JELENTŐSEN CSÖKKENHETNEK A TÖRLESZTŐRÉSZLETEK

A Fidesz frakcióvezetője a devizahitelesek megmentésének részleteiről beszélt a Hír TV P8 című műsorában.

Úgy kapják vissza a pénzüket a devizahitelesek, hogy nem kell semmit tenniük, nem kell perelniük, hiszen a parlament megtesz helyettük mindent – fejtette ki Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a P8-ban elmondta: a mostani döntésnek és a parlament szeptemberi munkájának köszönhetően 2015 januárjára a devizahitelesek egy olyan forinthitellel bírnak majd, melynek törlesztője és kamata a mostaninál 25-40 százalékkal is kevesebb lehet úgy, hogy ezek mellett a tőke is csökken. Kiemelte, hogy ez a magánszemélyek mindennemű devizahitelére igaz lesz.

"CSAK ANNYIT KÉRÜNK A BANKOKTÓL, HOGY A TISZTESSÉGTELENÜL KELETKEZETT HASZNOT TOLJÁK VISSZA."

A politikus a végtörlesztőkkel kapcsolatban kifejtette: az emberek ezen csoportja is kaphat vissza pénzt, hiszen a Kúria és a parlament döntései értelmében jó esélyük van rá, hogy nyerjenek a bíróságon a bankok ellenében. „Csak annyit kérünk a bankoktól, hogy a tisztességtelenül keletkezett hasznot tolják vissza” – tette hozzá Rogán. A frakcióvezető megjegyezte, hogy komoly ellenállásra számítanak a pénzintézetek részéről, de már hozzá vannak szokva és felkészültek rá.

A belengetett túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban (az Európai Bizottság ajánlásai között szerepel, hogy a bankadó kivezetésével jobb lenne) kérdésre válaszolva megjegyezte: nem véletlen, hogy az MSZP-kormány alatt az sem zavarta Brüsszelt, ha kétszer akkora volt a hiány, mint a megengedett. Felidézte a szocialisták mostani módosítóit is, melyek szerinte bizonyítják, hogy a baloldal továbbra is a bankok oldalán áll.

(mno.hu-fidesz.hu)

PONTOS, MÉLTÁNYOS ÉS GYORS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A CÉL

Az a cél, hogy az igazságszolgáltatás a lehető legpontosabb, legméltányosabb és leggyorsabb legyen - mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a perelhúzódásról rendezett csütörtöki nemzetközi konferencián a Kúrián.

Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete Perelhúzás: a felek és képviselőik felelőssége és együttműködése című nemzetközi konferenciáján hozzátette: a kormánynak minderre figyelnie kell. A mindenkori kormány, a végrehajtó hatalom elemzi az ítélkezési gyakorlatot, és szükség esetén reagál rá: jogot alkot vagy jogalkotást kezdeményez - mondta Répássy Róbert.

„A HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA ÉS A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG SZENT ÉS SÉRTHETETLEN.”

Ebben a ciklusban kezdik meg a két nagy eljárási kódex, a polgári és a büntető perrendtartás reformját, ami jó alkalom lesz arra, hogy kiküszöböljék a perelhúzódásokat, de legalább csökkentsék az előfordulásukat és az időtartamukat - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Egyebek között újragondolhatják a perelőkészítésre és pervezetésre vonatkozó szabályokat, és készen állnak arra is, hogy felülvizsgálják a jogi szakértők eljárásbeli jogállását, szerepét, mivel a teljesítményük lényeges hatással van az eljárás kimenetelére és sebességére egyaránt - tette hozzá.

Az államtitkár kielégítőnek nevezte a magyar polgári igazságszolgáltatás teljesítményét a perelhúzódásokkal kapcsolatban. Példaként említette, hogy az Európa Tanács mellett működő, az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó bizottság 2012-re vonatkozó jelentése szerint a magyar bíróságoknak az első fokú ítélet meghozatalához átlagosan 160 napra volt szükségük. Összehasonlításképp megemlítette, hogy a hatékonyságáról ismert Ausztriában ez az idő 129 nap. A Világbank kimutatása szerint sem rosszabb a magyar bíróságok hatékonysága, mint a többi uniós tagállam bíróságaié - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a perelhúzódás problémája ezzel együtt fennáll, különösen a nagyobb városok, főként Budapest bíróságain folyó bonyolult ügyekben.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar bíróságok előtt folyó ügyekben keletkezett, indokolatlannak talált késedelmeket többször is az eljárások ésszerű időtartamára vonatkozó követelmény, végső soron az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke megsértéseként értékelte. Répássy Róbert szerint a késedelmes igazságszolgáltatás nagy károkat képes okozni a rendszerbe vetett bizalomnak. Hangsúlyozta: Trócsányi László igazságügy-miniszter a kormányfőtől arra kapott mandátumot, hogy megerősítse az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.

A hatalmi ágak szétválasztása és a bírói függetlenség szent és sérthetetlen - emelte ki az államtitkár. Hangsúlyozta: a kormány nem avatkozhat be és nem is képes beavatkozni folyamatban lévő bírósági eljárásba, a végrehajtó hatalmi ágnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy óvja, sőt előmozdítsa a bírói ág függetlenségét.

(MTI-fidesz.hu)

MEGVÉDTÜK A MAGYAR FÖLDET

A mezőgazdaság hozzájárulása nélkül nincs életképes magyar nemzetgazdaság sem – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, a hazai agrárium teljesítménye büszkeségre ad okot. A kormányfő a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) tisztújító küldöttgyűlésén Gödöllőn, a Szent István Egyetemen elmondott beszédében kitért arra is, hogy a mezőgazdaság kulcsszerepet fog játszani az emberiség, így a magyarok jövőjében is.

A Magosz és a kormányt adó politikai pártok mindig kitartottak egymás mellett, hosszú ideje kipróbált szövetség a miénk – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett, 20 éve kötött először szövetséget a Magosz és a Fidesz, és egyúttal köszönetet mondott a két évtizedes hűségért, kitartásért és együttműködésért. Két évtizede küzdünk közösen, vállvetve azért, hogy Magyarország egyről a kettőre jusson, és mindannyian egy szabad és igazságos világban élhessünk – fogalmazott. A miniszterelnök szerint Magyarország sokat tanulhat a gazdáktól, hiszen ők pontosan tudják, hogy vetés nélkül nincs aratás. Ezt az egész országnak meg kell tanulnia. Ha le akarjuk küzdeni a pénzügyi válságot, a költségvetési hiányt és a megörökölt államadósságot, valamint úrrá akarunk lenni a negatív tendenciákon, akkor meg kell fogni a munka végét és dolgozni kell – jegyezte meg.

"AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNNYEL SIKERÜLT ELÉRNI, HOGY A MAGYAR TERMŐFÖLD A HELYBEN LAKÓ, FÖLDMŰVELŐ GAZDÁK TULAJDONÁBAN ÉS HASZNÁLATÁBAN MARADJON."

Orbán Viktor emlékeztetett, 2010-ben hazánk elutasította a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Unió által javasolt válságkezelést, és helyette a magunk által felépítettet választottuk. A miniszterelnök aláhúzta, a válságkezelés sikeres volt. Példaként említette, Magyarországon 2010-ben 1,8 millióan fizettek adót, 2014 májusában pedig 4,1 millióan. Ez az a változás, amelyben minden felismerhető, amit az elmúlt négy évben tettünk – jegyezte meg.

A miniszterelnök felidézte, a pártállam felszámolása után az a veszély fenyegetett bennünket, hogy a kommunisták maradványai a liberálisokkal karöltve mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyar földet, - ha kell, az utolsó hektárig – külföldiek, spekulánsok, és kalandorok kezére játsszák. Azonban a Fidesz-KDNP, közösen a Magosszal, nem hagyta, hogy kihúzzák a magyar gazdák lába alól a talajt, megvédtük a magyar földet – húzta alá. Orbán Viktor hangsúlyozta, az új földtörvénnyel sikerült elérni, hogy a magyar termőföld a helyben lakó, földművelő gazdák tulajdonában és használatában maradjon.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a földtörvény megfelel az uniós szabályozásoknak, de még viták vannak Brüsszellel, ott még nem fogadták el azt. A kormányfő leszögezte, ezután is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy csak olyan földtörvénye legyen hazánknak, mely lehetővé teszi, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben maradjon, és kiszűrje a spekulánsokat. Arról is beszélt, hogy az új Büntető Törvénykönyv öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti a termőföldek jogellenes megszerzését. Elmondta továbbá, a kormány a szigorúságon túl pénzügyi eszközöket is mozgósított a magyar föld védelme érdekében.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy többszáz éves vitát döntött el a Parlament a földtörvény elfogadásával. Kimondtuk, a termőföld 80 százalékát a kis- és középvállalkozások keze ügyébe kell segíteni a középgazdák meghatározó súlyával, és 20 százaléknál több ne maradjon nagybirtok formájában – fűzte hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben az összes állami tulajdonú földet 600 szerződéssel hasznosították, most viszont a 221 ezer hektárra 6000 szerződést kötöttek, azaz négy év alatt megtízszereződött az állami földet használók száma.

"NÉGY ÉV ALATT MEGTÍZSZEREZŐDÖTT AZ ÁLLAMI FÖLDET HASZNÁLÓK SZÁMA."

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a hazai agrárium teljesítménye büszkeségre ad okot. A mezőgazdaság hozzájárulása nélkül nincs életképes magyar nemzetgazdaság sem. Az ágazat teljesítménye az elmúlt évben 22 százalékkal bővült – fűzte hozzá. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a mezőgazdaság kulcsszerepet fog játszani az emberiség, így a magyarok jövőjében is; a világ népessége nő, egyre több embert kell eltartani és etetni. A jó termőföld, a vízkészlet, a hozzáértés, a tudás és a szorgalom olyan értékek, amelyek az előttünk álló évtizedben fel fognak értékelődni – fogalmazott, megjegyezve, nekünk, magyaroknak jelenleg ezek mind adottak.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy vannak még megoldandó feladatok. Felhívta a figyelmet arra, hogy csökken a falun élők száma, a vidék erőforrásainak tekintélyes része nem marad helyben, kevés család tud kizárólag a mezőgazdaságból megélni. A vidék számára elérhető erőforrásokat helyben kell tartani, munkahelyeket vidéken is teremteni kell, és a fiataloknak meg kell mutatni, hogy lehet ott élni – fejtette ki.

A kormányfő nagy kérdésnek nevezte, van-e elég bátorság, lelki erő és tudás ahhoz, hogy a 80-20-as birtokpolitikai arány a földalapú támogatások és az agrártámogatások területén is érvényes legyen. Mi nem állunk rosszul, hogy önökben van-e elég bátorság, azt a következő hetekben el fogják dönteni - mondta a küldötteknek. Felhívta a figyelmet arra, a határidő rövid, augusztusban már tudatni kell a döntéseket a brüsszeli agrárpolitikai központtal. Orbán Viktor közölte, a terv az, hogy a soron következő kormányülésen, július 7-én a kabinet meg is hozza a szükséges döntéseket. A miniszterelnök elmondta, a kormány egyetért azzal a megközelítéssel, hogy a földalapú támogatások és az agrártámogatások esetében 150 ezer euró fölötti összegeket ne fizessenek ki, így terelve a támogatásokat a kis- és közepes gazdaságok felé, viszont úgy kell az átalakítást végrehajtani, hogy átmenetileg se legyenek elbocsátások az agrárszektorban. 

(fidesz.hu)

 

 

KÉPGALÉRIA

• 
• 
• 

• 
• 
• 

VISSZA

Fokozottan ellenőriz a rendőrség: kampány indul

Forrás: Duna Híradó | 2014. 06. 30. 21:02:00

Közlekedésbiztonsági kampány indít Magyarországon egy ismert skót whiskymárka. A Forma-1-es Magyar Nagydíjig tartó program célja, hogy felhívják a figyelmet az alkoholfogyasztás veszélyeire. A kampány idején a rendőrség fokozott ellenőrzéseket tart, hogy kiszűrjék a forgalomból az ittas vezetőket.

Soha ne igyál, ha vezetsz! - üzeni a magyar autósoknak az ismert whiskymárka a felelősségteljes alkoholfogyasztást népszerűsítő reklámfilmjében. A most kezdődő és egy hónapig tartó kampányban Michelisz Norbert Európa-kupa győztes autóversenyző is részt vesz.

 

A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat, aki ráírja a nevét a kampány jelmondatát viselő autóra. A szervezők azt szeretnék, ha egy hónap múlva több ezer aláírás borítaná a kocsit. A Forma-1-es futamok kommentátora, Szujó Zoltán az elsők között csatlakozott.

A Soha ne igyál, ha vezetsz! című kampányt a rendőrség is támogatja.

Szécsi Tibor, a BRFK főosztályvezetője azt mondta, az elmúlt évben 1662 személyi sérüléses közúti közlekedési balesetet okozott ittas járművezető, vagyis a rendőrségnek 1662 oka van arra, hogy folytassa ezt a baleset-megelőzési tevékenységet.

A kampány idején a rendőrség fokozott ellenőrzéseket tart az ittas vezetők kiszűrésére.

NAGY IMRE ÚJRATEMETÉSE A SZÍVEK FORRADALMA VOLT

"A szívek forradalma volt" címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.

A kétrészes - a lap hétfői és keddi számában megjelenő - interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Orbán Viktor "ütötte ki az első téglát a falból", az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy 2014 a hidegháború végének 25. évfordulója, a kormányfő azt mondta, hogy 1989 "a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt", amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek. Abban az évben gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európai, és így 1989-ben vált a "homo sovieticus" ismét normális emberré - mondta Orbán Viktor.

"1989 A FORDULAT, A SZABADSÁG, A FORRADALOM ÉVE VOLT, AMELYBEN AZ EMBEREK MEGÉRTETTÉK, HOGY FÉLELEM NÉLKÜL BESZÉLHETNEK ÉS CSELEKEDHETNEK."

Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, hogy akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy "végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt", aminek révén "a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet". Ebben az értelemben az újratemetés "nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte a kommunisták által meggyilkolt Nagy Imre koporsójánál.

"Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani" - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a megkönnyebbülés nagyszerű érzése" töltötte el.

Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de "készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra."

Arra a kérdésre, hogy mikor tudta, hogy a forradalom győzött, azt mondta, hogy csak akkor érezték biztosan a győzelmet, amikor Németországban is megtörtént a fordulat. "A kelet- és közép-európai fordulat Németország újraegyesítésével fejeződött be végérvényesen" - mondta a kormányfő, kiemelve, hogy a német újraegyesítésétől függött az egész térség sorsa.

Azzal kapcsolatban, hogy Helmut Kohl volt német kancellár mondása szerint a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, az mondta, gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét. Ugyanakkor ha a németek nem hajtották volna végre gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna megfordíthatatlan az átalakulás Magyarországon és más közép-európai országokban. "Ennyiben mi is köszönettel tartozunk a németeknek az egységért" - mondta Orbán Viktor.

A Bild kérdésére, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-ei gesztusa, a vasfüggöny átvágása, kiemelte, hogy az "nagyszerű tett volt", amelyet mindig is csodált, bár más politikai táborba tartozik, mint "a régi kommunista Horn Gyula", aki "kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó", és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.

"A HATÁRNYITÁS PEDIG MA IS A NÉMETEKHEZ FŰZŐDŐ JÓ POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS EMBERI KAPCSOLATAINK ALAPJA."

Arra a kérdésre, hogy a németek vajon kellőképpen méltányolják-e ezt a gesztust, kijelentette, hogy kicsinyesség lenne hálát követelni. Magyarország akkor "helyesen és emberségesen járt el", és nem azért cselekedett, mert várt valamit cserébe - mutatott rá a kormányfő. Hozzátette, hogy a lovagiasság, a hősiesség és a teatralitás a magyarok természetéhez tartozik, a határnyitás pedig "ma is a németekhez fűződő jó politikai, gazdasági és emberi kapcsolataink alapja".

Azzal kapcsolatban, hogy mond-e még valamit a magyaroknak Helmut Kohl neve, hangsúlyozta, hogy a volt kancellár "máig legendás alak nálunk", és "amikor megszólal, mint legutóbb az idén a (választási) kampányomban, akkor senki sem azt gondolja, hogy egy német politikus beszél, hanem azt, hogy itt Európa és a világ érdemekben gazdag államférfija szólal meg". Hozzátette: "Helmut Kohl iránytű nekünk magyaroknak".

Arra a felvetésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, holott Nicolae Ceausescut kivégezték, Erich Honeckert pedig bebörtönözték, elmondta, hogy "ez egy fájó pont a történelmünkben", hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot. "El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához" és "jó harcosok voltak" - mondta Orbán Viktor. "Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket", és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire "Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el" - mondta a miniszterelnök a Bildnek adott interjú első részében.

A második részben Európáról, Ukrajnáról és Putyinról lesz szó - olvasható a lapban. Az interjúról a Bild honlapján közölt videóban Orbán Viktor kijelentette, hogy "egy nagyon erős, közös európai politika" híve, amely "ideológia nélkül, pragmatikus alapon meghatározza, hogy mi a kontinens érdeke".

(MTI-fidesz.hu)

Titkos névsort adott ki a kormány, hogy megmondja, kivel van baja

• Nem nyilvános, kik a norvég civil alap támogatásairól döntő bíráló bizottságok tagjai.
• A kormány mégis úgy döntött, listába szedi a problémásnak tartott embereket, és nyilvánosságra hozza a neveiket.
• Van, akit két éve még kitüntettek, most már problémás baloldali.
• A feketelistás szervezetek nem ijedtek meg attól, hogy a kormány összegyűjtötte őket.

Ahogy pénteken megírtuk, a kormány listát készített (illetve vett át a Heti Választól) a norvég civil alap támogatottjai közül azokról, akik szerintük baloldali kötődésük miatt problémásak. A listázott szervezeteken kívül azonban konkrét személyeket is megemlítettek, főleg a forrásokat elosztásáról döntő bíráló bizottság tagjai közül.

Titoktartási szerződés

Ez azonban, függetlenül a konkrét nevektől, rögtön felvet egy kérdést.

“A bírálati folyamatban résztvevők szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot írnak alá. A bíráló bizottságok tagjainak névsora nem nyilvános, éppen azért, hogy ne lehessen lobbizni náluk”

- mondta Móra Veronika, a pénzek elosztásának jogát nyílt tenderen elnyert Ökotárs igazgatója. A kormány tehát olyan neveket hozott nyilvánosságra, akikről nem is tudhatta senki, hogy a bizottság tagjai, ez az információ a szerződések alapján titkos. (A kormány képviseletében az EMMI megbízottja egyébként ott lehet a bíráló bizottsági üléseken.)

Íme a lista

Nézzük ezek után a névsort, és a kormány vádjait. Az egyik csoportba tartoznak azok, akiket politikai kötődésük miatt támadnak (a nevek után szó szerint a kormány értékelése olvasható).

• Foltányi Zsuzsa – “2010-ben az LMP listáján szerepelt, a Föld Napja Alapítvány alapítója. Az alapítvány 2013-ban 7238 euró támogatást nyert.”
• Herpainé Márkus Ágnes -  “2013-as 1. fordulós szervezet- és közösségfejlesztés témakör egyik értékelője 2010-ben az LMP színeiben indult Kispest polgármesteri székéért.”
• Matiszlovicsné Horváth Éva – “BB (bíráló bizottság)-tag, 2002-ben az MSZP színeiben nyert mandátumot Hatvan képviselő-testületében.”
• Nyvelt Erik – “BB-tag, 2010-ben az LMP szentendrei ajánlószelvény-gyűjtőpontjának kontaktszemélye volt.”
• “A Norvég Civil Alaphoz beérkezett pályázatok értékelői között megtalálhatjuk Kaufer Virág egykori LMP-s parlamenti képviselőt.”
• “A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány projektje: a szervezet a Hallgatói Hálózatban közreműködő fiatalokat is képzett.”
• “Asimov Alapítány projektje az atlatszo.hu-s kötődéssel” (Ehhez semmilyen további megjegyzést nem írtak, amiből arra következtetünk, hogy a kormány szerint az Átlátszó önmagában is politikai szervezet.)

A másik csoportba olyanok tartoznak, akik a kormány szerint összeférhetetlenek.

• Kadét Ernő – “A D témakör egyik értékelője a Roma Sajtóközpont újságírója. A Roma Sajtóközpont más témakörökben 99 548 € és  4733 € támogatást kapott.”
• Kelemen Varga Roland – “Jelenleg az Ökotárs, korábban a Kárpátok Alapítvány munkatársa a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa 2012-es programjainál megvalósítóként van feltüntetve.”
• Malatinszky Ákos – “Értékelő, korábban a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület társelnöke volt. Az egyesület 8071 € támogatásban részesült.”
• Móra Veronika – “A Védegylet Tanácsadó Testületének tagja. A Védegylet Egyesület 135 074 € támogatást kapott. 2010-ben az LMP-s Szabó Tímea jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsába.”

Politikai vonalon között tehát jellemzően korábbi pártkötődéseket találunk, de annál mindenképp szigorúbb volt a kormány, mint például annak megítélésekor, hogy a Békemeneteket szervező Csizmadia László a civil támogatások fölött rendelkező Nemzeti Együttműködési Alap elnöke Magyarországon.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

Az említett nevekről Móra Veronika azt mondta, belépéskor mindenki nyilatkozott arról, milyen szervezetben érintett. Aki valamelyik pályázat esetében összeférhetetlen, az nem vesz részt annak értékelésében, sőt, jelen sincs az értékeléskor.

Saját szerepével kapcsolatban azt mondta, valóban dolgozott tanácsadóként a Védegyletnek, de ez nem döntéshozó szerv a testületben, ráadásul az utóbbi négy évben már nem is adott tanácsokat.

“A norvég támogatás nem egy biankó csekk, a támogatottak pontosan meghatározott célokra kapják azt, ennek megvalósulását pedig folyamatosan ellenőrzik. Vagyis nem is lenne lehetséges, hogy a megkapott támogatást más politikai célokra költsék”

- mondta.

Két éve kitüntették, most problémás baloldali

A kormány által felsorolt szervezetek éppen olyan kérdésekkel foglalkoznak, amik a norvég alap kifejezett célkitűzései – demokrácafejlesztés, emberi jogok, női jogok. Mivel pedig a magyar civil szféra nagyon kicsi, könnyen előfordulhat, hogy vannak, akik többféle szervezet munkájában is közreműködtek, mondta Móra.

A legutóbbi bírálati körben egyébként összesen ötvenen vettek részt, ebből hetet talált a kormány problémásnak. Van olyan is, akivel kapcsolatban megfordulhatott a véleményük – Foltányi Zsuzsa például most korábbi LMP-s indulása miatt feketelistás lett, 2012-ben még kitüntette őt Fazekas Sándor miniszter.

A név szerint megszólítottak közül megkérdeztük Kadét Ernőt is, aki azt mondta, a titoktartási szerződés alapján ennél többet nem mondhat, de aláírta és betartotta az összeférhetetlenségi nyilatkozatot.

Mit szólnak a listások?

“A miniszterelnökség listáján a hazai jogvédő és antikorrupciós szervezetek színe-java szerepel, ezért kifejezetten örülünk hogy felkerültünk erre a listára, sokkal kínosabb lett volna számunkra ha minket ebben a kontextusban nem említenek”

- mondta Bodoky Tamás, az atlatszo.hu alapítója. Bodoky is azok közé tartozik, akik csak az utóbbi időben zavarják a fideszes politikusokat – a 2006-os rendőri túlkapásokról szóló könyvére például még előszeretettel hivatkoztak.

Bodoky szerint a kormánynak szemet szúrhatott, hogy oknyomozással, információszabadság-aktivizmussal és a közérdekű bejelentők védelmével foglalkoznak. (Most éppen ők írtak először Lázár János 23 millió forintos fácánvadászatáról.)

Az Asimov Alapítvánnyal közös pályázatukban azt vállalták, hogy közpénzügyi watchdog módszertant tanítanak  más civil szervezetek, közéleti blogok és aktivista hálózatoknak.

2008-ban is ezt mondták

“Korábban, tavaly ősszel a Jobbik már egyszer akarta listázni a civil szervezeteket, törvényjavaslatot is nyújtott be erről, ám akkor ezt a Fidesz nem támogatta. Már akkor is az volt a véleményünk, hogy a listázás szembemegy minden írott és íratlan európai normával”

- mondta Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója.

“Azt, hogy a Transparency pártpolitikailag elfogult vagy baloldali lenne, semmi nem támasztja alá. A szervezet nem 2010-ben „találta fel”, hogy korrupció van Magyarországon, hanem már 2008-ban megfogalmazta, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon.”

A kormány lejárató kampánya a civil szervezetek ellen nemcsak azért rendkívül káros, mert a civilek ellen eddig felhozott vádak nem a valóságon alapulnak, hanem azért is, mert éppen a civilek legfontosabb tőkéje, a hitelesség ellen irányul – írta a témáról írott posztjában a K-Monitor.

Az ilyen szervezetekkel beszélni szoktak

Eddig egyetlen kormány sem támogatott minket, és 2002 óta mindig megvádoltak azzal, hogy az aktuális ellenzék szekerét toljuk – mondta Tóth Györgyi, a Nők a nőkért az erőszak ellen (NANE) egyesület vezetője, aki szerint a fejlődő demokráciák betegsége, hogy nem értik a civil érdekképviseletet.

“Demokratikus országokban az olyan szervezetekkel, akik itt fel vannak sorolva, a kormány aktív párbeszédet szokott folytatni.”

A TASZ pedig azt írta:

“Húszéves fennállása óta a TASZ ugyanazon elvek szerint, az alapvető emberi jogok védelme érdekében dolgozott, ennek során pedig soha nem fogadott el támogatást sem az államtól, sem politikai pártoktól. A TASZ a mindenkori hatalommal szemben kritikus, a mindenkori állam túlkapásaitól védi a polgárokat

Hamarabb érkeztünk, és tovább maradunk, mint bármelyik pártpolitikai erő.

Ezért egyetlen kormány se higgye azt, hogy dedikáltan neki szól a figyelmünk: mi a mindenkori hatalommal vagyunk kritikusak, mi a mindenkori állam túlkapásaitól védjük a polgárokat.”

Roubini most Budapesten temette a magyar gazdaságpolitikát

Államkapitalista jegyeket mutat néhány területen a magyar kormány politikája – mondta a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini kedden Budapesten, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciáján.

A New York-i Egyetem gazdaságtan-professzora – akinek állandó eposzi jelzője a válságelőrejelző, mert már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – egyórás előadásában példaként említette Magyarországot arra, hogy Kelet-Közép-Európában is jelen vannak államkapitalista tendenciák, vagyis az állami szerepvállalás növelése a piacorientált reformok rovására.

Roubini az előadás után újságíróknak elmondta: elismeri a pozitívumokat, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság számos területén sikerült csökkenteni a sérülékenységet, és kezd beindulni a növekedés, de, mint mondta, “vegyes” a magyar kormány hozzáállása a külföldi tőketulajdonosokkal szemben.

“A külföldi befektetők számára kérdés, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a külföldi befektetéseket támogató politika mellett” – fogalmazott a közgazdász. Van egy olyan érzület a piacon, hogy a magyar kormány újraállamosítana olyan szektorokat, amelyeket korábban magánkézbe adtak, például közüzemi vagy energiaszolgáltatókat, és azt is hallani, hogy esetleg az állam átvenne néhány gyengébb pénzügyi intézményt – mondta.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ha néhány bank kivonul egy országból, az nem jó, kivéve, ha valaki úgy gondolja, hogy az államnak kellene átvennie a pénzügyi rendszer egy részét. A közgazdász megjegyezte, hogy sok bank hibát követett el azzal, hogy hagyta fölfutni a deviza jelzáloghitelezést, igaz, az állam és a szabályozó hatóságok sem tettek sokat ez ellen.

A magyar gazdaság sérülékenységét növelő tényezők között említette többek között azt, hogy nagy az államadósság, és a hitelezők többsége továbbra is külföldi, továbbá a bankrendszerben magas a nem teljesítő hitelek aránya.

A közgazdász hangsúlyozta előadásában, hogy a kelet-közép-európai országoknak nem szabad elsietniük az euró bevezetését. Rámutatott, hogy a balti országok például politikai okokból, Oroszországtól tartva siettek belépni az euróövezetbe. Ha egy ország nem eléggé felkészülten lesz tagja a monetáris uniónak, azzal csak bajt okoz magának és az eurózónának is – mondta. Svédország és Dánia is jól teljesít az euróövezeten kívül, a lényeg, hogy EU-tagként egy ország része legyen az egységes piacnak – tette hozzá.

Roubini megállapította előadásában, hogy a kelet-közép-európai térségben általában a fundamentumok sokkal jobbak mint a válság kitörésekor, és a kilátások is összességében pozitívak a régióban. (MTI)

Váratlanul kirúgták az Origo főszerkesztőjét

Felmondtak Sáling Gergőnek, az Origo főszerkesztőjének. Sáling a hírt kedd reggel jelenti be a szerkesztőségben.

Információink szerint nem Sáling teljesítményével volt gond. A felmondás mögött régóta tartó politikai nyomás állhat a kormányzatot érintő cikkek miatt. Érezhető feszültséget okozott a szerkesztőség és a tulajdonos körül például az, hogy a választások idején az Origo (más lapokkal együtt) szolidaritást vállalt a 444, a Cink, a Hír 24 és a Magyar Narancs mellett, miután ezeket a lapokat nem engedték be a Fidesz választási rendezvényére. Az utolsó csepp azonban – bár ezt felmondásakor úgy tudjuk, hivatalosan nem mondták ki – Pethő András cikkei voltak Lázár János kétmilliós hotelszámlájáról (amiről egyébként csak peres úton sikerült adatokat szerezni).

Az, hogy Lázárt érzékenyen érintette az ügy, abból is egyértelmű volt, hogy a cikk megjelenése után sértett hangú közleményt adot ki, amelyben név szerint említette a cikk szerzőjét, Pethő Andrást.

„Mindenképpen szeretnék Pethő Andrásnak, az origo.hu újságírójának legalább a mai napon egy kis élvezetet szerezni, ezért a megnevezett utak során felhasznált két millió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom” – nyilatkozta Lázár.

Sáling 2013 novembere óta volt az Origo főszerkesztője. 2002 óta dolgozott az újságnál, volt a Hírek rovat vezetője, 2011-től pedig főszerkesztő-helyettes.

A késő esti órákban megpróbáltuk elérni a kirúgott főszerkesztőt, de nem akart nyilatkozni.

(A szerző évekkel ezelőtt dolgozott az Origónál, közvetlen főnöke Sáling Gergő volt.)

Készültség a Balatonon: csütörtökre várják a tetőzést

Forrás: MTI | 2014. 05. 14. 17:31:00

Több önkormányzatnál is vízkár-elhárítási készültséget, illetve védekezést rendeltek el a fokozódó viharos erejű északi-északnyugati szél és a várható jelentős mennyiségű csapadék miatt. A tó magas vízállása miatt több helyen is komoly gondokat okozhat az elkövetkező napok időjárása.

A Balaton vízállása 128 centimétert mutatott szerdán, ami 18 centiméterrel meghaladja az üzemelési engedély szabályozási maximumát. A döntéshozók az elmúlt hónapokban, eltérően a korábbi évek gyakorlatától, tartósan magasan tartották a tó vízszintjét, hogy egy aszályos nyár esetén is maradjon elég víz a mederben a szezon végégig.

A vízügy korábbi nyilatkozatai szerint a Balaton víztükre erős szélben 30-50 centimétert kileng keresztirányban, ami azt jelenti, hogy az erős északi szél a vízálláshoz képest 15-25 centiméterrel magasabb vízszintet okozhat a tó déli partján.

Horváth Ákos a Országos Meteorológia Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának vezetője az MTI-nek elmondta, csütörtök hajnalban, illetve délelőtt várják a balatoni vihar tetőzését, amikor a tó körül több helyen lesznek 100 kilométer/órás erejű széllökések, Balatonmáriafürdő és Szigliget vonalában pedig még ennél is erősebb szél várató. A viharos erejű széllel jelentős csapadék is érkezik.

Kolumbán Tünde, a siófoki önkormányzat sajtóreferense közölte, hogy a polgármester fokozott készültséget rendelt el, figyelőszolgálatot működtetve a Balaton-parton. Mivel a tóban egy métert meghaladó hullámok várhatóak, számolni kell azzal, hogy a víz kicsap a partra. Siófok mélyebben fekvő területein kora délutántól homokzsákokból nyúlgátat építettek, és az éjszakai készültségről is gondoskodtak. A védekezési munkálatokba szükség esetén közmunkásokat is bevetnek.

A sajtófelelős emlékeztetett arra, hogy a közelgő vihar sokban hasonlít a négy évvel ezelőtt, szinte pontosan ebben az időszakban érkező Zsófia nevű ciklonra. Ekkor csúszott meg egyebek közt a Sió partfala, aminek következtében leszakadt a csatorna partján haladó kerékpárút mintegy 150 méteres szakasza.

Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere arról számolt be az MTI-nek szerda délután, hogy a Balaton már több helyen elöntötte a település strandjait, a parti sétány járhatatlan, és kezd megjelenni a víz a partközeli utcákban is.

"Imádkozunk, hogy megússzuk a vihar tetőzését nagyobb vízkár nélkül, mert a vízkiöntések ellen igazán nem tudunk védekezni" - fogalmazott a polgármester, aki elsőfokú helyi vízkár-elhárítási készültséget rendelet el 24 órás szolgálattal.

Bázelné Mihályka Szabina, Somogy megyei katasztrófavédelmi szóvivő azt mondta, hogy több Balaton-parti településen - Balatonbogláron, Balatonlellén, Zamárdiban és Siófokon - már a védekezést is elrendelték a polgármesterek a tó magas vízállása és az egyre erősödő széllökések miatt a parthoz közeli épületek megóvása érdekében.

A védekezésben a járási mentőcsoportok is részt vesznek, homokzsákokkal óvják az ingatlanokat a víztől. A siófoki és a marcali katasztrófavédelmi kirendeltség mozgósította az önkéntes tűzoltó egyesületeket, hogy szükség esetén bevethetőek legyenek.

 

Árad a Rába is. Nyúlgáttal védtek meg családi házakat a medréből kilépő Rábától a Vas megyei Csákánydoroszlón és Magyarlakon; Szentgotthárd térségében első fokú, Körmend térségében pedig másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el.

Csendes kereskedés után a nap végén emelkedett a BUX

Forrás: MTI | 2014. 05. 14. 17:57:40

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 142,46 pontos, 0,79 százalékos emelkedéssel, 18 277,55 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 5,2 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház üzletkötője az MTI-nek elmondta, hogy szerdán alacsony volt a forgalom a BÉT-en, csendes napot zárt a magyar piac, de Európa többi börzéje is. Hozzáfűzte, hogy csak a forint árfolyamában volt mozgás, amelynek az lehet az oka, hogy az Államadósság Kezelő Központ szerdán az idén augusztusban lejáró kötvényből az 5 milliárdos keretre felajánlott 145,8 milliárd forintnyi mennyiségből 142,1 milliárd forintnyit elfogadott, és valószínűleg a Templeton Alapkezelő adott vissza nagy tételben ebből a papírból.

Ballai Zoltán, a Raiffeisen Bank üzletkötője kiemelte: a BUX a nap végén indult emelkedésnek, amelyet a Richter vezetett. A gyógyszerpapír 4078 forinton, a 200 napos mozgóátlag felett zárt, ami fontos technikai szint, és átlépése további emelkedést hozhat.

A Mol 10 forinttal, 0,08 százalékkal 13 250 forintra erősödött, 568,3 millió forintos forgalomban.

Az OTP részvények ára 31 forinttal, 0,71 százalékkal 4392 forintra nőtt, forgalmuk 3,6 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 1,24 százalékkal 326 forintra emelkedett, forgalma 114,1 millió forint volt.

A Richter papírok árfolyama 69 forinttal, 1,72 százalékkal 4078 forintra nőtt, a részvények forgalma 863,9 millió forintot ért el.

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1513,49 ponton zárt szerdán, ez 2,63 pontos, 0,17 százalékos csökkenés a keddi záráshoz viszonyítva.

Fidesz: a baloldal Brüsszelből akadályozni akarja Magyarországot

Forrás: MTI | 2014. 05. 14. 17:30:18

A kormánypárt szerint a baloldal az Európai Parlamentet arra akarja felhasználni, hogy "onnan gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra és onnan indítsanak támadásokat hazánk ellen, nem törődve annak gazdasági és egyéb következményeivel".

A Fidesz véleménye szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője és "az egész bukott baloldal" nem segíteni és támogatni akarja Magyarország törekvéseit Brüsszelből, hanem akadályozni.

A kormánypárt nagykanizsai szervezete az MTI-nek arra reagált, hogy Gyurcsány Ferenc, illetve Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke szerdán egyaránt felkeresi a várost, pártjaik EP-kampányaihoz kapcsolódó országjárásuk során.

A közlemény szerint a baloldal az Európai Parlamentet arra akarja felhasználni, hogy "onnan gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra és onnan indítsanak támadásokat hazánk ellen, nem törődve annak gazdasági és egyéb következményeivel".

A Fidesz-KDNP olyan képviselőket küld az unióba, akik "kiállnak nemzeti érdekeinkért", megvédik a magyar földet, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést, a magyar családokat és nem hagyják, hogy az európai baloldal diktáljon Magyarországnak - áll a közleményben.

Minősített adat az átcsoportosított 3 milliárd

Forrás: MTI | 2014. 05. 14. 17:00:06

Minősített a Miniszterelnökségnek költségvetési átcsoportosítással dologi kiadásokra biztosított mintegy 3,1 milliárd forint felhasználásáról szóló kormányhatározat, arról nem adható információ - közölte az MTI megkeresésére a Kormányzati Információs Központ szerdán.

A Magyar Közlönyben kedden jelent meg az átcsoportosításról egy kormányhatározat, amely nem tartalmazta, hogy mire tervezik fordítani az összeget.

Az LMP szerdán bejelentette, közérdekű adatigénylést nyújt be annak érdekében, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János tisztázza, a pénzt pontosan mire kapták.

A Kormányzati Információs Központ az MTI-nek adott tájékoztatásában felidézte: a minősített adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylésre irányadó jogszabályi rendelkezés szerint "a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat". Azaz közérdekű adatigénylésre válaszul nem adható információ a minősített adatra vonatkozóan - rögzítették.

Árvíz: készültséget rendelhetnek el Észak-Dunántúlon

Forrás: MTI | 2014. 05. 14. 16:52:16

Várhatóan csütörtökön este rendelhetik el az első fokú készültséget a Vas és Győr-Moson-Sopron megye határán fekvő Ragyogónál a Rába áradása miatt; itt két, Árpásnál három nappal később tetőzhet a folyó.

Ragyogónál az első fokú készültség szintjét 25, Árpásnál öt centiméterrel haladja meg a vízszint a jelenlegi prognózisok szerint, írják, jelezve, hogy az árhullám levonulását nagyban befolyásolhatja a következő 48-72 órában a felső vízgyűjtőkön lehulló csapadék, amely várhatóan egy harmadik áradási árhullámot indít el a Rábán és mellékvízfolyásain.

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a várható csapadék miatt a Répcén és a Lajtán is számítani kell újabb akár készültségi szintet elérő árhullám kialakulására. Árhullám vonulhat végig a Marcalon is.

Kormányszóvivő: a kabinet áttekintette az árvízhelyzetet

Forrás: MTI | 2014. 05. 14. 12:06:31

A kabinet áttekintette a májushoz mérten rendkívül csapadékos időjárási helyzetet, és meghallgatta a árvízi problémák miatt szükséges lépésekről szóló jelentéseket - közölte a kormányszóvivő.

Giró-Szász András az MTI érdeklődésére arról tájékoztatott, hogy a kormány három kiemelten érintett területet vizsgált, így a Mura és a Rába területén kialakult, valamint a Sajó és a Hernád vízgyűjtőmedencéjének magas vízhozamából fakadó árvízhelyzetet, továbbá a Balaton hullámkilengését.

Nyilvánosságra hozzák az 1992. október 23-i tüntetésről készült NBH-jelentést

Forrás: MTI | 2014. 05. 14. 15:44:09

A bizottság a honlapján teszi majd közzé a dokumentumot.

Nyilvánosságra hozzák a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) az 1992. október 23-i tüntetésről készített jelentését, amely megmozduláson Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke is részt vett. Ezt Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója szerdán közölte újságírókkal.

A szocialista politikus elmondta, hogy a bizottság szerdai ülésén kérésére a szolgálatok rövid tájékoztatást adtak az 1992-es eseményekről. Ennek alapján Molnár Zsolt megerősítette a szerdai Népszabadságban megjelenteket, hogy neve nem szerepel a szélsőséges mozgalmárok között.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke azt mondta: Molnár Zsolt a bizottság ülésén össze-vissza beszélt ebben a kérdésben. A fideszes képviselő két szélsőséges párt hatalmi marakodásának tartja az ügyet, ezért mint mondta - azzal nem kíván foglalkozni. Az emberek április 6-án döntöttek arról, hogy semmilyen szélsőséget nem támogatnak - fogalmazott.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos elnöke elmondta, hogy a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy Molnár Zsolt kezdeményezte újabb nemzetbiztonsági átvilágítását. Erről - mint mondta - Kövér László házelnöknek kell döntenie, s a vizsgálatot majd az Alkotmányvédelmi Hivatal folytatja le.

A jobbikos képviselő kitért arra is, hogy a bizottsági ülésen ígéretet kaptak arra, hogy megkapják az 1992. október 23-án történtek, ide vonatkozó részéről szóló jelentést, s dönthetnek arról, hogy nyilvánosságra hozzák. Mirkóczki Ádám azt mondta: a bizottság tagjai ezt támogatják, így rövid időn belül a közvélemény is megismerheti a dokumentumokat.

Az mno.hu múlt kedden írt arról, hogy Molnár Zsolt - aki 2006 óta a szocialista párt országgyűlési frakciójának tagja - egykor együtt tüntetett szkinhedekkel. A portál egy, a 168 Óra fotósa által készített, a hetilapban megjelent fotót is közölt, amelyen a lap szerint Molnár Zsolt látható "a bőrfejűekre jellemzően fejére húzott kapucniban szkinhedekkel" Göncz Árpád egykori köztársasági elnök "elhíresült, 1992-es Kossuth téri kifütyülésén". Azt írták: a szocialista párt "állítólagos szkinhed múltja" miatt támadta a jobbikos Sneider Tamás jelölését az Országgyűlés alelnöki posztjára.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő, aki az elmúlt négy évben is az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöki posztját töltötte be, valótlannak nevezte a portálon megjelent hírt. Az MTI-nek kijelentette: semmilyen szélsőséges mozgalomnak nem volt tagja, nem volt szkinhed. Közleményében azt is tudatta, jogi lépéseket tesz ezek után mindenki ellen, aki azt állítja róla, hogy szkinhed volt.

Ezután - egy az M1 Híradóban és a HírTV-ben bemutatott felvétel szerint - Molnár Zsolt 1992. október 23-án a Magyar Televízió (MTV) akkori budapesti, Szabadság téri székháza előtt tüntetett, Hankiss Elemér tévéelnök távozását követelte.

A HírTV szerint Molnár Zsolt 1992-ben, a Kossuth téri nemzeti ünnepi rendezvény után - ahol Göncz Árpád akkori köztársasági elnököt kifütyülték -, mintegy ötszáz tüntetővel együtt "átvonult az MTV Szabadság téri székháza elé". A tömeg az MTV akkori elnökének, a távozását és a Híradó menesztett főszerkesztőjének visszahelyezését követelte. A felvételen látszik és hallatszik, amint a kapucnit viselő Molnár Zsolt együtt skandálja a tömeggel, hogy "hazudtatok eleget" és "szabad magyar tévét".

A Népszabadságnak azt mondta: bár korábban kétszer is átvilágították, most azért kér születéséig visszamenő soron kívüli vizsgálatot, hogy igazolja, sosem volt kapcsolata szélsőséges szervezetekkel. Molnár Zsolt hozzátette: "politikai meggyőződés nélküli végzős budai gimnazistaként, két gyerekkori barátjával, kíváncsiságból ment ki a Kossuth térre, majd belekerült az utca forgatagába".

Hétfőn dönt a parlament a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról