Lakástámogatás: fontosak a részletek

2015. január 30., péntek 05:12 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Vass-Gabay Dorka

Ötven százalék önrészre is szükségük lehet azoknak, akik élni szeretnének a júliusban életbe lépő otthonteremtési kedvezménnyel, amelyre akár hárommillió forintot is lehet kapni. Utólagos támogatásra előre vállalt gyermek esetén lesz lehetőség – derül ki a kormány honlapján lévő anyagból.

A gyermekek számától, valamint a lakás méretétől függően akár hárommillió forint támogatást is lehet igényelni az új lakástámogatási program keretében. A júliusban kezdődő, vissza nem térítendő állami segítség új lakás vásárlása vagy építése mellett használt lakás vásárlására, valamint a meglévő ingatlan bővítésére is lehetőséget ad. Az állami támogatás célja, hogy a gyermekes vagy gyermeket vállaló családok könnyebben jussanak lakáshoz. Így aki a feltételeknek megfelel, gyermekei után egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kaphat a felsorolt célokra.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közzétett részletekből kiderül, a támogatást meglévő vagy előre vállalt gyermekek után lehet igénybe venni. Meglévő gyermeknek számít a születendő gyermek is a terhesség 24. hete után, ezt orvosi igazolásokkal kell alátámasztani. A dokumentumokat a gyermek születését követően hatvan napon belül kell benyújtani a támogatást folyósító pénzintézetnek, ellenkező esetben a támogatás összegét vissza kell fizetni.

Fontos tudnivaló, hogy a támogatást utólag nem lehet igényelni, vagyis ha most vásárol valaki ingatlant, a kedvezményt visszamenőleg nem kérheti, mivel azt a vételár részeként utalják. Utólagos támogatást csak az kaphat, akinek utólag születik gyermeke, vagyis legalább egy gyermekre ezt a támogatást már igénybe vette. Emellett pedig az utólagos támogatás igénylésekor olyan fennálló lakáshitele van, amelyet a támogatással érintett lakáscél érdekében vett fel, vagy az építkezés még nem fejeződött be. Előbbinél a támogatás a hitel csökkentésére fordítható, utóbbinál pedig az építkezéshez használható fel.

Az Emmi tájékoztatásából kiderül, ha meglévő gyermekek után igényeljük a támogatást, nincs életkori korlát. Ha viszont jövőben születendő gyermekre szeretnénk kérvényezni, akkor házastársi kapcsolat szükséges, valamint a házastársak egyike sem töltheti be a támogatás igénylésének időpontjában a 40. élet-évét. Egy vagy két gyermek születését lehet majd vállalni, függetlenül a meglévő gyermekek számától. Előbbi 4, utóbbi 8 év alatt „teljesítendő”. A határidőt az adásvételi szerződés dátumától, s a használatbavételi engedély dátumától kell számítani.

A támogatás igénylésének határideje építés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt, vásárlás esetén az adásvételi szerződéstől számított 120 napon belül, bővítés esetén pedig a bővítési munkálatok megkezdése előtt lesz. További kritérium, hogy építés vagy bővítés esetén a munkálatokat öt éven belül be kell fejezni, ezt legfeljebb egy évvel lehet meghosszabbítani, az építési engedély pedig 2008. július 1-jénél nem lehet régebbi.

Az építés, bővítés költségvetésének minimum hetven százalékát számlával kell igazolni, a számlák keltezése építésnél az építési engedélyt maximum hat hónappal előzi meg, bővítésnél ez a támogatás kérvényezése utáni lehet. Az állam tíz évig szerepel majd a tulajdoni lapon, ez idő alatt haszonélvezet az ingatlanon nem alapítható. Vásárlásnál a támogatást a vételár részeként utalják, építésnél és bővítésnél pedig szakaszosan, a munkálatok előrehaladtával, s csak akkor, ha az önerőt már felhasználták. Korszerűsítés esetén a támogatás maximális összege a bekerülési költség ötven százaléka, vagyis a szükséges összeg felével az igénylőnek rendelkeznie kell.

A kedvezmény összegét befolyásolja a gyermekek száma, az ingatlan hasznos alapterülete és energetikai besorolása is. A leírtak szerint hasznos alapterületnek számít a lakás fűthető helyiségei alapterületének összege, ide nem értve az erkélyt, a lodzsát, a teraszt, a tornácot, a tárolóhelyiséget, a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget. Ami a támogatás összegét illeti, a gyermekszámtól függően van egy minimális és egy maximális alapterület, utóbbi minden esetben 160 négyzetméter. Ezen kívül új lakás vásárlása, valamint építés esetén a lakás négyzetméterára nem haladhatja meg 300 ezer forintot (alacsony energiafogyasztású ingatlan esetén a 350 ezer forintot). Használt lakás vásárlása esetén az ár legfeljebb 350 ezer forint lehet. Használt lakás vásárlásakor a maximális vételár régiónként és a település nagyságától függően eltérő, így míg Közép-Magyarországon a felső határ 23–35 millió forint, az Alföldön és Észak-Magyarországon legfeljebb 25 millió forint lehet.

A júliustól élő támogatást annál a hitelintézetnél lehet kérvényezni, amelyik a lebonyolítását vállalja. Tehát nem kötelező minden pénzintézetnek ezzel foglalkoznia, jellemzően a nagyobb bankoknál, takarékszövetkezeteknél lesz erre lehetőség. Fontos, hogy a támogatás nem hitelhez kötött, vagyis önmagában is lehet kérni, ekkor az elbírálás díjköteles. Ha nem kérünk mellé hitelt, akkor az értékbecslésért, valamint az egyes helyszíni szemlékért (építésnél, bővítésnél a munkálatok előrehaladtával szakaszonként) kell fizetni. Ha hitel is szükséges hozzá és ugyanazon pénzintézetnél igényeljük, akkor a fenti bírálati díj nem számítható fel, és csak abban az esetben kapjuk meg a támogatást, ha a bank hitelképesnek minősített minket. A hitelt és az állami kedvezményt két különböző banktól is lehet igényelni, ebben az esetben a hitelt nyújtó bank egy hitelígérvényt ad, amelyet a folyósító banknál be kell mutatnunk. Ilyenkor mindkét procedúra, a hitel és a támogatás is díjköteles lehet.

Hatalmas szakadék a diákok között

2015. január 30., péntek 05:35 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Csókás Adrienn

Kiemelkedően teljesítettek a magyar diákok a tavalyi tudományos diákolimpiákon: a nemzetközi versenyeken 24 érmet gyűjtöttek be nyolc különböző tantárgyból. Annak érdekében, hogy a szociális hátrány ne lehessen a gyerekek sikerének gátja, a kormány folyamatosan növeli a tehetséggondozás forrásait: az idén a tavalyi dupláját, csaknem hárommilliárd állami forintot és további 1,2 milliárd forint uniós támogatást fordít a legjobb képességű tanulók fejlesztésére. Míg azonban legjobbjaink évről évre világsikereket érnek el, mintegy 16 ezer diák pedig konkrétan zseni, a nagy átlag teljesítménye továbbra is elkeserítő. Az iskolai mérések szerint egyre többen vannak az átlag alatt teljesítők, a 15 évesek ötöde funkcionális analfabéta. A szakképzésben tanulók lemaradása pedig egyenesen ijesztő: a legutóbbi kompetenciamérések szerint a 10. osztályos szakiskolások még a hatodikos általános iskolások szintjét sem érték el.

A magyar iskolások lenyűgöző eredményt produkáltak a múlt évi nemzetközi tanulmányi versenyeken. A legrangosabb megméretésnek számító tudományos diákolimpiákon nyolc tantárgyból összesen huszonnégy érmet szereztek, a legtöbb érmes helyezést matematikából érték el a diákok – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) lapunkhoz eljuttatott összesítéséből. A világversenyeken elért siker nem akármi: kémiából 75, informatikából 82, matekból 101 ország tanulói csaptak össze.

Az eredmények mögött természetesen a tehetséges tanulók felkészítő pedagógusainak áldozatos munkája is ott van. Kotek László 30 éve vezeti a középiskolásoknak szóló, diákolimpiára felkészítő szakkört a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetében, kezei közül az eltelt évtizedekben csaknem félezer fiatal került ki úgy, hogy egy életre elkötelezte magát a természettudományokhoz.

– Az itt szakköröző fiatalok közül sokan egyetemi tanárok, nemzetközileg jegyzett fizikusok lettek, két tanítványunk a Junior Príma-díjat is megkapta. Büszkék vagyunk, hogy már két akadémiai doktorunk is van. A mi diákunk volt például Szabó Attila, akik kétszer lett abszolút első a fizikai diákolimpián, ezt rajta kívül eddig senki nem érte el a világon – sorolja eredményeiket büszkén a mester.

Szerinte a siker titka a felkészítés kiszámíthatóságában, a pontosságában és a folytonosságában rejlik, abban, hogy – ahogy ő fogalmazott – a szakkörén 30 év alatt egy foglalkozás sem maradt el. Hozzátette: fontos az is, hogy nem pusztán azt tűzik ki célul, hogy a növendékek bekerüljenek a diákolimpiai csapatba, hanem megszerettetik a területet, vonzóvá teszik a fiatalok előtt. – Tanulóinkat főként a felsőfokú fizikatanulmányokra készítjük fel, felvillantva előttük a tudományos életpályát, a PhD-tanulmányok lehetőségét is – jegyezte meg Kotek László.

– A versenyeken elért eredmény alapvetően a diák egyéni teljesítménye, de rengeteg múlik a tehetség felismerésén és gondozásán, az iskola és a tanár munkáján – hangsúlyozta lapunknak a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban tanító Takács Márta, aki filozófiai diákolimpiára készít fel évek óta sikeresen diákokat, akiknek idegen nyelven kell helyt állniuk. Mint kiemelte, a tehetséggondozás során nem csak a nagy versenyekre és az oda bejutó tanulókra kell koncentrálni, mert minden eredmény egyaránt fontos. – Nagyon jó látni egy tanuló tehetségének kibontakozását. Ezért egyaránt örülök annak, ha az órán sikerül egy közönyös diák érdeklődését felkelteni, illetve annak, ha egy tanítványom jól szerepel tanulmányi versenyen – fogalmazott a tanárnő, akinek tanítványa ezüstéremmel tért haza a 41 ország diákjait felvonultató tavalyi versenyről.

Takács Márta kitért arra is, fontosnak tartaná, hogy az országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV) elért eredményeket a felsőoktatási felvételin pluszpontokként érvényesíteni tudják a fiatalok. Jelenleg ugyanis erre nem minden tantárgyból van lehetőség, pedig a versenyre való felkészülés során hatalmas tudásanyagot halmoznak fel a gyerekek, amit szerinte érdemes lenne elismerni.

– Ami még minden évben elgondolkodtat, az az, hogy amikor már nem a hazai versenyről, hanem a nemzetközi diákolimpiai válogatóról van szó, mennyire sokan nem vállalják az idegen nyelvű megméretést. A filozófiai diákolimpián ugyanis angolul, németül, franciául vagy spanyolul kell esszét írniuk a diákoknak. Az OKTV-döntősök indulhatnak a válogatón, de általában csak minden második diák érzi magát késznek arra, hogy idegen nyelven is megméresse magát filozófiából – jegyezte meg a tanárnő.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az idén tizennégy tantárgy nemzetközi diákolimpiai versenyén vehetnek részt magyar csapatok a szaktárca támogatásával. A diákok április és augusztus között mérhetik össze tudásukat Észtországtól Thaiföldön át Indonéziáig a világ 14 országában. Úgy tudjuk, Magyarország 2019-re elnyerte a biológiai diákolimpia rendezésének jogát.

A tehetséggondozást kiemelten kezeli a kormány, a köznevelésben minden évben milliárdos forrást különít el erre a célra. A pénzből persze nemcsak a versenyfelkészítéseket támogatják, de tehetségműhelyek, tanodák, mentorprogramok működtetésére, pedagógus-továbbképzésre, bentlakásos tehetséggondozó táborra vagy éppen iskolai témahetek megrendezésére is nyerhetnek pénzt az általános és középiskolák.

A 2008 óta futó Nemzeti tehetségprogramra a 2015-ös központi költségvetés a tavalyi ráfordítás dupláját, összesen 2,8 milliárd forintot biztosít. Novák Katalin családügyi államtitkár szerint fontos, hogy minél fiatalabb korukban felismerjék a családjukban, az óvodákban, iskolákban a kiemelkedő képességű gyerekeket, mert így nagyobb lesz az esélyük arra, hogy sikeresekké váljanak. A program idei pályázati kiírásairól tartott január eleji tájékoztatóján az államtitkár kiemelte: ugyan a tehetséggondozás nem felzárkóztató program, de adott esetben, például egy rossz anyagi helyzetű család esetében, kompenzációként akár extrasegítséget is kell nyújtani a gyerek tehetségének kibontakozása érdekében.

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szakemberek szerint a jelenleg 1,6 millió óvodás- és iskoláskorú fiatal közel egy százaléka, vagyis mintegy 16 ezer fiatal az európai vagy nemzetközi szintű képességű, „zseni típusú” tehetség, további 20 százalékuk pedig egy-egy területen rendelkezik valamilyen különleges tehetséggel. Emlékeztetett, hogy az uniós forrásból megvalósuló, Tehetséghidak elnevezésű programban az utóbbi két évben kétmilliárd forintot használhattak fel csaknem húszezer gyermek fejlődésének támogatására, de az Emmi kezdeményezésére a kormány tavaly nyáron döntött arról, hogy lehetővé teszi a program kiterjesztését, így további 1,2 milliárd forinttal bővült a felhasználható forrás.

Noha egyre több iskolás kap személyre szabott segítséget a tehetsége kibontakozásához, a magyar diákok összteljesítménye egyelőre elmarad az OECD-átlagtól.

A legutóbbi, 2013-ban publikált PISA-eredmények szerint sajnos minden területen (szövegértésből, matematikából és természettudományból is) nőtt a rosszul teljesítő diákok aránya a megelőző évekhez képest, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között végeztek a magyarok.

A vizsgálat feltárta azt is, hogy Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a 15 éves diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig 28 százalékra emelkedett a 2009-es 23 százalékról. A felmérésben részt vevő országok közül az utolsó előtti helyen állunk a tekintetben, hogy a tanulók átlagosan mennyi időt töltenek tanulással. Ráadásul külön rossz hír, hogy a tanulás idehaza a többségnek értő tananyag-feldolgozás helyett inkább csak magolást jelent, és ahogy arra a Tárki friss társadalmi riportja rámutat: a diákok egy része saját bevallása szerint csak kényszerből tanul, és sokszor gyakorlatilag nem is érdekli (főleg matematikából), hogy miről olvas.

Az Oktatási Hivatal (OH) által végzett kompetenciamérések adatai szerint idehaza a szakiskolásokkal van a legnagyobb baj, az ő tanulmányi teljesítményük ugyanis jelentősen elmarad az országos átlagtól. A legutóbbi mérés szerint a szakképzésben tanuló 10. évfolyamosok még a náluk négy évvel fiatalabb, hatodikos általános iskolások szintjét sem érték el. Az sem mindegy, ki hova születik, az OH vizsgálata ugyanis rámutatott, hogy az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli diákok sokkal rosszabb eredményt értek el, mint a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a budapesti tanulók.

A tanulói teljesítménymérések kapcsán Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet egy, a távirati irodának adott interjújában, hogy a mérés mindig egy előző szakaszt vizsgál, vagyis sosem a mérés évére jellemző szabályozásra reagál. Mint kiemelte, a kormány már 2010-ben hozzáfogott a rendszerű átalakításokhoz az oktatás minőségi alapjainak lefektetésével, a magyar iskolarendszer pedig szerinte minden vészjóslás ellenére erős. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a köznevelés nagy rendszerében nem lehet azonnali eredményeket felmutatni, de az intézkedések nyomán az eredményekben akár már a következő méréskor lehetnek változások.

Elkészülnek a mentőknél az állomások

2015. január 30., péntek 05:55 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Szalai

Ütemezetten halad az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új mentőállomás-építési programja, az uniós projekt befejezésének ideje november – reagált lapunknak a mentőszolgálat a Népszabadság tegnapi cikkére.

A lap arról számolt be, hogy ígéretek szerint 22 új mentőállomást kellett volna építeni és további hatvanat felújítani az előző kormányzati ciklusban. Ám eddig csak egy új mentőállomás készült el, a Tolna megyei Bátaszéken, s csupán 13-at újítottak fel. Az OMSZ kiemelte: jelentős akadály Zalalövőn volt, ahol a munkálatokat régészeti feltárás lassítja, ennek megoldásán azonban dolgoznak.

Emlékeztettek arra, a 22 új mentőállomás építésének célja a területi esélyegyenlőtlenség megszüntetése, a 15 percen belüli kiérkezés lehetőségének megteremtése a lakosság lehető legnagyobb részének. Az uniós fejlesztési program egyéb elemei közül a 178 új mentőautó beszerzése megtörtént, a járművek szolgálatba álltak. Zajlik a mentésirányítási rendszer éles üzembe állítása, s működik az új budapesti és székesfehérvári mentésirányító központ. Az ország számos pontján korszerűsítik a mentőállomásokat, főként uniós forrásból. Hamarosan 22 újabb mentőorvosi kocsi is érkezik, az autók a projektzárás határideje előtt szolgálatba állnak – hívta fel a figyelmet a mentőszolgálat.

Csepreghy: A mentőállomások megépítése a pályázók felelőssége

Ahogy más projekteknél, úgy a novemberig felújítandó, illetve megépítendő mentőállomások esetében is az európai uniós forrásokra pályázók felelőssége a fejlesztések végrehajtása. Mindemellett a kormány mindent megtesz azért, hogy a határidőig befejezhető projektek esetében felgyorsítsa a folyamatot – mondta Csepreghy Nándor európai uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az MTI-nek

Ízelítő a Magyar Demokrata január 14-i számából Az iszlám legyőzi Európát

Az elmúlt napok tragikus franciaországi eseményei lényegében csak folytatását jelentik a bevándorló nemzetek és vallások európai harcának, aminek keretében az elmúlt években lángba borult több nyugat-európai főváros. Az olcsó munkaerejük miatt idecsábított muszlimok második-harmadik generációját képtelenek integrálni az uniós nemzetállamok, akik körében egyre erőteljesebb a frusztráltság, a radikalizálódás. Franciaország vagy Németország lakosságának már 20 százaléka külföldi, a nagyvárosokban ennél is nagyobb az arány, s a születésszámok az iszlám további térhódítását mutatják. Hasonló okok robbantották szét az Osztrák–Magyar Monarchiát.

Elfogták a fajvédő konferencia szervezőjét

A rendőrség pénteken elfogta a Budapestre szervezett és betiltott "fajvédő" konferencia egyik szervezőjét, egy amerikai állampolgárt.

Képünk illusztráció. Fotó: MTI, archív
Mindezt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szombaton közölte az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint Richard Bertrand Spencer rendőrségi ellenőrzése során a magyarországi tartózkodásra jogosító okmányait nem tudta felmutatni, így a rendőrség elfogta, majd előállította az idegenrendészeti hatósághoz.
A BÁH azt közölte, hogy a National Policy Institute "tradicionalista-, fajvédő- és nacionalista eszmeiségű alapítvány prominens vezetője, Richard Bertrand Spencer amerikai állampolgár annak tudatában, hogy a Budapestre összehívott "fajvédő" konferencia szervezésében játszott szerepe miatt vele szemben korlátozó intézkedés lehet érvényben, Magyarországra érkezett".
Richard Bertrand Spencer ellen - idegenrendészeti őrizetbe vétele mellett - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytat eljárást.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt vasárnap utasította a belügyminisztert, hogy minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel akadályozza meg a National Policy Institute október 3. és 5. közötti, Budapestre tervezett kongresszusát.
Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn betiltotta a konferenciát, a rendezőket pedig felszólította, álljanak el minden további szervezéstől. Papp Károly országos rendőrfőkapitányt pedig arra utasította, hogy a rendezvényt - annak törvénysértő okán - minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel akadályozza meg, és kezdeményezze a konferencia "közismerten rasszista nézeteket terjesztő előadóival szemben" a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését.
Richard Bertrand Spencer a Népszabadság pénteki számában megjelent, a lap beszámolója szerint Budapesten adott interjúban azt mondta, hogy repülője Bécsben szállt le, és vonattal utazott Budapestre.
MTI

A magyarok mindig büszkén álltak ki igazukért

Varga Mihály szerint a magyarok mindig is tudták, hogy ha időről időre katonai túlerővel elcsendesíthették, terrorral elnémíthatták is az országukat, végleg nem tiporhatták el.

Ha eljött az idő, a magyarok egyenes derékkal, büszkén álltak ki igazukért. Erre tanított 1956, erre bizonyíték 1848, Rákóczi és Thököly eszméje, és e szerint él és tesz a mai magyar kormány is, amely nem fél kiállni a magyarok igazáért, "azokért az eszmékért, amelyekért hőseink áldozták életüket" - mondta a miniszter csütörtökön Budán, a Széna téri 1956-os emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen.
Varga Mihály hangsúlyozta: a magyaroknak az otthonuk, hazájuk függetlensége szent és sérthetetlen.
Kiemelte, hogy a kommunizmus elleni felkelések történetében a magyarok 1956-os forradalma volt a legnagyobb hatású. Bár a forradalom elbukott, máig ható eredményt ért el: az '56-os hősök mutattak rá arra, hogy a kommunista országokban fennálló rendszerek valójában emberellenes, korrupt és a társadalmi osztályok egymás elleni kijátszására épülő diktatúrák - mondta.
"A kommunista rendszer legitimációját aláásó magyar forradalom hatása végső soron a keleti blokk válságát és bukását okozta" - fogalmazott a politikus.
Hozzátette, a forradalmat lelkesedéssel támogató nyugati világ közvéleménye mégsem mindig értette, sőt olykor irreális próbálkozásként kezelte a magyaroknak a szovjet támadókkal szembeni fegyveres ellenállását. Szerinte azok, "akik így gondolták, nem tudták átérezni és megérezni a magyarok érzéseit" sem akkor, sem ma.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a magyarok közjóért vállalt közös erőfeszítése kovácsolja össze a nemzetet a nehéz időkben, és "ezért tudunk olyan sikereket elérni, mint az elmúlt években", amikor "saját utunkat választva küzdöttünk meg a nehézségekkel", az eredmények pedig még a kezdetben hitetlenkedőket is meggyőzték. A miniszter mindezek alátámasztásául több gazdasági adatot is ismertetett, például a gazdaság bővülését, a munkahelyek számának növekedését és az emelkedő lakossági fogyasztást.
A II. kerületi önkormányzat által szervezett megemlékezésen beszédet mondott Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki 1956. október 23-át sorsfordító dátumnak, útjelzőnek, a magyarok közös viszonyítási pontjának nevezte.
A politikus szerint azonban október 23. nem csak a magyarság történetében jelentős dátum, az ugyanis az egész nyugati civilizációnak erkölcsi és lelki felszabadulást hozott.
Fónagy János kiemelte: az 1956-os forradalom tiszta, őszinte, hősies volt, nem rombolt, nem tört-zúzott, "egyetemes európai értékek" és "a magyar nemzet kiirthatatlan igénye a szabadság iránt" vezérelték. Nem véletlen, hogy a Nyugat közvéleménye a magyarok oldalára állt, bár érdemi segítségükre nem számíthattunk - tette hozzá.
Az államtitkár 1956 mindenkor érvényes üzenetének azt tartja, hogy "szövetségesekre, partnerekre, támogatókra találhatunk ugyan, de saját érdekeinket, saját értékeinket és állampolgárainkat senki nem fogja helyettünk megvédeni".
Végül azt mondta, az idei három választás bebizonyította, hogy nem veszett ki a magyarokból az összefogás képessége.
A koszorúzással záruló, Széna téri megemlékezésen több mint százan vettek részt, köztük egykori Széna téri harcosok. Többen is az 1956-os forradalom jelképének számító lyukas zászlót ábrázoló kitűzőt viseltek, és a tömegben ilyen lobogó is látható volt. A nemzeti ünnep alkalmából a Széna téren lévő bevásárlóközpontot A szabadság napja feliratú molinó díszíti.
MTI