legyen anarchia, ne vesszen oda emberélet, és az átalakulásnak végül a magyarok nyertesei legyenek. Ez másképp történt – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő szerint az a kihívás, ami előtt ma az európai emberek állnak, az a feladat, amit meg kell oldaniuk a kontinens országainak - köztük Magyarországnak is -, az legalább annyira megdolgoztatja az európai politikusok szürkeállományát, mint a 22 évvel ezelőtti átmenet megtervezése, kiharcolása, és végrehajtása. A küzdelem jellege más, de a tétje óriási: ha az európai vezetők nem találják meg az előttünk álló korszak ma már látható kihívásaira adható optimális válaszokat, akkor Európa a következő húsz év nagy vesztese lesz – tette hozzá.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, Magyarország nagyon komoly kihívással néz szembe. Orbán Viktor meggyőződése, hogy a 2008 őszén kirobbant pénzügyi válság, illetve ennek a reálgazdaságra gyakorolt hatása olyan, amit nem tudtak eddig az európai vezetők kezelni. Európában még nem tudjuk a választ arra a kérdésre, hogy milyen lesz az előttünk álló új világgazdasági korszak, még kevesen értik, milyen szabályok szerint fog működni, és homályosan látjuk csak azt, kik lesznek a nyertesek. Hatalmas átalakulás részesei vagyunk – jegyezte meg.

Orbán Viktor szerint olyan újszerű kihívások állnak a világgazdaság – és különösen az európai - előtt, amelyekre nem lehet a régi módszerekkel válaszolni. Az a kísérlet, hogy megpróbáljuk megmenteni a jóléti európai társadalmakat, úgy tűnik, nem lehet sikeres. Ezért Európának gazdasági modellt kell váltania – szögezte le, hozzátéve: Magyarországon ez történt, egy munkaalapú társadalmat építettünk fel az elmúlt két évben. Meggyőződésünk, hogy csak azok az európai gazdaságok maradnak talpon, amelyek képesek munkát adni az embereknek, és ahol a gazdaság alapját elsősorban a jól végzett munka adja – fogalmazott. A kormányfő hangsúlyozta, csak kevés ország tud egyszerre versenyképességet javítani, államadósságot csökkenteni, és közben megőrizni a társadalmi stabilitást. Mi hisszük abban, hogy Magyarország ezt a három dolgot egyszerre végre tudja hajtani - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, Magyarország politikailag stabil, közte van annak az öt európai országnak, amely jövőre képes lesz az államadósságát csökkenteni, és közben a magyar versenyképesség folyamatosan javul. Az újabb és újabb befektetések, gyárak megnyitása világossá teszi: Magyarországon ma nemcsak a nyugat-európai államokkal összevetve lehet versenyképesen termelni, hanem a világ új felemelkedő gazdaságaival is - jegyezte meg.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az arab világhoz hasonlóan Magyarországon is kihívás, hogy sok fiatalnak nincs munkája. Hazánkban a fiatalok egyötöde munkanélküli; ez arra hívja fel a figyelmünket, hogy valami baj van az oktatási rendszerünkkel. Magyarország ezért úgy döntött, hogy radikálisan átalakítja az oktatási rendszerét, amely az elmúlt 1-2 évben meg is történt. A kormányfő úgy látja, ma Magyarország minőségi, versenyképes képzést nyújt a magyar, és az ideérkező fiataloknak. Bejelentette: a következő hónapokban több országgal – köztük arab országokkal - ír alá megállapodást Magyarország diákok cseréjéről. Magyar egyetemek és főiskolák sok száz, arab országból érkező diákot fogadhatnak majd, és fordítva, Magyarország is küld magyar hallgatókat arab felsőoktatási intézményekbe – mondta el. A kormányfő szerint az ösztöndíjasok mellett az energiaszektorban, a környezetvédelemben, a mezőgazdaságban, és az egészségiparban alakulnak jól az arab-magyar üzleti kapcsolatok.

Orbán Viktor arról is beszélt arab és magyar üzletemberek előtt, hogy Magyarország tudja a helyét, tudja, milyen helyet foglal el a világgazdaságban, mekkora a mérete, a nemzeti összterméke. "Nem kergetünk tehát illúziókat, mi nem akarjuk önöket elkábítani olyanfajta lehetőségek felvillantásával, amelyek egyébként egy tízmilliós ország (...) esetében irreálisak" – fűzte hozzá. A kormányfő felhívta az arab üzletemberek figyelmét, hogy Európában egy olyan átalakulás zajlik, amelynek az eredményképpen a következő öt-tíz évben a kontinensen belüli gazdasági súlypontok áthelyeződnek. A közép-európai országok kifejezetten jó kilátásokkal rendelkeznek; képesek kordában tartani az államadósságukat, versenyképesen termelnek, és nem épültek fel azok jóléti államok, amelyeket most Nyugat-Európában le kell bontani, vagy át kell alakítani – fejtette ki. Az unión belüli növekedés nagy része a következő egy-két évtizedben a Németországgal összekapcsolódó közép-európai térségből származik majd. Közép-Európa olyan térség, azon belül pedig Magyarország olyan állam, amely jó lehetőségekkel, komoly növekedési kilátásokkal, a nyugat-európaihoz mérhető infrastrukturális fejlettséggel és szakmai felkészültséggel, munkaerővel rendelkezik – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Ha az arab üzletemberek, befektetők felismerik az európai gazdaság átrendeződését, és konkrét üzleti kapcsolatokat tudnak létrehozni Magyarországon, öt-tíz múlva azt mondják majd, hogy életük jó döntését hozták meg, amikor Közép-Európát, azon belül is Magyarországot választották befektetési helyszínül vagy üzleti partnerül. Szeretném jelezni: Magyarországon a kapu szélesre van tárva, az arab-magyar üzleti kapcsolatok előtt semmilyen politikai, jogi vagy üzleti akadály nem emelkedik – húzta alá Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

Balog 50 milliárd pluszforrást szeretne az egészségügynek

Több mint 50 milliárd forint pluszforrást szeretne az egészségügynek a 2013-as költségvetésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetve - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a MR1 180 perc című műsorában hétfőn reggel.

A tárcavezető rámutatott: az összeg 90 százalékát egészségügyi dolgozók béremelésére szeretnék költeni, ezenkívül infrastrukturális beruházásokat is finanszíroznának belőle. Juthatna pénz ebből arra az esetre is, ha ismét túljelentkezés lenne az egyelőre 624 millió forintos kerettel 500 orvosnak meghirdetett ösztöndíj-programra - jegyezte meg. Balog Zoltán megállapította: a nyugati bérezéssel még sokáig nem lesz versenyképes a magyar orvosok fizetése, de ha valóságos életpályát látnak maguk előtt az orvosok, akkor mérsékelni lehet az elvándorlásukat.

Az Emmi vezetője kiemelte: a vagyonjogi, üzemeltetési ügyekben lehetnek konfliktusok az iskolák állami kézbe adása során, de ez a folyamat csak minimálisan érinti a tanulókat. A pedagógus sztrájkbizottsággal tartandó keddi tárgyalással kapcsolatban elmondta: az iskolák állami átvételéről nem tudnak tárgyalni, azzal mindenki rosszul járna, ha ezt a folyamatot felfüggesztenék. A kormány azért küzd, hogy a pedagógus életpálya-modell - amelynek része a fizetésemelés is - akár szeptembertől is beindulhasson, s ahhoz az átadás-átvétel szükséges. Ha nem látjuk, hogy mennyi tanárra van valójában szükség, "akkor a fizetésemelésről sem tudunk beszélni" - fogalmazott.

(MTI - fidesz.hu)

Kósa: Az állam is jól fog járni és a bankok is

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az M1 A Lényeg című műsorában azt mondta: Debrecen nincs a legeladósodottabb települések között, a megyei jogú városok mezőnyében fajlagosan a középmezőnyben helyezkedik el.

Ezzel együtt a város adósságállománya 5-6 nagy szerződésen, és néhány kisebben alapul, mindegyiket át kell nézni tételesen – tette hozzá, kifejtve, hogy a szerződésekből kiderül az is, milyenek a hozamok, kondíciók, ahogyan az is, hogy a szerződések felmondása milyen pótlólagos költségekkel jár, ezekről pedig tárgyalni kell a bankokkal - ezt minden önkormányzatnak meg kell tennie. Azzal kapcsolatban, hogy Debrecen megháromszorozta adósságállományát, azt mondta: 2002-ben a teljes rendszernek 280 milliárd forint volt az adóssága, és a nyolc év szocialista kormányzás után 1250 milliárd forint lett az adósságállomány, mert a szocialisták egyre több feladatot tettek a rendszerre, és egyre kevesebb finanszírozást adtak hozzá.

Debrecen adóssága tehát ugyan valóban megháromszorozódott, azonban ez alatt az időszak alatt mára 275 milliárd forint lett a város vagyona, ellentétben azzal a 28 milliárd forinttal, amit Kósa Lajos polgármesterként átvett.

Mint mondta, ebben van technikai vagyonnövekmény is, de a beruházások, közműfejlesztések mind a város vagyonát növelték - tette hozzá kiemelve, hogy óriási vagyongyarapodás is jellemző nemcsak Debrecenre, haanem például a fentebb említett Gelse település esetében is, hiszen bár felvettek egy hitelt, de építettek például egy termálfürdőt, melynek értéke van.

A tárgyalásokat Kósa Lajos a nagy boksztalálkozókkal hasonlította össze, melyek előtt hangosak a beharangozók, de azok csak a show részei. „A nemzetközi hitelminősítők kockázatokat vázolnak fel, de ezek mind a pozíciófogás részei. Senki sem önsorsrontó, a bankok sem szeretnének tönkremenni, mi sem szeretnénk olyan helyzetbe belemenni, ami az ország pozícióját akárcsak rövidtávon is csökkenti, vagy veszélyezteti”. Hozzátette: meg fognak tudni egyezni.

Arra a felvetésre, hogy februárig jelölték ki a határidőket, azt mondta: a négy hónap elég lesz, hiszen mindkét fél elemi érdeke, hogy megegyezzenek. Mint mondta, a bankok érdeke, hogy a bizonytalanná váló önkormányzatok eszközeiket próbálják meg biztosabbra váltani. "Egy állam által kiváltott önkormányzati hitel sokkal biztosabb. Enélkül az önkormányzati rendszer működőképessége megbicsaklik, ezért érdekünk a megállapodás". Az előzetes találgatások szerint 10 százaléknyi leírást el tudna fogadni a bankrendszer, a kormányzati oldalról pedig 25 százalékra tippeltek, de ezt nem kell komolyan venni, "csak puhítják az ellenfelet" Kósa Lajos szerint. "Méltányosan meg tudunk egyezni, az állam is jól fog járni és a bankok is".

(hirado.hu)

Navracsics: A politika közösségeket is képes teremteni

A Civil liciten megkötendő üzletek tartós kapcsolatot teremtenek a civilek és az üzleti szféra között, a két szektort egyaránt gazdagítják – mondta Navracsics Tibor a keddi budapesti rendezvényt megnyitva.

A miniszterelnök-helyettes a kezdeményezés fővédnökeként kiemelte, hogy a politika nemcsak megosztó lehet, hanem közösségeket is képes teremteni, ezért a politikának a Civil licit mint közösség mellé kell állnia.
  
Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eddigi szóvivője - akit november 5-ei hatállyal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárává neveztek ki - a program szakmai támogatójaként olyan építőkövekhez hasonlította a Civil licitet, amelyek hidat képeznek a civilek és az üzleti világ között, és amelybe bevonják a politikát is.
  
Az ötödik aukción olyan civil szolgáltatásokra lehetett licitálni, mint például csapatépítő tréningek, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására irányuló programok, környezetvédelmi projektek, vállalati napok.
  
Az idén tizenegy szervezet tizenegy szolgáltatására licitálhattak az árverésen részt vevő cégek képviselői a Design Terminálban.
  
A felkínált szolgáltatásokat kisfilmeken is bemutatták, majd a vállalatok képviselői licitálhattak rájuk, közöttük például kisgyermekes szülők munkába való visszatérését segítő lehetőségre.
  
A szolgáltatások kikiáltási ára összesen 2 millió 255 ezer forint volt.
  
Az ötödik Civil licit Böröcz Petra különleges művészi fényfestéseinek bemutatójával indult, alkotásai a környezeti és társadalmi fenntarthatóság különböző területeit dolgozták fel.
  
A Civil licit korábbi négy árverésén csaknem negyven üzlet jött létre, több mint kilenc millió forint értékben.

(MTI-fidesz.hu)

1,1 milliárd forintos támogatás a borászatoknak

E hét elejétől ismét igényelhető összesen 4 millió euró (mintegy 1,1 milliárd forint) támogatás az olyan új borászati gépek és technológiai berendezések vásárlására, amelyek javítják a vállalkozások összteljesítményét - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

A közlemény szerint a forrás a már megvásárolt, kifizetett, és üzembe helyezett gépekre igényelhető. A támogatás mértéke mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő igénylőknél a vásárolt gépek nettó értékének 40 százaléka, nagyvállalatoknál 20 százaléka. A vissza nem térítendő támogatással a VM a borászati vállalkozások teljesítményét kívánja javítani. Az igényelt összegnek meg kell haladnia az 1 millió forintot, de nem lehet több 100 millió forintnál. Az 50 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások esetében a támogatási összeg minimumára vonatkozó szabály nem érvényes, így a legkisebb borászatok is igénybe tudják venni a forrást.
  
A támogatási kérelem november 5. és december 14. között nyújtható be, feltétele, hogy a kérelmező a berendezést ez év március 1-jét követően vásárolta meg, és a vételárat a támogatási kérelem benyújtásáig teljes egészében kifizette. Egy kérelmező csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, ami azonban több gépre is vonatkozhat. A benyújtott támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a beérkezés sorrendjében bírálja el.

(MTI-fidesz.hu)

Eredményes a kormány és az Intel együttműködése

Digitális táblán oktatható tananyag került honosításra, akkreditált tanár-továbbképzés zajlik, kezdő hazai vállalkozások kaptak lehetőséget innovatív termékeik létrehozására, és megannyi apró eredménye van a magyar kormány és az Intel Corporation, a világ legnagyobb processzorgyártója közötti együttműködésnek - mondta el Oroján Sándor, az együttműködés projekt menedzsere, a Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportjának ügyvivője.

Az eredmények és a jövőbeni tervek megvitatásáról minisztériumi delegáltak és számos szakmai civil szervezet részvételével nyílt szakmai beszélgetést rendezett október utolsó napján a Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportja Budapesten, a Fidesz Lendvay utcai székházában, melynek vendége volt John Davies, az Intel alelnöke is.

A közel két éve aláírt egyetértési nyilatkozat egyszerre szolgálta az e-befogadás ügyét és az oktatás modernizációját, valamint létrejött egy digitális eszközökkel, modern, Intel által fejlesztett, világszinten elismert, korszerű tartalmat oktató iskola is Budapesten, ami kompetenciaközpontként szolgál minden magyar közoktatási intézmény számára.

Oroján Sándor, a Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportjának ügyvivője vezette a beszélgetést és számolt be az együttműködés eredményeiről és a jövőbeni lehetőségekről. John Davies szerint figyelemre méltó, hogy Magyarország a régióban egyedülálló eredményeket ért el a tartalmak honosítása, a pedagógus-továbbképzés akkreditációja terén az elmúlt két évben, és a kialakult viszony jó alapot teremt a további, szélesebb körű együttműködésre.

A következő két évben még nagyobb sebességre kell kapcsolni az oktatás modernizációja terén, ez minden magyar ember érdeke - fogalmazott az Intel alelnöke.

(fidesz.hu)

"Rossz logika, ha egy-két tized százalékponton vitatkozunk"

A kormány bízik abban, hogy még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal - mondta Varga Mihály tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egy budapesti konferencián kedden.

A magyar tárgyalódelegáció vezetője A magyar államháztartás finanszírozása: Stabilitás, üzlet és mozgástér című konferencián ismét leszögezte: a kormány továbbra is egy elővigyázatossági megállapodás megkötésére törekszik a nemzetközi szervezetekkel.

A magyar költségvetési deficitpályáról szólva azt mondta: "nagyon rossz előzményei vannak ennek a történetnek", ezért külföldről sokkal nagyobb gyanakvással figyelnek mindent, ami a magyar államháztartással történik, nehogy megismétlődjön az, ami az elmúlt három választási évben. Kifejtette: a politika sajátos logikájából fakadóan választások előtt mindig lazább a fiskális politika, de ezt most "nem engedhetjük meg magunknak". Az idén és jövőre is tartani kell a 3 százalék alatti bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiánycélt - tette hozzá.

A jövő évi hiányszámról elmondta: jó két hete megy a számolás, meg a "huzavona" a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy 3,1 százalék vagy 2,9 százalék lesz a hiány. Úgy fogalmazott: rossz logika, ha 1-2 tized százalékponton vitatkozunk, a nemzetközi hatóságoknak inkább értékelniük kellene, hogy Magyarország már nem 6-7 százalékos hiányt produkál, mint néhány éve.

A tárca nélkül miniszter elmondta: ilyen szempontból a Nemzetközi Valutaalap sokkal "korrektebb", mivel inkább a döntések minőségéről van vita. Az Európai Bizottság ezzel szemben szigorú könyvelőként akarja betartatni a hiány mértékét - tette hozzá. Az önkormányzatok adósságának részleges átvételéről szóló kormánydöntést értékelve kijelentette: a kormány a lépéssel meg akarja tisztítani az önkormányzati rendszert.

Ezen kívül a pénzügyi rendszer stabilitásához is hozzájárulhat azzal, hogy az önkormányzati adósságot az állami rendszeren keresztül lehet finanszírozni, továbbá az intézkedés az önkormányzatoknak a magas adósság miatti pénzügyi "bénultságát" is feloldhatja, és így könnyebben juthatnak Európai Uniós forrásokhoz - tette hozzá.

(MTI - fidesz.hu)

Matolcsy: Aki adós, az nem lehet szabad ember + videó

A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány és a Fidesz-KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet szabad ember, az fogoly, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják".

Matolcsy György ezt keddi expozéjában mondta a parlamentben, az államadósságról és annak okairól - a Fidesz kezdeményezésére tartott - politikai vitanapon. "Ma még Magyarország nyakig el van adósodva, ma még magas kamatokat kényszerítenek ránk, és ma még az állampapírjainkkal is játszanak külföldi befektetőnek tűnő spekulánsok" - fogalmazott a tárcavezető, kijelentve ugyanakkor, hogy a kabinet és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség addig nem nyugszik, amíg Magyarország minden négyzetméterét és minden becsületes magyar embert ki nem szabadít az eladósodottságból. "Addig nem nyugszunk, amíg az államadósság és az adósság elleni harcunkat, szabadságharcunkat meg nem nyerjük" - közölte.


 

 

Matolcsy György szerint ugyanis annak az államnak, amelynek akkora adóssága van, mint Magyarországnak, minden polgára szegény. Aki pedig adós, az nem lehet szabad ember, az kiszolgáltatott, megalázott, fogoly, foglya az adósságnak, a bankároknak, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják" - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország minden baja, "ami nem magántermészetű", elsősorban az eladósodottságból fakad.

2002 után "váratlan fordulat" történt

Felidézte, hogy az 1970-es, 1980-as években egyszer már felhalmozódott egy nagy mértékű adósság Magyarországon, a rendszerváltáskor, az ellenzéki kerekasztal idején azonban létrejött egy megállapodás, miszerint többet nem fordulhat elő jóléti célú eladósodás. 2002-ben, az első Orbán-kormány ciklusának végén - folytatta a miniszter - 52 százalékra csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke, 2002 után azonban "váratlan fordulat" történt, a baloldali kormányok ugyanis felrúgták az említett egyezséget, és nyakló nélkül kezdtek el hiteleket felvenni. Ez tette tönkre Magyarországot, a 2008-as válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet, s így az államadósság végül 82 százalékra ugrott fel - fejtette ki.

Az eladósodás okát firtatva beszédében úgy fogalmazott: "ezzel az akkori baloldali kormányok szavazatokat vásároltak, népszerűséget vásároltak, lelkeket vásároltak". A felvett kölcsönt, azt az "irdatlan mennyiségű hitelt" azonban nem a gazdaság teljesítményének élénkítésére, nem munkahelyteremtésre, családtámogatásra vagy béremelésre fordították a 2002-2010 közötti kabinetek, a pénz ugyanis "a bankok, a pénzügyi befektetők, a pénzpiaci spekulánsok zsebébe került" - mondta Matolcsy György.

Végre már nem nyújtózunk a takarón túl

A tárcavezető szerint a csőd széléről a második Orbán-kormány rántotta vissza az országot, megkezdve az államadósság csökkentését, és ma már végre "nem nyújtózunk a takarón túl, ahol már a fagy és a hideg van". Ha azonban nem történt volna politikai fordulat 2010-ben, Görögország sorsára jutott volna Magyarország - tette hozzá.

Kijelentette azt is: a jelenlegi kabinet nem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket, a családtámogatásokat, ezért viszont "szálka vagyunk" a bankok, a nemzetközi pénzpiac, a pénzügyi spekulánsok és az őket képviselő bürokraták, politikusok szemében, "ezért támadnak bennünket". Matolcsy György összegzése Magyarországnak 2002 és 2010 között olyan kormányai voltak, amelyek a bankokat, a nagyvállalatokat képviselték. "Ők adósították el együtt Magyarországot" - mondta.

(MTI - fidesz.hu)

A kormány tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét

A kormány tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét, amely kimondta, hogy uniós jogot sértett a magyar bírák nyugdíjazása - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, kedden.

"A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik" - olvasható a portálunkhoz eljuttatott közleményben. A kormány egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést - írták. (fidesz.hu)

"A szocialisták döntéseikkel felelnek az államadósság növekedéséért" + videó

Magyarországon az államadósság 2002-2010 között példátlan mértékben növekedett – indokolta Rogán Antal a parlamenti vitanapot vezérszónoki felszólalásában. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: 2002-ben az államadósság 8300 milliárd forint volt, amely 2010-re meghaladta a 20000 milliárd forintot.
 Rogán Antal felszólalásában rámutatott: ilyen példátlan mértékű adósságnövekedés az Európai Unió tagállamaiban nem ment végbe a 2002-2010 közötti időszakban. Hozzátette: ennek a példátlan államadósság növekedésnek a következtében a magyar költségvetés terhei is drasztikusan növekedtek. Szavai szerint az államadósság kezelésére fordított éves kiadás GDP-arányosan 2011-ben 4,2 százalék volt.

Ezzel összefüggésben a Fidesz frakcióvezetője megjegyezte: „abban az esetben, ha Magyarországon nem kellene ekkora mértékű adósságállományt kezelni, akkor nem kellene az államháztartás egyensúlyban tartásán töprengeni, mert a kamatkiadások nélkül már a magyar büdzsé pozitív egyenleget mutatna”. „Ehhez azonban az is elegendő lenne, ha az államadósság szintje a közép-európai szinten rekedt volna meg” – vélekedett Rogán Antal.

Amikor Magyarországot szocialista-szabaddemokrata kormányok vezették – akik döntéseikkel felelnek a 2002-2010 közötti példátlan adósság növekedésért -, érdemes megnézni, hogy hogyan alakult a régiónkbeli és más uniós tagállamok adósságpályája - tette hozzá.


 

Ki kell mondani, kit terhel a felelősség

Abban az időszakban, amikor 2002 és 2010 között az akkori szocialista-szabaddemokrata kormányok a döntéseikkel példátlan mértékben eladósították az országot, a cseh, a lengyel, a szlovák kormányok sokkal felelősebben bántak az adófizetők pénzével, sokkal kisebb volt az államadósság növekedése, és ennek megfelelően ezekben az országokban lényegesen kisebb az államadóssággal kapcsolatos teher is a költségvetésben – jelentette ki Rogán Antal. Példaként a cseh gazdasági helyzetet említette, és hangsúlyozta, ha a cseh adósságállománynak megfelelő összeggel kellene szembenézni, „akkor nem azon kellene töprengenünk, hogy egyébként hogyan csökkentjük a költségvetés hiányát”. Nem azon kellene töprengenünk, hogy mikor tudjuk megemelni a pedagógusok vagy a rendőrök bérét, hanem ezeket a lépéseket minden további nélkül megengedhetnénk magunknak, a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett is – szögezte le.

Mint mondta, nem azzal van a probléma, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem teszi lehetővé azt, hogy hazánkban jelentős mértékben emelkedjenek a közalkalmazottak, köztisztviselők bérei, „hanem az a baj, hogy a hihetetlen mértékű államadósság és az abból származó teher teszi azt, hogy a költségvetés nem ugyanúgy tudja kezelni a pedagógusbéreket, mint ahogyan azt teszik Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában”.

Az államadósság keletkezésének körülményeit igenis vizsgálni kell, és ki kell mondanunk, hogy az államadósság keletkezéséért kit és milyen formában terhel a felelősség – emelte ki a frakcióvezető. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban 15 százalékkal, 2008-ban pedig 16 százalék fölötti mértékben emelkedett meg az államadósság Magyarországon, és a szerkezete is jelentős mértékben rosszabb lett, mint más közép-európai országoké. 2010-re elértük azt, hogy a magyar államadósságon belül 48 százalék lett a devizahitelek aránya – jegyezte meg, hozzátéve, ebben jelentős szerepet játszik a felvett IMF- és EU-hitelek nagyságrendje is, ez összesen 12,9 milliárd eurót tett ki.

Fotó: fidesz.hu

Rogán Antal felhívta a figyelmet a hitelszerződés lejárati szerkezetére is. Az IMF-hitelt az előző kormányok felvették, és a mostani kormánynak pedig 2011 márciusa és 2014 márciusa között az utolsó fillérig vissza kell fizetnie – hangsúlyozta.

"Ugyanezt csinálta az MSZMP is"

Önök úgy adósították el az országot, hogy tudatosan úgy alakították ki a lejárati szerkezetet, hogy a következő kormánynak minimális mozgástere legyen, és kénytelen legyen minden energiáját az államadósság visszafizetésére költeni; kialakítottak egy olyan programot, amelynek ha a rabjává válunk, akkor Magyarország egy vagy két évtizedig nem szabadult volna ki ebből a csapdából - intézte szavait a szocialista képviselőkhöz.

A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy az MSZP jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése „pontosan ugyanezt csinálta a nyolcvanas években”. Ugyanennek az eredményeként hasonló terhekkel kellett szembenézni 1990-ben az első szabad választásokat követően – fűzte hozzá.

2002 és 2010 között más közép-európai országok képesek voltak kordában tartani az államadósság növekedését. Ugyanezekben az országokban többször baloldali kormányok  is képesek voltak arra, "hogy ne terheljék hihetetlen államadóssággal az utánuk következő nemzedékeket". Ugyanebben az időszakban Magyarország kormányai más döntéseket hoztak, amiért felelősség terheli őket – fogalmazott Rogán.

Szavai szerint felelőssége van a magyar államadósság ilyen mértékű drasztikus növekedésében 2002-től kezdve minden olyan miniszterelnöknek, aki a posztját ebben az időszakban töltötte be. Felelősség terheli Medgyessy Pétert, felelősség terheli Gyurcsány Ferencet, és felelősség terheli Bajnai Gordont is – sorolta, hozzáfűzve, 2009-ben drasztikus növekedési tendenciát mutatott az államadósság.

Szólt arról is, hogy azokat a pénzügyminisztereket is felelősség terheli, akik ebben az időszakban a tárcát vezették. Rogán Antal név szerint említette az ülésen résztvevő Veres Jánost. Itt a mai vitában ő is tisztázhatja, hogy mi is volt személyesen neki, illetve az általa képviselt kormánynak az államadósság kialakításában vállalt szerepe – hangsúlyozta.

Az államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat immár két esztendeje

Az elmúlt két évben a magyar kormánynak, a családoknak, a gazdasági szereplőknek óriási felelősséget és nehéz döntéseket kellett vállalni annak érdekében, hogy az államadósságot vissza tudjuk fizetni, ezt a két évet az államadósság elleni küzdelem határozta meg – fogalmazott Rogán Antal. Felvázolta azt is, hogy mi lett volna, ha Magyarország nem fizeti államadósságát. A politikus szerint csak elméletileg járható út, hogy hazánk az államadósság tekintetében valamilyen mértékű rendezést kérjen a hitelezőktől. Ennek a következményei Magyarország polgáraira nézve súlyosabbak, mint az, hogyha az államadóssággal szembeni küzdelmet vállaljuk – fűzte hozzá.

Ha Magyarország szembenéz az államadóssággal, megpróbálja azt csökkenteni, akkor kétféle választási lehetőség áll előttünk. Az egyik az, amit a mindenkori baloldali kormányok tettek, vagyis a terheket a magyar családokra rótták; csökkentették a fizetéseket, a nyugdíjakat, plusz adókat vetettek ki. Megpróbálták óriási, drasztikus sokkterápia mentén a magyar családokkal visszafizettetni az államadósságot. Ugyanezt tették a 80-as évek végén, a Bokros- és a Bajnai-csomagok idején is – fogalmazott Rogán Antal. A jelenlegi jobboldali kormány ezzel szemben úgy döntött, hogy kiterjeszti a közteherviselést a bankokra és a multinacionális vállalatokra, akik az államadósság-növekedés időszakának haszonélvezői is voltak. A rájuk kivetett adókon keresztül bevonjuk őket a közteherviselésbe, és az ebből befolyó bevételeket használjuk fel arra, hogy Magyarország vissza tudja fizetni az államadósságát - fűzte hozzá.

Rogán Antal aláhúzta, csak kis lépésekkel tudunk előre haladni, de az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal csökkent az államadósság mértéke, ezzel szemben a szocialisták alatt 2008-ban és 2009-ben is kiugróan megnőtt Magyarország államadóssága. Az országot terhelő államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat immár két esztendeje – szögezte le.

Az államadósság nem elvont szám, hanem következményei is vannak

A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2004-es uniós csatlakozáskor vállalt maastrichti konvergencia kritériumok folyamatos megszegése miatt is felelősség terheli a szocialista kormányokat. A baloldali kormányok a csatlakozás óta egyetlenegy alkalommal nem tartották be a maastrichti konvergencia kritériumokat, minden alkalommal 3 százalék felé tervezték, és jóval afölött teljesítették a költségvetés hiányát. A politikus kiemelte a 2006-os esztendőt, amikor a költségvetési hiány 10 százalék körül volt. Többek között ezek a felelőtlen döntések vezettek oda, hogy megnőtt az államadósság – szögezte le.

Rogán Antal aláhúzta, az elmúlt két évben a magyar polgárok a kormánnyal közösen mindent megtettek azért, hogy Magyarország kiszabaduljon abból a túlzottdeficit-eljárásból, ami a szocialista kormányok felelőtlen politikájának a következménye. Felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali magyar kormányok tevékenysége miatt Magyarország ellen a leghosszabb ideje, 2004 óta zajlik a túlzottdeficit-eljárás. Ezért van az, hogy a brüsszeli bizottság tud úgy méltánytalan lenni Magyarországgal szemben, hogy 11 másik országnak megengedi, hogy magasabb legyen a deficit mértéke a GDP 3 százalékánál – fűzte hozzá.

Az államadósság nem elvont szám, hanem az emberek mindennapi életét és a gazdaságot meghatározó következményei is vannak. Ezért is kell tisztázni a kialakulásának okait, szembenézni a következményeivel, és egyértelművé tenni: soha ne érje el a szocialista kormányok alatti mértéket – fogalmazott a frakcióvezető. A politikus fontosnak nevezte, hogy Magyarországon is létezzenek olyan szabályok, melyek lehetővé tették azt, hogy a csehek, a lengyelek és a szlovákok nem mentek keresztül példátlan mértékű eladósodáson, így könnyebben tudták kezelni gazdasági válságból adódó terheket. A Fidesz-KDNP az elmúlt két évben ezért hozott meg több olyan törvényt és jogszabályt, amely korlátokat állít az eladósodás elé – fűzte hozzá. A kormány költségvetési politikája felelősen kezelte az elmúlt két évben az eladósodás kérdését, és mindent megtett azért, hogy Magyarországot, ezzel párhuzamosan a családokat és az önkormányzatokat is kiszabadítsa az adósság csapdájából – jelentette ki a politikus.

Rogán Antal kitért az önkormányzatok adósságaira is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok eladósodásának mértéke 2005 után ugrik meg, amikor a legnagyobb mértékű a forráskivonás a rendszerből. 2009-ig 800 milliárd forint feletti összeget vontak ki az önkormányzati finanszírozásból úgy, hogy a helyhatóságoknak nem kevesebb, hanem több feladata lett. Ezt még tetézte a Bajnai-kormány azzal, hogy az akkori évek elvonásaihoz képest kétszer akkora mértékű forráskivonást hajtott végre 2009-ben. Ehhez képest az önkormányzati adósságnövekedés az államadósságnak kevesebb, mint egyhuszadát tette ki 2010-ben – fejtette ki a frakcióvezető. Éppen ezért a Fidesz képviselőcsoportja joggal és nyugodtan támogathatja az első lépéseket az önkormányzati adósság rendezése ügyében. „Ez is a múlt következményeinek a rendezése, azé a múlté, amit Önök hagytak örökül Magyarországra” – mondta Rogán Antal a baloldali képviselőknek.

(fidesz.hu)

Túlzottdeficit-eljárás: változtathatók a költségvetés sarokszámai

Az európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is kezdeményezheti a kormány a következő évi költségvetés már elfogadott sarokszámainak módosítását.

A parlament kedden - a fideszes Rogán Antal és Puskás Imre javaslatára - az államháztartási törvényben teremtette meg ezt a lehetőségét, a jogszabályt kivételes sürgős eljárással, 228 igen szavazattal, 24 ellenében fogadták el.    Az Országgyűlés szeptemberben a gazdasági stabilitási törvényben, majd hétfőn a házszabályban nyitott lehetőséget arra, hogy a kormány a költségvetés elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását javasolja a zárószavazás előtt. Ezt elsősorban azzal indokolták, hogy az IMF/EU-megállapodás szükségessé teheti a büdzsé főszámainak megváltoztatását. Az államháztartási törvény viszont a Magyarországgal szemben fennálló túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében is megengedi a sarokszámok módosítását. (MTI-fidesz.hu)

Az államadósság okairól vitázik a Parlament

Az államadósságról és annak okairól folytat politikai vitát kedden az Országgyűlés.   A kormány álláspontját Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti fél órában, majd a Fidesz-KDNP és az ellenzék is 130-130 percben fejtheti ki a véleményét arról, hogy kit terhel a felelősség az államadósságért. A Parlament ezt megelőzően kivételes sürgős eljárással dönthet az államháztartási törvény módosításáról. Ennek célja, hogy a kormány a költségvetés sarokszámait tartalmazó módosító indítványt terjeszthessen elő, ha ez akár az EU/IMF-megállapodás, akár az uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében szükséges. A Ház a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodás kihirdetéséről, illetve a csődtörvény módosításáról is tárgyal. Megvitatják még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, amely kiterjesztené a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét - a jegybank kivételével - minden olyan gazdasági társaságra, amelyben az államnak 25 százaléknál nagyobb részesedése van. Tárgyalják az örökségvédelmi és a mozgóképtörvény módosítását, illetve azt, hogy a fővárosi önkormányzaté legyenek a jelenleg kerületek tulajdonában álló alsó rakparti ingatlanok, kikötők. A nap végén részletes vita lesz arról a kormányzati indítványról, amely létrehozná a pénzügyi jogok biztosának intézményét. (MTI - fidesz.hu)

Biztosított az intézmény átadás-átvétel forrása

A kormány biztosítja a köznevelési intézmények átadás-átvételének lebonyolításához szükséges forrásokat, tárgyi, személyi feltételeket - közölte az oktatási államtitkárság hétfőn az MTI-vel.

Az államtitkárság kiemelte: a köznevelési rendszer fenntartására és működtetésére szolgáló összeg a költségvetés különböző fejezeteiben 2013-ban is rendelkezésre áll majd. A változásokhoz a kezdeti időszakban többletforrásra van szükség, de az iskolarendszer fenntartása és működtetése az egységes szakmai irányításnak köszönhetően már egy-két éven belül átlátható, tervezhető és költséghatékonyabb lesz - mutattak rá. Kitértek arra is, hogy a köznevelési rendszer átalakítása a tervezett ütemben halad. A 2013. január elsején esedékes fenntartói feladatok, - a 3000-nél kisebb lélekszámú településeken a működtetés - zökkenőmentes átvételének feltételei a megfelelő időben rendelkezésre állnak - rögzítették. Mint írták: a feladatok megosztásának célja olyan "magas színvonalú, méltányos és igazságos iskolarendszer megteremtése, amely biztonságot nyújt a gyerekeknek, családoknak, pedagógusoknak". Kitértek arra is, hogy az Országgyűlés előtt lévő, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvénytervezet egyértelműen szabályozza az átadás-átvétel folyamatát. A köznevelési intézmények átadás-átvételét szabályozó törvényjavaslatot hétfőn 16 kormánypárti igen, és 4 ellenzéki nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés oktatási bizottsága. A vitában kormánypárti és ellenzéki képviselők ugyanakkor egyaránt a végrehajtáshoz szükséges idő rövidségére hívták fel a figyelmet. A javaslatot szerdán kezdi tárgyalni a parlament. (MTI - fidesz.hu)

Háromnapos ülést tart az Országgyűlés

Háromnapos ülést tart az Országgyűlés a jövő héten: hétfőn a pénzügyi ombudsmanról szóló törvényjavaslatról, szerdán az iskolák államosításának szabályairól is tárgyal a parlament, kedden pedig a Fidesz kezdeményezésére vitanapot rendeznek az államadósság okairól.

Hétfőn szokás szerint napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd az interpellációs időszakkal folytatódik az ülés, Orbán Viktor miniszterelnöknek több ellenzéki kérdésre is válaszolnia kell.     A parlament dönt a digitális átállással összefüggő törvénymódosításokról - így a szociálisan rászorulók állami segítséget kaphatnak a digitális televízióadás vételére alkalmas készülék beszerzéséhez -, a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló szabályok szigorításáról, valamint a kiemelt beruházások gyorsításához szükséges javaslat elfogadásáról.     A szavazások után a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény módosítását vitatja meg a Ház, a kabinet ebben arra adna lehetőséget, hogy adó- és vámhatósági feladatokat is ellátó főigazgatóság jöjjön létre a NAV-nál.     Ezután következhet annak a kormányjavaslatnak a megtárgyalása, amely létrehozná a pénzügyi jogok biztosának intézményét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztése szerint a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó ombudsmanhoz a pénzügyi szervezetek eljárásaival kapcsolatban fordulhatnak az ügyfelek.     Hétfőn lesz a részletes vita a stratégiai földgáztározók állami tulajdonba kerüléséről, valamint Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető előterjesztésről, amely megkönnyítené a legalább 250 ezer euró (nagyjából 70 millió forint) értékben hosszú lejáratú magyar állampapírt vásároló külföldi befektetők letelepedését.     A nap végén kivételes sürgős eljárással tárgyalhatják az államháztartási törvény módosítását - erről így már kedden zárószavazás lehet -: a javaslat célja, hogy a kormány a büdzsé sarokszámait tartalmazó módosító indítványt terjeszthessen elő. A 2013-as költségvetés fő számainak átírása érdekében hétfőn módosíthatják a házszabályt is.     A hétfői ülésnap az adótörvények részletes vitájával zárul.     Kedden a Fidesz kezdeményezésére vitanapot tart az Országgyűlés az államadósságról és annak okairól. A kormány nyilatkozata után a Fidesz-KDNP és az ellenzék is 130-130 percben fejtheti ki a véleményét arról, hogy kit terhel a felelősség az eladósodottságért.     A Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodás kihirdetéséről, illetve a csődtörvény módosításáról is tárgyalnak.     Szintén aznap vitatja meg a Ház azt a javaslatot, amely kiterjesztené a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét - a jegybank kivételével - minden olyan gazdasági társaságra, amelyben az államnak 25 százaléknál nagyobb részesedése van. Tárgyalják még az örökségvédelmi és a mozgóképtörvény módosítását, illetve azt, hogy a fővárosi önkormányzaté legyenek a jelenleg kerületek tulajdonában álló alsó rakparti ingatlanok, kikötők.     Szerdán elsőként a Gazdasági Versenyhivatal tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló lesz napirenden.     Ezután következik az iskolák állami fenntartásába vételét szabályozó törvényjavaslat, eszerint 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ foglalkoztatja a pedagógusokat, valamint az oktatói munkát segítő alkalmazottakat. Majd a települések által fenntartott 170 szociális és gyermekvédelmi intézmény államosításáról vitázik az Országgyűlés.     A nap végén - a házszabálytól eltérve - újra megnyílhat a választási eljárási törvény részletes vitája, miután az alkotmányügyi bizottság a héten nagy terjedelmű módosító javaslatot nyújtott be az előterjesztéshez. Eszerint a Magyarországon élők nem kérhetik levélben felvételüket a választói névjegyzékbe, ugyanakkor bárki feliratkozhat otthonról, a települési jegyzők, illetve megbízottaik ugyanis 2013. szeptember 1-je és december 31-e között felkeresik a választásra jogosultakat.     A házvezetés azt javasolja, hogy a több mint kétszáz pontból álló módosító javaslatot 4 óra 20 perces időkeretben tárgyalják meg. (MTI-fidesz.hu)

Országszerte megemlékezések a nemzeti gyásznapon

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek ma országszerte, a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján.

A központi megemlékezések sora vasárnap reggel 8 órakor kezdődik a budapesti Terror Háza Múzeumnál, az áldozatok falánál egész nap el lehet helyezni az emlékezés mécseseit és virágait.     A fővárosban, az Új Köztemető 301-es parcellájánál egész nap várják mindazokat, akik kegyeletüket kívánják leróni áldozatok sírjánál.     Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának megemlékezésén, a Kiscelli kastély főbejáratánál Varga Mihály tárca nélküli miniszter mond beszédet. A XXI. kerületben, a Görgey téren felavatják a magyar szabadság és függetlenség mártírjai tiszteletére állított emlékművet.     Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a soroksári Juta-dombon megkoszorúzza az 1956-os emlékművet. A XVIII. kerületi Hargita téren 15 órakor átadják 1956-os emlékművet, amely a kerületi önkormányzat kezdeményezésére, a Terror Háza Múzeum kutató munkája és F. Kovács Attila Kossuth-díjas művész koncepciója alapján készült el. Itt köszöntőt mond Ughy Attila polgármester és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója.     Megemlékezés lesz a fővárosi Fiumei úti sírkert 21-es parcellájánál: az 1956-os forradalom hősi halottainak emlékművénél koszorúzást tartanak. A Kisfogház emlékhelynél koszorúzási ünnepség lesz, beszédet mond Kovács Róbert X. kerületi polgármester.     A Terror Háza Múzeumban délután Gyarmati Dezső, az 1956. évi olimpiai vízilabda-válogatott tagja, Regéczy-Nagy László ezredes, a Bibó-per vádlottja, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, valamint Horváth Attila jogtörténész, egyetemi docens idézi fel az 1956. évi forradalom és az azt követő megtorlás eseményeit.     A Mátyás-templomban az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából az elesettek és a megtorlás áldozatai emlékére tartanak szentmisét.     A Szerb Köztársaság budapesti nagykövetsége és a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete közösen emlékezik meg arról, hogy 56 évvel ezelőtt az akkori Jugoszlávia Nagy Imrének és a mellette kitartó politikusoknak, valamint családjaiknak menedéket adott. Az ennek kapcsán áldozatul esett sajtóattasé, Milenko Milovanov előtt is fejet hajtanak a részt vevők.     A hódmezővásárhelyi önkormányzat megemlékezésén Wittner Mária 56-os halálraítélt, a Fidesz országgyűlési képviselője mond beszédet.     A miskolc-belvárosi görög katolikus templomban az 1956-os forradalom 56. évfordulója emlékére ökumenikus istentisztelet tartanak.     Szegeden Nagy Imre szobránál tartanak megemlékezést, Orbán Imre történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés képviselője mond beszédet. A Dóm téren, a Magyar Pieta 1956 címet viselő szobornál tartanak megemlékezést és koszorúzást.     Keszthelyen a Szent Miklós temetőben tartják a városi megemlékezést az 1956-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából. Beszédet mond Ruzsics Ferenc polgármester.     A hatvani önkormányzat a Mártírok terén közös főhajtással és gyertyagyújtással emlékezik.     Budapesten este hat órakor a Kossuth téren őrlángra állítják a forradalom lángját az 1956-os emlékműnél, és mécseseket is gyújtanak.     A nemzeti emléknap programját az este hét órakor kezdődő emlékkoncert zárja a budapesti Szent István-bazilikában, a MÁV Szimfonikusok előadásában Beethoven Eroica című szimfóniája hangzik el. Az eseményen részt vesznek az állami protokoll képviselői, a Magyarországra akkreditált diplomáciai testület tagjai és az 56-os szervezetek képviselői.     1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás.     Nagy Imre miniszterelnök családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták. (MTI-fidesz.hu)

Hende: Hazánk mindig számíthat a honvéd egészségügyre

Magyarország minden időben számíthat a honvéd egészségügyre, a magyar katonaorvosokra és ápoló személyzetre - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a magyar hősi halott orvosokra emlékezve szombaton Budapesten.

A Honvédelmi Minisztérium és a Józsefvárosi Önkormányzat által szervezett megemlékezésen a tárcavezető kiemelte, a történelemben sokan köszönhették életüket a honvédorvosoknak, akik gyakran "lehetetlen körülmények között" dolgoztak. Munkájukban mindkét esküjükhöz - a honvédihez és a hippokratészihez - egyaránt hűek voltak, gyakran életüket kockáztatva, a fogságba esést is vállalva tartottak ki betegeik mellett - mondta.
   
Úgy fogalmazott, hősökben, hősi halottakban, áldozatvállalásban és elkötelezettségben "nincs hiány" a honvédorvosok történetében. Felidézte, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is több magyar orvos kockáztatta az életét, hogy a munkáját végezze, hiszen a szovjet csapatok nem tisztelték az általuk viselt vörös keresztet sem.
   
A hősi halottak között példaként említette "a koholt vádak alapján" kivégzett orvostanhallgatót, Tóth Ilonát, és - mint emlékeztetett - sok magyar orvos kiemelkedő és emberséges magatartásról tanúságot téve a magyarok mellett az orosz sebesülteket is gyógyította.
   
A miniszter kiemelte, 1872-ben, békeidőben nyílt meg az ország első modern értelemben vett Honvédkórháza, a ma is érvényes elv alapján, amely szerint készülj a háborúra, ha békét akarsz.
   
A honvédkórházak ma is fontos szerepet töltenek be, orvosaik és szakápolóik civil betegeket kezelnek, az egész nemzetet szolgálják - mutatott rá. Hozzátette, a budapesti Honvédkórház a magyar egészségügyi rendszer egyik oszlopává vált.
   
Hangsúlyozta, a magyar honvédorvosok jelentős szolgálatot végeznek a határokon kívül is, és munkájuk Magyarország szövetségeseinek elismerését váltotta ki. Más országokból járnak ide tanulni tőlük, hiszen tevékenységük a kiválóság példájaként szolgál - fogalmazott beszédében Hende Csaba.

(MTI-fidesz.hu)