Szili Katalinék összehívnák a parlamentet

Rendkívüli parlamenti nap összehívását kezdeményezi a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása érdekében.

A Szili Katalin volt házelnök által vezetett szervezet terveiről Ivády Gábor független országgyűlési képviselő, a párt politikusa beszélt szerdán az MTI-nek.

Hangsúlyozta, a nagy parlamenti pártok hiába hirdetik kampányukban a devizahitelesek védelmét, hiszen úgy tűnik a valóságban elfeledkeztek róluk. A kilakoltatási moratórium ugyanis idén májusban lejár, ami veszélyt jelent a bajba jutott adósoknak – fejtette ki Ivády Gábor, aki szerint legalább szeptember végéig, az új Országgyűlés és kormány megalakulásáig kellene fenntartani a kilakoltatások tiltását.

Rettegett a magyar börtöntől: többet ül az ír gázoló

Már idén otthon karácsonyozhatott volna az ír gázoló, a rá vonatkozó magyar jogszabályok alapján ugyanis decemberben letelt volna a büntetése – tudta meg a hvg.hu. Már ha hajlandó lett volna magyar börtönben ülni, de inkább az írországi priccset választotta, noha így kilenc hónappal több időt tölt rács mögött. Információinkat mind az illetékes bíróság, mind az áldozatok családját képviselő ügyvéd megerősítette.

Már idén december 2-án feltételes szabadságra bocsáthatták volna az ír gázolót, Ciarán Francis Tobint, szabadulásának legkorábbi lehetséges dátumaként ugyanis ez szerepel bírósági aktájában – tudta meg a hvg.hu. Viszont annyira tartott attól, hogy Magyarországon töltse le a büntetéséből még hátralévő részt, hogy inkább 9 hónappal többet leül, csak éppen Írországban.

Az ír férfi még 2000. április 9-én gázolt halálra Leányfalun autójával egy öt- és egy kétéves gyereket, csakhogy a távollétében rá kiszabott büntetés letöltésére nem volt hajlandó visszajönni Magyarországra. Végül az évtizedes kiadatási procedúra után idén januárban hozták Magyarországra, miután a magyar és az ír hatóságokkal előzetesen megállapodott arról, hogy egy ír börtönben fogja letölteni büntetését. Így is lett: hétfőn megérkezett, majd pár napos büntetés-végrehajtási ügyintézés után pénteken vissza is vitték.

Múlt héten írtunk arról, hogy Tobin az elterjedt vélekedéssel ellentétben nem megszökött, hanem a magyar igazságszolgáltatási szervek engedték legálisan hazautazni, mert minimum megkérdőjelezhető módon megengedték neki, hogy az akkor még újnak számító biztosíték – pontosan 500 ezer forint – befizetése ellenében távollétében folytatódjon az eljárás. Adatgyűjtés közben jutott a tudomásunkra, hogy – figyelembe véve a már Írországban korábban letöltött időt – Tobin már 2014. december 2-án letudhatta volna a büntetést – már ha hajlandó magyar börtönben ülni.

A „foganatba vételről” szóló iratban valóban az szerepel, hogy most januári börtönbe vonulásától számítva idén december 2-án lett volna feltételes szabadságra bocsátható – erősítette meg információnkat Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője. Ha nem engedik neki a feltételes szabadulást, vagyis a rá kiszabott teljes három évet le kellett volna ülnie, akkor viszont csak 2016. május 31-én töltötte volna ki a büntetését – közölte. Mindkét dátum úgy jött ki, hogy figyelembe vették az Írországban már börtönben töltött időtartamot, ugyanis Tobin 2011 novemberétől 2012. június 19-ig több mint 7 hónapot már leült a hároméves szabadságvesztésből – tudtuk meg.

Ettől kezdve az ír jog számít

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter még a Tobin visszaszállításakor tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a gázoló legkevesebb 595 napot tölt majd ír börtönben. Az ír jog szerint nincs lehetőség arra, hogy ennél előbb akár csak feltételesen is szabadlábra kerüljön – mondta a tárcavezető, aki szerint a feltételes szabadlábra bocsátásról Írországban az igazságügy-miniszter dönt, így 2015. szeptember 4-én, ha Francis Ciarán Tobin magatartása és egyéb körülmények indokolják, ő határoz majd erről.

Megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot azzal, hogy információink szerint Tobin egy magyar börtönben jóval hamarabb szabadulhatott volna feltételesen, de ha ezt nem engedik számára, akkor viszont 2016 májusáig ült volna.

Ciarán Tobin dublini útja előtt 2014. január 17-én Fotó: MTI / Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium / Burger Zsolt

Válaszukban végül a korábbi Navracsics-nyilatkozathoz képest pár nappal eltérő dátumot közöltek: szerintük „a feltételes szabadlábra bocsátás legkorábbi időpontja 2015. augusztus 30. az ír jog által szabályozott 1/4-es kedvezmény alapján”. Mindezt azzal indokolták: ha a Magyarországon hozott ítélet végrehajtását átveszi egy másik állam, akkor „a végrehajtására az ottani jog alkalmazandó”, így „a feltételes szabadság engedélyezésére is a végrehajtó állam – jelen esetben Írország – joga az alkalmazandó”. Hozzátették ugyanakkor, hogy a feltételes szabadság „csak egy lehetőség, nem alanyi jog”, bár azt előre valószínűleg senki nem tudná megmondani, 2015 augusztusában hogyan dönt majd az ír miniszter.

Inkább 9 hónappal többet, de otthon

A három dátum összevetése alapján egyértelmű, hogy Tobin azt vállalta: inkább minimum 9 hónappal több időt tölt börtönben, de ezt ne egy magyar börtönben tegye. Ennek több oka is lehet, Írországban él családja, két gyereke, de korábbi cikkünkben arról is beszéltek forrásaink: valóságos fóbiája lett attól, hogy őt a magyar börtönben hátrányok érnék. Névtelenséget kérő informátorunk szerint a közhangulat, a sajtó miatt egyre jobban félt, ráadásul ír jogászai azzal riogatták, hogy barbár viszonyok vannak a magyar börtönökben, és alig beszélve a nyelvet elviselhetetlen lenne a helyzete.

A dolog visszafelé is így működik, és olykor pont így járnak külföldön elítélt magyarok, mint Tobin. Ha ugyanis Magyarország vállalja, hogy a külföldön elítélt állampolgára itthon töltse rács mögött a kirótt időt, akkor a magyar jogot kell alkalmazni. Ezért fordul elő, hogy jön a meglepetés, méghozzá nem pozitívan – tudtuk meg a nemzetközi büntetőjogban jártas ügyvédtől, Bátki Páltól. „Az elítéltek átszállításáról szóló nemzetközi egyezménybe foglalt alapelv, hogy az elítélt nem kerülhet rosszabb helyzetbe az átvevő államban. De a gyakorlatban sokszor mégis ez a helyzet áll elő, mert a szabály alól kivétel a feltételes szabadság: hiába kedvezőtlenebb ez rá nézve a saját országában, akkor is ezt kell majd alkalmazni” – magyarázta.

„Ezért fordul elő, hogy sok hazaszállított magyar végső soron rosszabb helyzetbe kerül, mintha a külföldi államban töltötte volna le börtönbüntetését, a magyar szabályok ugyanis szigorúbbak, mint például a nyugat-európai vagy északi államokban. Nálunk ugyanis sokszor csak a büntetés 2/3-ának, 3/4-ének, vagy 4/5-ének letöltése után engedhető az elítélt feltételesen szabadlábra, míg máshol általános a feles szabály, vagyis már a szabadságvesztés idején félidejében van rá lehetőség” – mondta Bátki Pál.

Az írek, Magyarország és Tobin megegyezése kell

Mindezt azonban mindig előre tudni lehet: az államok előre tájékoztatják egymást, pontosan milyen törvényeket, esetlegesen kedvezményeket alkalmazhatnak majd a büntetést átvevő államban. Az elítélt átszállítására pedig csak akkor kerülhet sor, ha ebbe mindhárman – az átadó, átvevő ország, illetve az elítélt – beleegyeznek, vagyis Tobin átadásakor a magyar államnak is ismernie kellett a kinti feltételeket. „Az én praxisomban volt olyan ügy, amikor az Egyesült Államokban gyermekpornográfia miatt elítélt magyar szeretett volna hazai börtönbe kerülni, mert itthon fele annyi idő után szabadulhatott volna. Csakhogy ennek ismeretében az amerikaiak nem is járultak hozzá az átadásához” – jegyezte meg az ügyvéd.

Az ügyvéd szerint a legtöbben – ahogy Tobin is – inkább még azon az áron is a saját hazájuk börtönében raboskodnának, hogy az eltérő végrehajtási szabályok miatt így hosszabb időt kell benn tölteniük. „Egyrészt ha a másik államban annyival rosszabbak a börtönviszonyok, akkor sokan inkább így is bevállalják az átszállítást. Amiben az is közrejátszik, hogy egy külföldi börtönben a gyakorlatban valóban rosszabb sora van egy magyar állampolgárságú fogvatartottnak” – mondta. Az átszállítás intézményének lényege is tulajdonképpen az, hogy az elítélt számára jobb, ha a szabadságvesztés során olyan környezetben van, ahol beszéli a nyelvet, tudják látogatni a rokonai, és könnyebb a visszailleszkedés a büntetés után.

Fotó: MTI / Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium / Burger Zsolt

Van egy nagy kivétel is, és ez már nem is nemzetközi büntetőjogi kérdés: mivel a végrehajtásra a saját államának törvényei vonatkoznak, nem kizárható, hogy egy ottani politikai döntés új helyzetet teremt, ilyen például az amnesztia. „Erre a legjobb példa az azeri baltás gyilkos esete, akit Magyarország kiadott a hazájának, mely utána kegyelemben részesítette” – mondta az ügyvéd. Tobin egyébként még a magyar ítélet jogerőre emelkedése után, 2002-ben kegyelmet kért az akkori köztársasági elnöktől, Mádl Ferenctől, de a kegyelmi kérelmét – itt – elutasították.

Kizárt, hogy morálisan vállalják az elengedését

Az elgázolt leányfalui gyerekek családját képviselő ügyvéd, Tóth István nem tart attól, hogy az ír börtönbe átszállított Tobin váratlanul kegyelmet kaphat. „Minden elítélt diszkrecionális joga, hogy kegyelemet kérjen, erre neki is lehetősége van. Viszont morálisan kizárt, hogy egy államfő felvállalja azt a döntést, hogy ilyen előzmények után kiengedjék. Az különben is olyan rendkívüli esetekben adható, ha például valaki halálos beteg és napjai vannak csak hátra” – mondta a jogi képviselő, aki 14 éven át folyamatosan képviselte a családot, amíg az ír börtönbe nem került.

„Valóban nagyobb kedvezményt kaphatott volna, ha Magyarországon tölti le a büntetését, de ez az ő választása volt” – kommentálta Tóth István, hogy az ír így tovább marad börtönben. „A közvélemény szerint enyhe ítélet volt, de nekünk az volt a fontos, hogy töltse le, amit kiszabtak rá. Tapasztaltuk, hogy mindkét ország hatóságai nagyon figyeltek rá, ezért nem hiszem, hogy a magyar börtönben sérelem érhette volna” – tette hozzá.

Ki bocsátható feltételes szabadságra?

A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsátja feltételes szabadságra, ha a büntetés végrehajtása alatt kifogástalan magatartás tanúsít, kész arra, hogy törvénytisztelő életmódot folytasson, és feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. Az időpont attól függ, hogy milyen fokozatban hajtják végre a szabadságvesztést: akkor engedélyezhető, ha az elítélt fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, a börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást érdemlő esetben – a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Viszont ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. Van, amikor kizárt a feltételes szabadság, ilyen például, ha valaki a börtönben követ el újabb súlyos bűncselekményt, vagy bűnszervezet tagja.

"100 százalék nyíltság, 0 százalék árnyaltság" - A politikai mémek nyomában

Hogyan él tovább a hírességeket kifigurázó, obszcén montázsokat gyártó vicclapok hagyománya a hazai internetes politikai kultúrában? Demagógia, uszítás, disznó viccek, agyzsibbasztó szellemtelenség és harsányság minden mennyiségben – a kampány idején különösen megnövekedett mennyiségben. "Mindennekalja" mémek és társaik.

Az, hogy a mémek korát éljük, természetesen a politikát sem hagyta érintetlenül: ma már talán nincs is olyan hírportál, amely ne hozná le az aktuális fő hírekre reflektáló, a közösségi oldalakon kisebb-nagyobb karriert befutó mémeket. Sőt, nemrégiben még a közrádió is reagált a jelenségre a maga módján.

Megvannak a szcéna kanonizált sztárjai és szellemesebb képviselői, de a grassroots-ot alapvetően a demagóg szlogenek és a harsány trash közös, mély mocsara jelenti.

Felébreszteni az embereket

„Google-ba beírod például, hogy Orbán Viktor, aztán rámész a képekre, kidob egy csomót, lehúzod asztalra és már szerkesztheted is” – magyarázza el nekünk alkotási módszerét Domb Futo, a hazai trash-mémgyártás jelenleg talán legradikálisabb alakja. Futo napi egy-két, végletekig bárdolatlan képaláírásával és montázsával természetesen a Jobbik szekerét kívánja tolni, célja, hogy „felébressze az embereket” és ellensúlyozza a „zsidó média hazugságait”.

Kattintson galériánkért!

A hasonló mémek alkotói általában beazonosíthatatlanok vagy nehezen elérhetők, Futo azonban szélsőségességéhez képest meglepő nyíltsággal válaszolt (álprofillal feltett) kérdéseinkre: kiderült róla, hogy 40 éves, munkanélküli és Szegeden él. A Jobbikhoz formálisan nincs köze, a párt politikájáról egyébként az a véleménye, hogy így is túl sokat mondanak ki nyíltan, előbb hatalomra kellene jutni, és utána tenni a nemkívánatos csoportok ellen. Emiatt előnyösebbnek is tartja a párt újabb, „puhább” imidzsének ravaszságát.

Képein leglecsupaszítottabb formájában kulminál mindaz, amit a kuruc.info kiengedett a palackból: 100 százalék nyíltság, 0 százalék árnyaltság, dettó rasszizmus, antiszemtizmus. Csakis nagykorúaknak és erős gyomrúaknak, olyannyira, hogy nem is találtunk a képgalériánkba leközölhető szintűt tőle.

Fidesz-mémek: A központosítás diadala

A szélsőjobboldal mémgyárosait általában véve is a kisebb oldalak, csoportok illetve az egyszemélyes, álneves profilok jellemzik, amelyek gyakran megjelentetik műveiket egymás, illetve különféle nemhivatalos és regionális Jobbik-oldalak üzenőfalán is. Amikor a Jobbik tavaly ősszel elkezdte „barátságosabb” kommunikációra építő újrabrandelését, a baráti közösségek oldalain kritikaként rögtön megjelent a szökdelő kismacska, mint az elpuhuló Jobbik totemállata.

A fideszes tábor úgy tűnik, a mém-trash terén is központosítottabb és szervezettebb: az itt-ott fellelhető gyurcsányozós-bajnaizós-simonozós képmontázsok általában közös forrásra, az ELÉGnevű Facebook-oldalra vezethetők vissza. Az itt szereplő mémek névtelenül jelennek meg, a lap adminisztrátora kérdésünkre csak annyit árult el, hogy az oldalt „a baloldal hazugságait nehezen viselő” civilek készítik. Ezt a képet kissé árnyalja, hogy a kezdeményezés indulását a létrehozás után egy nappal Deutsch Tamás jelentette be, egyben felhívva a nemzetet arra, hogy „legalább egymillióan” lájkolják az oldalt.

Kattintson galériánkért! Fotó: Facebook

Ha ezt az ambíciózus célt nem is sikerült elérni, több mint ötvenezer kedvelőjével valószínűleg így is ez a legnépszerűbb hazai politikai mémgyűjtő oldal, amelynek nagyobb részét a baloldal aktuális lopásain-csalásain gúnyolódó montázsok teszik ki. Emellett feltűnnek a kormánypárti médiumok általában ugyanezen a témákat tárgyaló cikkei, valamint a Fidesz hivatalos oldalának megosztásai is. A jelek arra mutatnak, hogy a képeket sok különböző lelkes népművész küldi be nekik: akinek sikerül ide submittolnia mondjuk, egy nőnek maszkírozott Gyurcsány Ferencet, az több száz, esetleg több mint ezer lájkra és egyetértő kommentre számíthat.

Idősebbek is elkezdhetik

A baloldal legnépszerűbb hasonló orgánuma a 12 ezer lájkot gyűjtő Kormánybuktató demonstráció. De viszonylag erősnek mondható a Ha Orbán marad, én megyek és a korábban sikeresebb, többször törölt, majd újraindult Orbán lapjáról kitiltottak társasága című oldal. Az ezek mögött álló személyek magukat civilnek mondják. Nekünk például 29 éves programozó nyilatkozott, aki egyedül visz egy teljes mémgyárat. Szerinte az ELÉG című oldalt az övével ellentétben „tuti többen szerkesztik”, de mindazonáltal egységes, profi munka, amiért „száz százalék, hogy valaki pénzt kap”.

A baloldali mémgyűjtőkön szereplő mémek nagy részét szintén a közönség küldi be, köztük többen, név szerint ismert visszatérő szereplők. Az egyik leglelkesebb például egy biztonságtechnikai cég 65 éves igazgatója, aki egyben lelkes DK-aktivista.

Feltehetően nem jelent semmilyen általános reprezentációt, de tény, hogy az általunk beazonosított baloldali mémkészítők között túlsúlyban vannak az idősebbek, akiknek az alkotásait némileg áthatja az internettel mint új technológiával kapcsolatos naiv izgalom.  (De persze az is lehet, hogy a fiatalabbak magától értetődőnek tekintik az internet nyújtotta anonimitást.) A baloldali mémgyűjtőkön a nyíltan vállalt pártkötődés jóval ritkább, ami szintén következhet abból, hogy itt nincs olyan Hazafias Népfront típusú konstrukció, mint amilyen a jobboldalon szinte mindent lefedő Fidesz. És mintha az obszcén harsányság sem érné el a kormányzó párti, nem beszélve a Jobbik-oldalak üzemi hőfokát.

Lesz nyugdíjad, ha félreteszel rá!

Jó, ha minél előbb átgondoljuk, miből fogjuk az aktív korunkban elért életszínvonalunkat fenntartani nyugdíjasként is – mondja Bunghardt Csaba, az AXA Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Bunghardt Csaba vezérigazgató-helyettes

Miért vált mára ilyen égető kérdéssé az időskori megélhetés?

Köztudott, hogy jelenleg stabilan csökken az ország népessége, és még intenzívebben szűkül az aktív korúak, a 20-64 évesek tábora. Ezzel szemben az idősebb korosztályok létszáma és az emberek várható élettartama nő. Jól látszik, hogy egyre kevesebb ember járulékából kellene egyre több nyugdíjat kifizetni. Az állami nyugdíjak értéke tehát óhatatlanul csökkenni fog, vagy a nyugdíjkorhatár lesz magasabb.

Akkor miből lesz nyugdíjunk az aktív évek után?

Abból, hogy az állami nyugdíjat saját megtakarításokkal egészítjük ki, és például nyugdíjbiztosítást kötünk. Saját ügyfeleink példájából is érezhető, hogy ezt már sokan megértették és egyre többen igyekeznek időben gondoskodni a jövőjükről.

Kik azok, akik már léptek, és jellemzően milyen módját választották az öngondoskodásnak?

Főleg azok, akik nyugdíjasként nélkülözésmentes, aktív életet akarnak élni, és ehhez biztosítani akarják a megfelelő jövedelmet is. Az AXA nekik fejlesztette ki az Aktív Max nevű nyugdíjbiztosítást, ami egy befektetési egységekhez kötött hosszú távú megtakarítási konstrukció, amely akár az egész család számára védelmet nyújthat.

Melyek az Aktív Max fő előnyei?

Az eszközalapokkal elérhető hozamok mellett a biztosító a piacon kimagasló mértékű bónuszokat fizet az ügyfeleknek először akár már a szerződéskötéskor, majd a tartam során 5 évente. Csak a példa kedvéért: egy most 40 éves ügyfél a teljes tartam alatt a saját megtakarításain felül akár 6 évnyi megtakarításnak megfelelő bónuszt kaphat! Ráadásul a tudatosan előre takarékoskodók a befizetett díj 20 százalékát, évente legfeljebb 130 ezer forintot adójóváírás formájában kapnak vissza.

Lassan kihűl a forrónyom a bankrobbantás ügyében

Ahogy telik az idő a Lehel úti bankrobbantás óta, úgy lesz egyre sziszifuszibb az a munka, amit a rendőröknek a tettes és az esetleges megrendelő előkerítésére el kell végezniük. Ráadásul a lakossági bejelentések száma is csökken: az utóbbi tíz napban már csak 14 információt osztottak meg a nyomozókkal. A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva semmit sem közöl arról, vannak-e fejlemények.

Február 20-ig 596 bejelentés érkezett a Lehel úti bankrobbantással kapcsolatban létrehozott zöldszámra – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a hvg.hu megkeresésére. Az utolsó sajtóhírek szerint február 10-ig az emberek 582 olyan információt osztottak meg a rendőrséggel, amelyről úgy gondolták előbbre viheti a bankrobbantás ügyében zajló nyomozást. A számok mutatják, az idő múlásával az emberek egyre kevésbé aktívak a rendőröknek való segítségnyújtásban.

Ismert, január 13-án hajnali négykor a Lehel utca 70-72. szám alatt található CIB-bankfiókot robbanás rázta meg; a detonációban a szomszédban lévő Budapest Bank épülete is megsérült. A bankok és a térfigyelő rendszer kameráinak felvételei alapján egy fekete ruhás motoros hajtott az épület elé. Miután leszállt a motorról, letett egy csomagot az épületnél, majd a járműre visszaszállva, sietve távozott. Néhány perccel később élesedett a bomba. A társasház szerkezetében – melynek aljában a pénzintézet található – körülbelül 25 millió forint kár keletkezett, a lakásokban pedig további 1,5 millió.

Védett tanú és tízmilliós nyomravezetői díj

A rendőrség – a térfigyelő kamerák által rögzített felvételeket is közreadva – azt közölte, hogy a fekete motoros dzsekis, bukósisakos, sötét kezes-lábast viselő, 180-185 centiméter magas robbantó egy tarka, „cross enduro jellegű”, rendszám nélküli, 150-170 cm³-es, robogónál nagyobb méretű motorkerékpárral hajtott el a helyszínről. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)korábban a hvg.hu-val azt közölte, hogy a CIB Bank kamerája által rögzített felvételeken a bankrobbantó mögött látható alakot beazonosították. Kiderült, a 64 éves budapesti férfi bekerült atanúvédelmi programba, és védelméről 24 órában gondoskodnak.

Kiszivárgott rendőrségi információk szerint a védett tanú nem tudott részletes személyleírást adni a bankrobbantóról, csak a hangtónusát és a ruházatát tudta leírni. Még a férfi magasságát is csak bizonytalanul tudta megbecsülni – számolt be róla a Blikk két hete. Ez várható is volt, hiszen a motoros öltözékén és járművén kívül nem tudhatott mást elmondani, mint, ami a felvételeken látszik. Ezért is lesz nehéz beazonosítani a tettest a rendőröknek. Hogy nagyobb esély legyen erre, az ORFK tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki "az elkövető személyével kapcsolatban olyan pontos adatokkal rendelkezik, amelyek segítségével az azonosítható, bűnösségére a gyanú megalapozottá válik."

Nagy vidéki akciók és csend a nyomozásról

Egy, a bankrobbantóval kapcsolatos bejelentés ellenőrzésére rendeltek el akciót január 19-én Ürömön, ahol több száz rendőr végzett adatgyűjtést. Egy volt rendőr akkor a hvg.hu-nak úgy vélekedett ilyen nagy létszámú csoportot akkor vetnek rá egy ügyre, ha nincs sok konkrétum, és minél gyorsabban össze kellene gyűjteni azokat. A Pest megyei településen tartott kutatáson kívül még három helyszínen néztek szét a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai nagyobb erőkkel. Ezek között volt Göd, ahonnan egy ember azzal jelentette fel szomszédját, akit közel egy hete nem látott, és akinek egy ugyanolyan fehér motorja van, amilyen a Lehel úti bankrobbantáskor készült videofelvételen is látható.

A tettest egyébként motoros futárok között is keresték a rendőrök a két héttel ezelőtt. A nyomozásban egyelőre lassú, aprólékos munka folyik, ahogy egy rendőrségi forrásunk fogalmazott: sziszifuszi lesz, amit el kell végezniük. "Az üggyel kapcsolatban – a korábban kiadott tájékoztatásainkon kívül – további részleteket a nyomozás érdekében egyelőre nem áll módunkban megosztani a közvéleménnyel" – írta szerkesztőségünknek az ORFK Kommunikációs Szolgálata. A hvg.hu kérdésére azt azonban közölték, hogy nem merült fel információ arra vonatkozóan, hogy a XIII. kerületi garázsban talált fegyvereknek, és az azok miatt előzetesbe került személyeknek közük lenne a bankrobbantáshoz.

Nyilvános őszödi jelentések: a kavarás folytatódik

Gyurcsány Ferenc a hvg.hu-nak azt mondta: az "elemi logika szabályaival is ellenkezne", hogy ő hozta nyilvánosságra a beszédet, ráadásul ismeri a Bajnai-kormány idején készült végső jelentést, ami cáfolja a Pintér Sándor által péntek este közölteket. Egy titkosszolgálati forrásunk mást mondott, egy egykori koalíciós partner, akit több MSZP-s is felhívott akkor, megint mást. Figyelmeztetés: cikkünk elolvasása után sem fog sokkal tisztábban látni a magyar politika egyik legnagyobb botrányával kapcsolatban!

Első verzió

2006 augusztusában Debrecenben hallgatták meg a Fidesz vezetői közül többen az őszödi MSZP-frakcióülésen készített hangfelvételt, amit az év szeptemberében a Magyar Rádióhoz és az Origóhoz juttattak el ismeretlenek – mondta a hvg.hu-nak Gyurcsány Ferenc. A volt kormányfőt azután kérdeztük, hogy Pintér Sándor utasítására a beszéd kiszivárgásával kapcsolatos, amúgy titkos vizsgálatokról készült jelentésből kettőt nyilvánosságra hoztak péntek este. Bár a két dokumentum ezt sugallja, Gyurcsány Ferenc szerint teljesen hamis a Pintér Sándor által sugallt narratíva, miszerint ő maga áll a kiszivárogtatás mögött. A volt kormányfő szerint ez világosan kiderül abból a végső jelentésből, amit Bajnai Gordon akkori kormányfő utasítására 2009 decemberében készítettek el.

Erre, mint azt megírtuk, egy korábbi beszélgetés is utal, mely Rózsa-Flores Eduardóval készült. "Nekem ezt nem lenne szabad ismernem, mert Bajnai Gordon titkosította, de valaki letette az asztalomra" – mondta lapunknak Gyurcsány Ferenc. Ez a "rövid, mindössze másfél oldalas szöveg" három megállapítást tartalmaz Gyurcsány Ferenc szerint. Az első, hogy a hangfelvételt nem kívülről, vagy illetéktelen személyek készítették, hanem az ott készült felvétel másolata, amit eredetileg az MSZP-frakcióüléseket egyébként is rögzítő cég munkatársai készítettek jóhiszeműen, mert erre előzetesen valaki megkérte őket szóban – vagyis belső ember vitte ki" – kommentálta Gyurcsány Ferenc lapunknak. Rajnai Attila 2007-ben az Élet és Irodalomban megjelent cikke szerint így arra lehet következtetni: a Miniszterelnöki Hivatalban őrzött beszéd másolata kerülhetett ki.

Gyurcsány Ferenc 2006-ban bejelenti, hogy bizalmi szavazást kér Fotó: Fazekas István

A második szerint a szolgálatok végül nem tudták megállapítani, hogy ki lehetett a tényleges kiszivárogtató, bár a részvizsgálatok számos lehetséges szálat megállapítottak, de egyiket sem tudták bizonyítani. A harmadik szerint viszont egyértelműen megállapítható, hogy végül – nem tudni, pontosan hogyan – a Fideszhez jutott el az anyag. Itt szerepel az, hogy 2006 augusztusában Debrecenben volt a felvétel.

Rész? Egész?

Pintér Sándor csak két részjelentést hozott nyilvánosságra (melyek megállapították, hogy nem kívülről vették fel a frakcióülést, és hogy Rózsa-Flores Eduardo szerepet vállalt az egészben). Gyurcsány Ferenc szerint ezekkel a célja a puszta manipuláció volt, hiszen az általa most megemlített összegző jelentésből egyértelműen kiderül, hogy nem lehet tudni, ki volt a tényleges kiszivárogtató. "De az is egyértelmű, hogy a Fidesz szerepét az egészben Pintér igyekszik elfedni" – mondta Gyurcsány, hozzátéve: "ezzel nagyjából annyira hiteles, mint Szabó Bálint, mától akár "Pintér Szabó Bálint Sándornak" is nevezhetném, mert ebbe a mélységbe küzdötte le magát a belügyminiszter kolléga". "Egy ilyen vizsgálat úgy zajlik, hogy a különböző szakaszokról részjelentések készülnek, ezekből vett ki most kettőt Pintér, de ezeknek nincs közük a végső következtetésekhez, melyek egyértelműen kimondják, hogy nem lehet tudni, ki volt a kiszivárogtató, de végül a Fidesznél landolt az anyag" – mondta Gyurcsány Ferenc. A volt kormányfő szerint az egyik részjelentésben szó esik arról, hogy a szolgálatok beépültek Rózsa-Flores Eduardo környezetébe, de magában a zárójelentésben már nem említik a nevét. Rózsa Flores egyébként 2009-ben Bolíviába távozott, ahol egy rajtaütés során meggyilkolták kormányerők, miután a vádak szerint merényletet tervezett Evo Morales elnök ellen. Egy, a titkosszolgálati ügyekre rálátó forrásunk szerint éppen azért engedték ki, mert így kényelmesebben "el lehetett tüntetni a történetből".

Gyurcsány Ferenc a hvg.hu kérdésére nem akarta elmondani, hogy ki az a három személy, akinek a nevét felírta egy lapra, és egy borítékban odaadta Mesterházy Attilának 2011 június 16-án, mondván, neki sincs elég bizonyítéka. Ugyancsak az érdeklődésünkre a volt kormányfő tagadta, hogy kollégáit a szolgálatok hazugságvizsgálatnak vetették volna alá (egy titkosszolgálati ügyekre rálátó forrásunk erről beszélt, megemlítve, hogy páran megtagadták a vizsgálatot), mondván, "annál sokkal jobban bíztam a stábomban".

Második verzió

Nincs „eltitkolt”, vagy „Pintér Sándor által nyilvánosságra nem hozott” része a jelentésnek érdemben, ami ismertté vált, az a teljes történet, amit jelen pillanatban tudni lehet – mondta ugyanakkor a hvg.hu-nak egy, a titkosszolgálatok működésére rálátó forrásunk. Szerinte más kérdés, hogy annak idején magától Gyurcsány Ferenc kormányzati körétől volt nyomásgyakorlás a szolgálatokra, hogy „alibi vizsgálatokat” végezzenek, és ha mégis eljutottak olyan pontig, amikor érdemi információk birtokába juthattak volna, akkor hirtelen „megszűnt az igény a további nyomozásra”. Informátorunk szerint a jelentés ebben a formájában is igazolja, hogy „nincs Péter, meg Kati, meg nem tudom, még ki történetben” (amire legutóbb a volt Vas megyei MSZP-s, később DK-tag Szabó Bálint utalt tavaly nyáron), hanem „csak Gyurcsány Ferenc van, legfeljebb egy-két közvetlen kollégája még”.

Az őszödi beszéd indította el a magyar szélsőjobb utcai megerősödését: ki a felelős? Fotó: Túry Gergely

Forrásunk szerint a jelentésnek az a része, miszerint a beszéd kiszivárogtatásával el akarták terelni a figyelmet a gazdasági bajokról, illetve rá akarták ébreszteni az embereket a változtatások szükségességére, helytálló. Az összeesküvés-elméletbe (is) hajló fejtegetése szerint Gyurcsány a manipulált kiszivárogtatás után baloldali értelmiségieket (köztük egy ismert televíziós személyiséget) „kért fel”, akár anyagi ösztönzőktől sem mentesen, hogy nyilvánosan álljanak ki a beszéd mellett, és interpretálják azt „igazságbeszédnek”. Majd amikor kiderült, hogy a közhangulatot így sem lehet megfordítani, és a beszéd alapvetően negatív reakciókat vált ki még a baloldali szavazókból is, „jött az egyébként a szolgálatok, de kommunikációs szakemberek számára is tanított, klasszikus nyilvánosság előtti manipuláció”. Ezen forrásunk azt értette, hogy a volt kormányfő többször tett utalásokat arra, hogy az MSZP-n belüli riválisai szivárogtatták ki a felvételt. 2011 június 16-án pedig egy zárt borítékban adta át Mesterházy Attilának az állítólagos listát a kiszivárogtatókról, az MSZP elnöke a borítékot felbontatlanul összetépte.

A stáb?

Informátorunk arról beszélt, a titkosszolgálati vizsgálatok során Gyurcsány Ferenc közvetlen kormányzati munkatársait is hazugságvizsgálatra kérték, de ezt többen megtagadták. Gyurcsány Ferenc ezt határozottan tagadta. Informátorunk egyértelművé tette, hogy a kiszivárogtatás résztvevőit Gyurcsány Ferenc „kommunikációs stábjának tagjai körül kell keresni”, mint mondta, az MSZP vezetésével a kormányfő erről soha nem beszélt a botrány kirobbanása előtt, „legfeljebb egy-két emberrel, Lendvai Ildikóval, vagy Kiss Péterrel közölhetett előzetesen valamit, de erről nem tudok semmi biztosat, csak feltételezés”, de „ez Feri ügye volt, mint mondjuk, az is, hogy hagyták a gój motorosokat randalírozni az 56-osok terén 2006-ban, vagy az is, hogy a tévészékházat ilyen gyenge rendőri erők védték, miközben az épületben volt Navracsics Tibor és Juhász Ferenc”. Forrásunk ugyanakkor azt mondta, az őszödi ügy kapcsán a „nemzetbiztonsági szolgálatok egy politikai játszma részeivé váltak, értem ezt a leállított vizsgálatokon, és azon, hogy 2009-ben kiengedték Bolíviába Rózsa-Flores Eduardót, pedig volt róla információjuk, hogy mire készül, de akkor már mindenkinek az volt az érdeke, hogy tűnjön el az országból”.

Forrásunk szerint a Fidesz vezetését annyira megdöbbentette a birtokukba jutott felvétel, hogy hetekig próbálták ellenőrizni a valósiságát, végül „úgy kellett már megsürgetni őket, hogy lépjenek”.

Harmadik verzió

A hvg.hu a nyilvánosságra hozott információk után megkereste a volt koalíciós partner SZDSZ egyik meghatározó politikusát is. Ő ezt mondta: „Emlékszem, hogy az őszödi frakcióülés napja péntekre esett. Akkorra már természetesen tisztában voltunk azzal, hogy kemény intézkedéseket kell végrehajtanunk a gazdaság stabilizálására. (Hogy az ötszázalékos áfacsökkentés, az ötéves adómérséklési terv, és mindazok a hangulatjavító intézkedések, amiket a kormány a választások előtt vert át a parlamenten, fenntarthatatlanok, a nyár közepére világossá váltak 2006-ban.) Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének idejére túl vagyunk a 2006 július végi EFOTT-on, ahol a „képzési hozzájárulás” bevezetéséről, mint „nem megszorításról, csak egyfajta szúró-viszkető érzésről” beszélő Gyurcsány Ferencet kifütyülték az egyetemisták; és túl vagyunk több szakszervezeti megmozduláson is. "Ferenc ezért hívott minket pár nappal korábban közös frakcióülésre az MSZP-vel Őszödre, de mi azt válaszoltuk, hogy ha már ennyire súlyos a helyzet, előbb jöjjön el hozzánk, beszéljük meg külön”. Forrásunk szerint így a frakcióülés napjának délelőttjén előbb az SZDSZ-frakciónak mondta el a kormányfő, hogy milyen rossz a helyzet, ezután ment le Balatonőszödre.

Hogy ezután mi történt, arról hallgassuk megint csak az akkor meghatározó kormányzati befolyással bíró liberális politikust: „Aznap este volt, aki felhívott, hogy Ferenc micsoda beszédet tartott Őszödön, és az MSZP-s kollégám, aki mellettem ült a parlamentben, ő is küldött egy e-mailt, hogy ’Feri élete beszédét mondta el!’. Szerintem ők akkor egyszerűen úgy gondolták, jó lenne az egészet valahogy nyilvánosságra hozni, bele sem gondoltak abba, hogy mennyi ’rejtett akna’ van a beszédben, csak azt érezték, hogy ott, és akkor ez egy valóban nagy hatású beszéd volt”. Forrásunk szerint ezután döntötte el „Gyurcsány Ferenc és az MSZP akkori vezetése közösen”, hogy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Kérdésünkre, hogy a Fidesz hogy került bele a láncolatba, Rózsa-Flores Eduardónak milyen szerepe lehetett a történetben, liberális informátorunk csak annyit mondott: „akkor tudták, hogy a beszédet tartalmazó CD-ket egyszerűen csak úgy ’ki kell juttatni a rendszerbe’, előbb-utóbb úgyis eljut a Fideszhez”.

A Fideszből egyelőre nem értünk utol senkit, aki releváns információ birtokában lehet, de Kósa Lajos már elismerte, hogy nála valóban járt a felvétel (egy évvel korábban még nem így nyilatkozott). Minden további következtetés levonását az olvasóra bízzuk.

Elképesztő változás előtt áll a Nyugati tér

Oázisszerű hely lehet egyszer a Nyugati tér, ha az annak felújítására kiírt közbeszerzésben megfogalmazottak egyszer megvalósulnak. A tervek szerint elbontják a bazársort, lesznek növények és padok - valódi városi találkozási pontot szeretnének csinálni a város egyik legforgalmasabb és legelhanyagoltabb teréből.

Közbeszerzést írtak ki a Nyugati tér felújítására - olvasható a Közbeszerzési Értesítőben.

A tér megújulásáról szóló tervek nagyon ígéretesek: áttekinthető, tágas teret szeretnének létrehozni, amely egy pihenőzónákkal tagolt valódi találkozási pont lehet Budapesten.

A leírás szerint a tér szerkezetének átalakítása a gyalogosközlekedés és forgalomcsillapítás rendszerbe illesztését és környezetbe illő átalakítását szolgálja.

A részletes terveket itt olvashatják el.

A fotókon szereplő látványterveket a Város-Teampannon Kft. készítette a VI. kerületi pályázat számára.

Beindult a cenzúra Orbán Instagram-profilján

Orbán Viktor stábja hatékonyan távolítja el a nem kívánatos kommenteket a kormányfő szerdán beindított Instagram-profilján - írja a Cink.

Orbán Viktor stábja hatékonyan távolítja el a nem kívánatos kommenteket a kormányfő szerdán beindított Instagram-profilján - írja a Cink.

A Cink egyik kollégájának ártalmatlan kommentjét öt perc alatt kitörölték Orbán Viktor Instagram-profiljáról, a felhasználók pedig eközben megállíthatatlanul ontják magukból a viccesnek szánt hastageket - olvasható a portálon.

A felhasználók Orbán Viktor második, kínai fogásokat ábrázoló fotója alá kezdtek el olyan hashtageket kommentelni, mint  #foodporn, #luxxy, #highlife, #china, #hagyma, #kutya, #ezkijottvagylement és így tovább.

A miniszterelnök kampánystábja Orbán kínai útjához időzítette az új kommunikációs csatorna megnyitását. Az első fotó, amelyet szerda délután tettek közzé, a pálcikával étkező miniszterelnököt ábrázolja.

Bakter vagy Pálya-udvar: Mi legyen a kormányzati negyed helyén?

Idejében regisztráló budapestiek szerdán bejárhatták azt a Nyugati pályaudvar melletti területet, ahová a Gyurcsány-kormány a kormányzati negyedet tervezte, és ahol az épületek már hat éve üresen állnak. Most a főváros a helyi önkormányzattal összefogva a telek átmeneti hasznosítását tervezi: tegnap helyi lakosok is szót kaphattak, hogy mi lenne a számukra a legjobb. A hvg.hu ott járt. Sok-sok fotó is készült.

Kutyafuttató, paintballpálya, graffitifal, kerékpártároló, közösségi irodák – ilyen és ehhez hasonló ötletek merültek fel a résztvevők körében azon a bejáráson, melyet a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezett a Nyugati pályaudvar, a Ferdinánd híd, a Podmaniczky utca és az Eiffel tér által határolt terület átmeneti hasznosításával kapcsolatban.

A korábban a MÁV, jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő területrészt sport- és rekreációs célra hasznosítaná Terézváros a fővárossal együttműködésben, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyugati pályaudvaron tervezett vágánylefedés, valamint zöldterület-kialakítás legkorábban 2020-tól valósulhat meg.

Finta Sándor, Budapest főépítésze a bejáráson elmondta, hogy Budapesten 1200 hektár, a Nyugati-grundhoz hasonló „barnamezős” terület van kihasználatlanul. Egy következő szakasz lehetne például Rákosrendező és a vasúttörténeti park rendezése. De a Nyugati Grund átmeneti hasznosítása kulcsprojektnek számít: ha ez nem indul el, akkor semelyik projekt sem valósul meg.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért! http://hvg.hu/itthon/20140206_Bakter_vagy_Palyaudvar_kormanyzati_negyedhttp://hvg.hu/itthon/20140206_Bakter_vagy_Palyaudvar_kormanyzati_negyed Fotó: Stiller Ákos

Matus István Terézváros főépítésze hangsúlyozta, kizárólag átmeneti hasznosításról lehet szó, és emiatt „nem lehet a világ minden pénzét beleölni”. Finta Sándor ezt a kijelentést némileg azzal árnyalta, hogy a hetvenes években átmenetinek szánt Kazinczy utcai balettintézeti épület a bizonyíték rá, az átmeneti kifejezés is viszonylagos.

Mint arról korábban beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat tavaly májusban programot indított Budapest kihasználatlan tereinek közösségi megújítására, a fővárosi építésziroda a KÉK-kel együttműködve pedig időről időre fórumot teremt a szóba jöhető területek hasznosításáról szóló diskurzusra. A Nyugati-grund bejárása, valamint a köré szervezett beszélgetés is ennek a sorozatnak a része. Szerdán három épületbe lehetett bemenni, illetve a látogatók bejutottak egy vasúti csarnoképületbe is, amely azonban nem lesz bevonva a projektbe.

A grund épületei megdöbbentően lepusztultak pár év alatt. Igaz, helyenként még megvannak a hajdani tapéta vagy fakorlát nyomai, és az is látszott, hogy az eddigi átmeneti hasznosítók főként hajléktalanok voltak. A csoporttal feljutottunk az egyik ház tetejére is, ahol egy babakocsit ringató önkéntes fogadott minket, hogy „az épségünkre vigyázzon”.

Matus István a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy ezek az épületek nem élveznek semmilyen védettséget, bontási engedély van rájuk, és nem érné meg sem a kerületnek, sem a fővárosnak megőrizni őket. Szerinte a fő érdek a zöldterület megteremthetősége és az átjárhatóság. Az átmeneti hasznosításhoz elsősorban biztonságossá kellene tenni az épületeket, de ennek megbecsült költségét nem volt hajlandó tudtunkra hozni. Kiemelte, hogy mind az épületek bontása, mind a fenntartása költségekkel jár, mindazonáltal a rövid távú hasznosítás miatt nem éri meg jelentős felújításba kezdeni.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért! Fotó: Stiller Ákos

A KÉK képviselője is hangsúlyozta, hogy gyorsan létrehozható, nem hosszú távra szóló hasznosítási ötleteket keresnek. Az hamar kiderült a térképekre ragasztott post it-okból, a résztvevők elképzeléseit összefoglaló feliratokból, hogy a legtöbben szabad zöldterületre vágynának. Margitsziget kiesik a forgalomból, az Erzsébet teret egy adott korosztály használja, és a Városligeten túl igen kevés lehetőség van a kötetlen heverészésre.

Arra a felvetésünkre, hogy szórakozóhelyet is hozzanak létre az épületekben, Matus István világossá tette, kizárólag sportolási célú felhasználásra gondoltak. A lakók ötletei azért ennél sokrétűbbek voltak. A névadásban kisebb kreativitást tapasztalhattak a szervezők: a „Bakter” és a „Pálya-udvar” mellett a „Kormányzati kultúrdepó” elnevezést is a falra firkantották.

Csütörtökön Finta Sándor főépítész (Budapest Főváros Önkormányzata), Matus István (Terézváros Önkormányzata), Szőllőssy Balázs (Podmaniczky Közösségi Tér), Csikai Mária (Kerékpáros Magyarország Szövetség) ismertetik a felhasználással kapcsolatos hivatalos elképzeléseket.