"Egyszer már volt ilyen, akkor sem működött" [Videó]

A Fidesz frakcióvezetője szerint Bajnai Gordon gazdaságpolitikai programja csak jelentős adóemeléssel valósítható meg.

Rogán Antal az M1 Az Este című műsorában úgy fogalmazott: ha a volt miniszterelnök visszaállítaná az adójóváírást, és annak költségét csak a havi 400 ezer forint felett keresőkön akarná beszedni, ahhoz Európa legmagasabb, 48 százalékos adókulcsát kellene bevezetnie. 

Miniszterelnöksége idején Bajnai Gordon már működtetett adójóváírást, akkor mintegy 484 milliárd forint volt ennek költsége, amit azok is megfizettek, akik jóval az átlagbérek alatt kerestek – jelentette ki a frakcióvezető. Rogán Antal kifejtette, a volt miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: olyan változásokat szeretne véghezvinni az adórendszerben, amik növelnék a költségvetési bevételt. "Egy 25 százalékos adókulccsal nem jön ki a matek, ha viszont csak havi 400 ezer forintos fizetés felett jönne új kulcs, akkor annak 48 százalékosnak kellene lennie, ebben az esetben pedig kimenekítik a jövedelmeket, ez nem működne – fejtette ki a politikus.

Akár már 120 ezer forinttól 25 százalékos adót fizettetne Bajnai

A frakcióvezető szerint 25 százalékos adókulcs estén 2 millió ember, 30 százalékos kulcs esetén pedig 1 millióan fizetnének több adót. Ezzel a módszerrel a széles középosztály járna rosszabbul, és már jóval az átlagbérek alatt is be kellene vezetni az új kulcsot – tette hozzá. „Harminc százalékos kulcsban gondolkodva – 330 milliárdos adójóváírás esetén -, már 195 ezer forint környékén belépne a magasabb kulcs, 25 százalékos esetén pedig még durvább a helyzet, mert akkor a mostani 16 százalék helyett már 120 ezer forint környékén" megjelenne a 9 százalékkal magasabb teher – mondta a frakcióvezető. Rogán ezzel összefüggésben hangsúlyozta: szerinte ez rossz út, „az adóemelés eleve egy rossz út.”

A költségeket az adófizetőkön vasalnák be

Rogán Antal emlékeztetett: a Bajnai-kormány adót emelt, csökkentette a nyugdíjakat és a béreket, ígéreteinek pedig következményei vannak a költségvetésre nézve. A politikus kifejtette: az adójóváírás 330 milliárdos bevételkiesés a költségvetésnek, a bankadó csökkentése is 100 milliárdos tétel, a szolgálati nyugdíj újbóli bevezetése is mintegy 80 milliárd forint. A frakcióvezető úgy véli: ezeket majd elő kell teremteni, az eladósodás útja azonban nem járható, mint fogalmazott: az Európai Unió sem engedné, így a költségeket az adófizetőkön vasalják majd be. Rogán Antal Bajnai terveiből arra következtet, hogy nem néhány százezer ember, hanem milliók eshetnek magasabb adókulcs alá. "Egyszer már volt ilyen, akkor sem működött" – fogalmazott a frakcióvezető.

(hirado.hu - fidesz.hu)

Kihirdették az új polgári törvénykönyvet

A jövő év március 15-től hatályba léphet az új polgári törvénykönyv (Ptk.), miután kedden Áder János köztársasági elnök aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés idei első ülésén elfogadott kódex.

 

A parlament döntése nyomán az országnak több mint ötven év után lesz új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyve. Az elfogadott Ptk. több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, hatályos szabályozáshoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is. A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház február 11-én. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.

(MTI - fidesz.hu)

 

HM: felkészültek a katonák a kabuli váltásra

Befejeződött a Magyar Honvédség Kabul nemzetközi repülőtér őr- és biztosító kontingens második váltásának felkészülése - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerdán az MTI-vel.

A felkészítésen a katonák gyakorolták az őr- és biztosító munkák ellátásához szükséges feladatokat, és megismerték az Afganisztán lakóira jellemző társadalmi, kulturális hagyományokat is. A mintegy 230 fős misszió döntő többségét az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi 62. lövészzászlóaljának katonái alkotják. A kiképzést záró kétnapos gyakorlatot kedden és szerdán tartották Hódmezővásárhelyen. A katonák olyan szituációkat modelleztek, amelyek a kabuli reptér őrzése során is előfordulhatnak.     A közlemény tartalmazza, hogy a magyar kontingens Afganisztán legforgalmasabb repülőterének védelméért és zavartalan működéséért felel. A nemzetközi repülőtér egyaránt indít és fogad civil és katonai gépeket. A repülőtér - amely hat kilométerre északra van a főváros központjától - az ország legfontosabb légikikötője, évi utasforgalma meghaladja a kétmilliót.     A tájékoztatás szerint a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalása 2012 őszétől folyamatosan átalakul, a kormány döntése értelmében a Magyar Honvédség 2012 őszén vette át a kabuli nemzetközi repülőtér védelmének feladatait.     Magyarország 2006 óta működtet tartományi újjáépítési csoportot az Afganisztán északi részén fekvő Baglán tartományban. A magyarok építettek már egyebek mellett utat, egészségügyi központokat, iskolákat, kutakat, kis erőműveket, részt vettek a helyi biztonsági erők képzésében és árvízi védekezésben is. A PRT várhatóan 2013 tavaszán fejezi be a munkát, akkor tér haza a jelenleg ott tartózkodó száztíz katona. (MTI-fidesz.hu)

"Az Ab jogkörét nem érinti a benyújtott javaslat"

Visszautasítja a Fidesz a múlt héten beterjesztett alaptörvény-módosítási javaslatot ért szocialista kifogásokat.

Az MSZP-s Bárándy Gergely szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, pártja a jogállam és a jogbiztonság elleni aljas támadásnak tartja a kormánypártok alkotmánymódosító indítványát. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő erre reagálva az MTI-nek úgy fogalmazott: az elmúlt két és fél év tapasztalata azt mutatja, hogy ha a szocialisták valamit nem tartanak jogállaminak, az annyit jelent, hogy egy javaslattal nem értenek egyet.
   
A hallgatói szerződés alkotmányban rögzítésével kapcsolatos MSZP-s kritikára azt mondta: a Fidesz-frakció ragaszkodik ahhoz, hogy az állam közpénzből csak azoknak fizesse az oktatási költségeit, akik a diploma megszerzését követő húsz évből legalább tízet Magyarországon dolgoznak.
   
Visszautasította továbbá, hogy a Fidesz-KDNP korlátozni akarná az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét. Kijelentette: az Ab jogkörét egyáltalán nem érinti a benyújtott javaslat. Ehelyett szélesedik az Ab-hoz fordulásra jogosultak köre azzal, hogy a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhat majd a testülethez utólagos normakontrollért - magyarázta a kormánypárti politikus.
   
Végül a választási kampány politikai hirdetéseiről szólva Gulyás Gergely közölte: a Fidesz reméli, az MSZP is egyetért azzal, hogy a közpénzből fenntartott közmédiában a választáson induló minden pártnak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés feltételét. Hozzátette, ha a kereskedelmi médiumokban korlátlanul lehet hirdetéseket megjelentetni, akkor a választás pénzügyi versennyé válik. Hangsúlyozta azt is, hogy utóbbiak esetében a javaslat nem a tilalomról szól, hanem arról, hogy a kereskedelmi médiumokban korlátozhatók a politikai hirdetések.

(MTI-fidesz.hu)

730 milliárdot kaphat a magyar mezőgazdaság

z agrárágazatnak nyújtott európai uniós és költségvetési támogatások összege nem csökken az idén - mondta Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője szerdán Balatonfüreden, egy agrárvezetőknek tartott konferencián.

Vidékfejlesztésre a hazai költségvetésből 2013-ban 61 milliárd forint jut, a nemzeti támogatások összértéke ezzel a tavalyi szinten marad - mondta el. Ezen belül az agrárkárenyhítésre fordított támogatás összege a duplájára, 8,3 milliárd forintra nő a 2011-2012-es 4 milliárd forintról - emelte ki.
  
Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló támogatásokra 217 milliárd forint kifizetést tervez az idén a VM. Az EU közvetlen támogatásai közül az egységes területalapú támogatásra (SAPS) az idén mintegy 70 milliárd forinttal több jut a gazdálkodóknak, ez a becslés szerint összesen 400 milliárd forint lesz - tette hozzá. Míg az ágazatnak 2012-ben 630 milliárd forint költségvetési transzfert juttattak, addig ez 2013-ban 690 milliárd forintra nő - összegezte. Hozzátette: a magyar mezőgazdaság az egyéb tételeket, köztük a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott kedvezményes hiteleket is beleszámítva az idén 720-730 milliárd forintot kap.
  
Az egységes területalapú támogatás hektáronként 66 ezer forintra nő a tavalyi 59 ezer forintról, ami az uniós csatlakozás óta a legmagasabb, "statisztikai csúcs" - mondta.
  
A 2013-ban megnyíló új jogcímek erdészeti területen várhatóak, a tárca a kertészeti géptámogatás újbóli bevezetését tervezi. Kiegészítő nemzeti támogatás lesz 2013-ban is, ezt az Európai Tanács rendeletmódosítása lehetővé teszi - ismertette.
  
Az EU támogatási rendszere, a közös agrárpolitika (KAP) jelenleg is zajló megújításáról szólva Szentirmay Zoltán elmondta, hogy a következő, 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus első évében, 2014-ben a KAP változatlan marad. Új KAP 2015-től kezdődően lesz, a részletszabályokról a tárca a soros ír elnökséggel jelenleg is tárgyal, végleges megállapodás nincs. A tárgyalások jelenlegi állása szerint az alaptámogatás összege hektáronként 125 euró, míg az úgynevezett zöld komponens értéke - amely a három hektárnál nagyobb birtokon legalább három növényi kultúra telepítését írja elő - 75 euró lesz.
  
Ismertetése szerint a magyar mezőgazdaság 2012 első három negyedévében a GDP 3,8 százalékát adta, a kibocsátás folyó áron számolva az előzetes adatok szerint 2229 milliárd forintra nőtt az előző évi 2168 milliárd forintról. A mezőgazdasági beruházások értéke a tavalyi év első három negyedévében 158,5 milliárd forintot tett ki. Az ágazat tavaly a teljes nemzetgazdasági export közel 10 százalékát adta, ez 2011-ben 7,4 százalék volt.
  
Előadásában szólt arról is, hogy a tervezett őszi munkák befejeződtek, a gazdák az eredetileg bejelentetthez képest nagyobb területen vetettek rozsból, őszi búzából, őszi árpából. A jó minősítésű vetés aránya mindhárom fajta esetében meghaladja a 60 százalékot, az őszi állapotminősítések a tavalyinál sokkal jobb évet vetítenek előre - jegyezte meg. Elmondta, hogy a sertésállomány jelenleg mélyponton van, a létszáma hárommillió alá esett 2012-ben, ebben a magas takarmányáraknak nagy szerepük van. Hangsúlyozta, hogy a tárca óriási erőfeszítéseket tesz, hogy megállítsa és visszafordítsa a zuhanást.

(MTI-fidesz.hu)

Puskás: Az államadósság 2010 óta folyamatosan csökken

Burány Sándor állításával szemben a szocialisták alatt elszabaduló államadósság 2010 óta folyamatosan csökken, amely egyedülálló az Európai Unión belül is - hangsúlyozza szerdai közleményében Puskás Imre, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, a Számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke.

Ahogyan az köztudott, az államadósság mértékét mindig egy befejezett költségvetési év végén szokás összevetni az előző év adataival, ahogy a focimeccseknél is a végén hirdetünk eredményt, nem az első negyedben - szögezi le.

A szocialisták helyében az államadóssággal való vádaskodást törölnénk a szótárunkból, tekintettel arra, hogy ők azok, akik ilyen helyzetbe hozták az országot: a Gyurcsány-Bajnai-kormányok vezetésével hazánk államadóssága csaknem megduplázódott, veszélybe sodorták az országot, a magyar embereket, a településeket. A szocialisták alatt legyengült Magyarország, ellenben az elmúlt két évben megerősödött, az államadósság csökken, a GDP-hez viszonyítva az általuk felhalmozott 81százalék helyett a 77százalékot sem éri el. Nincs szükségünk az IMF gyámkodására és a megszorításokat ösztönző tanácsaira. Bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok bíznak Magyarországban, bíznak a magyar kormányban, biztos befektetésnek tekintik a magyar államkötvényeket - zárul a fideszes politikus közleménye.

(fidesz.hu)

Takács: Hazánknak segítenie kell a fejlődő országokat

Magyarországnak határozottabban kell részt vennie az EU fejlesztéspolitikájának alakításában, a fejlődő országok segítésében, az ország különösen Afrikában, a szubszaharai térség támogatásában kaphatna nagyobb szerepet - mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek.

A helyettes államtitkár azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy hétfőn és kedden részt vett az EU nemzetközi fejlesztésért felelős minisztereinek dublini informális ülésén, amelyen megvitatták az ENSZ úgynevezett millenniumi fejlesztési céljainak helyébe lépő, a 2015 utáni globális fejlesztési és fenntarthatósági célokra vonatkozó várakozásokat. Takács Szabolcs kiemelte: a nemzetközi közösség a fejlesztéspolitikában 2015 után arra helyezné a hangsúlyt, hogy a tavalyi Rio+20 ENSZ-csúcstalálkozó szellemében a gazdasági-társadalmi fejlődést hangolják össze a környezetvédelmi szempontokkal. Az ENSZ Közgyűlése szeptemberben vizsgálja felül a 2000-ben megfogalmazott millenniumi fejlesztési célokat - emlékeztetett. Hozzátette, a világszervezet szegénységet csökkentő törekvései komoly eredményeket hoztak, mert az elmúlt években jelentősen mérséklődött a napi 1,25 dollárnál kevesebből élők száma.     Hangsúlyozta, Magyarország aktívan hozzá akar járulni az ENSZ és az EU fejlesztéspolitikai erőfeszítéseihez. Örvendetesnek nevezte, hogy az Országgyűlésben folyamatban van olyan határozat előkészítése, amely Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiájának kidolgozására kéri fel a kormányzatot. Az EU a világon a legnagyobb segélyező, elsősorban az afrikai és a karibi térség országait igyekszik támogatni. Magyarország évente 4-5 milliárd forinttal járul hozzá az EU fejlesztési alapjához - mondta a helyettes államtitkár. Kifejtette, hogy Magyarország elsősorban a szubszaharai térséggel kialakított együttműködésben szeretne nagyobb szerephez jutni, ez megfelel a külpolitikában megfogalmazott globális nyitásnak is. A régióban jelenleg csak két magyar nagykövetség működik, Kenyában és Dél-Afrikában, továbbá egy utazó nagykövet felel a nyugat-afrikai térségért, ezért a magyar diplomáciai jelenlétet érdemes lenne újragondolni - mutatott rá.     Felidézte, a dublini EU-miniszteri tanácskozáson arról is beszélt, hogy a vízhez való hozzáférésnek és a fenntartható vízgazdálkodásnak kiemelt szerephez kell jutnia a 2015 utáni fejlesztéspolitikában. Magyarország Kenyában és Etiópiában eddig is a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó projekteket támogatott, és ez továbbra is hangsúlyos lehet a magyar fejlesztéspolitikai szerepvállalásban - mondta. Kitért arra is, hogy a szubszaharai térség országaival a gyarmati rendszer megszűnését követő évtizedekben intenzívek voltak Magyarország kapcsolatai, több nagykövetség működött ott, és a diplomáciai jelenlét határozottabb volt. A rendszerváltozás után azonban az euroatlanti integráció vált hangsúlyossá, és az afrikai kapcsolatok "leértékelődtek", kevesebb magyar vállalat maradt a térségben - emlékeztetett.     A helyettes államtitkár szerint fel kell térképezni, hogy mi maradt meg a régi kapcsolatokból, és mely magyar vállalatokat érdekelhetnek az afrikai lehetőségek. Május végén afrikai fórumot rendeznek, hogy a szubszaharai térség figyelmét is felhívják arra: Magyarországnak szándékában áll a korábbi kapcsolatok újjáélesztése - közölte. Hangoztatta, egyértelművé kell tenni, hogy "Afrika nem csak a konfliktusokról szól", ásványkincskészletei és mezőgazdasági kapacitásai a megfelelő technológiával párosulva jelentős fejlődést tennének lehetővé, és ebből Magyarország ki akarja venni a részét.  Takács Szabolcs megjegyezte: a múlt héten Szudánba és Dél-Szudánba látogatott, és Magyarországnak fontos partnere lehet még Kenya, Etiópia, Uganda és Dél-Afrika is. (MTI-fidesz.hu)

Szakszervezeteket és alapítványokat támogatott tavaly a Miniszterelnökség

Tíz- és kétszázötvenmillió forint között mozogtak tavaly a Miniszterelnökség által kifizetett költségvetési céltámogatások, amelyeket többnyire érdekképviseletek, alapítványok és oktatási intézmények kaptak.

A kormányzati honlapon szerdán tették közzé a Miniszterelnökség által a 2012-es fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott céljellegű költségvetési támogatások listáját. Eszerint a legtöbb pénzt, 250 millió forintot, a Tihanyi Alapítvány kapta az általa irányított, az ország egyik vezető elitképző intézményeként számon tartott Mathias Corvinus Collegium tartozásának kiegyenlítésére, munkájának segítésére. A második legnagyobb, 200 millió forintos támogatásban a Liberty Science Center részesült a Rubik-kocka és ami mögötte van című kiállítás megvalósítására. Emellett több szakszervezet és érdekképviselet kapott támogatást tavaly a Miniszterelnökségtől - összesen 900 milliót, 25 és 100 millió forint közötti összegben. Ezeket a forrásokat egyrészt a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma feladatainak ellátására, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tevékenységében közreműködő szervezetek támogatására biztosították. Támogatásban részesült a Kommentár Alapítvány - a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű kőszegi közéleti találkozó rendezője -, az Antall József Politikai- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány, a Magyar Gasztronómiai Egyesület az idei Bocuse d'Or versenyre való felkészülésre és részvételre, a Batthyány Lajos Alapítvány a Hungarian Review folyóirat megjelenésének biztosítására, valamint a Magyar PEN Club a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj 2012-es kiosztására. A Gál Ferenc Főiskola egyház- és politikatörténeti kutatásokra, az Amely Előadóművészeti, Filmkészítő és Oktatási Kft. színházi tevékenységre, a Szegedi Tudományegyetem pedig a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet alapjain létrehozni kívánt Francia Egyetem célkitűzéseinek támogatására kapott pénzt a Miniszterelnökségtől tavaly. (MTI - fidesz.hu)

Javult Magyarország megítélése a világsajtóban

Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár szerint az elmúlt időben javult Magyarország megítélése a világsajtóban, és nem csökkent az érdeklődés az ország iránt, ma már a külföldi médiumok inkább arra kíváncsiak, hogyan ért el az ország kedvező változásokat.

A Nézőpont Intézet Médiaműhelyének Magyarország a világsajtóban - 2012 című elemzését szerdán mutatták be Budapesten. Az eseményen Kumin Ferenc kiemelte: Közép-Európában, főleg Lengyelországban kifejezetten kedvező vélemények jelennek meg Magyarországról. Mint mondta, a tudósítások tartalma mindig attól függ, hogy éppen mi szerepel a politika napirendjén, és a szimbolikus ügyek, a külföldön is könnyen értelmezhető témák általában előtérbe kerülnek.
  
Az érdeklődés továbbra is nagy Magyarország iránt, miniszterelnöki interjút például ugyanolyan sokan kérnek most, mint egy éve, de az érdeklődés iránya más lett: már inkább arra kíváncsiak, hogy miként érték el a kedvező változásokat az országban - közölte. Hozzátette, negatív írások főként véleménycikkek formájában jelennek meg, de ezeknek az íróit egyébként is elsősorban az ösztönzi, hogy kritikát fogalmazzanak meg.
  
Beszélt arról is, hogy igyekeznek rendszeres tájékoztatást adni idegen nyelveken is azoknak a külföldi újságíróknak, akik folyamatosan foglalkoznak Magyarországgal, továbbá próbálják a közösségi média lehetőségeit is kihasználni. Gyakran tárgyi tévedések vannak a megjelent cikkekben, de ezeket igyekeznek mielőbb "helyretenni", csak a tárgyi tévedésekre koncentrálva, a szerző véleményét nem befolyásolva - mondta. Megjegyezte, minél több külföldi újságírót szeretnének Magyarországra hozni, és látogatásuk alkalmával egy-egy témát világítanak meg nekik.
  
Antal Zsolt, a médiaműhely vezetője kifejtette, a tanulmányban hét ország negyven médiumában vizsgálták meg a Magyarországról szóló tavalyi híreket, és 3659 cikkben figyelték meg az országról szóló hírek témáját és a cikkek hangnemét. Az elemzés megállapította, hogy az Egyesült Államokban foglalkoznak a legtöbbet Magyarországgal - tavaly összesen 840 cikket közöltek -, és ott jelenik meg a legtöbb kedvező cikk is az országról. A német sajtó 746, a brit pedig 656 anyagot tett közzé Magyarországról.
  
Antal Zsolt hozzátette: a Bloomberg és a Reuters hírügynökségek írtak a legtöbbet Magyarországról. A cikkek 46,5 százaléka tavaly kedvezőtlen, 47,7 százaléka semleges, és 5,8 százaléka íródott kedvező hangnemben - közölte. Úgy vélte, intenzív volt a nemzetközi figyelem az ország iránt, kicsit talán erősebb is, mint amilyen Magyarország mérete és nemzetközi súlya alapján indokolt lenne. A témákkal kapcsolatban kiemelte, a legtöbbet a kormány intézkedéseiről írt a világsajtó, és fontos ügy volt a magyar gazdaság helyzete, továbbá Magyarország és az EU viszonya is.
  
Hangsúlyozta, tavaly januárban jelent meg a legtöbb írás Magyarországról, több mint 700 cikk, ami még a megelőző időszak eredménye. Akkor az alaptörvény, a kötelezettségszegési eljárások, az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások és Békemenet volt a fő téma - emlékeztetett. Megjegyezte, utána a cikkek száma beállt egy átlagos 300-as szintre, ami "normális, kiegyensúlyozott" állapot, és azt mutatja, hogy konszolidálódik a helyzet.
   
 

(MTI - fidesz.hu)

Kocsis: Nyolcszáz hazai kisvállalkozás kap segítséget

A Fidesz teljesíti azt, amit a választási programjában vállalt: minden segítséget megad a hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséhez, a versenyképességük növeléséhez és a munkahelyteremtéshez - hangsúlyozza szerdai közleményében Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Mint írja, a Fidesz segély helyett munkát kínál az embereknek. A kormányváltás óta eddig közel ezer kis- és középvállalkozás részesült kormányzati támogatásban, és most újabb 10 milliárd forint áramlik az induló beruházásokhoz, ezzel 5200 új  munkahelyet teremtünk. A hátrányos helyzetű térségekben induló beruházások esetén a támogatás összege magasabb. A vállalkozások idén április 5-ig pályázhatnak új gépek, műszaki eszközök, technológiák beszerzésére, valamint új létesítmények építésére. A mostani munkahelyteremtő pályázati program annak a Fidesz által vállalt gazdaságpolitikának a része, amely a külföldi érdekek helyett, a hazai vállalkozások  érdekeit tartja mindig szem előtt.

Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a hazai vállalkozások adminisztrációs terhei csökkentek, a mikro, kis- és középvállalkozásoknál felére csökkent a társasági adó, és új kisvállalati adó segíti az 5-25 fős vállalkozásokat. Elődeinkkel ellentétben minden, az ország javára fordítható uniós forrást kihasználunk, és a hazai gazdaságba, a hazai vállalkozások javára fordítjuk. Magyarország  talpra áll! - zárul a közlemény.

(fidesz.hu)

Balog romaintegrációs kérdésekről tárgyal Bécsben

Balog Zoltán oktatási és romaintegrációs kérdésekről tárgyal Bécsben - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerdai közleményében.

A tárca arról tájékoztat, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. február 14-én Bécsbe látogat, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytat köz- és felsőoktatási, valamint társadalmi felzárkózási témakörökben az osztrák kormány tagjaival és nemzetközi szervezetek képviselőivel. A tárcavezető találkozik Dr. Claudia Schmied közoktatási és kulturális ügyekért felelős szövetségi miniszterrel, ezt követően bilaterális megbeszélést folytat Prof. Dr. Karlheinz Töchterle felsőoktatási ügyekért felelős miniszterrel, majd Andrzej Mirgával, az EBESZ romaügyi főtanácsadójával. A látogatást pódiumbeszélgetés zárja, ahol a magyar miniszter mellett az ENSZ, az EBESZ és az EU Alapjogi Ügynöksége képviselői értekeznek a magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia eredményeiről - zárul a közlemény. (OS/MTI-fidesz.hu)

Puskás: Törvényt sértett a Magyar Nemzeti Bank

Az ÁSZ jelentése szerint az MNB megsértette azt a törvényt, amely szabályozza a bankok működését – hívta fel a figyelmet szerdai sajtótájékoztatóján Puskás Imre. A politikus bejelentette, a Fidesz-frakció kezdeményezi, hogy a jövő héten az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága tűzze napirendi pontjára az ÁSZ Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó jelentését, és hallgassa meg Simor András jegybankelnököt.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elvégezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatát, és az erről készült jelentés nyilvánosságra került, melyről Domokos László ÁSZ-elnök adott tájékoztatást. A jelentés legfontosabb megállapítása az volt, hogy az MNB törvényt sértett – mondta el Puskás Imre.   Puskás Imre sajtótájékoztatója Az ÁSZ jelentése szerint az MNB megsértette azt a törvényt, amely szabályozza a bankok működését. Miután Magyarország 2008-ban az IMF-hez és az unióhoz fordult hitelért, ezt követően a nemzeti bank éveken keresztül üzleti titok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legjelentősebb magyar bank tevékenységéről, állapotáról, gazdasági tevékenységéről  a Nemzetközi Valutaalapnak. A Fidesz-frakció kezdeményezi, hogy a jövő héten az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága tűzze napirendi pontjára az ÁSZ Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó jelentését. Az ülésre meghívjuk Simor András MNB-elnököt és az ÁSZ illetékes munkatársait. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy tudott-e a jegybankelnök a történtekről, milyen intézkedéseket tett, illetve kíván tenni - mondta el Puskás Imre. Fotó: fidesz.hu A képviselő arról is beszélt, hogy a jelentés számos olyan megállapítást tett, amelyek felvetik az ésszerű működés kérdését. Példaként említette az iratkezelés ügyét és a dolgozói fizetéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jegybank négy évig gyakorlatilag úgy működött, hogy nem volt jogszerű iratkezelési rendje, és a válságos években az MNB-nél dolgozók átlagjövedelme meghaladja a kereskedelmi bankoknál dolgozók fizetését. A számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke bízik abban, hogy a kérdésekre megnyugtató válaszokat kapnak, és az MNB működésében a jövőben nem kerül sor ilyen mértékű törvénysértésre, sőt kisebb súlyú szabályszegésekre sem. Újságírói kérdésre válaszolva Puskás Imre elmondta, az ország éppen a kiszolgáltatottsága okán fordult 2008-ban a nemzetközi szervezetekhez, melyet tovább növelt a Magyar Nemzeti Bank folyamatos adatszolgáltatása az IMF és az EU felé. A feljelentésre vonatkozó kérdés kapcsán a fideszes politikus hangsúlyozta, az ÁSZ-jelentés azt a megállapítást tartalmazta, hogy nem látnak okot büntetőfeljelentésre. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen kizárt lenne, a költségvetési bizottsági jövő heti ülése lehetőséget ad a tények alapos megismerésére, a vélemények ütköztetésére, ezzel a felelősség mértéke és a felelősök köre is megállapítható. Ezt követően érdemes a következményekről a továbbiakban beszélni – jegyezte meg. (fidesz.hu)

"Jobb, ha a szocialisták nem matekoznak többé"

A szocialisták jobban teszik, ha nem „matekoznak” a devizahitelesek ügyében, ugyanis korábbi számolgatásaikkal családok ezreit tették tönkre, köztük azokat a gyermekes családokat, akik – ha a Gyurcsány-Bajnai-kormányzáson múlt volna –  most földönfutók lennének - olvasható a Fidesz-frakció szerdai közleményében, amelyben Kórozs Lajos, az MSZP elnökségi tagjának szerdai sajtótájékoztatóján elmondottakra reagálnak.

A magyar lakosság devizaadóssága a szocialista kormányok legsúlyosabb és megbocsáthatatlan öröksége, amellyel 2010-ben, a kormányváltáskor szembe kellett nézni. A magyar baloldal által magukra hagyott devizahitelesek ezrei csaknem szociális katasztrófát jelentettek az egész társadalomra nézve. A Fidesz-kormány ezzel szemben otthont és esélyt nyújt számukra egy új élethez, nem engedte el és nem is fogja elengedni ezeknek az embereknek a kezét. Az ócsai lakópark a legnehezebb helyzetbe kerültek számára ad esélyt, olyanok számára, akik ezzel élni is kívánnak, olyanok számára, akik már elveszítették az otthonukat. Az MSZP, miután cserbenhagyta és tönkretette ezeket a családokat, nincs abban a helyzetben, hogy helyettük döntsön arról, hogy szükségük van-e ilyen segítségre, avagy sem. Az MSZP tudatosan vezeti félre a közvéleményt, amikor az ócsai házak felépítésének költségeit számolgatja, hiszen jól tudja, nem pusztán egy-egy ház felépítéséről, hanem gyakorlatilag egy teljesen új városrész létrehozásáról, közművesítéséről, útépítésről van szó. A beruházás emellett kiterjed Alsópakony település egészséges vízellátásának és szennyvízelvezetésének kiépítésére, valamint a leendő iparterület teljes közművesítéséhez szükséges munkálatokra. Felháborító, hogy a szocialisták ahelyett, hogy kiállnának a magyar emberek elé és vállalnák a felelősséget azért, hogy a magyar lakosságot lakáshitelekbe és adósságokba hajszolták, még most is folyamatosan semmibe veszik és megalázzák a bajba jutott devizahiteleseket. A mostani kormány intézkedéseinek köszönhetően több tízezer család helyzete stabilizálódott és került biztonságba. Minden harmadik jogosult, több mint 102 ezer devizahiteles élt eddig az árfolyamgát lehetőségével, korábban további 170 ezer hiteles élt a végtörlesztés lehetőségével, a Nemzeti Eszközkezelő tavaly év végéig 600 lakást vásárolt, idén pedig akár 10 ezer család megmentésére van keret a programban, sőt, a jogosultak köre is bővült.  Emellett a Fidesz-kormány az elérhető és kiszámítható otthonvásárlás érdekében visszaállította az otthonteremtési kamattámogatást, amelyet az előző szocialista kormányok szüntettek meg. (fidesz.hu)

"Nem gondolom, hogy ez egy rosszul feltett kérdés volt"

A parlament a 2010-es választásokat követően rendbe tette a kettős állampolgárság ügyét: megadta a lehetőséget a könnyített honosításra. Ma már el lehet mondani, hogy közel 400 ezer határon túl élő magyar folyamodott állampolgárságért – mondta Balla Mihály fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában szerdán.

Úgy fogalmazott, a kettős állampolgárság kérdése arról szólt, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek eredményeképpen könnyített módon juthassanak állampolgársághoz a határon túli magyarok. Én nem gondolom, hogy ez egy rosszul feltett kérdés volt annak idején - reagált Balla Mihály arra, hogy Mesterházy Attila január 16-án az MSZP nemzetpolitikai programját bemutató fórumon Kolozsváron, bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy a 2004. december 5-i népszavazáson “egy rosszul feltett kérdésre rossz választ” adtak. Most ott tartunk, hogy ezen a kérdésen túlléptünk; az elfogadott törvény arról szól, hogy aki felvállalja magyarságát, állampolgárrá szeretne válni, ezt megteheti – szögezte le Balla Mihály, hozzátéve, a Külügyminisztériumnak az a dolga, hogy a kérelmezők ügyeiben a konzuli szolgálatokon keresztül intézze az igények végrehajtását. 


Balla Mihály az m1 Ma reggel című műsorában

Balla Mihály Szanyi Tibor MSZP-s képviselő Gyulán tett kijelentéseire reagálva annyit mondott, nem tartja helyesnek, hogy bárkire identitása, vagy származása miatt bármiféle megjegyzést tegyenek. Balla Mihály arról is beszélt, az Európai Unió a gazdasági válság hatására több mint 50 milliárd euróval csökkentette a következő ciklusra tervezett, a tagországok között szétosztható költségvetési keretösszeget, ennek ellenére a nettó pozíciót tekintve Magyarország nagyon előnyös helyzetbe került, az előző hétéves időszakhoz képest jóval nagyobb keretet kapott.

(MTV-fidesz.hu)

"Nagyobb szabadsága lesz a végrendelkezőknek"

A polgárjogi kódex minimumszabályokat állapít meg, vagyis az élettársak esetében a gyermek érdekeire való figyelemmel határoz meg minimális szabályokat - jelentette ki Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a köztévé Ma reggel című műsorában, szerdán.

Félremagyarázásra adhat okot az a változás, hogy az élettársak tekintetében, közös gyermek és egyéves együttélés esetén a tartás és lakáshasználat vonatkozásában úgy kell majd elbírálni az élettársak viszonyát, mintha házastársi kapcsolatban élnének – mondta az államtitkár, hozzátéve: ez az élettársi viszony intézményesülését jelenti, tehát mindazok, akik azt állítják, hogy az új Ptk. e státuszba beleavatkozna, „nem mondják el az igazság minden részét”.


Répássy Róbert az m1 Ma reggel című műsorában

Répássy Róbert ugyanakkor megjegyezte: természetesen az élettársak és a házastársak között van jogi különbség, hiszen a házassági vagyonjognak és köteléknek erősebbek a polgárjogi hatásai. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy ezt általában a felek is így akarják.

Kérdésre válaszolva kifejtette: kötelezően csak akkor kell betartani a törvényt, ha nem enged eltérést, márpedig a vagyoni viszonyok szabályozásában van lehetőség eltérésre a Ptk.-tól. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a polgárjogi kódex minimumszabályokat állapít meg, vagyis az élettársak esetében a gyermek érdekeire való figyelemmel határoz meg minimális szabályokat, ha nem állapodnak meg eltérően a felek.

A vita egy lényeges pontjára utalva, a KIM parlamenti államtitkára elmondta: el kellett dönteni, hogy az élettársi viszony a szerződéshez hasonló állapot, vagy a család fogalma alá esik. „A gyermektelen párok nem feltétlenül nevezik magukat családnak” – vélekedett Répássy Róbert, hozzáfűzve: ugyanakkor megtehetik, csak nem társul családjogi joghatás a kapcsolathoz.

A végrendelkezőnek nagyobb szabadsága lesz

E területen két szempontot kell összeegyeztetni; egyrészt a végrendelkező akaratát, másrészt pedig az öröklő jogát – fogalmazott. A korábbi szabályozás ezt úgy oldotta fel, hogy „a végrendelet köteles része szorította az örököst”, azaz ha mást jelöltek meg örökösként, a törvényes örökös akkor is a hagyaték felét megkapta – húzta alá, hozzátéve: ez az arány az új szabályozás alapján egyharmadra csökken, vagyis a végrendelkezőnek nagyobb szabadsága lesz abban, hogy kire hagyja vagyonát.

Az úgynevezett kitagadási okok kapcsán az államtitkár közölte: bővül az esetkör, mégpedig azzal, ha szabadságvesztés büntetését tölti az örökös, illetve azzal, ha nem nyújtott tőle elvárható segítséget a végrendelkezőnek. Elég gyakori élethelyzet, hogy érdemtelenné válik az örökös az öröklésre – jegyezte meg.

(fidesz.hu)

Munkahelyteremtő pályázatot hirdet az NGM

A korábbi évekhez hasonlóan az idén is meghirdeti a munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó pályázatát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely azt várja, hogy a támogatásoknak köszönhetően 5200 új munkahely jön létre a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál - jelentette be Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Czomba Sándor kiemelte: a 10 milliárd forintos keretösszegből 700-800 vállalkozásnál 5200 új munkahely jöhet létre, és további 10 ezer munkahelyet őrizhetnek meg 2013-ban. Hozzáfűzte, hogy a támogatás keretösszege az utóbbi években folyamatosan emelkedett: 2010-ben 2 milliárd, 2011-ben 5 milliárd, tavaly pedig az ideihez hasonlóan 10 milliárd forintos kerettel hirdették meg a pályázatot. Pályázni február 14-étől április 5-éig lehet, a támogatásokról május 31-éig születik döntés - ismertette Czomba Sándor.
   
A támogatás gépek, eszközök, berendezések vásárlására használható fel, a korábbi évek hasonló pályázataihoz képest pedig végrehajtottak néhány - részben adminisztratív - könnyítést. Idén 1,4 millióról 1,5 millió forintra emelkedett az egy munkavállaló után adható támogatást. Ez az alapösszeg félmillió forinttal bővül, ha a vállalkozás regisztrált álláskeresőt vesz fel, további 300 ezer forinttal, ha roma származásút, 200 ezerrel, ha hátrányos és 300 ezerrel, ha a leghátrányosabb helyzetű térségben hoz létre munkahelyet. Ha szabad vállalkozási zónában bővít a vállalkozás, további 400 ezer forint támogatásra jogosult, vagyis a maximális - vissza nem térítendő - támogatás 3 millió forint lehet munkavállalónként - hangsúlyozta az államtitkár.
   
Fontos változás, hogy már nemcsak legalább három éve működő vállalkozások pályázhatnak, hanem kétéves működés is elegendő. A pályázaton azok a vállalkozások vehetnek részt, amelyek utóbbi évüket pozitív szaldóval zárták - fűzte hozzá Czomba Sándor. Elmondta, hogy az elnyert összegből munkahelyet kell teremteni, amelyet legalább két évig, az ahhoz kapcsolódó gépeket és egyéb beszerzéseket pedig legalább három évig kell fenntartani.
   
Az utóbbi két évben 966 kis- és közepes vállalkozás kapott a munkahelyteremtést segítő pályázat keretében összesen 12,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást - ismertette az államtitkár. Hozzátette: ezzel több mint 7100 új munkahely jött létre, és további 21 ezer munkahely megőrzéséhez járult hozzá az NGM.
   
Czomba Sándor szólt arról is, hogy a tapasztalatok szerint a vállalkozások a létszámot és a berendezéseket nemcsak az előírt ideig tartották fenn, hanem tovább is.

(MTI-fidesz.hu)

Szijjártó: Ez egyértelmű elismerés a magyar gazdaságnak

Ha ma Magyarországra ránéz egy befektető, kifejezetten vonzó környezetet lát: a makroszámaink határozottan jók, a gazdaság idén beindul, adókörnyezetünk versenyképessé tesz bennünket a régióban, nem beszélve azokról a támogatási lehetőségekről, amelyek a Magyarországra betelepülni készülő vagy itt fejleszteni akaró cégek rendelkezésére állnak - jelentette ki Szijjártó Péter a köztévé Ma reggel című műsorában szerdán.     Már tavaly szeptemberben, amikor megindult a félmilliárd euróba kerülő, 60 ezer négyzetméteres, 800 embert foglalkoztató Opel Flex Motorgyár Szentgotthárdon, várható volt, hogy lesz folytatás, hiszen az Opel és a GM vezetői már akkor nagyon dicsérték a magyar munkások szorgalmát és hatékonyságát, a gyár termelékenységét – mondta az M1 reggeli műsorában a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A tempó azonban még a kormányt is meglepte, hiszen fél év sem telt el, az Opel újabb száz munkás felvételét jelentette be, és újabb, 1600 négyzetméteres, körülbelül 130 millió eurós beruházásra készül – hangsúlyozta Szijjártó Péter, aki szerint mindez egyértelmű elismerés a magyar gazdaságnak, Szentgotthárdnak és az ott dolgozóknak is.   Szijjártó Péter az m1 Ma reggel című műsorában A beruházást egyébként versenyben nyerte el az üzem, amelynek jó esélye lehet regionális központtá is válni, de ehhez újabb beruházásokra van szükség - hangsúlyozta a politikus. A város ma elég nehezen érhető el például Budapestről, ezért elengedhetetlen a 8-as és 86-os út gyors és határozott fejlesztése, amelyről a kormányfő már a mai kormányülésen tájékoztatást kér a fejlesztési minisztertől. Az Opel újabb beruházása egyébként a többi cégnek is jó példa lehet, hiszen bebizonyosodott: egy autóipari beruházásnak nagyon komoly továbbgördülő hatása van, hiszen a közvetlenül alkalmazott létszám már most 3-4-gyel megszorozható, azaz a beruházás ennyi embernek ad munkát, biztos egzisztenciát - emelte ki Szijjártó. Ha ma Magyarországra ránéz egy befektető, kifejezetten vonzó környezetet lát: a makroszámaink határozottan jók, a gazdaság idén beindul, adókörnyezetünk versenyképessé tesz bennünket a régióban, nem beszélve azokról a támogatási lehetőségekről, amelyek a Magyarországra betelepülni készülő vagy itt fejleszteni akaró cégek rendelkezésére állnak – hangsúlyozta az államtitkár. Az Opel például 6 milliárd forintos kormányzati támogatást kapott a mostani beruházáshoz, annak végén pedig adókedvezményben is részesülhet –  emelte ki. Amikor a kormány gazdaságstratégiát alkotott, a cél az volt, hogy Magyarország Európa termelési központja legyen, csak ez adhat ugyanis erőt a válság után. Ezért vált kiemelt stratégiai céllá a nemzeti buszgyártás újraindítása is, amit legkönnyebben úgy lehet elérni, hogy a Rábát támogatják egy, a Volvóval kötendő stratégia megállapodásban - magyarázta a szakállamtitkár. A konstrukció lényege, hogy a jelenleg elérhető legmodernebb technológiát felhasználva Magyarországon készülnek majd a legkényesebb európai előírásoknak is megfelelő járművek. Ez a megállapodás ugyanúgy lehetőség a többi buszgyártó cégnek is, hiszen beszállítóként részt vehetnek majd ebben a partnerségben – segített megnyugtatni a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a konkurenciát. (hirado.hu-fidesz.hu)

Hivatalában fogadta Martonyi a svéd kereskedelmi minisztert

Martonyi János külügyminiszter 2013. február 12-én hivatalában fogadta Ewa Björling svéd kereskedelmi minisztert - közölte a külügyi tárca, szerdán.

Tájékoztatásuk szerint a felek aktuális nemzetközi kereskedelmi és Európai uniós belső piaci ügyeket tekintettek át. Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Európának érdekében áll a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a tengeren túli partnereinkkel. Magyarország 2013. január elsejétől látja el a Közép-Európai Kezdeményezés és júliustól a Visegrádi Együttműködés elnöki feladatait, Svédország pedig idén az Északi Miniszteri Tanács és az Északi–Balti Együttműködés elnökségéért felel, a miniszterek megvitatták a régiók közti együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Egyetértettek abban, hogy célszerű szorosabb kooperációra törekednünk a kereskedelemfejlesztés, az energetikai kapcsolatok, illetve a védelempolitika területén - zárul a közlemény (MTI/OS - fidesz.hu)

Németh: Párbeszéddel kell rendezni a székely zászló ügyét

Magyarország továbbra is a román-magyar párbeszédet tartja a legalkalmasabb módszernek a zászlóvita rendezésére - hangsúlyozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak adott, a szerdai számban megjelent interjúban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A Krónika utalt rá, hogy az államtitkár jelképes agressziónak nevezte a román hatóságoknak a székely zászló kitűzése ellen foganatosított intézkedéseit egy budafoki rendezvényen és megkérdezte, hogy akkor is ilyen keményen fogalmazott volna, ha előre tudja, milyen reakciókat vált ki Bukarestben. Németh Zsolt válaszában megjegyezte, hogy szeretett volna finomabban fogalmazni. Hozzátette azonban, hogy hónapok óta folyik a román kormány helyi képviselőinek a harca a székely zászló ellen, a fellépésük pedig tagadja a székelyek jogát a saját jelképeikhez, ami a mai Európában elfogadhatatlan és életidegen. "Egy nemzeti közösség nem attól létezik, hogy egy kormány azt akarja-e, vagy sem, hanem attól, hogy a közösség tagjai mit éreznek" - mutatott rá Németh Zsolt.    Az államtitkár megemlítette, nemcsak az Európai Unió más országaiban teljesen megszokott a regionális identitás és annak szimbólumrendszere, hanem Romániában is csak a székelyektől vitatják el ezt a jogot. Hozzátette, elképzelhetetlennek tartja, hogy Magyarországon valaki a román lakosságú községekben a hivatalos épületekre, iskolákra kihelyezett román zászlók leparancsolásáért szálljon síkra.    A Krónika felvetésére, hogy Bukarest tavaly Szerbia uniós tagjelöltségének a megakadályozásával próbálta elérni, hogy Belgrád tegyen konkrét lépéseket a Szerbiában élő román (vlach) kisebbség helyzetének javításáért, most meg az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti a székely zászlóval kapcsolatos budapesti nyilatkozatokat, Németh Zsolt kijelentette: "a kettős mérce alkalmazása nem szép dolog, ráadásul a belügyekbe való beavatkozás vádja kicsit talán idejét múlta is. Én hiszek abban, hogy tudunk ebben az ügyben is párbeszédet folytatni a román barátainkkal."    A székelyföldi autonómiaigényre vonatkozó kérdésre az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Székelyföld autonómiája nem irányulna a románok ellen. "Attól, ha a magyar nyelv egyenrangúvá válik a románnal, ők még ugyanúgy boldogulhatnak anélkül, hogy beszélnének magyarul, a közigazgatásban a román nyelv nem veszti el a szerepét. Megszűnik viszont egy olyan dolog, ami ma mérgezi a kapcsolatokat, és amivel a magyarokat naponta szembesítik: nevezetesen hogy nyelvük, jelképeik alacsonyabb rangúak, idegenek szülőföldjükön vagy akár tiltottak, büntetést érdemlőek" - fogalmazott Németh Zsolt. Hozzátette, a jogegyenlőség, az otthonosság érzésének megteremtésével Románia nem lesz kevesebb, hanem több, gazdagabb, a kétoldalú kapcsolatok pedig tehermentessé válnak, ami kölcsönös érdek. (MTI-fidesz.hu)

Martonyi: Jobb hangulatban vihetjük tovább az uniós ügyeket

Nincsenek komoly politikai jellegű nézeteltérések Magyarország és az EU kapcsolataiban, így jobb hangulatban lehet tovább vinni a magyar ügyeket az unióban - mondta Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában kedden.

tárcavezető kiemelte, az, hogy az Európai Bizottság a következő többéves (2014-2020) költségvetéssel kapcsolatban a kohéziós politika tekintetében az országnak "erősen kedvezőtlen" javaslatot dolgozott ki eredetileg, módszertani és objektív tényezők eredménye volt, nem "politikai büntetést" jelentett. Óriási hiba lett volna ezt annak tekinteni, mert "nem lett volna igaz" - hangoztatta. Úgy vélte, bár az elmúlt években bizonyos kérdésekben valóban érvényesült a kettős mérce Magyarországgal szemben, ebben a javaslatban "hátrányos megkülönböztetés, politikai ellenszenv" nem volt. Az, hogy Magyarország végül más országokkal összehasonlítva "kedvező elbánást kapott", annak köszönhető, hogy jó volt a magyar tárgyalási stratégia, és az egyeztetést az utolsó pillanatig folytatták - mutatott rá.
  
Hangsúlyozta, komoly politikai jellegű nézeteltérések jelenleg nincsenek Magyarország és az EU viszonyában. Vannak ugyan folyamatban kötelezettségszegési eljárások, de ezek száma és súlya nem haladja meg az uniós tagállamok átlagát, és "ezek nem politikai kérdések" - fogalmazott. Mint mondta, Magyarország folyamatos párbeszédet akar folytatni az uniós intézményekkel. Megjegyezte, remélhetőleg Magyarországon is jobb lesz a hangulat az EU-t illetően. Magyarország nagyon komoly sikert ért el a többéves költségvetés tárgyalásán a múlt héten - emlékeztetett. Hozzátette, az uniós tagság az országnak rendkívül kedvező, nagy előnyökkel jár, hiszen a közös agrár- és a kohéziós politika kedvezményezettje.
  
A többéves költségvetésről született megállapodással kapcsolatban kifejtette, bölcs kompromisszum jött létre, mert mindenki megértette, hogy fontos érdek a megegyezés. Lehetett volna tovább húzni a megállapodást, de akkor 2014-re nem lett volna többéves pénzügyi keret, ami "beláthatatlan következményekkel" járt volna, sokak szerint az integráció működését sodorta volna veszélybe, és "ezt a felelősséget senki nem merte vállalni" - vélekedett. A külügyminiszter szerint, bár nagyon erős támadások érték a kohéziós politikát, a felzárkóztatásban sikeres volt. A kohéziós politika céljának továbbra is a szegény régiók támogatásának kell lennie - közölte.
  
Az Európai Unió állam- és kormányfői múlt pénteken, kétnapos brüsszeli tanácskozás után döntöttek a közösség 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. Az elfogadott dokumentum szerint az EU történetében először csökken a szervezet büdzséje. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsot követő sajtótájékoztatóján ugyanakkor arról számolt be, hogy Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása mindezek ellenére emelkedik, így Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.

Erősíteni kell a KEK-országok együttműködését

Martonyi János szerint alapvető magyar érdek, hogy szorosabbra fűzzék a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagállamainak gazdasági kapcsolatait, hiszen a magyar kivitel több mint 30 százaléka a szervezet országaiba irányul. A külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában kedden ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy idén Magyarország látja el a KEK elnökségi feladatait. Ez a szervezet hasznos szerepet tölthet be Magyarország Közép-Európa-politikájában - tette hozzá. A KEK-nek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Közülük kilencen tagjai az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik.
  
A tárcavezető a magyar-orosz kapcsolatokat illetően hangsúlyozta, rendkívül lényeges cél az energiabiztonság megteremtése, és ennek érdekében az orosz gáz- és kőolajszállítás hosszú távú biztosítása a lehető legkedvezőbb áron. A Nabucco gázvezetékről nem kell lemondania Magyarországnak, hiszen minél több forrás áll rendelkezésre az energiaellátásban, annál jobb a helyzete az országnak az energiabiztonság és az áralku szempontjából - mutatott rá.
  
A magyar-szlovák viszonyról kijelentette, igen jó az együttműködés a Fico-kormánnyal, mert a két országot sok közös érdek köti össze. Ugyanakkor vannak viták is, főleg az állampolgársággal kapcsolatban - közölte. Hozzátette, a két ország között folynak a szakértői tárgyalások, és ezek "nem állnak olyan nagyon rosszul".
  
Martonyi János a Romániához fűződő kapcsolatokról beszélve, a székely zászló ügyéről kifejtette, Magyarországnak van egy elvi álláspontja, az emberi jogok felől közelítik meg a kérdést. Egy közösséghez tartozást nem kell eltitkolni, alapvető jog, hogy olyan szimbólumokat használjanak, amelyek a közösséghez tartozást fejezik ki - emelte ki. Mint mondta, Románia szerint ez azonban a középületekre nem vonatkozik, pedig ez nem lehet gond a 21. századi Európában.

(MTI-fidesz.hu)