Titkos névsort adott ki a kormány, hogy megmondja, kivel van baja

• Nem nyilvános, kik a norvég civil alap támogatásairól döntő bíráló bizottságok tagjai.
• A kormány mégis úgy döntött, listába szedi a problémásnak tartott embereket, és nyilvánosságra hozza a neveiket.
• Van, akit két éve még kitüntettek, most már problémás baloldali.
• A feketelistás szervezetek nem ijedtek meg attól, hogy a kormány összegyűjtötte őket.

Ahogy pénteken megírtuk, a kormány listát készített (illetve vett át a Heti Választól) a norvég civil alap támogatottjai közül azokról, akik szerintük baloldali kötődésük miatt problémásak. A listázott szervezeteken kívül azonban konkrét személyeket is megemlítettek, főleg a forrásokat elosztásáról döntő bíráló bizottság tagjai közül.

Titoktartási szerződés

Ez azonban, függetlenül a konkrét nevektől, rögtön felvet egy kérdést.

“A bírálati folyamatban résztvevők szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot írnak alá. A bíráló bizottságok tagjainak névsora nem nyilvános, éppen azért, hogy ne lehessen lobbizni náluk”

- mondta Móra Veronika, a pénzek elosztásának jogát nyílt tenderen elnyert Ökotárs igazgatója. A kormány tehát olyan neveket hozott nyilvánosságra, akikről nem is tudhatta senki, hogy a bizottság tagjai, ez az információ a szerződések alapján titkos. (A kormány képviseletében az EMMI megbízottja egyébként ott lehet a bíráló bizottsági üléseken.)

Íme a lista

Nézzük ezek után a névsort, és a kormány vádjait. Az egyik csoportba tartoznak azok, akiket politikai kötődésük miatt támadnak (a nevek után szó szerint a kormány értékelése olvasható).

• Foltányi Zsuzsa – “2010-ben az LMP listáján szerepelt, a Föld Napja Alapítvány alapítója. Az alapítvány 2013-ban 7238 euró támogatást nyert.”
• Herpainé Márkus Ágnes -  “2013-as 1. fordulós szervezet- és közösségfejlesztés témakör egyik értékelője 2010-ben az LMP színeiben indult Kispest polgármesteri székéért.”
• Matiszlovicsné Horváth Éva – “BB (bíráló bizottság)-tag, 2002-ben az MSZP színeiben nyert mandátumot Hatvan képviselő-testületében.”
• Nyvelt Erik – “BB-tag, 2010-ben az LMP szentendrei ajánlószelvény-gyűjtőpontjának kontaktszemélye volt.”
• “A Norvég Civil Alaphoz beérkezett pályázatok értékelői között megtalálhatjuk Kaufer Virág egykori LMP-s parlamenti képviselőt.”
• “A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány projektje: a szervezet a Hallgatói Hálózatban közreműködő fiatalokat is képzett.”
• “Asimov Alapítány projektje az atlatszo.hu-s kötődéssel” (Ehhez semmilyen további megjegyzést nem írtak, amiből arra következtetünk, hogy a kormány szerint az Átlátszó önmagában is politikai szervezet.)

A másik csoportba olyanok tartoznak, akik a kormány szerint összeférhetetlenek.

• Kadét Ernő – “A D témakör egyik értékelője a Roma Sajtóközpont újságírója. A Roma Sajtóközpont más témakörökben 99 548 € és  4733 € támogatást kapott.”
• Kelemen Varga Roland – “Jelenleg az Ökotárs, korábban a Kárpátok Alapítvány munkatársa a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa 2012-es programjainál megvalósítóként van feltüntetve.”
• Malatinszky Ákos – “Értékelő, korábban a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület társelnöke volt. Az egyesület 8071 € támogatásban részesült.”
• Móra Veronika – “A Védegylet Tanácsadó Testületének tagja. A Védegylet Egyesület 135 074 € támogatást kapott. 2010-ben az LMP-s Szabó Tímea jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsába.”

Politikai vonalon között tehát jellemzően korábbi pártkötődéseket találunk, de annál mindenképp szigorúbb volt a kormány, mint például annak megítélésekor, hogy a Békemeneteket szervező Csizmadia László a civil támogatások fölött rendelkező Nemzeti Együttműködési Alap elnöke Magyarországon.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

Az említett nevekről Móra Veronika azt mondta, belépéskor mindenki nyilatkozott arról, milyen szervezetben érintett. Aki valamelyik pályázat esetében összeférhetetlen, az nem vesz részt annak értékelésében, sőt, jelen sincs az értékeléskor.

Saját szerepével kapcsolatban azt mondta, valóban dolgozott tanácsadóként a Védegyletnek, de ez nem döntéshozó szerv a testületben, ráadásul az utóbbi négy évben már nem is adott tanácsokat.

“A norvég támogatás nem egy biankó csekk, a támogatottak pontosan meghatározott célokra kapják azt, ennek megvalósulását pedig folyamatosan ellenőrzik. Vagyis nem is lenne lehetséges, hogy a megkapott támogatást más politikai célokra költsék”

- mondta.

Két éve kitüntették, most problémás baloldali

A kormány által felsorolt szervezetek éppen olyan kérdésekkel foglalkoznak, amik a norvég alap kifejezett célkitűzései – demokrácafejlesztés, emberi jogok, női jogok. Mivel pedig a magyar civil szféra nagyon kicsi, könnyen előfordulhat, hogy vannak, akik többféle szervezet munkájában is közreműködtek, mondta Móra.

A legutóbbi bírálati körben egyébként összesen ötvenen vettek részt, ebből hetet talált a kormány problémásnak. Van olyan is, akivel kapcsolatban megfordulhatott a véleményük – Foltányi Zsuzsa például most korábbi LMP-s indulása miatt feketelistás lett, 2012-ben még kitüntette őt Fazekas Sándor miniszter.

A név szerint megszólítottak közül megkérdeztük Kadét Ernőt is, aki azt mondta, a titoktartási szerződés alapján ennél többet nem mondhat, de aláírta és betartotta az összeférhetetlenségi nyilatkozatot.

Mit szólnak a listások?

“A miniszterelnökség listáján a hazai jogvédő és antikorrupciós szervezetek színe-java szerepel, ezért kifejezetten örülünk hogy felkerültünk erre a listára, sokkal kínosabb lett volna számunkra ha minket ebben a kontextusban nem említenek”

- mondta Bodoky Tamás, az atlatszo.hu alapítója. Bodoky is azok közé tartozik, akik csak az utóbbi időben zavarják a fideszes politikusokat – a 2006-os rendőri túlkapásokról szóló könyvére például még előszeretettel hivatkoztak.

Bodoky szerint a kormánynak szemet szúrhatott, hogy oknyomozással, információszabadság-aktivizmussal és a közérdekű bejelentők védelmével foglalkoznak. (Most éppen ők írtak először Lázár János 23 millió forintos fácánvadászatáról.)

Az Asimov Alapítvánnyal közös pályázatukban azt vállalták, hogy közpénzügyi watchdog módszertant tanítanak  más civil szervezetek, közéleti blogok és aktivista hálózatoknak.

2008-ban is ezt mondták

“Korábban, tavaly ősszel a Jobbik már egyszer akarta listázni a civil szervezeteket, törvényjavaslatot is nyújtott be erről, ám akkor ezt a Fidesz nem támogatta. Már akkor is az volt a véleményünk, hogy a listázás szembemegy minden írott és íratlan európai normával”

- mondta Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója.

“Azt, hogy a Transparency pártpolitikailag elfogult vagy baloldali lenne, semmi nem támasztja alá. A szervezet nem 2010-ben „találta fel”, hogy korrupció van Magyarországon, hanem már 2008-ban megfogalmazta, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon.”

A kormány lejárató kampánya a civil szervezetek ellen nemcsak azért rendkívül káros, mert a civilek ellen eddig felhozott vádak nem a valóságon alapulnak, hanem azért is, mert éppen a civilek legfontosabb tőkéje, a hitelesség ellen irányul – írta a témáról írott posztjában a K-Monitor.

Az ilyen szervezetekkel beszélni szoktak

Eddig egyetlen kormány sem támogatott minket, és 2002 óta mindig megvádoltak azzal, hogy az aktuális ellenzék szekerét toljuk – mondta Tóth Györgyi, a Nők a nőkért az erőszak ellen (NANE) egyesület vezetője, aki szerint a fejlődő demokráciák betegsége, hogy nem értik a civil érdekképviseletet.

“Demokratikus országokban az olyan szervezetekkel, akik itt fel vannak sorolva, a kormány aktív párbeszédet szokott folytatni.”

A TASZ pedig azt írta:

“Húszéves fennállása óta a TASZ ugyanazon elvek szerint, az alapvető emberi jogok védelme érdekében dolgozott, ennek során pedig soha nem fogadott el támogatást sem az államtól, sem politikai pártoktól. A TASZ a mindenkori hatalommal szemben kritikus, a mindenkori állam túlkapásaitól védi a polgárokat

Hamarabb érkeztünk, és tovább maradunk, mint bármelyik pártpolitikai erő.

Ezért egyetlen kormány se higgye azt, hogy dedikáltan neki szól a figyelmünk: mi a mindenkori hatalommal vagyunk kritikusak, mi a mindenkori állam túlkapásaitól védjük a polgárokat.”