Rogán: A bevándorlók helyett a magyar családokat támogatja a kormány
A hivatalos adatok szerint az illegális migráció eredményeként egy országnyi ember lépett be csak idén az Európai Unióba. Az unió által javasolt kvóta alapján Magyarországnak súlyos tízmilliárdokat kellene elkölteni befogadásukra, de a kormány úgy döntött: inkább a magyar családok otthonteremtésére fordítja ezt a pénzt - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.
Rogán Antal közölte: az elmúlt egy évben mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az Európában kialakult bevándorlási krízis tarthatatlan. A Frontex hivatalos adatai szerint csak ebben az évben 1 millió 550 ezer illegális bevándorló lépte át Európa határait.
Egyre többen gondolják azt, hogy valódi megoldást kell találni - szögezte le a politikus, megjegyezve: az unió és a tagállamok vezetői közül egyre többen látják be, hogy Európa határain kell megállítani az embereket. Ennek alapja lehet Orbán Viktor kormányfő javaslata, és annak is első pontja: az európai határok közös védelme - mondta Rogán Antal.
A miniszter szerint az illegális migrációval kapcsolatban felmerülő kockázat kétféle - biztonsági és kohéziós - értelemben is súlyos. Európában már kézzelfogható, hogy a bevándorlás növeli a terrorveszélyt. Emellett a fokozódó mértékű bevándorlás azokból a régiókból, ahol más kultúrát, vallást képviselő emberek élnek, az Európai Unió belső kohézióját fenyegeti - közölte.
Ha nem sikerül integrálni ezeket az embereket, párhuzamos kultúrák alakulnak ki, és fokozódhatnak a belső feszültségek. Európa kétféle értelemben is súlyos veszélynek van kitéve - szögezte le Rogán Antal, aki szerint ez egy "valódi háborús konfliktus veszélyéhez mérhető".
A kormány ezért döntött úgy, hogy nem változtatja meg a korábban kihirdetett bevándorlási veszélyhelyzetet, amíg Horvátországon és Szlovénián keresztül továbbra is ezrek áramlanak be az Európai Unióba naponta. Folyamatosan élő erővel is gondoskodni kell a határok védelméről, a katonák és a rendőrök határvédelmi munkájára továbbra is szükség van - tette hozzá.
Továbbra is a kvóta ellen
Emellett továbbra is mindenkinek szorgalmaznia kell a közös határvédelmet. Továbbá küzdeni kell a kötelező betelepítési kvóta ellen - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a magyar kormányt ezen küzdelmében már csaknem 1 millió 700 ezer ember támogatta aláírásával.
A "Juncker-képlet" alapján Magyarországnak évente akár 20 ezer bevándorló befogadására kellene költenie, de a miniszter szerint ezt a pénzt sokkal helyesebb otthonteremtésre fordítani. Az ellenzéki reakciókra a miniszter a 180 perc című műsorában megjegyezte, meg kell nézni, kik azok, akik tiltakoznak. Akik korábban "brutálisan", több mint duplájára növelték a lakásépítés áfáját - jegyezte meg.
Újabb munkahelyek jönnek létre
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője az M1 aktuális csatornán is kifejtette: az otthonteremtési támogatásokkal sok gyerekes családnak teszik elérhetővé az új lakást. Emellett jó a magyar gazdaságnak is, hiszen munkahelyeket teremtenek, a mostaninál is jobban beindulhat a gazdasági növekedés - mondta Rogán Antal.
Várhatóan módosítani kell az alaptörvényt, hogy a magyar jogrendben legyen terrorveszélyre vonatkozó minősített helyzet - mondta a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Időknek adott interjújában.
Kósa Lajos azt mondta, hogy a migrációs válság és az ebből is fakadó kockázatok miatt a rendőrségnél és a honvédségnél is az állomány folyamatos feltöltésére és felkészítésére lesz szükség. Egyben megerősítette, hogy a kormány folytatja a harcot a kötelező betelepítési kvóta ellen, és részt vesz az európai politika alakításában is.
Elárulta azt is, hogy a Fidesz számos törvényalkotási javaslattal fog élni a jövő évben. A demográfiai helyzet javítása érdekében például támogatni kell a háromgyermekes családmodellt - mondta. Kulcskérdésnek nevezte az oktatás színvonalának emelését és ezáltal a versenyképesség növelését.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. MTI Fotó: Marjai János
Kósa Lajos az ellenzék korrupciós vádjai kapcsán az interjúban azt mondta, nem az a kérdés, hogy egy kormány környezetével mi történik, hanem az, hogy az ország gyarapodik-e. Szerinte kétségtelen, hogy az ország összes gazdasági mutatója javul, az előző kormányok idején viszont az volt a feltűnő, hogy amíg az ország elszegényedett, addig a szocialisták meggazdagodtak.
A Fidesz vasárnap tartandó tisztújító kongresszusa kapcsán úgy nyilatkozott, a miniszterelnök úgy döntött, hogy kormánytagok ne legyenek az elnökségben, hiszen a kormány operatív ügyekkel foglalkozik, az elnökség pedig politikai-stratégiai kérdésekkel. Az alelnökjelöltek közül Németh Szilárd szerinte leginkább a budapesti Fidesz szervezésében tud közreműködni, ő Csepelen, az egyik legnehezebb kerületben tudott polgármesterként komoly eredményeket elérni, Gulyás Gergely az új generáció tagjaként a törvényalkotási koncepcionális munkában teljesített kiválóan. "Pelczné Gáll Ildikó és Kubatov Gábor régi motorosok, míg Kövér László választmányi elnökként, én frakcióvezetőként automatikusan elnökségi tagok vagyunk" - tette hozzá.
Kósa Lajos beszélt a Fideszen belüli nézetkülönbségekről is, amelyek szerinte természetesek minden nagy pártban. Példaként említette az egyházi törvény és a sportesemények megrendezésének új szabályozását, de - mint mondta - vannak viták a párt szervezeti felállásáról is.
"Teljesen természetes, hogy (...) vannak viták, főleg akkor, ha olyan széles politikai közösségről van szó, mint a Fidesz. Számos kérdésben komolyan eltérnek az álláspontok" - fogalmazott Kósa Lajos.
A politikai ellenfelekről szólva úgy vélekedett, hogy a Jobbik még nem tudott kilépni abból a csapdából, amit a centrumpárttá válás kísérlete közben a radikális szavazók jelentős részének elvesztése jelent. A baloldalon szerinte jelen pillanatban a Demokratikus Koalíció tűnik a legerősebbnek, mert sokszor "meghökkentő, radikális nézeteivel" képes egy aktív, harcos kisebbség megszólítására.
"Az MSZP viszont teljesen fantáziátlanul, se hús, se hal állásponton maradt a migráció kérdéskörében" - fogalmazott Kósa Lajos az interjúban.
A rendőrség tegnapi közleménye szerint a Bukarestbe tartó Ister nemzetközi gyorsvonatról a lőkösházai határátkelőnél a magyar rendőrök leszedtek két férfit, akik jogszerűtlenül lépték volna át a határt. Az egyik egy angol jogsit mutatott fel, a másik csak egy Koránt. És úgy fest, hogy az utóbbi, egy bizonyos B. Trevor elég nagy fogás.
Trevor Brooks, ismertebb nevén Abu Izzadeen ugyanis az egyik leghírhedtebb iszlamista gyűlöletprédikátor Nagy-Britanniában. Ha valóban őt kapták el a román határon, akkor ez Magyarország eddigi legjelentősebb hozzájárulása a terror elleni küzdelemhez.
A rendőrség szerint november 17-én a schengeni körözési rendszerben megjelent mindkét elkapott férfi európai elfogatóparancsa, mert bírósági ítélet tiltotta, hogy elhagyják Nagy-Britanniát: „terrorcselekmény-finanszírozása miatt egy alkalommal másfél évet, egy másik alkalommal három és fél évet töltöttek börtönben, 2009-ben szabadultak, és az ítélet szerint a szabadulásukat követő tíz évig csak az angol hatóságok engedélyével hagyhatták volna el Angliát.”
A 40 éves Abu Izzadeen szoros kapcsolatban áll a radikális iszlamizmus két nagy-britanniai vezéralakjával, Abu Hamzával és Anjem Choudary-val. Az előbbi horrorfilmbe illő figura, a keze helyén két kampó van (az afganisztáni háborúban sérült meg), és hosszú ideig ő vezette a hírhedt Finsbury Park-i mecsetet, a radikális iszlám londoni gócpontját. Az egyébként jamaicai származású, születésére nézve keresztény Trevor Brooks is a Finsbury Parkban tért iszlám hitre 18 éves korában. Brooks immár Abu Izzadeen néven később Anjem Choudary, az Al-Muhajiroun nevű betiltott terrorszervezet alapítójának jobbkeze és bizalmasa lett.
A szervezet deklarált célja a sária bevezetése Nagy-Britanniában, nyíltan helyeselték az elmúlt évtizedekben elkövetett összes terrorista merényletet, és ők adtak szellemi iránymutatást Lee Rigby gyilkosainak. (Emlékezetes módon az angol kiskatonát Londonban nyílt utcán, a járókelők szeme láttára darabolta fel két afrikai származású iszlamista 2013. május 22-én.)
Abu Izzadeen akció közben
Abu Izzadeent Nagy-Britanniában többször is letartóztatták, 2008 áprilisában négy és fél év börtönbüntetésre ítélték a terrorizmus támogatása és gyűlöletkeltés miatt. Egyik prédikációjában azt tanácsolta a hívőknek:
„Kérjétek Istent, adjon nektek lehetőséget a hitetlenek vérének kiontására. […] Kedves muszlim testvéreim, megölni egy hitetlent Isten kedvéért a dzsihádban egyenesen a mennyországba vezető út.”
Máskor a World Trade Center-merénylet áldozatainak halálán viccelődött, és helyeselte a londoni metróban elkövetett robbantásos merényletet, amely 52 ember életét követelte.
Abu Izzadeent már 2009 májusában, alig egy év múlva kiengedték a börtönből, szigorú feltételek mellett, ami természetesen nem akadályozta az iszlamista eszmék további terjesztésében. 2014-ben újra letartóztatták e feltételek megsértése miatt. Tizenegy hónapot kapott, de idén tavasszal újra kiengedték, viszont az útlevélkérelmét elutasították, mivel feltételezték, hogy az Iszlám Államhoz szeretne csatlakozni.
Az elmúlt években a hírek szerint egy édességboltban árult halal finomságokat. A Yummy, Yummy boltlánc Choudary jómódú testvéréé, és nassok mellett iszlamista brosúrákat is osztogattak a kelet-londoni vásárlóknak. Elég praktikus árukapcsolás, hiszen a fiatalok a legbefolyásolhatóbbak.
A prédikátort most az utazási tilalom megsértése miatt vették őrizetbe. Társa a lőkösházi vonaton, Simon Keeler (egyébként született angol, aki áttért) tavaly Doverben egy teherautó rakteréből került elő. Bizonyára Szíriába tartott, de ezt akkor nem tudták rábizonyítani.
Nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy kitaláljuk, mit keresett Abu Izzadeen és Keeler a Románia felé tartó vonaton: egy nagyobb – biztonságosnak hitt – balkáni kerülővel nyilván épp az Iszlám Állam felé tartottak. Letartóztatásuk óta egy magyar fogdában őrzik őket, de bizonyára visszaadják őket a brit hatóságoknak.
Egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukció megvalósításának a kapujában állunk, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni - jelentette ki Orbán Viktor.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre konferenciát rendezett az Olasz Kultúrintézetben Az idők jelei című vitaanyag bemutatására. A miniszterelnök beszédében köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a vitaanyag elkészítésében részt vettek, és egyúttal jelezte, az alkotók ezzel a művel egy politikai hagyományhoz kapcsolódnak.
Azzal kapcsolatban, hogy Osztie Zoltán szerint 661 problémás területet sikerült beazonosítani, úgy fogalmazott, nem a problémák száma a lényeges, hanem az, hogy látunk-e reális esélyt a megoldásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 előtt hiányoztak a problémák megoldásának az előfeltételei, ma azonban már rendelkezünk ezekkel.
Mint mondta, a biztos érték- és közjogi alapot az Alaptörvénnyel megvetették, a kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy ne legyünk mások adósrabszolgái, valamint kiemelte a kölcsönös felelősséget, a „nem lehet semmiért valamit kapni” gondolatát. Példaként a szociálpolitikai intézkedéseket és a közfoglalkoztatást említette meg. És végezetül kell, hogy a kezünkben legyen az ország megvédésének a képessége a közbiztonság és közrend oldaláról, valamint a külső fenyegetettséggel szemben – húzta alá.
Szuverének lehetünk a saját életünkben, és szuverének lehetünk a saját életünk gondjainak megoldásában is, és ez egy nagy dolog – összegezte a kormányfő.
Rámutatott, az egyik legnehezebb kérdés az, hogy miként lehet keresztény alapokon ésszerű gazdaságpolitikai javaslatokat tenni, hogyan lehet „összefésülni” a közjót és a gazdaságosságot. Orbán Viktor szerint érdemes áttekinteni Helmut Kohl gazdaságpolitikáját, „ahol a közjó, a felelősség, az érdek meg a haszon szerves egységben tudott kifejeződni”.
Martonyi János szavaival összefüggésben arról beszélt, a magyar karakterben benne van a „feszítő lényeglátás”, az, hogy a felismert bölcsességeket meg akarja osztani másokkal is. Véleménye szerint ez a gyávaság kérdésével függ össze, mint mondta, „a magyar felfogás szerint egyfajta ember nem lehet sose boldog, ez pedig a gyáva.” Jó lenne, ha a különböző szellemi csoportosulások rendszeresen megfogalmaznák mindazt, ami feszíti őket, és előállnának azokkal a gondolatokkal, amiket szerintük a politikának figyelembe kell vennie – jegyezte meg.
Fotó: Árvai Károly - Miniszterelnökség
Leszögezte, egy szövetség hosszú távú szellemi fenntartásához közös szellemi és emberi alapra van szükség. Ebben a közösségben van lojalitás, barátság, bajtársiasság, odaadás és kitartás – sorolta Orbán Viktor, aki szerint ez adja ma a magyar polgári, keresztény nemzeti oldal szinte behozhatatlannak tűnő erőfölényét más politikai szerveződésekkel szemben.
Felidézte, 1994 októberében, miután „visszajöttek a kommunisták”, az önkormányzati választások előtt az MDF, a KDNP és a Fidesz részéről kísérlet történt egy polgári szövetség létrehozására. Ennek kapcsán felidézte Seregély István nyugalmazott egri érsek alakját, aki egyházi vezetőként részt vett ezen a politikai rendezvényen, és személyes jelenlétével is világossá tette, hogy van egyfajta elvárás a polgári, keresztény, nemzeti értékeket elfogadó erők együttműködésére. Az első kísérlet elbukott – tette hozzá a miniszterelnök.
"HIÁBA VAN AZ EMBERNEK IGAZSÁGA, HA NINCS HOZZÁ TÖBBSÉGE, ÉS HIÁBA VAN TÖBBSÉGE, HA NEM SZOLGÁLJA VELE AZ IGAZSÁGOT."
A kormányfő egyúttal emlékeztetett arra, hogy 1996-ban a katolikusok Igazságosabb és testvériesebb világot címet viselő körlevelét a politikai pártokkal is megvitatta. Azóta foglalkozik ez a közösség az igazság és a többség kérdésével – mondta el.
Orbán Viktor aláhúzta, hiába van az embernek igazsága, ha nincs hozzá többsége, és hiába van többsége, ha nem szolgálja vele az igazságot. Erre - mely egyszerre filozófiai, érték és szervezetépítési probléma volt - született meg az a válasz, amit ma Fidesz-KDNP együttműködésnek nevezünk.
A miniszterelnök ezt egy jó politikai konstrukciónak, jó munkamegosztásnak tartja, és kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egység továbbra is megmaradjon.
A kormányfő felidézte, 2005-ben a Professzorok Batthyány Köre tető alá hozta a Szent István-tervet, melyet fontos dokumentumnak tart. Orbán Viktor aláhúzta, ez egy átfogó kép, terv, leírás arról, hogy milyen Magyarországon éreznénk magunkat otthon.
2015-ben pedig egy olyan dokumentumot vitatunk meg, mely legalább tíz évig időtálló lehet. Ez az írás joggal aspirálhat a következő tíz év iránytűjének a szerepére – fűzte hozzá. Ismét lesz a polgári, nemzeti, keresztény közösségnek egy olyan dokumentuma, amely mentén haladva körülbelül egy évtizedig – a reményeink szerint megalakuló – jobboldali kormányok becsülettel tudják végezni a feladatukat – fogalmazott.
"HA ELOLDJUK A SZABADSÁGOT A FELELŐSSÉG VILÁGÁTÓL, AKKOR ABBÓL SOKASODÓ MAGÁNY LESZ, ABBÓL PEDIG SOK BOLDOGTALAN EMBER."
A kormányfő a felszólalókhoz hasonlóan szintén fontosnak tartja, hogy sikerült megvetni a biztos alkotmányos alapjait egy polgári, nemzeti és keresztény szemléletű Magyarországnak.
Az alaptörvény kapcsán leszögezte, a magyar nemzet fennállása óta ez az első írott demokratikus alkotmány. Elmondta, az alkotmány egyik fejezete a Szabadság és felelősség címet viseli.
Orbán Viktor szerint ha eloldjuk a szabadságot a felelősség világától, akkor abból sokasodó magány lesz, abból pedig sok boldogtalan ember. A boldogtalanságból frusztráció lesz, abból pedig politikai feszültség, gyúanyag, mely végül szétveti a társadalmat és az együttélés kívánatos kereteit – fejtette ki.
A miniszterelnök beszédében kitért a migrációs válságra is. Orbán Viktor szerint nem egyszerűen ügyetlenségről, a helyzet téves felméréséről van szó, amikor azt látjuk, hogy minden nyilatkozat, tanácskozás ellenére is naponta több ezer embert szállítanak Európába. Ez nem lehet véletlen – szögezte le. A kormányfő nehezen tudja elképzelni, hogy európai nagyhatalmak - melyeknek titkosszolgálatok, szürkeállomány, adatgyűjtési képességek is rendelkezésükre állnak – ilyen felkészületlenül szaladnak bele egy ilyen helyzetbe.
"KI BÍZTA MEG AZ EURÓPAI VEZETŐKET AZZAL ÉS MILYEN FELHATALMAZÁS ALAPJÁN TÖRTÉNIK, HOGY NEM BEENGEDIK, HANEM BESZÁLLÍTJÁK SZÁZEZERSZÁM AZ EURÓPAI KULTÚRÁTÓL KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTOKAT A KONTINENSRE."
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukció megvalósításának a kapujában állunk, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni.
Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni, és ez a kontinens többé nem az itt élő polgároké lesz, hanem néhány jól szervezett, nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túl gondolkodó, aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő néhány évben – fogalmazott. Megjegyezte, ha most a Soros Alapítványra gondolnak, az nem indokolatlan.
A miniszterelnök aláhúzta, fel kell tenni a kérdést, a demokrácia első számú kérdését: ki bízta meg az európai vezetőket azzal és milyen felhatalmazás alapján történik, hogy nem beengedik, hanem beszállítják százezerszám az európai kultúrától különböző csoportokat a kontinensre, úgy hogy lassan megkérdőjeleződik az európai kulturális identitás.
Ezzel az összeesküvéssel, ezzel az árulással szemben nekünk a demokráciához kell fordulnunk, a néphez kell fordulnunk – tette hozzá.
Aláhúzta el kell érnünk, hogy az európai embereket valamilyen módon szóhoz jutassuk. Joguk van ahhoz, hogy demokratikus módon igent vagy nemet mondjanak mindarra, ami most történik – jegyezte meg. A kormányfő szerint előbb utóbb európai vitát kell indítani ebben az ügyben. Ennek a vitának az kell, hogy legyen a célja, hogy egy erős és keresztény Európa kerekedjen ki – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a baj nagy, és azt javasolta, hogy a vitairatot bővítsék ki egy Európa jövőjére, identitására vonatkozó fejezettel is.
A Magyar Szocialista Párt Székháza, Budapesten a Jókai utcában. Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Többtucatnyi pártirodáját és egyéb ingatlanját adja el az MSZP – tudta meg a Magyar Nemzet. Az értékesítés oka a szocialista párt anyagi helyzete. A most született döntés azért is érdekes, mert néhány hete Katona Tamás pártigazgató még azt mondta, csak a Jókai utcai székháztól válnak meg.
Harmincnyolc ingatlanját adja el országszerte az MSZP a Jókai utcai országos székház mellett – a Magyar Nemzet információi szerint erről döntött szerdán délután a párt országos párttanácsa. A megyei elnököket, választmányi vezetőket és a frakció irányítóit tömörítő testületben mindössze néhány megye – információink szerint Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom vagy éppen Pest – tartózkodott a voksoláson (ezt óvatos nem szavazatnak is szokták nevezni), mindenki más hozzájárult az értékesítéshez.
Forrásaink szerint már évekkel ezelőtt tervbe volt véve néhány használaton kívüli iroda eladása, ám akkor az ingatlanárak annyira mélyen voltak, hogy inkább letettek róla. Azóta viszont – már Tóbiás József elnöksége alatt – bővült az értékesítendő vagyon mennyisége, ráadásul többségében jelenleg is használt pártirodákkal.
A mostani döntés azért is érdekes, mert a szocialisták pártigazgatója nemrég a Népszavának még tagadta, hogy a budapesti székház mellett más irodáktól is megválnak. Katona Tamás akkor úgy nyilatkozott, további ingatlanokat nem akarnak eladni, csupán az fordulhat elő, hogy az adott településen másikra cserélik azokat a helyiségeket, amelyek nem szolgálják megfelelően a politikai munkát.
Az értékesítésre az MSZP súlyos anyagi gondjai miatt van szükség. Lapunk is beszámolt már arról, hogy a párt több mint kétmilliárd forint adósságot kénytelen törleszteni, a hiteleket főként Gyurcsány Ferenc pártelnöksége idején, még 2010-ben vették fel.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 09.
Török Gábor politológus, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke és Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke a Van-e alternatíva? című kerekasztal-beszélgetésen a XXX. vezérigazgató-találkozón Sárváron 2015. október 7-én Fotó: Varga György / MTI
Demokratikus úton leváltható Orbán Viktor kormánya és politikai rendszere – egyedül ebben értett teljesen egyet a Jobbik, az LMP és az Együtt pártelnöke szerda este Sárváron, ahol a jubileumi XXX. Vezérigazgató Találkozón folytattak egymással kerekasztal-beszélgetést.
Vona Gábor (Jobbik), Schiffer András (LMP) és Szigetvári Viktor (Együtt) viszont eltérően ítélték egymás pártjainak kormányra kerülési esélyeit, kormányzóképességét, a migrációs kérdés kezelését, valamint a nyugdíjrendszer alakítását, illetve másként vélekedtek az Európai Unióról, annak jövőjéről is.
Szigetvári Viktor a józan, mérsékelt politizálásban, közös miniszterelnök-jelöltben és egy választási pártban, Vona Gábor az erő felmutatásában és a hitelességben, Schiffer András pedig egy megújuló Magyarország képének megrajzolásában látta a követendő választási stratégiát.
Vona Gábor szerint 2010-ben nem ért véget a rendszerváltás, hanem Orbán Viktor folytatta, sőt „megkoronázta” az előző évtizedek elhibázott politikáját, ami pedig szerinte jelenleg folyik, az egy elrontott rendszerváltás „eltorzult végjátéka”.
Megrekedtünk a polgárosodásban
Szigetvári Viktor szerint azok vannak többségben Magyarországon akik le akarják váltani Orbán Viktort és kormányát, a jelenlegi rendszer szavai szerint „autonómia hiányos”, az ország pedig „megrekedt a polgárosodásban”.
Schiffer András szerint Orbán Viktor a „nemzeti cinizmus” rendszerét építette fel, amivel szemben 2018-ban olyan párt kínálhat alternatívát, amelynek világos politikai elvei vannak, és azok mellett következetesen kitart. Szavai szerint a politikában és a parlamentben is generációváltás zajlik, az új nemzedékhez tartozók pedig már érdemi vitákat is képesek egymással folytatni.
Nem tudnának kormányozni
A kormányzási esélyekről folytatott vitában Vona Gábor és Szigetvári Viktor kölcsönösen bírálták egymást, Szigetvári szerint ugyanis a Jobbiknak nincs kormányzóképes programja, Vona pedig az Együtt támogatóinak hiányára utalva megjegyezte: „Nektek viszont más hiányzik”.
Szigetvári Viktor a Jobbik nyugdíjrendszer elképzeléseit vitatta, megvalósíthatatlannak és felelőtlennek nevezte a „Férfiak 40” kezdeményezést, mondván erre nincs elegendő fedezet.
Szigetvári Merkelt védte
Az Európai Unióról és a migrációról szólva Vona Gábor úgy vélekedett, ha a kormány nem ezt a migrációs politikát folytatná, amit jelenleg, ma a Jobbik lenne Magyarországon a legnépszerűbb párt, az Európai Unió jövőjével kapcsolatban pedig a szétesés lehetőségét is felvetette. Szerinte inkább a közép-kelet-európai, volt KGST tagállamok együttműködését lenne érdemes erősíteni.
Schiffer Andás arra hívta fel a figyelmet, miközben Orbán Viktor harcosan fellép a migrációval szemben, amikor a szabadkereskedelmi egyezmény miatt az Egyesült Államokkal szemben kellene fellépni, „csatlósként viselkedik”.
Szigetvári Viktor védelmébe vette a német kancellár, Angela Merkel által képviselt migrációs politikát. Szerinte a népesedési problémákkal küzdő Magyarországnak szüksége volna néhány tízezer migránsra, akik egy uniós kék kártya birtokában dolgozni jönnének ide.
Életének 91. évében meghalt Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár – tudatta a család. Nemeskürty Istvánt csütörtök este érte a halál.
Nemeskürty István 1925. május 14-én született Budapesten, édesapja hivatásos katonatiszt volt. Ő is apja nyomdokaiba akart lépni: tízévesen lett a pécsi kadétiskola növendéke, majd 1943-ban és 1944-ben a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1945-ben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-olasz-művészettörténet szakára, első írásai 1947-től a Vigilia című katolikus folyóiratban jelentek meg.
Pilinszkyvel tanított
Diplomájának megszerzése után, 1950-től Budapesten tanított (egy ideig Pilinszky Jánossal együtt), 1956-tól a Magvető Könyvkiadónál volt szerkesztő. A film világa iránt érdeklődő Nemeskürty Istvánt 1959-ben a Híradó és Dokumentumfilmgyár dramaturgiai vezetőjévé nevezték ki, 1961-től filmtörténetet oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) stúdióvezetője, 1972-től a Budapest Filmstúdió, 1984-től a Magyar Filmintézet igazgatója volt 1987-es nyugdíjba vonulásáig. Majdnem három évtizeden át foglalkozott filmgyártással, irányítása alatt csaknem 160 magyar nagyjátékfilm készült el, több mint 30 elsőfilmes alkotó indulhatott útjára.
A rendszerváltozás időszakában, 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió elnöki tisztét töltötte be, emellett különféle társadalmi szervezetekben viselt magas tisztségeket. A 90-es években elnöke volt többek között az egyetemi és főiskolai oktatók kamarájának, a Magyar Ösztöndíj Bizottságnak, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány és a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának. 1993–1995 között a Magyar Írókamara elnökeként is dolgozott. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011 óta tiszteletbeli tagja, 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) tiszteletbeli elnöke volt.
50 kötet
1998 és 2001 között kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezését irányította, munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével ismerték el. 2001-ben vehette át az újjáalapított Corvin-láncot, 2001–2002-ben, majd 2011-től a kitüntetés elbírálásáért felelős testület elnökeként tevékenykedett. 1957-ben lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1966-ban doktora, 1979-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Munkássága elsősorban a 16. és 17. századi magyar irodalomtörténetre, valamint a 20. századi magyar filmtörténetre terjedt ki. Termékeny író volt, több mint 50 kötet fűződik a nevéhez.
Ismertségét igazán a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette, ezek közül nem egy kiváltotta a szakmai körök felháborodását. 1966-ban óriási feltűnést keltett és nagy vitákat kavart Ez történt Mohács után című munkája, amely az 1526-os mohácsi csata és Buda 1541-es török kézre kerülése közti időszakot vizsgálta. 1972-ben jelent meg tabutörő, Requiem egy hadseregért című könyve, amely a második világháborúban a Don-kanyarnál vereséget szenvedett 2. magyar hadsereg sorsát dolgozta fel. A sok kiadást megért, hatalmas példányszámban elkelt művében írottakat, például hogy a katonákat „halálba szánták rossz fegyverzettel és felszereléssel”, a hadtörténészek vitatták, ő azonban kitartott nézetei mellett. 2011-ben így nyilatkozott: „1943 márciusában a Ludovikán a nagyobb közönségnél jobban és részletesebben értesültünk az eseményekről…, elhatároztam, hogy ezt… én egyszer megírom, úgy, ahogy volt”.
Búcsúpillantás, Fellini
A hetvenes években kötete jelent meg Dózsa Györgyről, a magyar történelem legjelentősebb parasztháborújának vezéréről, az 1848–1849-es magyar polgári forradalom és szabadságharc hőseiről, kor- és életrajzot adott közre első európai rangú, magyar nyelven verselő költőnkről, Balassi Bálintról, 1988-ban publikálta Erdély 1916–1967 közti időszakáról szóló művét Erdélyi krónika címmel. 1989-ben jelent meg Mi magyarok című ismeretterjesztő munkája, 1990-ben magyar Biblia-fordításokból készített válogatást. 1995-ben adták ki a nemcsak Horthy Miklósról, hanem a Horthy-korszakról is szóló, a magyar társadalom felelősségét feszegető Búcsúpillantás című kötetét.
Filmesztétikai tanulmányainak sorából kiemelkedik Federico Felliniről írott könyve (1974). A magyar kultúra évszázadait Kis magyar művelődéstörténet című kötetében foglalta össze (1992), 1993-ban jelent meg A magyar irodalom története című munkája. Filmforgatókönyveket (Egri csillagok, Mint oldott kéve, Mindszenty József – Devictus Vincit, Sacra Corona) és színműveket (A hollószárnyú enyészet, Magyar Dekameron, Szép ének a gyulai vitézekről, A betűk csendjében, Hantjával ez takar) is jegyzett. 2005-ben jelent meg Mi végre vagyok a világon címmel életinterjúja, amelyben beszélgetőtársa Koltay Gábor filmrendező. 2011-ben jelent meg Vallani és vállalni – A hatalomváltás labirintusában című munkája.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1979-ben József Attila-díjjal, 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 1996-ban megkapta a magyar filmszemle életműdíját. 2002-ben II. János Pál pápától a Nagy Szent Gergely Lovagrend nagy tisztikeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. 2003-ban Prima Primissima díjat, 2004-ben Szent István-díjat, valamint Teleki Pál-emlékérmet kapott. 2011-ben – az alapítása óta csupán néhány alkalommal átadott – Kossuth-nagydíjjal tüntették ki kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként. 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült.
Ütemezetten halad a mentőállomások építése, az Országos Mentőszolgálat kiemelt európai uniós projektjének 10,94 milliárd forintos keretösszegéből szeptember 28-áig összesen több mint 8,2 milliárd forintot hívtak le - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre válaszul.
Az Országgyűlés honlapján közzétett, Lukács László György jobbikos képviselőnek adott válaszában az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: az Országos Mentőszolgálat TIOP programja Sürgősségi ellátás fejlesztése, mentés című kiemelt európai uniós projektje keretében épülő 22 új mentőállomás közül hat állomás - Bátaszék, Aba, Böhönye, Pécsvárad, Aggtelek és Krasznokvajda - átadása megvalósult.
További hét állomás építészeti kivitelezése befejeződött, átadásuk valamennyi hatósági engedély megszerzését követően esedékes. Néhány állomás esetében a munkálatok októberben fejeződnek be - jelezte.
Megjelent a Magyar Közlöny legfrissebb számában az a kormányhatározat, amely lehetővé teszi a részvételt a szövetséges államok fegyveres alakulatainak a déli határ védelmében.
A határozat értelmében a kormány engedélyezi szövetséges külföldi erők magyarországi szerepvállalását - közös gyakorlatozás, támogató tevékenység - a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet megoldásában.
A Magyar Honvédség Közös Akarat elnevezésű határrendészeti feladatának támogatásában - ide nem értve a határrendészeti tevékenységet - egyidejűleg legfeljebb ezer katona vehet részt.
A határozat szerint az Európai Unió tagállama vagy az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak fegyveres erői a Közös Akarat befejeződéséig, legfeljebb március 15-éig tevékenykedhetnek Magyarországon.
Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és két évre kiutasította Magyarország területéről a bíróság azt a szír állampolgárságú férfit, aki mellkason rúgott egy intézkedő rendőrt Szombathelyen - közölte a Vas Megyei Főügyészség.
Simon József megyei főügyész tájékoztatása szerint a férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt állította gyorsított eljárással a bíróság elé a Szombathelyi Nyomozó Ügyészség, az illetékes járásbíróság pedig a váddal egyezően ítélte meg tényeket.
A vád szerint a férfi 2015. október 6-án érkezett Szombathelyre a migránsokat szállító vonattal, amelyről több társával együtt leszállt, és futni kezdett. A rendőrök szolgálati gépkocsijukkal utolérték, visszavitték a rendező-pályaudvarra, ahol a várakozó vonatszerelvényhez kísérték.
A vádlott fellépett a vonat lépcsőjére, hirtelen megfordult és mellkason rúgta a vele szemben álló rendőrt. A Szombathelyi Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette, és másnap már bíróság elé is állította a férfit - ismertette a megyei főügyész.
Az Országgyűlés elnöke szerint a most zajló migrációs hullámban az a lehetőség rejlik, hogy rábírják az uniót, komolyan foglalkozzon identitásbeli kérdésekkel, és valamilyen módon döntsön is ezekről.
Kövér László az Echo Tv Mélymagyar című műsorában péntek este azt mondta: ami most zajlik körülöttünk, abban semmi meglepő nincs, ami meglepő, az az, ahogy ezt az európai kormányok kezelik.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke. MTI/EPA/Peter Foley
Úgy vélte, lehetett előre látni ezeket a történéseket, és azon titkosszolgálatok, amelyeknek vannak pozíciói a válságövezetekben, jelezték is, hogy mi készülődik, de kormányaik valamilyen okból kifolyólag ezzel nem foglalkoztak.
A házelnök szerint Európa teljes szellemi és morális csődben van, az unió régebbi tagállamainak politikai vezetői nem tudják eldönteni, hogy az illegális "migránsinvázió" egy lehetőség, ami segíthet a munkaerőhiányon vagy olyan biztonsági-kockázat tényező, amit jó lenne minimalizálni, vagy elkerülni.
Angela Merkel német kancellár azon lépése, amivel gyakorlatilag kitárta a kapukat és invitálta a szír menekülteket, Kövér László szerint nem politikusi gyengeség vagy szubjektív hiba, hanem a német elit tanácstalanságáról árulkodik. Ami még nagyobb baj, az Európai Unió (EU) tagállamai és maga az unió - már ha van egyáltalán még ilyen - olyan mély identitásválságban van, amiben még soha nem volt - fogalmazott.
Ugyanakkor a nehezen kezelhető és még az elején járó migrációs hullámban az a lehetőség rejlik, hogy végre az identitásbeli kérdéseket az asztalra tegyék és rábírják az EU-t, komolyan foglalkozzon ezekkel és döntsön is - tette hozzá.
"Az is egy döntés, hogy mindenki úgy teszi tönkre a hazáját, és az életét, ahogy akarja, de engedtessék meg ugyanakkor a különállás joga, hogy mi ne akarjunk öngyilkosok lenni semmilyen, és különösen ne ebben a formában. Engedtessék meg, hogy megőrizzük a magunk kultúráját, etnikai összetételét, hogy azon integrációs problémákkal foglalkozzunk, amik egyébként is nehezen megoldhatók" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Arra a kérdésre, hogy valójában mi folyik Európában, azt válaszolta: az utca egyszerű embere világosan jelzi, mi a véleménye az ügyről, a saját kormányáról és intézkedéseiről. Az emberek józan esze nem ment el, sőt a politikusoké sem annyira, mint látszik, csak a bátorságuk ment el - jelentette ki. A házelnök szerint "a liberális véleményformálók szellemi és erkölcsi terrorja totálissá vált", s a politikusok azért nem mernek bátrabban nyilatkozni, mert "politikai értelemben azonnal kilövési engedély érkezik rájuk".
Kövér László szerint az európai elit egyik része érdekelt abban, ami történik, a "nemzetköziségben érdekelt baloldal és a nemzetköziségben érdekelt, azt a gyakorlatban megvalósító" nagytőke természetes szövetségesekké válnak.
Mint mondta, az európai néppárti, jobboldali politikusok - leszámítva az egyre népszerűbb radikális, már-már rendszertagadó pártokat - gyávák, és a politikai korrektség terrorja alatt nem merik a saját választóik véleményét képviselni, aminek egyenes következménye lehet, hogy a választók ott fogják hagyni őket. Ennek következményét az európai demokráciákra nézve nem látni - jegyezte meg.
Ami zajlik, annak nemcsak a keresztény civilizációra van óriási fenyegető hatása - jegyezte meg, hozzátéve: ha Európát a keresztény-zsidó kultúrkörtől eredeztetjük, tudomásul véve, hogy komoly zsidó közösségek élnek Nyugat-Európában, akiket már a menekülthullám előtt atrocitások érték, akkor fel kell tenni a kérdést, "ez sem számít?" A terrorizmusnak konkrét áldozatai lesznek, és azok nagyobb valószínűséggel kerülnek ki a zsidó közösségek tagjai közül, mint a nem zsidókéból - vélte.
Összegzése szerint ugyanakkor ahol "a hülyeség elégséges magyarázat, ott nem érdemes bonyolultabbat keresni. (.) Ezek ennyire hülyék, mint amennyire látszanak, vagy ha nem hülyék, akkor megvan a világos motivációjuk, miért akarják megbontani Európa jelenlegi, már régen nem egyensúlyban lévő etnikai, kulturális és politikai viszonyait" - fogalmazott Kövér László.
Kitért arra is, hogy a nemzetállami szuverenitás racionális mértékét megőrző integrációt szeretnének. Az uniós csúcson a legfontosabb kérdésről, Európa legrövidebb szárazföldi határának védelméről azonban nem sikerült megegyezni - mondta, föltéve a kérdést, akkor mire való ez az egész, arról szól az unió, hogy egy "Faymann nevű labanc" nézőpontjából nem szalonképesen nyilatkozó politikusokat "kukoricára lehet térdepeltetni?"
Szerinte az unióban előbb-utóbb kenyértörés lesz, az a kérdés, hogy hol törik a kenyér, s szerinte nem biztos, hogy kelet és nyugat határán.
A lehetséges megoldást vázolva kiemelte: rendet kell csinálni Szíriában, Irakban és Afganisztánban, kerül amibe kerül. Nem feltétlenül csak katonai értelemben, hanem be kell bizonyítani, hogy Európa és a Nyugat nemcsak arra képes, hogy a nyomorúságos életüket szétbombázza, hanem arra is, hogy jobb élet lehetőségét teremtsen számukra a szülőföldjükön - fejtette ki, hozzátéve: ezt a konszolidációt Amerika soha nem vállalta fel.
Kövér László szerint egy újfajta együttműködési rendszert is ki kell alakítani, aminek egyik legkényesebb pontja a felelősség kérdése lesz.
A haza védelme becsület dolga - jelentette ki L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szombaton Pákozdon, a pákozd-sukorói csata 167. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, utalva az utóbbi hetekben a magyar honvédség és rendőrség helytállására a déli határokon.
L. Simon László szerint olyan időszakban emlékeznek a honvédség születésének jeles eseményére, amikor az egykori honvédek mai utódainak az utóbbi évtizedek kihívásaitól merőben eltérő feladatokat kell teljesíteniük.
Emlékeztetett: törvénymódosításokkal a Parlament hatékony eszközöket adott a tömeges bevándorlás okozta krízis kezelésére úgy, hogy maradéktalanul betartja az európai uniós szabályokat, betartja mindenekelőtt a Dublin III., valamint a schengeni megállapodást. Azaz a magyarok, az 1848-as hős honvédek mai utódai megvédik az Európai Unió és a keresztény európai civilizáció határait.
"Elsősorban azért, mert ennek a keresztény Európának mi is teljes jogú részei vagyunk, és szeretnénk azok is maradni" - fogalmazott.
L. Simon László úgy vélte, hogy a honvédeknek nem egy jól meghatározható ellenséggel, hódítóval, betolakodóval, vagy szabadságot eltiporni akaró haderővel szemben kell helytállniuk, hanem a XXI. század egyik legjelentősebb krízisével, a jobb élet reményében Európára zúduló migránsok százezreivel. A milliók, akik Európa felé törnek, más értékeket vallanak, másban hisznek, mások az erkölcsi viszonyítási pontjaik és nem mellesleg mások az érdekeik. Mint mondta, a haza védelme a kialakult helyzetben nem lehet pártpolitikai kérdés, és nem lehet logisztikai vagy pénzügyi feladat sem.
Az új jogi környezet lelkileg is próbára is teszi a katonákat, magyarázta a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában egy, a honvédségnél dolgozó pszichológus.
A közelmúltban bevezetett törvénymódosításokkal a korábban a belügyhöz, vagy rendészethez tartozó feladatok a honvédségnél is megjelentek. Az új jogi környezet lelkileg is próbára is teszi a katonákat, magyarázta a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában egy, a honvédségnél dolgozó pszichológus. Az erre való felkészültséget, és különösen azt, hogy a tevékenységük médianyilvánosság előtt zajlik, a katonáknak meg kell tanulniuk, s kezdetben szorongást válthat ki belőlük. Hozzátette: a lakosság támogatja, igényli és szükségét érzi a katonák alkalmazásának, az egyenruha, a fellépés garanciát ad a biztonságra.
Beremend, 2015. szeptember 20. Katonák a beremendi magyar-horvát határátkelőhelynél 2015. szeptember 20-án. MTI Fotó: Sóki Tamás
A pszichológus elmondta azt is, összeállítottak egy tematikát, amely a határon szolgálatot teljesítő katonák számára egy háromórás célfelkészítést jelent. Többségük már dolgozott műveleti területen, abban a tematikában három héten át folyt a pszichológiai és gyakorlati felkészítésük, ezt a tudást frissítik fel és egészítik most ki. Ismereteket kapnak a különböző kultúrákról, szokásokról, a stressz kezeléséről, és hogy ne üljenek fel semmifajta provokációnak.
Kossuth Rádió, Szombat délelőtt
http://www.hirado.hu/2015/09/26/lelkileg-is-felkeszitik-a-hataron-szolgalatot-teljesito-katonakat/ Nem könnyíti meg a feladatukat az sem, hogy a mostani helyzetben folyamatosan kamerák kereszttüzében dolgoznak, ez feszültséget okozhat és hibalehetőséget is jelenthet, a parancsnokok azonban olyan mértékben tájékozottak ezekben a helyzetekben, hogy a pszichológus nem gondolja, hogy bármitől tartani kellene. Hozzátette: a lakosság támogatja, igényli és szükségét érzi a katonák alkalmazásának, az egyenruha, a fellépés garanciát ad a biztonságra.
A VÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS A MAGYAR-AMERIKAI KAPCSOLATOK EGYIK KIEMELKEDŐ TERÜLETE
Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke meghívására Magyarországra látogatott az Ohiói Nemzeti Gárda parancsnoka. Mark E. Bartman vezérőrnagyot hétfőn hivatalos látogatás keretében fogadta Simicskó István honvédelmi miniszter, aki hangsúlyozta: Magyarország kiemelt stratégiai partnerként tekint az Amerikai Egyesült Államokra - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).
A HM felidézte: a mindennapos és rendkívül intenzív szakértői szintű együttműködés mellett Colleen Bell januárban kinevezett amerikai nagykövet részvételével idén már több magas szintű magyar-amerikai találkozót tartottak. Most az Ohiói Nemzeti Gárda parancsnoka többnapos látogatásának is külön apropója, hogy 2015 márciusában vette át új beosztását és először látogat Magyarországra. Az amerikai tábornok Colleen Bell és Donald R. Baker amerikai véderőattasé kíséretében érkezett, akik most találkozhattak először Simicskó István honvédelmi miniszterrel.
"AZ OHIÓI NEMZETI GÁRDÁVAL A "STATE PARTNERSHIP PROGRAM" KERETÉBEN MÁR 1993 ÓTA KIEMELKEDŐ VOLT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS."
Azt írták, a hétfői kétoldalú megbeszélésen - amelyen Benkő Tibor is részt vett - szóba került a Magyar Honvédség és az Ohiói Nemzeti Gárda közötti, több mint két évtizedre visszatekintő együttműködés bővítésének további lehetősége, valamint a migrációs válság során tett kormányzati és honvédségi intézkedések kérdése. Megjegyezték: az Ohiói Nemzeti Gárdával a "State Partnership Program" keretében már 1993 óta kiemelkedő volt az együttműködés, amely (2009 és 2013 között) Afganisztánban, a Magyar Honvédség Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoportjának (OMLT) feladataiban csúcsosodott ki. A HM közleménye szerint a jövőbeni együttműködés fenntartása és erősítése érdekében áttekintették a missziós szerepvállalások helyzetét és a válsággócok okozta kihívásokra adandó közös válaszokat.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária (HM)
Mindemellett a felek áttekintik a Magyar Honvédségen belül új képességként megjelenő önkéntes tartalékos rendszer működésének tapasztalatait, további lehetőségeit.
A megbeszélésen Simicskó István nagyra értékelte az Egyesült Államok által a Magyar Honvédségnek nyújtott anyagi és szellemi támogatást - írta a HM, jelezve: a védelmi együttműködés, különös tekintettel a különleges műveleti együttműködésre, a magyar-amerikai kapcsolatok egyik kiemelkedő területe.
Fotó: Árvai Károly - Miniszterelnökség
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária (HM)
