A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja Varga Mihály
szerint jó alapot ad arra, hogy a magyar gazdaságpolitika hatékonyabbá
tudjon válni. A mniszter az ATV Szabad szemmel című műsorában kitért
arra is, hogy a kormány olyan szisztémát szeretne kialakítani a
nyugdíjrendszeren belül, amely képes az egyénileg felhalmozott
járulékszintet követni.
Egyelőre még nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni nyugdíjszámlák,
ugyanakkor a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek, amik nem
teszik indokolttá a korábbi magánnyugdíj-pénztári megtakarítások
jóváírását - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az
ATV Szabad szemmel című műsorában. Varga Mihály arra az értesülésre
reagálva, amely szerint úgy hozzák létre az egyéni nyugdíjszámlákat,
hogy a számlákra csak az idén januártól befizetett összegeket vezetik
rá, kifejtette: a rendszer még fejlesztés alatt van, még nincs végleges
döntés. A kormány olyan szisztémát szeretne kialakítani a
nyugdíjrendszeren belül, amely képes az egyénileg felhalmozott
járulékszintet követni - fűzte hozzá, de úgy vélekedett, hogy nem
indokolt a korábbi, magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett
jogosultságok átvezetése. A miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy ez a
szakmai vita még nincs lezárva, mindenki elmondhatja az álláspontját.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja Varga Mihály
szerint jó alapot ad arra, hogy a magyar gazdaságpolitika hatékonyabbá
tudjon válni. "Megszűnt az a helyzet, amikor a jegybank némi
értetlenséggel szemlélte a kormány gazdaságpolitikai lépéseit, most
egyeztetünk fontosabb kérdésekben, természetesen tiszteletben tartva a
jegybank és a monetáris tanács függetlenségét" - fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a piac pozitívan fogadta a növekedési hitelprogramot,
és a jegybank olyan ésszerű és logikus döntést hozott, amely segíti az
országkockázat csökkenését, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat.
Ciprus
kapcsán Varga Mihály azt mondta: "életveszélyes" és nagyon rossz üzenet
a bankbetétek megadóztatása; a magyar kormány soha nem készült ilyenre,
és nem is tervez ilyet. A miniszter elmondta azt is, hogy a
pénzintézetekkel való viszonyban is kiszámíthatóságot, folyamatos
párbeszédet szeretne. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy hozhat olyan
intézkedést a kormány, amelyet a bankszövetség nem tud elfogadni, de
tudják, hogy a kabinet mire készül, és ha kell, módosít, egyeztet az
adott kérdésben.
Arra kérdésre, hogy a kormány az első két
hónap adatai által mutatott bevétel elmaradás alapján tervezi-e a
tranzakciós illeték növelését, Varga Mihály kifejtette: 2013-ban több
mint 300 milliárd forint bevételt vár ebből a kormány, de majd az első
negyedév adatainak tükrében lehet megvizsgálni, mi történjen. Ha
továbbra is eltérés látszik a tervezett és tényleges bevétel között,
akkor a bankszövetséggel egyeztetést fog kezdeményezni - fűzte hozzá. A
pénzügyi tranzakciós illeték ügyfelekre való áthárításával kapcsolatban
jelezte: a magyar pénzintézeti szektor versenyszektor, nagyon erős
verseny van 40-50 bank között, az ügyfelek pedig könnyen át tudnak menni
egyik banktól a másikhoz. Varga Mihály kifejtette: nem lehet
törvényileg megakadályozni az áthárítást, de van fogyasztóvédelem, és
vannak olyan állami jogintézmények, amelyek ilyenkor közbeléphetnek,
emellett felállították a pénzügyi ombudsman intézményét is.
Összességében a kormány elég sok lépést tett annak érdekében, hogy az
ügyfél ne maradjon magára - hangsúlyozta.
Szólt arról is: bízik abban, hogy Magyarország ellen
megszűnik a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. Az, hogy a 2012-es,
uniós módszertan szerinti hiány 2,1 százalék lett, Varga Mihály szerint
azt mutatja, a magyar kormánynak igaza volt Brüsszellel szemben 2011
után 2012-ben is abban, hogy nem kell újabb kiigazító intézkedéseket
hozni, mert azok nélkül is teljesülni fog a 3 százalék alatti hiány.
Ehhez képest Brüsszel tavaly ősszel újabb intézkedéseket "vasalt be"
Magyarországon - fűzte hozzá. Az államháztartás ugyanakkor kezd arra a
konszolidált szintre beállni, ami egy "normális európai országban meg
kell hogy történjen", a hiány alacsony - Magyarország immár két éve
teljesíti a 3 százalék alatti hiányt -, és az államadósságot is sikerült
csökkenő pályára állítani. Mindezek alapján ki kell hogy engedjék
Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól - vélekedett Varga Mihály,
majd hangsúlyozta: bízik benne, hogy nem politikai, hanem
gazdaságpolitikai, a gazdasági tényekre alapozott döntést hoz az Európai
Bizottság.
Azzal kapcsolatban, hogy Simor András lesz az
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnöke, Varga
Mihály elmondta: ő is arra kérte az EBRD-ben lévő képviselőket, hogy
támogassák Simor kinevezését. Varga Mihály bízik abban, hogy Simor
Andrással az EBRD-n keresztül Magyarország további forrásokhoz tud
jutni. A miniszter kifejtette: örül annak, hogy egy magyar állampolgár
lesz az egyik alelnök, ezzel jól járt az ország. Hozzáfűzte ugyanakkor:
nagy kérdés, hogy Simor András hogyan viszonyul majd a magyar
kormányhoz. "Itt azért vannak olyan példák, amelyek elgondolkoztatnak
bennünket" - fogalmazott Varga Mihály, majd Andor Lászlóra utalva
hozzátette: az Európai Bizottság egyik biztosa is magyar állampolgár,
"de ettől függetlenül az elmúlt időszakban túl sok segítséget nem
kaptunk tőle". Varga Mihály kifejtette: minden európai biztos törekszik
arra, hogy a küldő országnak segítséget nyújtson. Magyarország kapcsán
gazdaságpolitikai szempontból sok olyan vitás kérdés van, amelyben Andor
Lászlónak nagy szerepe lett volna, hogy az Európai Bizottság tagjaként a
kollégáit informálja, a magyar kormánytól ugyanakkor nem kért
információt.
(MTI-fidesz.hu)