Mennek magyar katonák az Iszlám Állam ellen

2015. április 14., kedd 12:14, frissítve: szerda 08:43 , forrás: MTI, szerző: MNO

Az Országgyűlés kedden határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.

A képviselők 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését. Nemmel az MSZP, a Jobbik és az LMP, a fideszes Bencsik János, valamint a független Kónya Péter és Szabó Tímea szavazott. Igennel a Fidesz–KDNP-frakció mellett nyolc független, Fodor Gábor, Gyurcsány Ferenc, Kész Zoltán, Oláh Lajos, Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna, Vadai Ágnes és Varju László szavazott.

2017 végéig maradnak

Fellélegezhetnek a károsultak

Elfogadta az Országgyűlés kedden a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást. Ezenfelül elhalasztotta a parlament az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés zárószavazását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A tárcavezető szerint a misszió költségvetése 20 milliárd forint alatt marad. A határozati javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton.

A parlament döntésében kikötötte, hogy a kormánynak ülésszakonként legalább egy alkalommal tájékoztatást kell nyújtania a kontingens tevékenységéről, amely a határozat értelmében partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokra terjed majd ki.

Népirtást hajtanak végre

Reagáltak a pártok

Az Országgyűlés a legbölcsebb és leginkább felelősségteljes döntést hozta azzal, hogy megadta a felhatalmazást magyar katonák küldésére az Iszlám Állam elleni fellépéshez –mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján, az Országházban. Az ellenzéki pártok reakcióikban szavazatukat visszhangozták: az LMP szerint a részvétel csak egy lap Orbán Viktor pókerjátszmájában, a Jobbik hazánk szuverenitását féltette.

Hende Csaba indoklásában ismerteti, hogy az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet megalakulásától számítva rövid idő alatt jelentős nagyságú területek felett vette át az uralmat Szíria keleti és Irak északnyugati részén. Ezeken a területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, sőt népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket. Az Iszlám Állam terrorszervezet eredeti iraki és szíriai működési területe mellett a legutóbbi időben más államokban is elkezdte kifejteni tevékenységét, amellyel az iraki és szíriai bűncselekmények mellett egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.

A honvédelmi miniszter indoklásában – az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata, az iraki kormány tavaly június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett felkérése mellett – kiemelte, hogy az Iszlám Állam elleni koalíció vezető nemzete, az Amerikai Egyesült Államok „egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására”. Ez a felkérés az észak-iraki kurd régió fővárosa mellett működő kiképzőtábor biztosítási feladatának ellátásáról szól. Emellett viszont a kiképzési feladatokkal összefüggésben még egyéb vállalásról is zajlik az egyeztetés – jegyezte meg.

„Erkölcsileg megkerülhetetlen” a magyar reakció

Az Iszlám Állam révén olyan barbár terrorizmussal szembesült a világ, amely megkerülhetetlenné teszi, hogy Magyarország erre reagáljon –mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn az Országházban.

Újabb gyanús pénzköltés az Országos Roma Önkormányzatban

IGNÁCZ JÓZSEFLENGYEL TIBOR2015. 04. 15. 13:14

Nem kampányolt, mégis több mint 80 millió forint kampánypénzt költött el a 2014-es országgyűlési választásokon az Országos Roma Önkormányzat. Képviselőjük nem jutott be a parlamentbe, ezért az Állami Számvevőszék nem is vizsgálta, mire ment el a pénz. A beszámolót a szervezet két szóval tudta le: egyéb szolgáltatás. Az ORÖ más gyanús pénzköltései miatt eközben már sorjáznak a feljelentések.

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 101 millió forintot kapott választási kampányára a 2014-es országgyűlési választásokon, ebből 83 millió forintot el is költöttek. Hogy mire ment el ez a pénz, nem tudni. Mint arról a Romnet.hu portál is beszámolt, az országos roma szervezet láthatatlan kampányt folytatott, köztéri hirdetései nem voltak, jelöltjeiket nem reklámozták, részben ennek is tudható be, hogy a 300 ezres cigányság nem tudott képviselőt küldeni a parlamentbe, be kellett érnie a jelképes nemzetiségi szószólói megbízással.

Képviselőt nem tudtak a Házba küldeni, csak nemzetiségi szószólót

Fotó: Polyák Attila - Origo

A 83 millió forint felhasználása azért is kérdéses, mert utóbb a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat is csatlakozott roma civil szervezetek "Ne regisztrálj" kampányához. Az a roma választópolgár ugyanis, aki regisztráltatta magát a nemzetiségi névjegyzékbe, nem szavazhatott pártlistára, csak egyéni jelöltre és a nemzetiségi listára. A kormányzat így akarta elejét venni, hogy "eggyel több" voksa legyen a romáknak. 

Köszönjük, elköltöttük, jó volt!

A kampányfinanszírozási törvény elég tág teret ad arra, hogy kamupártok, szervezetek adóforintok milliárdjait zsebeljék be anélkül, hogy komolyabb elszámolási kötelezettségük lenne - mondta az Origónak Ligeti Miklós, a Transparecy International ügyvezető igazgatója.

A kamupártok adóforintok milliárdjait zsebelhették be

Forrás: MTI/Beliczay László

Ligeti Miklós nem sorolta a kamuszervezetek közé az ORÖ-t, de arról, hogy mire költhette el a szervezet a 80 millió forintot, sejtelme sincs. A Transparency is csak abból tudna kiindulni, és számításokat végezni, ami látható-hallható volt a kampány alatt, de mivel az ORÖ-nek nem volt ilyenje, nincs kiindulási alap. 

A korábban Farkas Flórián vezette ORÖ működését vizsgálja az Állami Számvevőszék. Van miért izgulnia a fideszes képviselőnek?

Forrás: MTI/Kovács Tamás

A Transparency eleve arra kérte az ÁSZ-t, hogy tételesen vizsgálja a kampánypénzek felhasználását, de kérésük nem teljesült. Ráadásul a mandátumot nem nyert jelölőszervezeteket az Állami Számvevőszéknek nem kell ellenőriznie, elég, ha a szervezetek egy rövid beszámolót küldenek, így járt el az ORÖ is. A Hivatalos Értesítőben megjelentek szerint mindössze annyit írtak, hogy a pénzt "egyéb szolgáltatásokra" költötték el.

Az ÁSZ vizsgálódik 

Az Állami Számvevőszék az ORÖ 80 milliós kampányköltésével kapcsolatban az Origónak azt mondta, azt már nincs törvényes lehetőségük vizsgálni. Korábban - a választások utáni három hónapig -, kérésre lett volna módjuk a vizsgálatra, de nem kérte tőlük senki, így nem is vizsgálódtak. Ettől függetlenül az ORÖ-nél még nem nyugodhatnak meg teljesen, ugyanis a számvevők ellenőrzik a szervezet 2010-2014 közötti gazdálkodását, és ebben benne van a 2014 áprilisában kapott kampánytámogatás is.

A megvert híradós helyett az MTVA fordult a rendőrséghez

MTIORIGO2015. 04. 15. 14:28

Az MTVA megvert műsorvezetője, Borsa Miklós nem tett feljelentést, most munkáltatója, az MTVA vezérigazgatója fordult a rendőrséghez, kérve, hogy keressék meg a tettest. Az eset miatt az újságírók elleni támadások büntetésének szigorítását javasolja a MÚOSZ.

Bejelentést tett a balatonfüredi rendőrkapitányságon a közszolgálati hírcsatorna híradósa, Borsa Miklós bántalmazása miatt az MTVA vezérigazgatója - tudatta a közmédia. A munkáltató csak bejelentést tehet, feljelentést a sértett tehetett volna, de Borsa nem tett.

Vizsgálatot kér a vezérigazgató

Az MTVA kollégáját, Borsa Miklóst 2015. április 11-én Balatonfüreden ismeretlen elkövető bántalmazta - emlékeztetett az MTVA a hírre, melyről az Origo elsőként számolt be. Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója ezért 15-én, szerdán levélben fordult a balatonfüredi rendőrkapitánysághoz azzal a kéréssel, hogy a hatóság kezdjen vizsgálatot a Borsa Miklóssal történt esettel kapcsolatban.

Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója tett bejelentést a rendőrségen

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az MTVA vezetője megengedhetetlennek és a társadalomra kiemelten veszélyesnek tartja, hogy a közmédia munkatársát vagy bármely állampolgárt a munkája miatt akár szóbeli, akár tettleges támadás érje - derült ki az MTVA közleményéből.

„Most hazudj!” - ezt ordították

Az Origo értesülése szerint a szombat éjjel megtámadott híradóst arcon ütötték, legalábbis így fogalmazott a kórház egyik vezetője, aki név nélkül azt is elmondta, hogy konkrét betegről nem adhat felvilágosítást, de aznap este egy férfit zúzódásos sérülések miatt láttak el.

Borsa Miklós a március 15-én startolt új hírcsatorna egyik arca

Forrás: MTI/Kollányi Péter

A közszolgálati televízióban az esetről úgy fogalmaztak: "Megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, hogy a munkánk miatt fizikai bántalmazás érhet bennünket, de az M1 valamennyi munkatársa a történtek ellenére is tovább végzi feladatát." Az is elhangzott az adásban, hogy először azt kérdezték Borsa Miklóstól, ő mondja-e a híreket, majd rárontottak, ütötték, és közben azt ordították neki: "Most hazudj!"

Borsa Miklósnak kellett volna vezetni hétfő este a fél 8-as híradót, de az atrocitás miatt Németh Balázs ugrott be helyette. Az Origo kereste Borsa Miklóst, aki csak annyit közölt, hogy köszöni az érdeklődést, de szabadságon van. Borsa nincs olyan állapotban, hogy műsort tudjon vezetni, otthonában gyógyul.

Szigorítana a MÚOSZ

Az eset miatt az újságírók elleni támadások büntetésének szigorítását javasolja a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A szervezet elnöksége elfogadhatatlannak tartja a Borsa Miklós elleni támadást, és jelezték: "A médiában dolgozók közszereplőkhöz hasonló szabad bírálata a demokratikus nyilvánosságnak természetes és építő eleme". Az erőszakos akciókat "határozottan és egységesen" kell elítélnie a magyar társadalomnak, az újságírók és a médiafogyasztók közösségének - tették hozzá.

Europa Nostra-díjat nyert a Zeneakadémia

MTI2015. 04. 14. 15:42

Europa Nostra-díjat nyert a kulturális örökség megőrzésének kategóriájában a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Az európai kitüntetést négy kategóriában összesen 28 projekt kapta meg, a nyerteseket kedden hirdették ki.

A zsűri a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületének felújítását a legjobb helyreállítási gyakorlatok kiemelkedő példájaként értékelte - olvasható a díj honlapján.

Az összegzés szerint a Zeneakadémia felújítása egyáltalán nem volt egyszerű feladat. Az épület különleges példája a szecessziónak, amely a pompát innovatív funkcionális megoldásokkal párosítja.

A zenei előadások tekintetében a ma érvényes nemzetközi elvárások ugyanakkor összehasonlíthatatlanul magasabbak, mint 1904-ben voltak, és a szükséges új technológiákat az értékes korabeli környezetbe kellett behelyezni. A zsűri indoklása szerint az eredmény kimagasló lett.

A megújult Zeneakadémia

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A Zeneakadémia felújítása 2011. augusztus 29-én kezdődött meg többek között Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc tervei szerint.

A rekonstrukció célja nemcsak a műemlék épület értékeinek helyreállítása volt az eredeti tervek, leírások, archív fotók alapján, hanem a magas színvonalú oktatás mellett a hangversenyélet, a zenei központ funkció korszerű kiszolgálásának lehetővé tétele is.

A rekonstrukció célja nemcsak a műemlék épület értékeinek helyreállítása volt

Forrás: Zeneakadémia

Az épület a pincétől a padlásig megújult, teljesen akadálymentessé tették, és háromezer négyezetméter új terület is létesült a pinceszint és a tetőtér átalakításával, az udvar lefedésével.

A felújított épület 2013. október 22-én nyílt meg.

Megkezdte működését a nemzeti közműszolgáltató

Megkezdte működését április 1-jén az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ) a gázüzletágban - jelentette be a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár Pécsen csütörtökön.

Németh Lászlóné a nemzeti közszolgáltatás hazai ügyfélszolgálati hálózatának átadásán tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az immár országos lakossági gázszolgáltatóvá vált Főgáz Zrt. saját és a postai ügyfélszolgálatokon, összesen 300 helyen várja az költségeik csökkentésére törekvő, átjelentkezni kívánó fogyasztókat.

Utalt rá, a nemzeti közszolgáltatás lényege, hogy a nonprofit alapú, az ellátásbiztonságot és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó, takarékos működéssel folytatódhat a rezsicsökkentés, amelynek hatására Magyarországon a földgáz és az áram ára az egyik legalacsonyabb lett az Európai Unióban.

Németh Lászlóné arra az újságírói kérdésre, hogyan kínálhat kedvezőbb gázárat az új szolgáltató a régieknél, azt válaszolta, a lakossági, kisvállalkozói körben a mérőórák nagysága befolyásolja a díjat, ezeket a berendezéseket kisebbekre tervezik cserélni.

Horváth Péter, az ENKSZ elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, az ENKSZ-hez tartozó Főgáz tevékenységének kiterjesztésével az ország bármely pontján élő fogyasztó számára megteremtették a lehetőségét, hogy dönthessen a szolgáltatóváltásról, a nemzeti közműszolgáltatáshoz való csatlakozásról.

Kiemelte, gyors, egyszerű ügyintézést kínálnak, s abban bíznak, hogy az év végére a magyarországi fogyasztóknak több mint felét már a Főgáz fogja kiszolgálni. Megjegyezte, már az első nap sokan jelezték átlépési igényüket.

Szólt arról is, hogy a következő lépés a villamosenergia-szolgáltatás lesz, amely a tervek szerint 2016 januárjában indul, később pedig a távhőszolgáltatásban szeretnének alternatívát kínálni. Hozzátette, hogy utóbbival kapcsolatban folynak az előkészületek, a következő hónapokban „átvizsgálják” a hazai távhőszolgáltatókat és termelőket.

MTI

Alapítvány jött létre Puskás Ferenc emlékének ápolására

Puskás Ferenc emlékének ápolására megalakult a Nemzetközi Puskás Alapítvány, amely két, a legendás labdarúgó pályafutásához is kötődő magyar egyéniségről elnevezett díjat is átad majd évenként.

A szerdán, Puskás Ferenc születésének 88. évfordulóján létrehozott alapítvány tájékoztatása szerint a jótékonysági és közhasznú szervezet globális célja az Aranycsapat kapitánya emlékének ápolása, az erre irányuló kezdeményezések felkarolása, támogatása és elindítása. Mindezek mellett a Puskás életét bemutató játékfilm előkészületeinek koordinálását is intézi majd az alapítvány.

A most létrehozott két elismerés közül a Szepesi György-díjat egy sportújságíró, az Östreicher Emil-díjat pedig egy már elhunyt futballista családtagja kaphatja majd meg, az 1-1 millió forint pénzjutalommal együtt. A díjakat minden év augusztus 20-án adják át, először idén, annak emlékére, hogy hetven évvel ezelőtt ezen a napon szerezte első válogatott gólját Puskás Ferenc az osztrákok elleni találkozón, melyen Szepesi György először közvetíthetett válogatott meccset. A találkozón a 18 éves Puskás szerezte az első magyar gólt a 12. percben, így ez volt Szepesi első válogatott gólja is.

„Nem érhet nagyobb megtiszteltetés és öröm, mint hogy egy olyan díjat neveznek el rólam, amelyet a magyar labdarúgással foglalkozó újságírók kapnak, s amelyet éppen a legnagyobb játékosról, jó barátomról, Puskás Öcsiről elnevezett alapítvány adományoz" - mondta a legendás riporter, aki MLSZ-elnökként 1981-ben kulcsszerepet játszott abban, hogy Puskás Ferenc 25 évnyi távollét után hazalátogatott Magyarországra. - Östreicher Emil pedig köztudottan a legjobb barátaim egyike volt, Öcsi is sokat köszönhetett neki, boldog vagyok, hogy az ő emlékét is megőrzi az alapítvány.”

A szervezet alapítójaként Puskás Ferencné tizenegy tagú kuratóriumot nevezett ki a férje emlékének ápolása mellett elkötelezett és hozzá személyesen is kötődő személyekből, valamint hat külső tagot, akik később a testület teljes jogú tagjává válhatnak.

MTI

Milliós hitelezési csalások miatt emelt vádat a szegedi ügyészség

Fiktív munkáltatói igazolásokkal és adásvételi szerződésekkel jutottak több millió forintos hitelekhez azok a terheltek, akik ellen vádat emelt a Szegedi Járási Ügyészség - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Szanka Ferenc közölte, a hitelfelvételt kezdeményező vádlottak vagy nem rendelkeztek munkával, illetve megfelelő nagyságú jövedelemmel ahhoz, hogy kölcsönhöz jussanak vagy nem tudtak megfelelő ingatlanfedezetet felajánlani. A vádlottaknak nem is állt szándékában a felvett hitelek törlesztése, jellemzően néhány hónap után nem fizették a részleteket.

A tíz vádlott közül öten nyújtottak be fél- és nyolcmillió forint közötti hiteligénylést, és közülük négyen kölcsönhöz is jutottak. Három vádlott a hamis okiratokat – munkáltatói igazolás, fiktív adásvételi szerződés – biztosította, illetve ketten a hamis magánokiratok felhasználásában nyújtott segítséget. A vádlottak hiteligényléseiket ugyanannak a pénzintézetnek a szegedi, gyulai, kunszentmártoni és törökszentmiklósi fiókjaiban nyújtották be.

Az ügyészség a vádlottakat csalás bűncselekményével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja - tudatta a szóvivő.

MTI

Szelfi a Li Kuan Jú bulváron

Bencsik András

Vezércikk

Veszélyes dolgok ezek. Meghalt Li Kuan Jú, Szingapúr első miniszterelnöke, 91 éves korában bekövetkezett haláláig a városállam teljhatalmú vezetője, s a világ Amerikától Ausztráliáig főhajtással tiszteleg e különös, illiberális közéleti személyiség teljesítménye előtt. Van is miért. Szingapúr az ötvenes évekig nyomorúságos brit gyarmat volt, míg nem kevés hányattatás után 1965-ben elnyerte teljes függetlenségét. Mára a közel öt és fél millió lakosú szigetállam a világ egyik legerősebb gazdaságai közé tört be, ahol az egy főre jutó átlagjövedelem évente 1 millió 400 ezer forint.
Szingapúr titka egyszerű, ezért nem is igen szeretnek politikailag korrekt körökben beszélni róla. Li Kuan Jú miniszterelnök, aki megválasztásától visszavonulásáig töretlenül vezette Népi Akciópártja élén az országot, alapjában véve öt dolgot hirdetett meg és hajtatott végre rendíthetetlen szigorral: rend, tisztaság, becsület, munka, szorgalom. A szó minden értelmében. A médiát korlátok közé szorította. Tiltott és üldözött minden devianciát a homoszexualitástól a rágógumizáson át a kábítószerekig. A munkahét hatnapos lett, s a munkáltató feltétlen odaadást várt el minden dolgozójától, cserébe biztos és rendkívül magas jövedelmet ajánlott.
Az autoriter vagy korlátos demokrácia szingapúri modellje a városállam hihetetlen gazdasági eredményei ismeretében az egész világ közvéleményét foglalkoztatja, és fenemód idegesíti a válságaiból újabb válságokba vergődő liberális demokrácia romjaiba kapaszkodó politikusok hadait. Szingapúr üzenete ugyanis az, hogy az állampolgár, kire oly lelkesen hivatkoznak a liberális emberjogvédők, alapvetően harmóniára és jólétre vágyik, s ha ezt eléri, cserébe önként hajlandó azt az árat kifizetni, hogy lemond olyan úgymond kollektív jogokról, amelyek a nyugati típusú demokráciákban ma elsődlegesnek számítanak.
Lemond például a kábítószer élvezete, a káromkodás, a köpködés, a szemetelés jogáról. Lemond arról a jogról, hogy az utcán háljon és a napi piára valót koldulásból szedje össze. A közvélemény támogatja az ország szigorú törvényeit. A szingapúriak egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – hopp, figyelem! –, mert cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek. A szex különböző formáinak tilalma azonban nem találkozik a lakosság akaratával. Szingapúrban ezért nyílt és törvényes a prostitúció. A szingapúriak fegyelmezettek, de nem hülyék. Különbséget tudnak tenni a pornográfia és a szex között. És lazítani nekik is kell.
Szingapúrban a törvénysértést botozással, súlyosabb esetben halállal büntetik. És mégsem tüntetnek Soros-pénzen tartott civil szervezetek Szingapúr utcáin, pedig itt aztán volna miért. Legfőképpen azért nem, mert előbb jól megbotoznák őket, utána meg úgy kirúgnák az országból, hogy a lábuk sem érné a földet. És mégis, bármennyire szörnyű kimondani, a szingapúriak – kínaiak, malájok, indiaiak és a többiek – boldogok. Jól érzik magukat. És minden választáson a Népi Akciópártra szavaznak. Nem mintha volna másik párt is… Most egyébként Li Kuan Jú fia, Li Hszien Lung a miniszterelnök.
Hogy jön mindez ide? Hát csak úgy, hogy ide jön. Pontosabban szólva: vagy ide jön ez a modell, vagy Európa megszűnik létezni. Azért lesz majd Li Kuan Jú bulvár az unió fővárosában, mert ha nem lesz, akkor bulvár sem lesz.