A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A MUNKAHELYTEREMTÉST SZOLGÁLJÁK

A mostani program a nagy gazdaságok helyett a kis és közepes - családi - gazdaságokat támogatja egyértelműen - hangoztatta Lázár János.

A vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert - jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten újságírók előtt. A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón a kis gazdaságok támogatását és az erről szóló uniós irányelvet emelték ki.

"A MAGYAR KORMÁNY CÉLKITŰZÉSE, HOGY NE KEVESEBB, HANEM TÖBB MUNKAHELYET, TÖBB TÁMOGATÁST KAPJANAK A VIDÉKEN ÉLŐK.."

A mostani program a nagy gazdaságok helyett a kis és közepes - családi - gazdaságokat támogatja egyértelműen - hangoztatta Lázár János. Kijelentette: a magyar kormány célkitűzése, hogy ne kevesebb, hanem több munkahelyet, több támogatást kapjanak a vidéken élők. Ezt a földforgalmi törvény megalkotásával, az ehhez igazított agrártámogatási rendszerrel, valamint adópolitikai döntésekkel is kívánják segíteni - mondta a miniszter. 

Emlékeztetett: hamarosan lezárul az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós források felhasználására vonatkozó megállapodás megtárgyalása. Ennek része a vidék- és agrárfejlesztési program meghatározása is. Lázár János úgy vélekedett, nincs akadálya annak, hogy a partnerségi megállapodás a következő egy hónapban aláírják.

Így nem lesz akadálya annak, hogy a kormány ez év őszén az új uniós pénzügyi időszak forrásaihoz hozzáférjenek a magyar pályázók, várhatóan az első pályázati felhívások már szeptemberben megjelennek - fűzte hozzá. A következő hét évben a kohéziós alapokban - a humán- és reálinfrastruktúra fejlesztésére - 7200 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a vidékfejlesztési célok megvalósítását 1100 milliárd forint szolgálja.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az agrártámogatási rendszer részleteit ismertetve elmondta: a magyar mezőgazdaság célja, hogy megélhetést nyújtson a vidéken élő embereknek, továbbá biztosítsa az ország élelmiszer-ellátását, valamint minél több magyar élelmiszer legyen a bel- és külföldi piacokon.

"KÜLÖNÖSEN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS, A KÉZIMUNKA-IGÉNYES NÖVÉNYTERMESZTÉS, VETŐMAGTERMESZTÉS ESETÉBEN NŐNEK AZ AGRÁRTÁMOGATÁSOK."

Különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes növénytermesztés, vetőmagtermesztés esetében növekednek az agrártámogatások, azért, hogy minél több fejlesztésre nyíljon lehetőség - tette hozzá. Ennek alapján megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következő hat évben. 

A finanszírozás nemzeti forrásból történik, ez jövőre 33 milliárd forint lesz. A további munkaerő-igényes ágazatok támogatására megteremtette a kormány korábban azt a mozgásteret, amely lehetővé teszi, hogy a nagybirtokok területalapú támogatásából 20 milliárd forintot kapjanak az állattartók - közölte a miniszter. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy 1200 hektár felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása.

Ezt a forrást többek között az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják; mindez 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti. 

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke azt emelte ki: mivel az elmúlt hét évben az állatállomány drasztikusan csökkent, az állatok számát növelni kell, főként a kis gazdaságokban, hogy erősödjön a vidék népességmegtartó ereje. Ez utóbbit segítheti még a munkaintenzív ágazatok - például az öntözés, a kertészet - fejlesztése, ezért a NAK támogatja a kormány által elfogadott programot.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta: a mostani uniós költségvetési időszakban a területalapú támogatásra várhatóan mintegy 350 milliárd forint jut évente, vidékfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forint költhető 2020 végéig, és nemzeti forrásból mintegy 220 milliárd forint többletforrása lesz a mezőgazdaságnak.

A résztvevők az újságírói kérdésekre adott válaszaikban azt emelték ki, hogy az agrárium és a vidék fejlesztését célzó program fordulatot jelent a korábbi támogatáspolitikához képest. A mostani program ugyanis a kis és közepes gazdaságokat támogatja. Lázár János úgy fogalmazott: Magyarországnak néppárti kormánya van, ami az jelenti, hogy a nagyokkal szemben a kicsik oldalán áll. Ez az elv az unióban is jelentős támogatást élvez, mivel vannak olyan országok, ahol már mintegy 30 hektár felett támogatást vonnak el a gazdálkodóktól - tette hozzá.

(MTI - fidesz.hu)

Beborítja az egész országot: figyelmeztetést adtak ki

Forrás: MTI | 2014. 07. 19. 17:40:00

Szombaton és vasárnap is sok napsütésre, nappali gomolyfelhő-képződésre számíthatunk. Csapadék nem lesz, a legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 34 fok között alakul.

Szombaton a Dunántúlon és északon a hegyekben elvétve még előfordulhat egy-egy zápor vagy zivatar.

Szombaton keleten az északkeleti, vasárnap nyugaton a déli szél élénkülhet meg, sőt északnyugaton vasárnap erős széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21 fok között várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 31 és 34 fok között alakul.

Az OMSZ narancssárga, másodfokú figyelmeztetést adott ki mára hat megye kivételével az egész ország területére a hőség miatt.

Vasárnap nem valószínű csapadék: többnyire derült, napos idő várható. A Dunántúlon a déli szél megélénkül, sőt északnyugaton erős széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 21 fok között várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 34 fok között alakul.

Az OMSZ holnapra az egész ország területére első-, és másodfokú figyelmeztetést adott ki a várható hőség miatt.

Átsétált a Balatonon a honvédség két alakulata

Forrás: MTI | 2014. 07. 19. 17:27:00

A négy párból álló csapatok a tó fenekén, lábszárközépig érő iszapban gyalogoltak nehézbúvár-ruhában, 70-80 centit láttak előre, egy-egy pár 1300 métert tett meg, majd váltották egymást.

Átgyalogolta búvárruhában a Balatont az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred, valamint a II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred egy-egy alakulata Révfülöp és Balatonboglár között szombaton. Az erőpróbát a Balaton-átúszással egy időben, az úszók mellett és alatt tartották.

A 4 párból álló csapat a tó fenekén, nehézbúvár-ruhában gyalogolta át a Balatont egy hajó és egy ponton kíséretében, egy-egy pár 1300 métert tett meg, majd váltották egymást. A búvárok 70-80 centimétert láttak előre és lábszárközépig érő iszapban gyalogoltak.

Az 5,2 kilométeres távot 3 óra 10 perc alatt teljesítették: a búvárok 7.20-kor indultak el Révfülöpről és 11.30-kor érkeztek meg Balatonbogláron.

Szembement két vonat Dunakeszin

Forrás: MTI | 2014. 07. 19. 17:51:00

A Szobról Budapest-Nyugati pályaudvarra tartó vonat áthaladt a biztosítóberendezés vörös jelzésén, és az egyik váltót felvágva szembement a Vác felé éppen induló személyvonattal. A szerelvények egymástól 40 méterre álltak meg.

Egymástól negyven méterre állt meg két személyvonat szombat délután Dunakeszin, a szerelvények egy vágányon, egymással szemben haladtak. A Szobról Budapest-Nyugati pályaudvarra tartó vonat eddig tisztázatlan körülmények között áthaladt a biztosítóberendezés vörös jelzésén és az egyik váltót felvágva szembement a Vác felé éppen induló személyvonattal. A vonatokat vészfékezéssel sikerült megállítani egymástól mintegy 40 méter távolságban.

Személyi sérülés a vonatokon nem történt, az eset körülményeit a MÁV, a rendőrség és a Közlekedés-biztonsági Szervezet (KBSZ) is vizsgálja. Az érintett vonatok csak a helyszíni vizsgálatok lefolytatása után közlekedhetnek tovább. A Budapest-Vác-Szob vonalon az esti órákban 10-15 perc körüli késések várhatók.

Tavaly év végén hasonló eset történt ugyanezen a vasútvonalon, december 2-án Vác és Verőce állomások között az Avala nemzetközi gyorsvonat és a Szobra közlekedő személyvonat alig 300 méterre állt meg egymástól. Kelenföld és Háros között 2013 szeptemberében volt ilyen incidens, akkor a Pécsről érkező Tubes Intercity és a Szombathelyre induló gyorsvonat a nyílt pályán egymással szemben haladt, egymástól száz méterre állították meg őket.

AZ EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJESZTIK A KÖZBIZTONSÁGI MINTAPROGRAMOT

A kormány múlt heti ülésén úgy döntött, július 1-jétől az egész országra ki kell terjeszteni az eddig az öt északkeleti megyében már sikerrel működő közbiztonsági mintaprogramot - jelentette be Pintér Sándor.

A belügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a mintaprogram kiterjesztése 2 milliárd 287 millió forint többletet igényel, ezt megszavazta a kormány, a rendőrség pedig december 31-éig megkapja a pénzt.

"EGYRE KEVESEBB BŰNCSELEKMÉNY LESZ ÉS AZ EURÓPAI ÁTLAGNÁL NAGYOBB LESZ A KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG."

Emlékeztetett: a 24 órás rendőri jelenlétet biztosító mintaprogramot tavaly az ország öt északkeleti megyéjében vezették be, és 2014 első felében is folytatódhatott a program.

A rendőrség konferencián értékelte a mintaprogram eredményét, azt jónak ítélte, és az állampolgárok és az önkormányzatok pozitív visszajelzései alapján úgy döntöttek, kiterjesztik azt a többi megyére is. Pintér Sándor kérdésre válaszolva elmondta: a mintaprogram december 31-én véget ér, de a terv az, hogy "általános rendőri feladatként" tovább folytatódjon, az ehhez szükséges költségvetési forrásokat a költségvetési törvényben kell tervezni.

A belügyminiszter utalt arra, hogy amikor azt mondja, az országban rend van, az egyfajta általánosítás, de mint mondta, azt ígéri, egyre kevesebb bűncselekmény lesz és az európai átlagnál nagyobb lesz a közrend, közbiztonság. 

"NEMCSAK AZ ÁLLAMPOLGÁROK, ÖNKORMÁNYZATOK VÉLIK ÚGY, HOGY JAVULT A KÖZBIZTONSÁG AZ ÉRINTETT MEGYÉKBEN, AZT A STATISZTIKA IS ALÁTÁMASZTJA."

Papp Károly országos rendőrfőkapitány - aki egy június 25-ei konferencián már beszélt a mintaprogram kiterjesztéséről - a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, a közrend, közbiztonság megítélése szempontjából alapvető jelentőségű, hogy milyen a közterületek rendje. 

Mint mondta, a programot abban az öt megyében indították el, ahol "a leghangsúlyosabbak" voltak a bűnügy-közbiztonsági problémák. Jelezte: nemcsak az állampolgárok, önkormányzatok vélik úgy, hogy javult a közbiztonság az érintett megyékben, azt a statisztika is alátámasztja. 

Az öt megyében 15,1 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint korábban, a lopások és betöréses lopások száma 19,5 százalékkal csökkent, a gépkocsilopások száma 27,7 százalékkal, ugyanakkor például az ittas járművezetések felderítése 37 százalékkal növekedett. Közel 11 ezer embert fogtak el bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. 

A program július 1-jével elindult és Magyarország mind a 3154 települését érinti, a helyi rendőri szervek és a körzeti megbízottak munkáját a területi rendőri szervek közterületi állománya és a Készenléti Rendőrség bevetési állománya segíti, de bevonják a munkába a polgárőröket is. A programokat, ellenőrzési útvonalakat a helyi sajátosságokra figyelemmel alakítják ki és folyamatosan alakítják azokat a változásokhoz. 

Jelezte: a feladat miatt keletkező túlszolgálatot pénzben váltják meg, a 2,3 milliárd forint 70 százalékát személyi, 30 százalékát dologi kiadásokra fordítják.

(MTI - fidesz.hu)

AKCIÓTERVET DOLGOZOTT KI A KORMÁNY

A Microsoft-Nokia globális leépítési döntései miatt közös, öt elemből álló akciótervet dolgozott ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - közölte Szijjártó Péter, a KKM parlamenti államtitkára csütörtökön az MTI-vel.

Az államtitkár közölte: csütörtökön utasította a befektetési ügynökség vezetőit, hogy azonnal gyorsítsák fel az előrehaladott tárgyalásokat azzal a három külföldi vállalattal, melyek Komáromban komoly munkahelyteremtéssel járó termelő beruházást akarnak létrehozni.

A kormány emellett a Microsofttal szorosabbra fűzi a stratégiai megállapodásból fakadó együttműködést annak érdekében, hogy Magyarország a vállalatcsoport szempontjából a jövőben egyre inkább kutatás-fejlesztési központnak számítson - tette hozzá. Ennek jegyében megállapodtak arról, hogy a Nokia budapesti k+f központja felgyorsítja a 150 új mérnöki álláshely feltöltését.

Az államtitkár közölte továbbá, hogy meghozták a szükséges munkaügyi hivatali intézkedéseket is, így kihelyezett ügyfélszolgálatot hoznak létre, állásbörzét szerveznek, valamint az új munkáltatók számára célzott támogatást nyújtanak az elbocsátott munkavállalók felvételéhez.

Végül, mivel az érintett régióban több ágazat munkaerőhiánnyal küzd, a munkavállalók pedig magas munkakultúrával rendelkeznek, képzési és átképzési munkaprogramot indítanak, amelyek lehetővé teszik a más ágazatokban történő elhelyezkedést - ismertette Szijjártó Péter.

(MTI-fidesz.hu)

A SZEMÉLYI DÖNTÉSEK ELŐTT AZ ELVI KÉRDÉSEKET KELL TISZTÁZNI

Az elvi kérdéseknek meg kell előzniük a személyi döntéseket - hangoztatta Orbán Viktor az MTI kérdésére szerdán kora este Brüsszelben, amikor megérkezett az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára.

A miniszterelnök szerint a személyi döntések előtt például olyan elvi kérdéseket kell tisztázni, hogy az adózásnak nemzeti hatáskörben kell maradnia. Mint a kormányfő fogalmazott: ezen túlmenően szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, hogy a nemzetállamoknak lesz-e lehetőségük, hogy saját hatáskörben tudják garantálni az olcsó energiát, valamint fel kell hagyni azzal, hogy az uniós intézmények nyíltan vagy burkoltan hatásköröket vonjanak el a nemzetállamoktól. "Először a ló, utána a kocsi. A sorrendet nem lehet megfordítani" - érzékeltette a miniszterelnök.

"EGY ÚJ EURÓPAI POLITIKÁHOZ A MUNKÁT TÁMOGATÓ GAZDASÁGPOLITIKA KELL."

Az adózásról Orbán Viktor azt mondta, hogy Európa nem képes olyan mértékben támogatni a munkát, mint Magyarország. "Erről a lehetőségről nem akarunk lemondani. Márpedig egy új európai politikához a munkát támogató gazdaságpolitika kell" - hangoztatta a miniszterelnök. 

A hatáskörök nyílt vagy burkolt elvonása a tagállamoktól a kormányfő szerint gyakorlattá vált az elmúlt öt évben, s ennek véget kell vetni. Orbán Viktor úgy vélte: ez rontotta az EU hitelét a választópolgárok szemében, valamint jó néhány tagállamot szembefordított az uniós intézményekkel.

"A nemzetállamok védik alkotmányos jogaikat, és ha azt egy birodalmi központ, mint Brüsszel el akarja venni, akkor abból konfliktus lesz. Az új európai politikához pedig nem konfliktusok kellenek, hanem minél több megegyezés" - hangsúlyozta a kormányfő.

Az esetleges jelöltekről az uniós csúcspozíciókra a miniszterelnök tudatta: a magyar kormány jelöltlistáján vannak olyan jelöltek, akik ezekben a kérdésekben a megfelelő álláspontot tudják képviselni. Közölte azt is: akkor nevezi majd meg a magyar kormány jelöltjét az Európai Bizottságba, ha arra hivatalos felkérést kap Jean-Claude Junckertől, a brüsszeli testület megválasztott elnökétől, akivel az uniós csúcstalálkozó előtt külön is egyeztetett.

A szintén napirenden lévő ukrajnai helyzetről és az Oroszországgal szembeni esetleges újabb büntetőintézkedésekről a miniszterelnök úgy nyilatkozott: ha lesznek is újabb szankciók, azok nem léphetnek át a következő, harmadik fázisba, a büntetőintézkedések nem kaphatnak új dimenziót, az ugyanis, úgy véli, mind Európa, mind Magyarország érdekeivel ellentétes volna.

(MTI - fidesz.hu)

A KKV-K A FEJLŐDÉS MOTORJAI

Ha a kkv-szektor képes fejlődni, akkor képes lesz több profitot is termelni, ha pedig több profitot termel, akkor Magyarország prosperálása hosszú távon is biztosítva lesz -jelentette ki Orbán Viktor.

2014. 07. 04.

A MAGYAR VÁLLALKOZÓ SZELLEM NEM HAGYJA MAGÁT

A magyar gazdaság akkor tud stabilan növekedési pályán maradni, ha a sikeres kis- és középvállalkozások számát jelentősen megnöveljük, sőt megsokszorozzuk - mondta Orbán Viktor

2014. 07. 03.

ÉV VÉGÉIG KIVEZETIK A DEVIZAHITELEKET

Jelentősen csökkennek majd a devizahitelesek törlesztőrészletei – fogalmazott Varga Mihály.

Az Országgyűlés pénteken megszavazta a devizahiteleseket segítő törvényt, amely kimondja, hogy az árfolyamrés semmis. Helyette a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél is a jegybank árfolyamát, vagyis a középárfolyamot kellett volna használni. Az egyoldalú szerződésmódosítások, a kamatemelések is semmisek, kivéve, ha a bankok a bíróságokon bebizonyítják, hogy tisztességesen jártak el.

A helyzet rendezéséig tilos a bankoknak kamatot emelni, illetve felfüggesztik a végrehajtásokat és a pereket. A jogszabály azokra vonatkozik, akik 2004. május 1-je után vették fel, és 2009-ig nem zárták le a hitelüket, nem végtörlesztettek kedvezményesen, és az eszközkezelőtől sem kértek segítséget. Az élő szerződéseknél nincs elévülés, minden jogszerűtlenül felszámított összeg a teljes futamidőre visszajár. A jegybank úgy számol: a bankoknak mindez 900 milliárd forintba kerül majd, ráadásul kamatos kamat is járhat a hiteleseknek.

"AZ ELSZÁMOLÁSRA ÉS A FORINTOSÍTÁSRA A TERVEK SZERINT ŐSSZEL KERÜLHET SOR."

A devizahiteleseken segítő törvénnyel a Kúria döntésének első részét vezette át a parlament a magyar jogrendszerbe, mert az ítéletnek önmagában nem volt kötelező törvényi ereje - magyarázta az M1 Ma reggel című műsorában a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hozzátette: az elszámolásra és a forintosításra a tervek szerint ősszel kerülhet sor. Mint mondta, egyelőre nem tudni, hogy pontosan hány százalékkal változnak a törlesztőrészletek, abban ugyanakkor biztos, hogy jelentős csökkenésre számíthatnak az ügyfelek.

Varga Mihály kiemelte, hogy a törvény nyomán a bankok is a bíróságokhoz fordulhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy tisztességesen jártak el, az ügyfelek pedig kényelmesebb helyzetben vannak, mint a pénzintézetek, hiszen utóbbiaknak kell bizonyítaniuk igazukat. A tárcavezető megjegyezte: a törvény szűk határidőket állapított meg, így az említett perek már novemberre lezárulhatnak.

A nemzetgazdasági miniszter a Ma reggelben hangsúlyozta: a kormány egy gondosan kialakított menetrend szerint halad, és szeretne mindenkit megnyugtatni, hogy a devizahiteleket az év végéig kivezetik.

(hirado.hu-fidesz.hu)

JELENTŐSEN CSÖKKENHETNEK A TÖRLESZTŐRÉSZLETEK

A Fidesz frakcióvezetője a devizahitelesek megmentésének részleteiről beszélt a Hír TV P8 című műsorában.

Úgy kapják vissza a pénzüket a devizahitelesek, hogy nem kell semmit tenniük, nem kell perelniük, hiszen a parlament megtesz helyettük mindent – fejtette ki Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a P8-ban elmondta: a mostani döntésnek és a parlament szeptemberi munkájának köszönhetően 2015 januárjára a devizahitelesek egy olyan forinthitellel bírnak majd, melynek törlesztője és kamata a mostaninál 25-40 százalékkal is kevesebb lehet úgy, hogy ezek mellett a tőke is csökken. Kiemelte, hogy ez a magánszemélyek mindennemű devizahitelére igaz lesz.

"CSAK ANNYIT KÉRÜNK A BANKOKTÓL, HOGY A TISZTESSÉGTELENÜL KELETKEZETT HASZNOT TOLJÁK VISSZA."

A politikus a végtörlesztőkkel kapcsolatban kifejtette: az emberek ezen csoportja is kaphat vissza pénzt, hiszen a Kúria és a parlament döntései értelmében jó esélyük van rá, hogy nyerjenek a bíróságon a bankok ellenében. „Csak annyit kérünk a bankoktól, hogy a tisztességtelenül keletkezett hasznot tolják vissza” – tette hozzá Rogán. A frakcióvezető megjegyezte, hogy komoly ellenállásra számítanak a pénzintézetek részéről, de már hozzá vannak szokva és felkészültek rá.

A belengetett túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban (az Európai Bizottság ajánlásai között szerepel, hogy a bankadó kivezetésével jobb lenne) kérdésre válaszolva megjegyezte: nem véletlen, hogy az MSZP-kormány alatt az sem zavarta Brüsszelt, ha kétszer akkora volt a hiány, mint a megengedett. Felidézte a szocialisták mostani módosítóit is, melyek szerinte bizonyítják, hogy a baloldal továbbra is a bankok oldalán áll.

(mno.hu-fidesz.hu)

PONTOS, MÉLTÁNYOS ÉS GYORS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A CÉL

Az a cél, hogy az igazságszolgáltatás a lehető legpontosabb, legméltányosabb és leggyorsabb legyen - mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a perelhúzódásról rendezett csütörtöki nemzetközi konferencián a Kúrián.

Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete Perelhúzás: a felek és képviselőik felelőssége és együttműködése című nemzetközi konferenciáján hozzátette: a kormánynak minderre figyelnie kell. A mindenkori kormány, a végrehajtó hatalom elemzi az ítélkezési gyakorlatot, és szükség esetén reagál rá: jogot alkot vagy jogalkotást kezdeményez - mondta Répássy Róbert.

„A HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA ÉS A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG SZENT ÉS SÉRTHETETLEN.”

Ebben a ciklusban kezdik meg a két nagy eljárási kódex, a polgári és a büntető perrendtartás reformját, ami jó alkalom lesz arra, hogy kiküszöböljék a perelhúzódásokat, de legalább csökkentsék az előfordulásukat és az időtartamukat - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Egyebek között újragondolhatják a perelőkészítésre és pervezetésre vonatkozó szabályokat, és készen állnak arra is, hogy felülvizsgálják a jogi szakértők eljárásbeli jogállását, szerepét, mivel a teljesítményük lényeges hatással van az eljárás kimenetelére és sebességére egyaránt - tette hozzá.

Az államtitkár kielégítőnek nevezte a magyar polgári igazságszolgáltatás teljesítményét a perelhúzódásokkal kapcsolatban. Példaként említette, hogy az Európa Tanács mellett működő, az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó bizottság 2012-re vonatkozó jelentése szerint a magyar bíróságoknak az első fokú ítélet meghozatalához átlagosan 160 napra volt szükségük. Összehasonlításképp megemlítette, hogy a hatékonyságáról ismert Ausztriában ez az idő 129 nap. A Világbank kimutatása szerint sem rosszabb a magyar bíróságok hatékonysága, mint a többi uniós tagállam bíróságaié - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a perelhúzódás problémája ezzel együtt fennáll, különösen a nagyobb városok, főként Budapest bíróságain folyó bonyolult ügyekben.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar bíróságok előtt folyó ügyekben keletkezett, indokolatlannak talált késedelmeket többször is az eljárások ésszerű időtartamára vonatkozó követelmény, végső soron az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke megsértéseként értékelte. Répássy Róbert szerint a késedelmes igazságszolgáltatás nagy károkat képes okozni a rendszerbe vetett bizalomnak. Hangsúlyozta: Trócsányi László igazságügy-miniszter a kormányfőtől arra kapott mandátumot, hogy megerősítse az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.

A hatalmi ágak szétválasztása és a bírói függetlenség szent és sérthetetlen - emelte ki az államtitkár. Hangsúlyozta: a kormány nem avatkozhat be és nem is képes beavatkozni folyamatban lévő bírósági eljárásba, a végrehajtó hatalmi ágnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy óvja, sőt előmozdítsa a bírói ág függetlenségét.

(MTI-fidesz.hu)

MEGVÉDTÜK A MAGYAR FÖLDET

A mezőgazdaság hozzájárulása nélkül nincs életképes magyar nemzetgazdaság sem – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, a hazai agrárium teljesítménye büszkeségre ad okot. A kormányfő a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) tisztújító küldöttgyűlésén Gödöllőn, a Szent István Egyetemen elmondott beszédében kitért arra is, hogy a mezőgazdaság kulcsszerepet fog játszani az emberiség, így a magyarok jövőjében is.

A Magosz és a kormányt adó politikai pártok mindig kitartottak egymás mellett, hosszú ideje kipróbált szövetség a miénk – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett, 20 éve kötött először szövetséget a Magosz és a Fidesz, és egyúttal köszönetet mondott a két évtizedes hűségért, kitartásért és együttműködésért. Két évtizede küzdünk közösen, vállvetve azért, hogy Magyarország egyről a kettőre jusson, és mindannyian egy szabad és igazságos világban élhessünk – fogalmazott. A miniszterelnök szerint Magyarország sokat tanulhat a gazdáktól, hiszen ők pontosan tudják, hogy vetés nélkül nincs aratás. Ezt az egész országnak meg kell tanulnia. Ha le akarjuk küzdeni a pénzügyi válságot, a költségvetési hiányt és a megörökölt államadósságot, valamint úrrá akarunk lenni a negatív tendenciákon, akkor meg kell fogni a munka végét és dolgozni kell – jegyezte meg.

"AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNNYEL SIKERÜLT ELÉRNI, HOGY A MAGYAR TERMŐFÖLD A HELYBEN LAKÓ, FÖLDMŰVELŐ GAZDÁK TULAJDONÁBAN ÉS HASZNÁLATÁBAN MARADJON."

Orbán Viktor emlékeztetett, 2010-ben hazánk elutasította a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Unió által javasolt válságkezelést, és helyette a magunk által felépítettet választottuk. A miniszterelnök aláhúzta, a válságkezelés sikeres volt. Példaként említette, Magyarországon 2010-ben 1,8 millióan fizettek adót, 2014 májusában pedig 4,1 millióan. Ez az a változás, amelyben minden felismerhető, amit az elmúlt négy évben tettünk – jegyezte meg.

A miniszterelnök felidézte, a pártállam felszámolása után az a veszély fenyegetett bennünket, hogy a kommunisták maradványai a liberálisokkal karöltve mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyar földet, - ha kell, az utolsó hektárig – külföldiek, spekulánsok, és kalandorok kezére játsszák. Azonban a Fidesz-KDNP, közösen a Magosszal, nem hagyta, hogy kihúzzák a magyar gazdák lába alól a talajt, megvédtük a magyar földet – húzta alá. Orbán Viktor hangsúlyozta, az új földtörvénnyel sikerült elérni, hogy a magyar termőföld a helyben lakó, földművelő gazdák tulajdonában és használatában maradjon.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a földtörvény megfelel az uniós szabályozásoknak, de még viták vannak Brüsszellel, ott még nem fogadták el azt. A kormányfő leszögezte, ezután is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy csak olyan földtörvénye legyen hazánknak, mely lehetővé teszi, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben maradjon, és kiszűrje a spekulánsokat. Arról is beszélt, hogy az új Büntető Törvénykönyv öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti a termőföldek jogellenes megszerzését. Elmondta továbbá, a kormány a szigorúságon túl pénzügyi eszközöket is mozgósított a magyar föld védelme érdekében.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy többszáz éves vitát döntött el a Parlament a földtörvény elfogadásával. Kimondtuk, a termőföld 80 százalékát a kis- és középvállalkozások keze ügyébe kell segíteni a középgazdák meghatározó súlyával, és 20 százaléknál több ne maradjon nagybirtok formájában – fűzte hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben az összes állami tulajdonú földet 600 szerződéssel hasznosították, most viszont a 221 ezer hektárra 6000 szerződést kötöttek, azaz négy év alatt megtízszereződött az állami földet használók száma.

"NÉGY ÉV ALATT MEGTÍZSZEREZŐDÖTT AZ ÁLLAMI FÖLDET HASZNÁLÓK SZÁMA."

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a hazai agrárium teljesítménye büszkeségre ad okot. A mezőgazdaság hozzájárulása nélkül nincs életképes magyar nemzetgazdaság sem. Az ágazat teljesítménye az elmúlt évben 22 százalékkal bővült – fűzte hozzá. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a mezőgazdaság kulcsszerepet fog játszani az emberiség, így a magyarok jövőjében is; a világ népessége nő, egyre több embert kell eltartani és etetni. A jó termőföld, a vízkészlet, a hozzáértés, a tudás és a szorgalom olyan értékek, amelyek az előttünk álló évtizedben fel fognak értékelődni – fogalmazott, megjegyezve, nekünk, magyaroknak jelenleg ezek mind adottak.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy vannak még megoldandó feladatok. Felhívta a figyelmet arra, hogy csökken a falun élők száma, a vidék erőforrásainak tekintélyes része nem marad helyben, kevés család tud kizárólag a mezőgazdaságból megélni. A vidék számára elérhető erőforrásokat helyben kell tartani, munkahelyeket vidéken is teremteni kell, és a fiataloknak meg kell mutatni, hogy lehet ott élni – fejtette ki.

A kormányfő nagy kérdésnek nevezte, van-e elég bátorság, lelki erő és tudás ahhoz, hogy a 80-20-as birtokpolitikai arány a földalapú támogatások és az agrártámogatások területén is érvényes legyen. Mi nem állunk rosszul, hogy önökben van-e elég bátorság, azt a következő hetekben el fogják dönteni - mondta a küldötteknek. Felhívta a figyelmet arra, a határidő rövid, augusztusban már tudatni kell a döntéseket a brüsszeli agrárpolitikai központtal. Orbán Viktor közölte, a terv az, hogy a soron következő kormányülésen, július 7-én a kabinet meg is hozza a szükséges döntéseket. A miniszterelnök elmondta, a kormány egyetért azzal a megközelítéssel, hogy a földalapú támogatások és az agrártámogatások esetében 150 ezer euró fölötti összegeket ne fizessenek ki, így terelve a támogatásokat a kis- és közepes gazdaságok felé, viszont úgy kell az átalakítást végrehajtani, hogy átmenetileg se legyenek elbocsátások az agrárszektorban. 

(fidesz.hu)

 

 

KÉPGALÉRIA

• 
• 
• 

• 
• 
• 

VISSZA

Fokozottan ellenőriz a rendőrség: kampány indul

Forrás: Duna Híradó | 2014. 06. 30. 21:02:00

Közlekedésbiztonsági kampány indít Magyarországon egy ismert skót whiskymárka. A Forma-1-es Magyar Nagydíjig tartó program célja, hogy felhívják a figyelmet az alkoholfogyasztás veszélyeire. A kampány idején a rendőrség fokozott ellenőrzéseket tart, hogy kiszűrjék a forgalomból az ittas vezetőket.

Soha ne igyál, ha vezetsz! - üzeni a magyar autósoknak az ismert whiskymárka a felelősségteljes alkoholfogyasztást népszerűsítő reklámfilmjében. A most kezdődő és egy hónapig tartó kampányban Michelisz Norbert Európa-kupa győztes autóversenyző is részt vesz.

 

A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat, aki ráírja a nevét a kampány jelmondatát viselő autóra. A szervezők azt szeretnék, ha egy hónap múlva több ezer aláírás borítaná a kocsit. A Forma-1-es futamok kommentátora, Szujó Zoltán az elsők között csatlakozott.

A Soha ne igyál, ha vezetsz! című kampányt a rendőrség is támogatja.

Szécsi Tibor, a BRFK főosztályvezetője azt mondta, az elmúlt évben 1662 személyi sérüléses közúti közlekedési balesetet okozott ittas járművezető, vagyis a rendőrségnek 1662 oka van arra, hogy folytassa ezt a baleset-megelőzési tevékenységet.

A kampány idején a rendőrség fokozott ellenőrzéseket tart az ittas vezetők kiszűrésére.

NAGY IMRE ÚJRATEMETÉSE A SZÍVEK FORRADALMA VOLT

"A szívek forradalma volt" címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.

A kétrészes - a lap hétfői és keddi számában megjelenő - interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Orbán Viktor "ütötte ki az első téglát a falból", az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy 2014 a hidegháború végének 25. évfordulója, a kormányfő azt mondta, hogy 1989 "a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt", amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek. Abban az évben gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európai, és így 1989-ben vált a "homo sovieticus" ismét normális emberré - mondta Orbán Viktor.

"1989 A FORDULAT, A SZABADSÁG, A FORRADALOM ÉVE VOLT, AMELYBEN AZ EMBEREK MEGÉRTETTÉK, HOGY FÉLELEM NÉLKÜL BESZÉLHETNEK ÉS CSELEKEDHETNEK."

Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, hogy akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy "végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt", aminek révén "a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet". Ebben az értelemben az újratemetés "nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte a kommunisták által meggyilkolt Nagy Imre koporsójánál.

"Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani" - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a megkönnyebbülés nagyszerű érzése" töltötte el.

Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de "készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra."

Arra a kérdésre, hogy mikor tudta, hogy a forradalom győzött, azt mondta, hogy csak akkor érezték biztosan a győzelmet, amikor Németországban is megtörtént a fordulat. "A kelet- és közép-európai fordulat Németország újraegyesítésével fejeződött be végérvényesen" - mondta a kormányfő, kiemelve, hogy a német újraegyesítésétől függött az egész térség sorsa.

Azzal kapcsolatban, hogy Helmut Kohl volt német kancellár mondása szerint a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, az mondta, gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét. Ugyanakkor ha a németek nem hajtották volna végre gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna megfordíthatatlan az átalakulás Magyarországon és más közép-európai országokban. "Ennyiben mi is köszönettel tartozunk a németeknek az egységért" - mondta Orbán Viktor.

A Bild kérdésére, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-ei gesztusa, a vasfüggöny átvágása, kiemelte, hogy az "nagyszerű tett volt", amelyet mindig is csodált, bár más politikai táborba tartozik, mint "a régi kommunista Horn Gyula", aki "kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó", és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.

"A HATÁRNYITÁS PEDIG MA IS A NÉMETEKHEZ FŰZŐDŐ JÓ POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS EMBERI KAPCSOLATAINK ALAPJA."

Arra a kérdésre, hogy a németek vajon kellőképpen méltányolják-e ezt a gesztust, kijelentette, hogy kicsinyesség lenne hálát követelni. Magyarország akkor "helyesen és emberségesen járt el", és nem azért cselekedett, mert várt valamit cserébe - mutatott rá a kormányfő. Hozzátette, hogy a lovagiasság, a hősiesség és a teatralitás a magyarok természetéhez tartozik, a határnyitás pedig "ma is a németekhez fűződő jó politikai, gazdasági és emberi kapcsolataink alapja".

Azzal kapcsolatban, hogy mond-e még valamit a magyaroknak Helmut Kohl neve, hangsúlyozta, hogy a volt kancellár "máig legendás alak nálunk", és "amikor megszólal, mint legutóbb az idén a (választási) kampányomban, akkor senki sem azt gondolja, hogy egy német politikus beszél, hanem azt, hogy itt Európa és a világ érdemekben gazdag államférfija szólal meg". Hozzátette: "Helmut Kohl iránytű nekünk magyaroknak".

Arra a felvetésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, holott Nicolae Ceausescut kivégezték, Erich Honeckert pedig bebörtönözték, elmondta, hogy "ez egy fájó pont a történelmünkben", hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot. "El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához" és "jó harcosok voltak" - mondta Orbán Viktor. "Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket", és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire "Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el" - mondta a miniszterelnök a Bildnek adott interjú első részében.

A második részben Európáról, Ukrajnáról és Putyinról lesz szó - olvasható a lapban. Az interjúról a Bild honlapján közölt videóban Orbán Viktor kijelentette, hogy "egy nagyon erős, közös európai politika" híve, amely "ideológia nélkül, pragmatikus alapon meghatározza, hogy mi a kontinens érdeke".

(MTI-fidesz.hu)

Titkos névsort adott ki a kormány, hogy megmondja, kivel van baja

• Nem nyilvános, kik a norvég civil alap támogatásairól döntő bíráló bizottságok tagjai.
• A kormány mégis úgy döntött, listába szedi a problémásnak tartott embereket, és nyilvánosságra hozza a neveiket.
• Van, akit két éve még kitüntettek, most már problémás baloldali.
• A feketelistás szervezetek nem ijedtek meg attól, hogy a kormány összegyűjtötte őket.

Ahogy pénteken megírtuk, a kormány listát készített (illetve vett át a Heti Választól) a norvég civil alap támogatottjai közül azokról, akik szerintük baloldali kötődésük miatt problémásak. A listázott szervezeteken kívül azonban konkrét személyeket is megemlítettek, főleg a forrásokat elosztásáról döntő bíráló bizottság tagjai közül.

Titoktartási szerződés

Ez azonban, függetlenül a konkrét nevektől, rögtön felvet egy kérdést.

“A bírálati folyamatban résztvevők szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot írnak alá. A bíráló bizottságok tagjainak névsora nem nyilvános, éppen azért, hogy ne lehessen lobbizni náluk”

- mondta Móra Veronika, a pénzek elosztásának jogát nyílt tenderen elnyert Ökotárs igazgatója. A kormány tehát olyan neveket hozott nyilvánosságra, akikről nem is tudhatta senki, hogy a bizottság tagjai, ez az információ a szerződések alapján titkos. (A kormány képviseletében az EMMI megbízottja egyébként ott lehet a bíráló bizottsági üléseken.)

Íme a lista

Nézzük ezek után a névsort, és a kormány vádjait. Az egyik csoportba tartoznak azok, akiket politikai kötődésük miatt támadnak (a nevek után szó szerint a kormány értékelése olvasható).

• Foltányi Zsuzsa – “2010-ben az LMP listáján szerepelt, a Föld Napja Alapítvány alapítója. Az alapítvány 2013-ban 7238 euró támogatást nyert.”
• Herpainé Márkus Ágnes -  “2013-as 1. fordulós szervezet- és közösségfejlesztés témakör egyik értékelője 2010-ben az LMP színeiben indult Kispest polgármesteri székéért.”
• Matiszlovicsné Horváth Éva – “BB (bíráló bizottság)-tag, 2002-ben az MSZP színeiben nyert mandátumot Hatvan képviselő-testületében.”
• Nyvelt Erik – “BB-tag, 2010-ben az LMP szentendrei ajánlószelvény-gyűjtőpontjának kontaktszemélye volt.”
• “A Norvég Civil Alaphoz beérkezett pályázatok értékelői között megtalálhatjuk Kaufer Virág egykori LMP-s parlamenti képviselőt.”
• “A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány projektje: a szervezet a Hallgatói Hálózatban közreműködő fiatalokat is képzett.”
• “Asimov Alapítány projektje az atlatszo.hu-s kötődéssel” (Ehhez semmilyen további megjegyzést nem írtak, amiből arra következtetünk, hogy a kormány szerint az Átlátszó önmagában is politikai szervezet.)

A másik csoportba olyanok tartoznak, akik a kormány szerint összeférhetetlenek.

• Kadét Ernő – “A D témakör egyik értékelője a Roma Sajtóközpont újságírója. A Roma Sajtóközpont más témakörökben 99 548 € és  4733 € támogatást kapott.”
• Kelemen Varga Roland – “Jelenleg az Ökotárs, korábban a Kárpátok Alapítvány munkatársa a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa 2012-es programjainál megvalósítóként van feltüntetve.”
• Malatinszky Ákos – “Értékelő, korábban a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület társelnöke volt. Az egyesület 8071 € támogatásban részesült.”
• Móra Veronika – “A Védegylet Tanácsadó Testületének tagja. A Védegylet Egyesület 135 074 € támogatást kapott. 2010-ben az LMP-s Szabó Tímea jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsába.”

Politikai vonalon között tehát jellemzően korábbi pártkötődéseket találunk, de annál mindenképp szigorúbb volt a kormány, mint például annak megítélésekor, hogy a Békemeneteket szervező Csizmadia László a civil támogatások fölött rendelkező Nemzeti Együttműködési Alap elnöke Magyarországon.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

Az említett nevekről Móra Veronika azt mondta, belépéskor mindenki nyilatkozott arról, milyen szervezetben érintett. Aki valamelyik pályázat esetében összeférhetetlen, az nem vesz részt annak értékelésében, sőt, jelen sincs az értékeléskor.

Saját szerepével kapcsolatban azt mondta, valóban dolgozott tanácsadóként a Védegyletnek, de ez nem döntéshozó szerv a testületben, ráadásul az utóbbi négy évben már nem is adott tanácsokat.

“A norvég támogatás nem egy biankó csekk, a támogatottak pontosan meghatározott célokra kapják azt, ennek megvalósulását pedig folyamatosan ellenőrzik. Vagyis nem is lenne lehetséges, hogy a megkapott támogatást más politikai célokra költsék”

- mondta.

Két éve kitüntették, most problémás baloldali

A kormány által felsorolt szervezetek éppen olyan kérdésekkel foglalkoznak, amik a norvég alap kifejezett célkitűzései – demokrácafejlesztés, emberi jogok, női jogok. Mivel pedig a magyar civil szféra nagyon kicsi, könnyen előfordulhat, hogy vannak, akik többféle szervezet munkájában is közreműködtek, mondta Móra.

A legutóbbi bírálati körben egyébként összesen ötvenen vettek részt, ebből hetet talált a kormány problémásnak. Van olyan is, akivel kapcsolatban megfordulhatott a véleményük – Foltányi Zsuzsa például most korábbi LMP-s indulása miatt feketelistás lett, 2012-ben még kitüntette őt Fazekas Sándor miniszter.

A név szerint megszólítottak közül megkérdeztük Kadét Ernőt is, aki azt mondta, a titoktartási szerződés alapján ennél többet nem mondhat, de aláírta és betartotta az összeférhetetlenségi nyilatkozatot.

Mit szólnak a listások?

“A miniszterelnökség listáján a hazai jogvédő és antikorrupciós szervezetek színe-java szerepel, ezért kifejezetten örülünk hogy felkerültünk erre a listára, sokkal kínosabb lett volna számunkra ha minket ebben a kontextusban nem említenek”

- mondta Bodoky Tamás, az atlatszo.hu alapítója. Bodoky is azok közé tartozik, akik csak az utóbbi időben zavarják a fideszes politikusokat – a 2006-os rendőri túlkapásokról szóló könyvére például még előszeretettel hivatkoztak.

Bodoky szerint a kormánynak szemet szúrhatott, hogy oknyomozással, információszabadság-aktivizmussal és a közérdekű bejelentők védelmével foglalkoznak. (Most éppen ők írtak először Lázár János 23 millió forintos fácánvadászatáról.)

Az Asimov Alapítvánnyal közös pályázatukban azt vállalták, hogy közpénzügyi watchdog módszertant tanítanak  más civil szervezetek, közéleti blogok és aktivista hálózatoknak.

2008-ban is ezt mondták

“Korábban, tavaly ősszel a Jobbik már egyszer akarta listázni a civil szervezeteket, törvényjavaslatot is nyújtott be erről, ám akkor ezt a Fidesz nem támogatta. Már akkor is az volt a véleményünk, hogy a listázás szembemegy minden írott és íratlan európai normával”

- mondta Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója.

“Azt, hogy a Transparency pártpolitikailag elfogult vagy baloldali lenne, semmi nem támasztja alá. A szervezet nem 2010-ben „találta fel”, hogy korrupció van Magyarországon, hanem már 2008-ban megfogalmazta, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon.”

A kormány lejárató kampánya a civil szervezetek ellen nemcsak azért rendkívül káros, mert a civilek ellen eddig felhozott vádak nem a valóságon alapulnak, hanem azért is, mert éppen a civilek legfontosabb tőkéje, a hitelesség ellen irányul – írta a témáról írott posztjában a K-Monitor.

Az ilyen szervezetekkel beszélni szoktak

Eddig egyetlen kormány sem támogatott minket, és 2002 óta mindig megvádoltak azzal, hogy az aktuális ellenzék szekerét toljuk – mondta Tóth Györgyi, a Nők a nőkért az erőszak ellen (NANE) egyesület vezetője, aki szerint a fejlődő demokráciák betegsége, hogy nem értik a civil érdekképviseletet.

“Demokratikus országokban az olyan szervezetekkel, akik itt fel vannak sorolva, a kormány aktív párbeszédet szokott folytatni.”

A TASZ pedig azt írta:

“Húszéves fennállása óta a TASZ ugyanazon elvek szerint, az alapvető emberi jogok védelme érdekében dolgozott, ennek során pedig soha nem fogadott el támogatást sem az államtól, sem politikai pártoktól. A TASZ a mindenkori hatalommal szemben kritikus, a mindenkori állam túlkapásaitól védi a polgárokat

Hamarabb érkeztünk, és tovább maradunk, mint bármelyik pártpolitikai erő.

Ezért egyetlen kormány se higgye azt, hogy dedikáltan neki szól a figyelmünk: mi a mindenkori hatalommal vagyunk kritikusak, mi a mindenkori állam túlkapásaitól védjük a polgárokat.”

Roubini most Budapesten temette a magyar gazdaságpolitikát

Államkapitalista jegyeket mutat néhány területen a magyar kormány politikája – mondta a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini kedden Budapesten, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciáján.

A New York-i Egyetem gazdaságtan-professzora – akinek állandó eposzi jelzője a válságelőrejelző, mert már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – egyórás előadásában példaként említette Magyarországot arra, hogy Kelet-Közép-Európában is jelen vannak államkapitalista tendenciák, vagyis az állami szerepvállalás növelése a piacorientált reformok rovására.

Roubini az előadás után újságíróknak elmondta: elismeri a pozitívumokat, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság számos területén sikerült csökkenteni a sérülékenységet, és kezd beindulni a növekedés, de, mint mondta, “vegyes” a magyar kormány hozzáállása a külföldi tőketulajdonosokkal szemben.

“A külföldi befektetők számára kérdés, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a külföldi befektetéseket támogató politika mellett” – fogalmazott a közgazdász. Van egy olyan érzület a piacon, hogy a magyar kormány újraállamosítana olyan szektorokat, amelyeket korábban magánkézbe adtak, például közüzemi vagy energiaszolgáltatókat, és azt is hallani, hogy esetleg az állam átvenne néhány gyengébb pénzügyi intézményt – mondta.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ha néhány bank kivonul egy országból, az nem jó, kivéve, ha valaki úgy gondolja, hogy az államnak kellene átvennie a pénzügyi rendszer egy részét. A közgazdász megjegyezte, hogy sok bank hibát követett el azzal, hogy hagyta fölfutni a deviza jelzáloghitelezést, igaz, az állam és a szabályozó hatóságok sem tettek sokat ez ellen.

A magyar gazdaság sérülékenységét növelő tényezők között említette többek között azt, hogy nagy az államadósság, és a hitelezők többsége továbbra is külföldi, továbbá a bankrendszerben magas a nem teljesítő hitelek aránya.

A közgazdász hangsúlyozta előadásában, hogy a kelet-közép-európai országoknak nem szabad elsietniük az euró bevezetését. Rámutatott, hogy a balti országok például politikai okokból, Oroszországtól tartva siettek belépni az euróövezetbe. Ha egy ország nem eléggé felkészülten lesz tagja a monetáris uniónak, azzal csak bajt okoz magának és az eurózónának is – mondta. Svédország és Dánia is jól teljesít az euróövezeten kívül, a lényeg, hogy EU-tagként egy ország része legyen az egységes piacnak – tette hozzá.

Roubini megállapította előadásában, hogy a kelet-közép-európai térségben általában a fundamentumok sokkal jobbak mint a válság kitörésekor, és a kilátások is összességében pozitívak a régióban. (MTI)

Váratlanul kirúgták az Origo főszerkesztőjét

Felmondtak Sáling Gergőnek, az Origo főszerkesztőjének. Sáling a hírt kedd reggel jelenti be a szerkesztőségben.

Információink szerint nem Sáling teljesítményével volt gond. A felmondás mögött régóta tartó politikai nyomás állhat a kormányzatot érintő cikkek miatt. Érezhető feszültséget okozott a szerkesztőség és a tulajdonos körül például az, hogy a választások idején az Origo (más lapokkal együtt) szolidaritást vállalt a 444, a Cink, a Hír 24 és a Magyar Narancs mellett, miután ezeket a lapokat nem engedték be a Fidesz választási rendezvényére. Az utolsó csepp azonban – bár ezt felmondásakor úgy tudjuk, hivatalosan nem mondták ki – Pethő András cikkei voltak Lázár János kétmilliós hotelszámlájáról (amiről egyébként csak peres úton sikerült adatokat szerezni).

Az, hogy Lázárt érzékenyen érintette az ügy, abból is egyértelmű volt, hogy a cikk megjelenése után sértett hangú közleményt adot ki, amelyben név szerint említette a cikk szerzőjét, Pethő Andrást.

„Mindenképpen szeretnék Pethő Andrásnak, az origo.hu újságírójának legalább a mai napon egy kis élvezetet szerezni, ezért a megnevezett utak során felhasznált két millió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom” – nyilatkozta Lázár.

Sáling 2013 novembere óta volt az Origo főszerkesztője. 2002 óta dolgozott az újságnál, volt a Hírek rovat vezetője, 2011-től pedig főszerkesztő-helyettes.

A késő esti órákban megpróbáltuk elérni a kirúgott főszerkesztőt, de nem akart nyilatkozni.

(A szerző évekkel ezelőtt dolgozott az Origónál, közvetlen főnöke Sáling Gergő volt.)