Fokozottan ellenőriz a rendőrség: kampány indul

Forrás: Duna Híradó | 2014. 06. 30. 21:02:00

Közlekedésbiztonsági kampány indít Magyarországon egy ismert skót whiskymárka. A Forma-1-es Magyar Nagydíjig tartó program célja, hogy felhívják a figyelmet az alkoholfogyasztás veszélyeire. A kampány idején a rendőrség fokozott ellenőrzéseket tart, hogy kiszűrjék a forgalomból az ittas vezetőket.

Soha ne igyál, ha vezetsz! - üzeni a magyar autósoknak az ismert whiskymárka a felelősségteljes alkoholfogyasztást népszerűsítő reklámfilmjében. A most kezdődő és egy hónapig tartó kampányban Michelisz Norbert Európa-kupa győztes autóversenyző is részt vesz.

 

A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat, aki ráírja a nevét a kampány jelmondatát viselő autóra. A szervezők azt szeretnék, ha egy hónap múlva több ezer aláírás borítaná a kocsit. A Forma-1-es futamok kommentátora, Szujó Zoltán az elsők között csatlakozott.

A Soha ne igyál, ha vezetsz! című kampányt a rendőrség is támogatja.

Szécsi Tibor, a BRFK főosztályvezetője azt mondta, az elmúlt évben 1662 személyi sérüléses közúti közlekedési balesetet okozott ittas járművezető, vagyis a rendőrségnek 1662 oka van arra, hogy folytassa ezt a baleset-megelőzési tevékenységet.

A kampány idején a rendőrség fokozott ellenőrzéseket tart az ittas vezetők kiszűrésére.

NAGY IMRE ÚJRATEMETÉSE A SZÍVEK FORRADALMA VOLT

"A szívek forradalma volt" címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.

A kétrészes - a lap hétfői és keddi számában megjelenő - interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Orbán Viktor "ütötte ki az első téglát a falból", az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy 2014 a hidegháború végének 25. évfordulója, a kormányfő azt mondta, hogy 1989 "a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt", amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek. Abban az évben gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európai, és így 1989-ben vált a "homo sovieticus" ismét normális emberré - mondta Orbán Viktor.

"1989 A FORDULAT, A SZABADSÁG, A FORRADALOM ÉVE VOLT, AMELYBEN AZ EMBEREK MEGÉRTETTÉK, HOGY FÉLELEM NÉLKÜL BESZÉLHETNEK ÉS CSELEKEDHETNEK."

Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, hogy akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy "végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt", aminek révén "a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet". Ebben az értelemben az újratemetés "nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte a kommunisták által meggyilkolt Nagy Imre koporsójánál.

"Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani" - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a megkönnyebbülés nagyszerű érzése" töltötte el.

Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de "készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra."

Arra a kérdésre, hogy mikor tudta, hogy a forradalom győzött, azt mondta, hogy csak akkor érezték biztosan a győzelmet, amikor Németországban is megtörtént a fordulat. "A kelet- és közép-európai fordulat Németország újraegyesítésével fejeződött be végérvényesen" - mondta a kormányfő, kiemelve, hogy a német újraegyesítésétől függött az egész térség sorsa.

Azzal kapcsolatban, hogy Helmut Kohl volt német kancellár mondása szerint a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, az mondta, gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét. Ugyanakkor ha a németek nem hajtották volna végre gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna megfordíthatatlan az átalakulás Magyarországon és más közép-európai országokban. "Ennyiben mi is köszönettel tartozunk a németeknek az egységért" - mondta Orbán Viktor.

A Bild kérdésére, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-ei gesztusa, a vasfüggöny átvágása, kiemelte, hogy az "nagyszerű tett volt", amelyet mindig is csodált, bár más politikai táborba tartozik, mint "a régi kommunista Horn Gyula", aki "kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó", és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.

"A HATÁRNYITÁS PEDIG MA IS A NÉMETEKHEZ FŰZŐDŐ JÓ POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS EMBERI KAPCSOLATAINK ALAPJA."

Arra a kérdésre, hogy a németek vajon kellőképpen méltányolják-e ezt a gesztust, kijelentette, hogy kicsinyesség lenne hálát követelni. Magyarország akkor "helyesen és emberségesen járt el", és nem azért cselekedett, mert várt valamit cserébe - mutatott rá a kormányfő. Hozzátette, hogy a lovagiasság, a hősiesség és a teatralitás a magyarok természetéhez tartozik, a határnyitás pedig "ma is a németekhez fűződő jó politikai, gazdasági és emberi kapcsolataink alapja".

Azzal kapcsolatban, hogy mond-e még valamit a magyaroknak Helmut Kohl neve, hangsúlyozta, hogy a volt kancellár "máig legendás alak nálunk", és "amikor megszólal, mint legutóbb az idén a (választási) kampányomban, akkor senki sem azt gondolja, hogy egy német politikus beszél, hanem azt, hogy itt Európa és a világ érdemekben gazdag államférfija szólal meg". Hozzátette: "Helmut Kohl iránytű nekünk magyaroknak".

Arra a felvetésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, holott Nicolae Ceausescut kivégezték, Erich Honeckert pedig bebörtönözték, elmondta, hogy "ez egy fájó pont a történelmünkben", hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot. "El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához" és "jó harcosok voltak" - mondta Orbán Viktor. "Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket", és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire "Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el" - mondta a miniszterelnök a Bildnek adott interjú első részében.

A második részben Európáról, Ukrajnáról és Putyinról lesz szó - olvasható a lapban. Az interjúról a Bild honlapján közölt videóban Orbán Viktor kijelentette, hogy "egy nagyon erős, közös európai politika" híve, amely "ideológia nélkül, pragmatikus alapon meghatározza, hogy mi a kontinens érdeke".

(MTI-fidesz.hu)

Titkos névsort adott ki a kormány, hogy megmondja, kivel van baja

• Nem nyilvános, kik a norvég civil alap támogatásairól döntő bíráló bizottságok tagjai.
• A kormány mégis úgy döntött, listába szedi a problémásnak tartott embereket, és nyilvánosságra hozza a neveiket.
• Van, akit két éve még kitüntettek, most már problémás baloldali.
• A feketelistás szervezetek nem ijedtek meg attól, hogy a kormány összegyűjtötte őket.

Ahogy pénteken megírtuk, a kormány listát készített (illetve vett át a Heti Választól) a norvég civil alap támogatottjai közül azokról, akik szerintük baloldali kötődésük miatt problémásak. A listázott szervezeteken kívül azonban konkrét személyeket is megemlítettek, főleg a forrásokat elosztásáról döntő bíráló bizottság tagjai közül.

Titoktartási szerződés

Ez azonban, függetlenül a konkrét nevektől, rögtön felvet egy kérdést.

“A bírálati folyamatban résztvevők szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot írnak alá. A bíráló bizottságok tagjainak névsora nem nyilvános, éppen azért, hogy ne lehessen lobbizni náluk”

- mondta Móra Veronika, a pénzek elosztásának jogát nyílt tenderen elnyert Ökotárs igazgatója. A kormány tehát olyan neveket hozott nyilvánosságra, akikről nem is tudhatta senki, hogy a bizottság tagjai, ez az információ a szerződések alapján titkos. (A kormány képviseletében az EMMI megbízottja egyébként ott lehet a bíráló bizottsági üléseken.)

Íme a lista

Nézzük ezek után a névsort, és a kormány vádjait. Az egyik csoportba tartoznak azok, akiket politikai kötődésük miatt támadnak (a nevek után szó szerint a kormány értékelése olvasható).

• Foltányi Zsuzsa – “2010-ben az LMP listáján szerepelt, a Föld Napja Alapítvány alapítója. Az alapítvány 2013-ban 7238 euró támogatást nyert.”
• Herpainé Márkus Ágnes -  “2013-as 1. fordulós szervezet- és közösségfejlesztés témakör egyik értékelője 2010-ben az LMP színeiben indult Kispest polgármesteri székéért.”
• Matiszlovicsné Horváth Éva – “BB (bíráló bizottság)-tag, 2002-ben az MSZP színeiben nyert mandátumot Hatvan képviselő-testületében.”
• Nyvelt Erik – “BB-tag, 2010-ben az LMP szentendrei ajánlószelvény-gyűjtőpontjának kontaktszemélye volt.”
• “A Norvég Civil Alaphoz beérkezett pályázatok értékelői között megtalálhatjuk Kaufer Virág egykori LMP-s parlamenti képviselőt.”
• “A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány projektje: a szervezet a Hallgatói Hálózatban közreműködő fiatalokat is képzett.”
• “Asimov Alapítány projektje az atlatszo.hu-s kötődéssel” (Ehhez semmilyen további megjegyzést nem írtak, amiből arra következtetünk, hogy a kormány szerint az Átlátszó önmagában is politikai szervezet.)

A másik csoportba olyanok tartoznak, akik a kormány szerint összeférhetetlenek.

• Kadét Ernő – “A D témakör egyik értékelője a Roma Sajtóközpont újságírója. A Roma Sajtóközpont más témakörökben 99 548 € és  4733 € támogatást kapott.”
• Kelemen Varga Roland – “Jelenleg az Ökotárs, korábban a Kárpátok Alapítvány munkatársa a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa 2012-es programjainál megvalósítóként van feltüntetve.”
• Malatinszky Ákos – “Értékelő, korábban a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület társelnöke volt. Az egyesület 8071 € támogatásban részesült.”
• Móra Veronika – “A Védegylet Tanácsadó Testületének tagja. A Védegylet Egyesület 135 074 € támogatást kapott. 2010-ben az LMP-s Szabó Tímea jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsába.”

Politikai vonalon között tehát jellemzően korábbi pártkötődéseket találunk, de annál mindenképp szigorúbb volt a kormány, mint például annak megítélésekor, hogy a Békemeneteket szervező Csizmadia László a civil támogatások fölött rendelkező Nemzeti Együttműködési Alap elnöke Magyarországon.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

Az említett nevekről Móra Veronika azt mondta, belépéskor mindenki nyilatkozott arról, milyen szervezetben érintett. Aki valamelyik pályázat esetében összeférhetetlen, az nem vesz részt annak értékelésében, sőt, jelen sincs az értékeléskor.

Saját szerepével kapcsolatban azt mondta, valóban dolgozott tanácsadóként a Védegyletnek, de ez nem döntéshozó szerv a testületben, ráadásul az utóbbi négy évben már nem is adott tanácsokat.

“A norvég támogatás nem egy biankó csekk, a támogatottak pontosan meghatározott célokra kapják azt, ennek megvalósulását pedig folyamatosan ellenőrzik. Vagyis nem is lenne lehetséges, hogy a megkapott támogatást más politikai célokra költsék”

- mondta.

Két éve kitüntették, most problémás baloldali

A kormány által felsorolt szervezetek éppen olyan kérdésekkel foglalkoznak, amik a norvég alap kifejezett célkitűzései – demokrácafejlesztés, emberi jogok, női jogok. Mivel pedig a magyar civil szféra nagyon kicsi, könnyen előfordulhat, hogy vannak, akik többféle szervezet munkájában is közreműködtek, mondta Móra.

A legutóbbi bírálati körben egyébként összesen ötvenen vettek részt, ebből hetet talált a kormány problémásnak. Van olyan is, akivel kapcsolatban megfordulhatott a véleményük – Foltányi Zsuzsa például most korábbi LMP-s indulása miatt feketelistás lett, 2012-ben még kitüntette őt Fazekas Sándor miniszter.

A név szerint megszólítottak közül megkérdeztük Kadét Ernőt is, aki azt mondta, a titoktartási szerződés alapján ennél többet nem mondhat, de aláírta és betartotta az összeférhetetlenségi nyilatkozatot.

Mit szólnak a listások?

“A miniszterelnökség listáján a hazai jogvédő és antikorrupciós szervezetek színe-java szerepel, ezért kifejezetten örülünk hogy felkerültünk erre a listára, sokkal kínosabb lett volna számunkra ha minket ebben a kontextusban nem említenek”

- mondta Bodoky Tamás, az atlatszo.hu alapítója. Bodoky is azok közé tartozik, akik csak az utóbbi időben zavarják a fideszes politikusokat – a 2006-os rendőri túlkapásokról szóló könyvére például még előszeretettel hivatkoztak.

Bodoky szerint a kormánynak szemet szúrhatott, hogy oknyomozással, információszabadság-aktivizmussal és a közérdekű bejelentők védelmével foglalkoznak. (Most éppen ők írtak először Lázár János 23 millió forintos fácánvadászatáról.)

Az Asimov Alapítvánnyal közös pályázatukban azt vállalták, hogy közpénzügyi watchdog módszertant tanítanak  más civil szervezetek, közéleti blogok és aktivista hálózatoknak.

2008-ban is ezt mondták

“Korábban, tavaly ősszel a Jobbik már egyszer akarta listázni a civil szervezeteket, törvényjavaslatot is nyújtott be erről, ám akkor ezt a Fidesz nem támogatta. Már akkor is az volt a véleményünk, hogy a listázás szembemegy minden írott és íratlan európai normával”

- mondta Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója.

“Azt, hogy a Transparency pártpolitikailag elfogult vagy baloldali lenne, semmi nem támasztja alá. A szervezet nem 2010-ben „találta fel”, hogy korrupció van Magyarországon, hanem már 2008-ban megfogalmazta, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon.”

A kormány lejárató kampánya a civil szervezetek ellen nemcsak azért rendkívül káros, mert a civilek ellen eddig felhozott vádak nem a valóságon alapulnak, hanem azért is, mert éppen a civilek legfontosabb tőkéje, a hitelesség ellen irányul – írta a témáról írott posztjában a K-Monitor.

Az ilyen szervezetekkel beszélni szoktak

Eddig egyetlen kormány sem támogatott minket, és 2002 óta mindig megvádoltak azzal, hogy az aktuális ellenzék szekerét toljuk – mondta Tóth Györgyi, a Nők a nőkért az erőszak ellen (NANE) egyesület vezetője, aki szerint a fejlődő demokráciák betegsége, hogy nem értik a civil érdekképviseletet.

“Demokratikus országokban az olyan szervezetekkel, akik itt fel vannak sorolva, a kormány aktív párbeszédet szokott folytatni.”

A TASZ pedig azt írta:

“Húszéves fennállása óta a TASZ ugyanazon elvek szerint, az alapvető emberi jogok védelme érdekében dolgozott, ennek során pedig soha nem fogadott el támogatást sem az államtól, sem politikai pártoktól. A TASZ a mindenkori hatalommal szemben kritikus, a mindenkori állam túlkapásaitól védi a polgárokat

Hamarabb érkeztünk, és tovább maradunk, mint bármelyik pártpolitikai erő.

Ezért egyetlen kormány se higgye azt, hogy dedikáltan neki szól a figyelmünk: mi a mindenkori hatalommal vagyunk kritikusak, mi a mindenkori állam túlkapásaitól védjük a polgárokat.”

Roubini most Budapesten temette a magyar gazdaságpolitikát

Államkapitalista jegyeket mutat néhány területen a magyar kormány politikája – mondta a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini kedden Budapesten, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciáján.

A New York-i Egyetem gazdaságtan-professzora – akinek állandó eposzi jelzője a válságelőrejelző, mert már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – egyórás előadásában példaként említette Magyarországot arra, hogy Kelet-Közép-Európában is jelen vannak államkapitalista tendenciák, vagyis az állami szerepvállalás növelése a piacorientált reformok rovására.

Roubini az előadás után újságíróknak elmondta: elismeri a pozitívumokat, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság számos területén sikerült csökkenteni a sérülékenységet, és kezd beindulni a növekedés, de, mint mondta, “vegyes” a magyar kormány hozzáállása a külföldi tőketulajdonosokkal szemben.

“A külföldi befektetők számára kérdés, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a külföldi befektetéseket támogató politika mellett” – fogalmazott a közgazdász. Van egy olyan érzület a piacon, hogy a magyar kormány újraállamosítana olyan szektorokat, amelyeket korábban magánkézbe adtak, például közüzemi vagy energiaszolgáltatókat, és azt is hallani, hogy esetleg az állam átvenne néhány gyengébb pénzügyi intézményt – mondta.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ha néhány bank kivonul egy országból, az nem jó, kivéve, ha valaki úgy gondolja, hogy az államnak kellene átvennie a pénzügyi rendszer egy részét. A közgazdász megjegyezte, hogy sok bank hibát követett el azzal, hogy hagyta fölfutni a deviza jelzáloghitelezést, igaz, az állam és a szabályozó hatóságok sem tettek sokat ez ellen.

A magyar gazdaság sérülékenységét növelő tényezők között említette többek között azt, hogy nagy az államadósság, és a hitelezők többsége továbbra is külföldi, továbbá a bankrendszerben magas a nem teljesítő hitelek aránya.

A közgazdász hangsúlyozta előadásában, hogy a kelet-közép-európai országoknak nem szabad elsietniük az euró bevezetését. Rámutatott, hogy a balti országok például politikai okokból, Oroszországtól tartva siettek belépni az euróövezetbe. Ha egy ország nem eléggé felkészülten lesz tagja a monetáris uniónak, azzal csak bajt okoz magának és az eurózónának is – mondta. Svédország és Dánia is jól teljesít az euróövezeten kívül, a lényeg, hogy EU-tagként egy ország része legyen az egységes piacnak – tette hozzá.

Roubini megállapította előadásában, hogy a kelet-közép-európai térségben általában a fundamentumok sokkal jobbak mint a válság kitörésekor, és a kilátások is összességében pozitívak a régióban. (MTI)

Váratlanul kirúgták az Origo főszerkesztőjét

Felmondtak Sáling Gergőnek, az Origo főszerkesztőjének. Sáling a hírt kedd reggel jelenti be a szerkesztőségben.

Információink szerint nem Sáling teljesítményével volt gond. A felmondás mögött régóta tartó politikai nyomás állhat a kormányzatot érintő cikkek miatt. Érezhető feszültséget okozott a szerkesztőség és a tulajdonos körül például az, hogy a választások idején az Origo (más lapokkal együtt) szolidaritást vállalt a 444, a Cink, a Hír 24 és a Magyar Narancs mellett, miután ezeket a lapokat nem engedték be a Fidesz választási rendezvényére. Az utolsó csepp azonban – bár ezt felmondásakor úgy tudjuk, hivatalosan nem mondták ki – Pethő András cikkei voltak Lázár János kétmilliós hotelszámlájáról (amiről egyébként csak peres úton sikerült adatokat szerezni).

Az, hogy Lázárt érzékenyen érintette az ügy, abból is egyértelmű volt, hogy a cikk megjelenése után sértett hangú közleményt adot ki, amelyben név szerint említette a cikk szerzőjét, Pethő Andrást.

„Mindenképpen szeretnék Pethő Andrásnak, az origo.hu újságírójának legalább a mai napon egy kis élvezetet szerezni, ezért a megnevezett utak során felhasznált két millió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom” – nyilatkozta Lázár.

Sáling 2013 novembere óta volt az Origo főszerkesztője. 2002 óta dolgozott az újságnál, volt a Hírek rovat vezetője, 2011-től pedig főszerkesztő-helyettes.

A késő esti órákban megpróbáltuk elérni a kirúgott főszerkesztőt, de nem akart nyilatkozni.

(A szerző évekkel ezelőtt dolgozott az Origónál, közvetlen főnöke Sáling Gergő volt.)