Krízishelyzetbe került személy támogatási ügye

Kedves Olvasóim!
Tisztelettel köszöntöm Önöket.
A mai napon kezembe került egy határozat, amely egy, a társadalom perifériáján élő ember segélykérelmének elutasítása.Azt gondolom, nem egyetlen eset, és nyilvánosságot kíván.

"Határozat"
..........Krízishelyzetbe került személyek támogatására való jogosultság megállapítása iránti kérelmét elutasítom.
Jelen határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.
Az eljárás költség-és illetékmentes.
Elektronikus ügyintézésnek helye nincs.

Indokolás

................................siófoki lakos 2009.10.07 napján benyújtott kérelmében krízishelyzetbe került személyek támogatására való jogosultságának megállapítását kérte.
A becsatolt iratokból megállapítottam, hogy a kérelmező egyedül él.
A kérelmező részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.éviLXXXI: törvény 6.§-a szerinti nyugellátást nem folyósítanak,a kérelem benyújtását megelőző hónapban a kérelmező havi nettó(tényleges) jövedelme 31.090 forint,ami nem haladja meg a minimálbér nettó összegét(2009-ben 57815 forintot.)

A 136%2009(VI.24.) Kormány Rendelet. 1 § (3) bekezdése kimondja,hogy nem jogosult támogatásra az a személy, aki az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély benyújtására kérelmet még nem nyújtott be,kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében előírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát egyébként kizárják.
Megállapítottam, hogy kérelmező a támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet nem nyújtott be és a helyi önkormányzati rendeletében előírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát nem zárják ki.
Megállapítottam, hogy a kérelmező részére fenti feltétel hiánya miatt a támogatást megállapítani nem lehet. A fentiekre figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Határozatomat a 136/2009.(VI.24.) Kormány Rendelet.1-3.§ a-i alapján hoztam meg.
Hatáskörömet a 136/2009.(VI.24.) Kormány Rendelet 3.§ (3) bekezdése. illetékességemet a 136/2009..(VI.24.) Kormány Rendelet.2.§ (2) bekezdése biztosítja.
A jogorvoslati lehetőséget a többször módosított 1993. évi III. törvény4.§ (7) bekezdése, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény 95.§ (4) bekezdése zárja ki.
A költség és illetékmentességet az Szt.16.§-a biztosítja.
Az elektronikus ügyintézés lehetőségének kizárásáról a Ket. 72. § (1) bekezdése da) pontja alapján nyújtottam tályékoztatást.

A határozatról értesül:
1. Elosztó szerint

Siófok, 2009.október 15. Dr Szélyes Miklós jegyző megbízásából


Kónyáné Dr Zsarnovszky Judit

aljegyző


Kedves Olvasóink!

Az az idősebb asszony aki ezt a határozatot kapta, és hozzám fordult, ez év március 17-én került betegállományba. Március végéig albérletben lakott, de mivel a "tényleges" jövedelme ami 31.090 ft, nem fedezte a lakbérét és mint ahogy az lenni szokott, kitették a szűrét. Azóta a holmijával együtt szívességből egy üvegezett helyiségben húzza meg magát.
A betegállományra való jogosultsága abból ered, hogy daganatos megbetegedés miatti kivizsgálásokra kellett járnia az Országos Onkológiai Intézetbe, jelenleg váró listán van. Mivel az átmeneti fedél alatt se fűtés, se víz nincsen, így műtét után haza kerülve ez a helyzet magát a halált jelentheti számára.Ezért fordult az önkormányzathoz, ahol, egy hónapig tartott mire az ügyintéző egyáltalán befogadta a tényt igazoló dokumentációit és elkészítette a kérelmet. Azt, elmulasztotta közölni, hogy segélyt kell előbb kérnie.Pedig az egy hónapig tartó odajárkálás alatt ez is megtörténhetett volna. Az itt leírt tényeket is elmondta, nem értjük, miért probléma az.,hogy nem haladja meg a "tényleges jövedelme "a minimál bért, hogy jön ide a nyugellátásraról szóló törvény és a többi.
Vajon, mit ért a kormány krízis helyzeten? Probléma az is, hogy a néni fehérbőrű? Nem fogjuk megtudni, mert kizárt a jogorvoslati lehetőség.
Mindenesetre a néni azért gazdagodott, annyi jogszabály ,törvény került a birtokába, hogy mire ezeket megtalálja, hogy tudja értelmezni miért is lett magára hagyva, talán akkor már nem is lesz szüksége humanitásra.

Kedves Olvasóink!
Szóljanak hozzá Önök is, bizonyára az Önök környezetében is akadnak szép számmal krízishelyzetben levő emberek, más-más helyzetből eredően. Mindenesetre megkeresem ezt a
Kormány által oly nagy hangon meghirdetett krízis-válság kezelési programot, hogy tulajdonképpen mit értenek ezalatt?

Mára elköszön Önöktől:Szabó Piroska

Mérlegen a magyar demokrácia ügye

Kedves olvasóim!
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket!

2009-et írunk s a politikai szempontok vélelmezhetően nem korlátozhatják a gondolatok közlésének szabadságát.
E szabadság érdekében azonban mindent el kell mondanunk, tévedésinket, igazságainkat egyaránt, különben nem tehetünk szert arra az erkölcsi tisztaságra, amellyel megakadályozhatjuk, hogy ne rángathassanak vissza bennünket a múltba. Az ösvényt, még nem taposták ki, ám ha a tisztesség és tartás nyújtotta útravalót magunkkal visszük, könnyebben választhatjuk el a hamis alternatívát az igaztól.
Az élet figyelmeztet: az ember, a gondolkodó és a politikus az igazság megfogalmazásában és annak megalkuvás nélküli továbbadásában láthatja meg az egyetlen lehetséges irányt.

A napi politika párt kalmáraitól jelentékeny távolság kell, hogy elválasszon minket. Minél jobban belenézünk a bajok mélységébe, annál magasabb célokat tűzünk ki a rokkant nemzet elé?
Itt van , kezünk alatt egy kicsiny, megtiport, elcsüggedt ország. Jelentékeny megszégyenültségben, hogy az elmúlt századokban magához olyannyira méltatlannak mutatkozott.
Ettől a megfáradt, erejében hitetlen nemzettől azt várjuk, hogy megküzdjön a korral?
A feltápászkodás közben nyomban azt is elvárjuk, hogy példát mutasson a világnak, s egy új társadalmi értékelési rendszer műhelye legyen egy olyan demokráciában, ahol még nincsenek gyakorlott demokraták?! Nem teszünk e példátlan irrealizmusról tanúságot ezzel a várakozással?
/ Megjelent:
2009. július 26. Világlap Online/

Diagnózis: a reménytelenség!?

Kedves Olvasóim!
Régebben lejegyzett írásaimat helyezem el elsőként a lapon, majd később frissitek, hogy aktualitásában, történetiségében is áttekinthető legyen.

Ma, nem a múltakon rágódó, hanem a múltakból tanulságot merítő férfi elszántságra van szükség!
A magyar demokrácia súlyos gyermekbetegségben szenved. A kórkép- reménytelenség! Az az erő tud hatalomra jutni, amely a reménytelenséget még jobban fokozni tudja, mert a reményvesztett embereken lehet csak uralkodni. Jövőnk, legfőbb feladata, hogy megépítsük újra a magyar öntudatot, melyet idegen célú, idegen érdekű, de hevesen magyar zsebű prófétáink bitangul széttapostak. Ez az öntudat az első feltétele annak, hogy kibirkózzuk magunkat a mai szomorú tengésből és saját sorsunk független uraként önálló, szabad fejlődésben vegyünk részt közös jövőnk megteremtésében. Ha történelmileg nézzük, észre kell vennünk, hogy a magyar társadalomfejlődés elmaradt a nyugat európai társadalomfejlődéstől -a XVI. század óta.
Ebben a helyzetben, áldemokráciához szokott polgárokkal a törvényes jogok biztosítása nem elég. Egy olyan társadalomban, amely korábbi korlátokhoz szokott, szükség van egyfajta lelki felszabadulásra is. enélkül, ez a társadalom nem tud élni a demokrácia lehetőségével, melyben az embereket tapasztalat tanítja meg arra, hogy a köz ügye az ő ügyük is.
A kormányzottak passzív alázatához szokott, következésképp egy diktatúra igájába is könnyen befogható nép tapasztalja meg a maga erejét, válogassa meg a hatalmasokat-mert csak ezúton tanulhatja meg:demokratának lenni annyit tesz:nem félni! Ez azonban nagyon nehéz egy olyan országban, ahol a nyugat európai értelemben vett polgárság mindig gyenge volt ;és egy olyan történeti pillanatban,amikor a polgárság demokratikus eszmeköre ott is gyengülőben van, ahol valaha virágjában volt. A polgári demokratikus fejlődés Magyarországon még nem befejezett,mert a kommunista rendszer számos intézménye jelen van, ugyanakkor az átalakulás majdani kiteljesedése nem oldja meg a jelen ellentmondásait.
A mai helyzetben kell egy olyan erő, amely maradéktalanul azt a társadalmi, gazdasági ,kulturális,politikai programot képviseli, melyre a magyarságnak, hogy erőre kapjon és egészségesen életben maradjon, -szüksége lenne. A jobb oldalt, alapvető érdekek rokonítják,:ezt tényként elfogadhatjuk,de hiányzik a kohéziós erő. A baloldalt érdek ellentétek osztják meg:sem szociális gyökérzetét,érdekviszonyait, sem világnézetét,szellemi irányultságát tekintve nem egységes képlet.
A magyar uralkodó osztályok legjobbjai tudták csak a történelem kivételes pillanataiban rendi, vagy osztályérdekeiket alárendelni a nemzet érdekeinek.
/Ez a cikkem, 2008.január 3-án megjelent a Magyar Hírlap rövid életű Somogy Megyei napilapjában, a Somogyország oldalain./

Miért e névadó?

Azért, mert nemcsak szemtanúja annak ami van, hanem bizonyságtevő amellett, ami örök.
Azontúl, hogy írás, erkölcs!
Folyóiratom ihletője a szorongó tájékozatlanság.

Politikai gondolkodásomat, erkölcsi magatartásommal, betű útján kívánom kifejezni.

Szemléletem és gondolkodásmódom, folyóiratomban közzétett cikkekben bontakozhat ki, eközben, fokozatosan tisztázódhat az, ami állandóan foglalkoztat. A kultúra hiánya a magyar politikában s még inkább a mentalitásban. Olvasóimul hívom mindazokat, akik felelősnek érzik magukat a gondolat minősége és a magyar nemzet sorsáért.
A szorongó tájékozatlanság feloldására kívánok dolgozni azon a világképen, a melyben a szellem nemesítését s ha úgy tetszik, a nemzeti jellem formálását tűztem ki célomul.

Az erkölcs bevonásával arra a meggyőződésre utalok, hogy nincs szellemi ember-lelkiismeret és felelősség nélkül.

Írásaimmal nemcsak politikai orgánumra gondolok, szeretnék teret adni a művészetek, az irodalom és a kultúra számára .Ezt a kultúra rovat hasábjain találhatják meg kedves olvasóim.

A beszéd és az írás erkölcsi hitelére nagy szükség van ma.
Publicisztikámat a merev szabályoktól független nyílt ítélet, s a humánus értékrendet megbecsülő komolyság vezérli, melyet mértékül alkalmaznék a város híg, vagy zavaros divatlap-irodalmával szemben.

Nem vagyok megelégedve a közállapotokkal és a szakma színvonalával, ezért indítok magam folyóiratot.

Kedves olvasóim , kellemes időtöltést, kikapcsolódást kíván Önöknek:Szabó Piroska