2016. január 29., péntek
2016. január 6., szerda
Emelik a benzin árát
Emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik - értesült piaci forrásokból szerdán az MTI.
Legutóbb december 25-én változtak az árak, akkor a benziné bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 3 forinttal csökkent.
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a töltőállomásoknál.
Orbán Viktor Jaroslaw Kaczynskivel találkozott
Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével találkozott Orbán Viktor magyar kormányfő szerdai lengyelországi magánlátogatása során - jelentette a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízió.
A megbeszélés témáiról sem a lengyel kormányszóvivő, sem a PiS parlamenti csoportjának vezetője nem nyilatkozott a sajtónak. A Wirtualna Polska lengyel hírportál a PiS egyik meg nem nevezett politikusát idézi, aki szerint a tömörülés két jobboldali párt vezetője találkozójának tekinti az eseményt.
A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) nem hivatalos magyarországi forrásokat idézve közölte: a találkozó megelőzi David Cameron brit kormányfő csütörtöki budapesti látogatását, így a lengyel és a magyar politikai vezető a két ország közös álláspontjáról tárgyalhat az Egyesült Királyság uniós politikája ügyében. A TVP Info-nak nyilatkozó kommentátorok szerint a találkozó másik témája az európai migrációs válság is lehet.
Orbán Viktor magánlátogatásáról szóló első lengyelországi kommentárok rámutatnak a PiS és a Fidesz politikájának rokon vonásaira, az új lengyel kormánynak a magyarországiakhoz hasonló intézkedéseire.
A tavaly októberi lengyel parlamenti választások után új kezdet bontakozik ki a lengyel-magyar kapcsolatokban.
Míg 2015 elején a lengyel belpolitikai viszályok és Magyarország Oroszországgal kapcsolatos politikájának lengyelországi bírálata beárnyékolta Orbán Viktor varsói útját, az újabb fejlemények - főként a lengyel határőrök magyarországi missziója, valamint Marek Kuchcinskinak, a szejm új elnökének tavaly decemberben tett budapesti látogatása új távlatokat nyitott a kétoldalú kapcsolatokban.
2016. január 3., vasárnap
Maratoni futás, nem rövidtávú sprint az államadósság kezelése
2016. március végére már pontosan lehet számolni a tavaly év végén érvényes, és 2014-ben 76.1 százalékosra mért államadósság rátát. Ekkor derül ki, hogy mekkora lett 2015-ben a magyar gazdaság teljesítménye. A mutatót persze több más tényező is alakítja, de az már kellően biztosra vehető, hogy az államadósság terén sikerült 2015-ben is csökkenő trendet produkálni.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Kossuth Rádió G7 című magazinjában arról beszélt, hogy reálisan számolva sikerült az államadósság csökkenő trendjét 2015-ben is megtartani, a végleges szám azonban csak tavasszal derül ki. Maratoni futáshoz hasonlította az államadósság kezelését: fontos, hogy a csökkenő dinamika évről évre fenntartható legyen. Az előzetes tervekben további adósságráta csökkenés szerepel, évente 1,5 százalékpontos mértékű – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy 2018-ra elérhető a 70 százalék alatti adósságráta és várhatóan utána még 5, maximum 10 évre van még szükség ahhoz, hogy 60 százalék alá süllyedjen. Legalább még két évtized az 50 százalékos alkotmányos szabályt elérjük – mondta Barcza György. A 2014 év végi 76,1 százalékos államadósság rátához képest 2015 végére sikerült csökkenést elérni – tette hozzá.
Barcza György megjegyezte, hogy a csökkenés elérésében számított az infláció, a gazdasági növekedés, az árfolyam, a költségvetési hiány és a kamatszint is. Hozzáfűzte, hogy bizonyos tényezők külső adottságok voltak, mint a növekedés, vagy az árfolyam.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a műsorban elmondta, hogy a jó munka gyümölcse a felminősítés lehet majd, tavaly már két pozitív kilátást kapott hazánk. Az intézetek az államadósság ráta csökkenése mellett mindig kiemelték az adósság szerkezetének a javulását is, többek között azt, hogy csökken a külföldi tulajdonarány, így Magyarország kevésbé kiszolgáltatott a nemzetközi pénzpiaci hangulatnak.
Barcza György kiemelte, hogy tavaly minden várakozást felülmúlt az állami értékpapírok értékesítése: 1000 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami meghaladja a 30 százalékos bővülést. A forintban kibocsátott állampapírok egyötöde a magyar lakosság kezében van – tette hozzá.
Az uniós források kihelyezésének egy részét a költségvetés teljesíti – mondta. Amennyiben a két kifizetés elválik egymástól, a magyar állam előfinanszírozza az összeget. 2015-ben ez nagyjából 500-600 milliárd forintnyi „súlyt” tett a magyar költségvetésre, amely összeg 2016-ban érkezik hozzánk.
Megjegyezte, hogy 2018-ra elérhető a 70 százalék alatti adósságráta és várhatóan utána még 5, maximum 10 évre van még szükség ahhoz, hogy 60 százalék alá süllyedjen. Legalább még két évtized az 50 százalékos alkotmányos szabályt elérjük – mondta Barcza György. A 2014 év végi 76,1 százalékos államadósság rátához képest 2015 végére sikerült csökkenést elérni – tette hozzá.
Barcza György megjegyezte, hogy a csökkenés elérésében számított az infláció, a gazdasági növekedés, az árfolyam, a költségvetési hiány és a kamatszint is. Hozzáfűzte, hogy bizonyos tényezők külső adottságok voltak, mint a növekedés, vagy az árfolyam.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a műsorban elmondta, hogy a jó munka gyümölcse a felminősítés lehet majd, tavaly már két pozitív kilátást kapott hazánk. Az intézetek az államadósság ráta csökkenése mellett mindig kiemelték az adósság szerkezetének a javulását is, többek között azt, hogy csökken a külföldi tulajdonarány, így Magyarország kevésbé kiszolgáltatott a nemzetközi pénzpiaci hangulatnak.
Barcza György kiemelte, hogy tavaly minden várakozást felülmúlt az állami értékpapírok értékesítése: 1000 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami meghaladja a 30 százalékos bővülést. A forintban kibocsátott állampapírok egyötöde a magyar lakosság kezében van – tette hozzá.
Az uniós források kihelyezésének egy részét a költségvetés teljesíti – mondta. Amennyiben a két kifizetés elválik egymástól, a magyar állam előfinanszírozza az összeget. 2015-ben ez nagyjából 500-600 milliárd forintnyi „súlyt” tett a magyar költségvetésre, amely összeg 2016-ban érkezik hozzánk.
Londoni elemzők szerint decemberben már 1 százalék közelében lehetett az éves magyar infláció
Londoni pénzügyi elemzők szerint decemberben már megközelíthette az 1 százalékot az éves összevetésű infláció Magyarországon, és az erőteljes bázishatásoktól hajtva januárban várhatóan jóval 1 százalék fölé emelkedik.
Novemberben 0,5 százalékos, októberben 0,1 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Magyarországon, szeptemberben pedig még negatív volt az éves inflációs ráta: akkor 0,4 százalékkal volt alacsonyabb a fogyasztói árindex, mint 2014 szeptemberében.
A JP Morgan londoni elemzői szerint az általuk várt decemberi megugrást is már a jelentős bázishatások okozták, amelyek ezúttal a teljes kosáron belül elsősorban az élelmiszer- és az üzemanyag-komponensben érvényesülhettek.
A ház januárra 1,4 százalékra gyorsuló éves inflációt jósol, mindenekelőtt az üzemanyagárakban várt jelentős éves bázishatások belépése miatt.
A JP Morgan azonban az általa korábban valószínűsítettnél így is alacsonyabb inflációt vár az idén. A cég elemzői jelenleg 2016 végére 2,1 százalékos tizenkét havi magyarországi inflációval számolnak a korábbi prognózisaikban szereplő 2,3 százalék helyett.
Az idei inflációs előrejelzés felülvizsgálatát a JP Morgan elemzői egyebek mellett a várakozásuktól valamelyest elmaradó októberi és novemberi inflációval indokolták. Hangsúlyozták, hogy ha az olajárak a jelenlegi szinten megrekednek, vagy még lejjebb mennek, akkor a cég felülvizsgált előrejelzésében foglaltnál is alacsonyabb lesz az idén a magyarországi infláció.
Valószínűleg csökken az alapkamat
A ház szerint ebben az előrejelzési környezetben, és figyelembe véve az euróövezeti jegybank (EKB) kiterjesztett mennyiségi enyhítési ciklusát is, valószínűbb, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén csökkenti alapkamatát, mint az, hogy emeli.
A JP Morgan londoni elemzői abban az esetben várnak MNB-kamatcsökkentéseket, ha az infláció további negatív meglepetéseket okoz a jegybanknak, és ha a magyar gazdaság növekedési üteme is elmarad a várakozástól, vagy ha a forint erősödésének indulna.
Ilyen körülmények közepette a JP Morgan 1,00 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot sem tart lehetetlennek az idei évre.
Az újabb MNB-kamatcsökkentést más nagy londoni házak sem zárják ki.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai feltörekvő térségről összeállított, 2016-ra szóló előrejelzésükben közölték: "egyértelmű lehetőségként" számolnak azzal, hogy az MNB 2016 második negyedétől újabb kamatcsökkentésekbe kezd, annak ellenére is, hogy a legutóbbi jegybanki nyilatkozatok a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat fenntartására utaltak az előrejelzési távlat végéig.
Lefelé módosultak az előrejelzések
A Morgan Stanley londoni elemzői - elsősorban az alacsony olajárak és a vártnál gyengébb jelenlegi magyarországi inflációs dinamika miatt - szintén lefelé módosították inflációs előrejelzéseiket: a cég 2016-ra 1,7, 2017-re 2,6 százalékos átlagos magyar inflációt vár a korábbi becsléseiben szereplő 2,3, illetve 2,7 százalék helyett.
A Morgan Stanley londoni elemzői a következő hónapokban az éves összevetésű magyar inflációs ütemek meredek gyorsulásával számolnak ugyan, de várakozásuk szerint 2016 második negyedében az infláció ismét lassulni kezd. A ház szerint az MNB ebben az esetben könnyedén átválthat enyhítési alapállásra, és az idén 1,00 százalék környékére csökkentheti alapkamatát. Ennek esélyét a cég szerint növelné, ha a piac "megemészti" az addigra negatívvá váló jegybanki reálkamatot, és ha az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve monetáris szigorítási ciklusa csak korlátozott hatást gyakorol a magyar befektetési eszközökre.
Akár mínusz 16 fok is lehet
A következő napokban hidegebb, téliesebb időre kell készülni, többfelé várható havazás, akár hófúvás is, helyenként akár mínusz 16 Celsius-fokig is hűlhet a levegő. A hét második felében várható némi enyhülés, ekkor akár plusz 8 fokig is melegedhet az idő - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.
Hétfőn délelőtt északkeleten lehet néhány órás szűrt napsütés. Délnyugat felől egyre több helyen kezdődik havazás, amely az északkeleti megyéket a nap második felében éri el. A legtöbb helyen pár centiméter, a délnyugati határvidéken jelentősebb mennyiségű hó is hullhat. A többfelé élénk szelet a Dunántúlon és a középső megyékben erős lökések kísérhetik. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 12 és mínusz 6 fok között alakul, de a gyengén felhős, szélvédett helyeken akár mínusz 16 fokig hűlhet a levegő. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 6 és mínusz 1 fok között alakul.
Kedden reggel, délelőtt keleten lehet néhol havazás. Napközben rövid időre helyenként a nap is kisüthet. Azután viszont újra beborul az ég, és estétől az Észak-Dunántúlon havas eső, havazás, a déli országrészen ónos eső is előfordulhat. A szél is megélénkül, a Dunántúlon olykor meg is erősödik. A leghidegebb órákban általában mínusz 11 és mínusz 4 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben mínusz 3 és plusz 2 fok közötti értékekre lehet számítani.
Szerdán is túlnyomóan borult lesz az ég. Reggel, délelőtt északon havazás, havas eső, délen és keleten havas eső, eső, ónos eső egyaránt várható. Átmeneti szünet után délutántól újra várható csapadék: délen és keleten havas eső, havazás, a Tiszántúlon és északkeleten ónos eső valószínű. A minimumhőmérséklet többnyire mínusz 7 és mínusz 1 fok között, a maximális hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű.
Csütörtökön a nap első felében keleten lehet vegyes halmazállapotú csapadék, de egyre inkább az eső lesz a jellemző. Egy csapadékmentes periódus után estétől elsősorban a Dunántúlon ered el az eső. A Dunántúlon és az Észak-Alföldön olykor megerősödik a szél is. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 6 és 0, a legmagasabb hőmérséklet plusz 1-6 fok között alakul.
Kedden reggel, délelőtt keleten lehet néhol havazás. Napközben rövid időre helyenként a nap is kisüthet. Azután viszont újra beborul az ég, és estétől az Észak-Dunántúlon havas eső, havazás, a déli országrészen ónos eső is előfordulhat. A szél is megélénkül, a Dunántúlon olykor meg is erősödik. A leghidegebb órákban általában mínusz 11 és mínusz 4 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben mínusz 3 és plusz 2 fok közötti értékekre lehet számítani.
Szerdán is túlnyomóan borult lesz az ég. Reggel, délelőtt északon havazás, havas eső, délen és keleten havas eső, eső, ónos eső egyaránt várható. Átmeneti szünet után délutántól újra várható csapadék: délen és keleten havas eső, havazás, a Tiszántúlon és északkeleten ónos eső valószínű. A minimumhőmérséklet többnyire mínusz 7 és mínusz 1 fok között, a maximális hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű.
Csütörtökön a nap első felében keleten lehet vegyes halmazállapotú csapadék, de egyre inkább az eső lesz a jellemző. Egy csapadékmentes periódus után estétől elsősorban a Dunántúlon ered el az eső. A Dunántúlon és az Észak-Alföldön olykor megerősödik a szél is. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 6 és 0, a legmagasabb hőmérséklet plusz 1-6 fok között alakul.
MTI Fotó: Varga György
Pénteken többfelé várható eső, keleten ónos eső is. Este a szélcsendes tájakon köd képződik. A minimummérséklet általában mínusz 4 és plusz 3 fok között valószínű. Napközben plusz 3-8 fokig melegszik a levegő.
Szombaton a köd feloszlása után változóan felhős időre van kilátás. Csak kis valószínűséggel fordulhat elő csapadék. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 4 és plusz 1, a legmagasabb hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között alakul.
Vasárnap ismét többfelé - délen nagyobb, északon kisebb valószínűséggel - várható csapadék. Ennek halmazállapota - a jelenlegi előrejelzések szerint még - bizonytalan, az esőnek van nagyobb esélye, de ónos eső sem kizárt. A leghidegebb órákban általában mínusz 5 és plusz 2 fok közötti értékekre lehet számítani. Napközben 0 és plusz 5 fok közötti hőmérséklet várható - olvasható az előrejelzésben.
Karhatalmi segítséget is kérhetnek a Mahir-hirdetőoszlopok elbontásához
A karhatalom segítségét is kérheti a Fővárosi Önkormányzat a Mahir hirdetőoszlopainak elszállításához; ha ezt megteszi, a rendőrség megadja a támogatást - közölte Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó az MTI-vel vasárnap.
A miniszterelnöki főtanácsadó elmondta: a Mahir és a főváros között polgári jogi vita van, amelybe a kormány nem avatkozik bele, ugyanakkor a jogszerű, a rendőrség által is biztosított munkálatok akadályozása már belbiztonsági kérdés. Ha egy biztonsági cég jogellenesen jár el a rendőrséggel szemben, akkor erre válaszul bevonhatják a vállalat összes engedélyét - tette hozzá.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)