Sikertörténet a magyar-amerikai gazdasági együttműködés

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és az amerikai elektronikai gyártó Jabil Circuit Magyarország Kft. kedden Budapesten.

 

A Parlamentben rendezett aláírási ünnepségen Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára sikertörténetnek nevezte a magyar-amerikai gazdasági együttműködést. Kiemelte: ez a tizenhatodik stratégiai együttműködési megállapodás, és a korábbi tizenötből is hatot amerikai vállalatokkal írtak alá.

Fotók: MTI - Beliczay László

A kormány célja, hogy Magyarországot Európa termelési központjává tegye. Az ehhez szükséges lépések hozzájárultak ahhoz, hogy jelentősen nőtt a magyar elektronikai gyártóipar versenyképessége - mondta az államtitkár.
  
A Jabil Circuit évek óta a hazai top 50 cég között van, és több mint 9000 embernek ad munkát Magyarországon. A vállalat itt hozta létre legnagyobb európai gyárát, világszinten pedig a második legnagyobb szerviz- és integrált logisztikai központját. A kormánnyal folytatott megbeszélések eredményeképpen a cég a közeljövőben 8000 négyzetméterrel bővíti szombathelyi telephelyét - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Az államtitkár kitért arra is: Magyarország ma már az európai járműgyártás egyik zászlóshajója, a Jabil pedig nagy autóipari vállalatoknak is szállít be magas színvonalú elektronikai szerkezeteket. Minél sikeresebb a Jabil, annál versenyképesebb a hazai üzleti környezet az autóipari vállalatok számára, így Magyarország és a cég kölcsönösen érdekeltek egymás sikerében.

A megállapodást egy nagy amerikai vállalat és a magyar kormány köti, de több száz magyar kis- és középvállalkozásról is szól, amelyek a Jabil beszállítói, és amelyek ennek köszönhetik kiszámítható működésüket, bevételeiket, növekedési lehetőségeiket - közölte Szijjártó Péter.
  
Somogyi Richárd, a Jabil Circuit Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: a megállapodás jelzi, hogy a magyar kormány elismeri a szerződéses elektronikai gyártók és szervizszolgáltató vállalatok szerepét a magyar gazdaság életében.
  
Az elektronikai bérgyártás területén komoly pozíciót vívott ki Magyarország. Az európai szerződéses gyártók csaknem húsz százaléka itt található, a gyártók és a szervizszolgáltatók több tízezer embernek biztosítanak munkát - tette hozzá.
  
A Jabil 13 éve folytat gyártási tevékenységet Tiszaújvárosban, 10 éve indította el szerviz- és integrált logisztikai szolgáltatásokat kínáló központját Szombathelyen, két éve Pedig Pécsen újabb telephellyel bővítette tevékenységét.
  
Az ügyvezető igazgató elmondta: a Jabil magyarországi elkötelezettségét mutatja, hogy az elmúlt 13 évben összesen 75 milliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat és fejlesztéseket. A stratégiai együttműködési megállapodás aláírásával a vállalat tovább erősíti elkötelezettségét. Azon dolgozik, hogy új vevőket és új megrendeléseket hozzon, növelje a magyar beszállítói kört, ezáltal új munkahelyek jöjjenek létre, növekedjen a magyar gazdaság exporttevékenysége, és erősödjön Magyarország szerepe az elektronikai iparban - közölte Somogyi Richárd.
  
Az aláírási ünnepségen jelen volt többek között Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet is.
  
Az 1966-ben alapított Jabil a világ elsőszámú elektronikai vállalatainak beszállítója, jelenleg 25 országban több mint 60 gyáregységgel rendelkezik, dolgozóinak száma meghaladja a 165 ezret, 2012-es árbevétele elérte a 17,2 milliárd dollárt.
  
A Jabil Circuit Magyarország Kft. jelenleg három városban van jelen. Tiszaújvárosban magas technológiai színvonalú terméket gyárt az autóipar, telekommunikáció, távközlés, a számítástechnikai hálózati elemek, a szórakoztató elektronika, környezetbarát technológia, orvos elektronikai szegmensen belül. Meghatározó szerepet játszik az okostelefon-gyártásban, több új termék európai piaci terjedését biztosítja.
  
Szombathelyen és Pécsett a Jabil Aftermarket Services a többi között mobiltelefonok, alaplapok, memóriák, mikroprocesszorok, valamint hálózati és telekommunikációs berendezések szervizelésére kínál különböző szolgáltatásokat.
  
A Jabil Circuit Magyarország 2011-es árbevétele meghaladta 348 milliárd forintot.

(MTI-fidesz.hu)

 

Sikeres az új külgazdasági stratégia

Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár a kormány keleti nyitás stratégiájának eddigi eredményeiről tájékoztatta az Országgyűlést. A politikus sikernek nevezte az új külgazdasági stratégiáját, és annak szükségességét a gazdasági válsággal indokolta.

 

A stratégia keretében Távol-Keletre, az arab világra, a kaukázusi térségre és az afrikai kontinensre is koncentrál a kormány - ismertette. Emlékeztetett a V0 néven, Budapestet délről elkerülő vasúti vonal építésére, amelyet a Kína által létrehozott 1 milliárd eurós hitel felhasználásával valósítana meg az ország. Megállapodás született Szerbiával új határátkelők nyitásáról - folytatta -, kitérve arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások érdekében kereskedőházakat hoznak létre. A bakui már meg is nyitott, de hamarosan Moszkvában vagy Pekingben is várhatók kereskedőház-nyitások.

Az orosz külkereskedelem 3,5 milliárd eurós negatív mérlegét Magyarország mezőgazdasági termékek kivitelével kívánja pótolni, tizenkét vállalkozás pedig Vietnámba exportálhat sertést. Hozzátette: a szerb energetikai beruházásokba is bekapcsolódnak magyar cégek, a Magyar Villamos Művek pedig komoly szerephez jut a macedón rendszer fenntartásában.
  
Szijjártó Péter szólt a Katarral kötött együttműködési nyilatkozatról is, a cseppfolyós gáz fogadásáról, és elmondta, az öböl menti arab államok infrastrukturális fejlesztésébe is bekapcsolódna Magyarország.

(MTI-fidesz.hu)

 

Orbán: A kkv-k is átválthatnák forintra devizahiteleiket [Videó] [Képgaléria]

Orbán Viktor már az idén gazdasági növekedéssel számol, kulcskérdésnek tartja az alacsonyabb kamatszintet, és bejelentette, hogy a kormány lehetővé tenné a kkv-k devizahiteleinek forintkölcsönre váltását is. Erről a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi, Gazdasági évnyitó című fórumán beszélt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanitt kulcskérdésnek nevezte a gazdasági növekedés beindítását. Képgalériánk megtekinthető itt.http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=189888.http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=189888

A miniszterelnök kifejtette: 2014-ben érzékelhető gazdasági bővülés lesz, de hozzátette: nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Mint mondta, 2011-ben már növekedett a gazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében - jelezte. 

Kulcskérdés az alacsony kamatszint A vállalkozói szektor hitelezéséről azt mondta: anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el. A jelenlegi feltételekkel nyújtott kölcsönöket ugyanis nem tudják kigazdálkodni - hívta fel a figyelmet. Ennek a szektornak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket - mondta. A kormányfő a feladattal Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert bízta meg. Fotók: fidesz.hu Megismételte, nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen.     35 százalékos adó kellene a luxuscikkekre Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de - mint fogalmazott - erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerősítette, a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani. A miniszterelnök kedvezőnek nevezte, hogy az infláció 3 százalék alá csökkent. Tréfálkozva megjegyezte: új elnök van a Magyar Nemzeti Bankban, és máris teljesült a jegybank inflációs célja. Hosszan beszélt a "cselekvési szabadság" kérdéséről is, kifejtve: "az egész IMF-probléma megoldása" sokkal többről szólt, mint a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) és az ország finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a kormány be tudja-e bizonyítani, hogy "egy beszorított helyzetben is" lehet olyan nemzeti politikát folytatni, amelynek végén "akárhány ellenfelünk is van, megtaláljuk a barátainkat, (...) és saját lábon talpon tudunk maradni"- mondta. Ezért szerinte az IMF-fel folytatott vita az ország cselekvési szabadságáért folyó küzdelem is volt, és megerősítette: "az IMF-hitel nélkül is képesek vagyunk megállni a saját lábunkon". Összegzése szerint a cselekvési mozgástér növelése a gazdaságpolitika leglényegesebb kérdései közé tartozik. A nemzetgazdasági miniszteri poszt után jegybankelnökké kinevezett Matolcsy Györgyről szólva megjegyezte: az ellenfelek azzal szokták "gyepálni", hogy egy fantaszta. "Nem véletlenül szokták ezt mondani, mert kétségkívül egy olyan ember, aki gazdasági modellekben gondolkodik", de 2010-ben Magyarországnak éppen egy új gazdasági modellre volt szüksége, kisebb reformokkal ugyanis nem ment volna semmire. Most pedig "az új magyar gazdasági modell boltját kell továbbvinni" - tette hozzá. A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte, hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkát kereső ember. "Nem vagyunk ettől nagyon messze", és talán az év végére el is éri ezt a kormány - jelezte. Arról is szólt, hogy a kormány "mesterterve" részeként az innováció a GDP-hez mérten 4-5 százalékra emelkedik a kabinet elképzelései alapján. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy mind az e-útdíj bevezetése, mind a pénztárgépek online összekötése megvalósul, ahogyan végigviszik a dohánykereskedelem átalakítását is. A foglalkoztatás bővítése a cél    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását, és megjegyezte, hogy az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani. Az unió következő költségvetési időszakának feladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát növeljék. Az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse; ebben Varga Mihály számít a kamarára is.    Parragh László, az MKIK elnöke arról is beszélt, hogy a kamara a jövőben együtt akar működni a területi döntéshozókkal mind az EU-s pályázatok támogatásában, mind elbírálásában. (MTI-fidesz.hu)

Fontos cél a minisztériumi háttérintézmények számának ésszerű csökkentése

Az a cél, hogy a lehető legkevesebb háttérintézménye legyen minden minisztériumnak – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Budapesten.

A sajtótájékoztatón ismertették annak első eredményeit, hogy március 1-je óta a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) részeként működik a Nemzeti Államigazgatási Központ. Ennek kapcsán a minisztériumi háttérintézmények egyszerűsítése újabb fázisának nevezte Navracsics Tibor a KIH feladatainak bővülését.
  
Hangsúlyozta, hogy fontos cél a minisztériumi háttérintézmények számának ésszerű csökkentése, működésük racionalizálása, egyszerűsítése, átlátható háttérintézményi rendszer kialakítása. Mint mondta, tárcája szeretne jó példával elől járni az ezen a területen az utóbbi két évtizedben elmaradt "profiltisztításban".

Csonka Ernő, a KIH elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a közszolgáltatások színvonalának emelése továbbra is céljuk. Emellett máris megtakarítást eredményezett, hogy március 1-je óta a Nemzeti Államigazgatási Központ a KIH részeként működik. Elmondta még, hogy további megtakarítások várhatóak, amelyeket az éves működés áttekintése után 2014 elején tud majd ismertetni.
  
A KIH elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkáját segítő KIH-ben nem jelent létszámcsökkentést az intézményi integráció. Ugyanakkor vezetői tisztségek váltak feleslegessé, amivel nagyjából 250 millió forint megtakarítás már biztosan el tudnak érni.
  
Biró Marcell, a minisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében eddig megvalósuló szervezet-átalakítás "egyik gyümölcse" a KIH, amely a jogszabályok végrehajtásának területén középirányítói szerepet tölt be, minden feltételt biztosít a területi szintű, köztük a járási feladatok ellátásához, ennek keretében belül pedig például részt vesz az új kormányablakok létrehozásában is.

(MTI-fidesz.hu)

Rogán: Megvédjük a családokat és a rezsicsökkentést

Jóval erősebb védelmet fog kapni a rezsicsökkentés, ha az energiahivatal megkapja azokat a jogköröket, amelyekről az országgyűlés csütörtökön szavazni fog – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Rogán Antal a parlament rendkívüli összehívása kapcsán.

 

A bírósági döntések veszélyeztetik a rezsicsökkentést. Abban az esetben, ha a rezsicsökkentés megtámadására indított szolgáltatói kereseteknek helyt ad a bíróság, és ezek jogerőre emelkednek, akkor egy átlag magyar családnak havi 4400 forintot kellene visszafizetnie januárra, februárra, márciusra vonatkozóan – hívta fel a figyelmet Rogán Antal. A Fidesz-frakció elkötelezett amellett, hogy megvédjük a magyar családokat és a rezsicsökkentést, ennek érdekében kezdeményeztük a parlament rendkívüli ülésének összehívását a csütörtöki napra – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője. A rendkívüli parlamenti ülés célja az, hogy döntsünk az energiahivatal megerősítéséről - tette hozzá.

Fotó: fidesz.hu

Az energiahivatal önálló intézménnyé válik; rendeletalkotási joggal is rendelkezik majd, ily módon a rezsicsökkentés érdekében hozott energiahivatali határozatokat a szervezet a saját maga alkotott rendeletekkel is meg tudja védeni. A rendeletek pedig nem támadhatók meg a bíróságon, ennél fogva teljes mértékben érvényt tudunk szerezni a rezsicsökkentésnek – fejtette ki Rogán Antal. A politikus kérdésre válaszolva elmondta, jogorvoslatnak természetesen itt is van helye, az Alkotmánybíróságon támadhatók meg a rendeletek, de jóval erősebb védelmet fog kapni a rezsicsökkentés, ha az energiahivatal megkapja azokat a jogköröket, amelyekről a parlament csütörtökön szavazni fog.

Jól látható, hogy a szolgáltatók által indított keresetek több pontban is támadják a rezsicsökkentés ügyében hozott intézkedéseket. A keddi napon a parlament hozott már döntést; a gáz- és villamosenergia törvény módosításán keresztül elértük azt, hogy bebiztosítottuk az energiahivatal eddig hozott határozatait. Az energiahivatal hatósági jogkörének a megerősítése, a rendeleti jogkör megadása a következő lépés lesz a csütörtöki napon – tette hozzá.

A Fidesz frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, nem ez az első, és nem is az utolsó támadás, ami a rezsicsökkentést éri. Számítunk további külföldi és belföldi nyomásgyakorlásra, ezért a Fidesz-frakció megtárgyalta és fontosnak tartja a párt elnöksége által kezdeményezett petíciót. A Fidesz-frakció képviselői elsőként csatlakoznak az elnökség által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez, melyet saját választókörzetükben is elindítanak - fűzte hozzá. A petíció azt teszi világossá, hogy a magyar embereknek fontos a rezsicsökkentés. "Nem a magyar kormánnyal, nem is a Fidesszel állnak szemben az energiaszolgáltatók, hanem a családokkal" - jelentette ki. Elmondta azt is, hogy a bírósági döntés veszélyezteti a magyar családokat, ezért a parlamentnek és a miniszterelnöknek az a kötelessége, hogy kiálljon a rezsicsökkentés mellett.

Kérdésre válaszolva Rogán Antal közölte, a gáz- és energiaszolgáltatók ellenérdekeltek a rezsicsökkentésben, a mögöttük lévő tulajdonosi körök vagy éppen az anyaországok politikusai pedig támogatják őket ebben. Nem véletlen, hogy erőteljes francia vagy német nyomásgyakorlás is van a kormányon – jegyezte meg. Nekünk nem a bíróságokkal van bajunk, hanem többek között azzal, hogy a szolgáltatói összefogás ilyen gyorsan vezetett eredményre, példátlan gyorsasággal ítélkeztek ebben az ügyben a bíróságok - fogalmazott, hozzátéve: nem kíván egyetlen bíróságot sem kritizálni, de ilyenkor, ha példátlan gyorsasággal történik az ítélkezés, példátlan gyorsasággal kell a parlamentnek is reagálnia arra, hogy meg tudja védeni a rezsicsökkentést.

Szintén kérdésre válaszolva Rogán Antal elmondta, a rezsicsökkentés folytatódni fog, a vízdíjak, a szemétszállítási és a csatornadíjak tekintetében még a nyár előtt végre kívánják hajtani a következő lépést, és a fűtési szezon kezdete előtt megvizsgálják a fűtési költségek, illetve a villamosenergia további csökkentésének a lehetőségét.

Az alkotmánymódosítás elleni tiltakozások kapcsán Rogán Antal elmondta, mindenki véleményét tiszteletben tartják és meghallgatják, de arra kér minden tiltakozót, hogy tartsák be a jogszabályokat. Emlékeztetett, az is jól mutatja, hogy Magyarországon demokrácia van, hogy 2006-ban a Gyurcsány-kormány rögtön rendőrökkel verette szét a tüntetéseket, ma viszont szó sincs erről. Sőt, még akkor is arra kérjük a rendőrséget, hogy minden körülmények között tartsák tiszteletben a szólásszabadság ügyét, amikor a tüntetők megszegik a jogszabályokat – tette hozzá.

(fidesz.hu)

 

Nem lehet áthárítani a különadókat

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter erről szóló előterjesztését kedden kivételes sürgős eljárásban, 264 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok mellett a Jobbik is igennel szavazott, az MSZP képviselői tartózkodtak, a nem szavazatokat független képviselők adták le.

A szabályozás arra is kitér, hogy ha a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után lehetséges.
  
A pénteken beterjesztett és a kihirdetését követő napon hatályba lépő törvénymódosítás előzménye, hogy a Napi Gazdaság értesülése szerint első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a MEH rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során.
  
A gázcégek arra hivatkoztak, hogy az energiahivatal eljárása nem felelt meg a földgáztörvénynek, amely szerint a díjakat az indokolt működési és tőkeköltség figyelembevételével kell meghatározni. Az energiaszolgáltatók szerint ugyanis az őket január 1-jétől sújtó új terhek - így a közműadó, a tranzakciós illeték, valamint a Robin Hood-adó kulcsának emelése - indokolt költségnek számítanak, az energiahivatal azonban nem sorolta őket a lakossági áremelést megalapozó költségek közé.
  
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben botrányosnak nevezte az említett bírósági döntést, és jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.
  
A Fidesz-frakció kérésére csütörtökön rendkívüli ülést tart a parlament, az egyetlen napirendi pont a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló előterjesztés határozathozatala lesz. Rogán Antal frakcióvezető kezdeményezésüket indokolva azt mondta: szeretnék rendeletalkotási joggal felruházni az energiahivatalt, hogy megvédhesse a rezsicsökkentés ügyében hozott döntéseit.

(MTI-fidesz.hu)

Tállai: Önkormányzat többé nem adósodhat el

Az önkormányzati vagyonra vonatkozó rendelkezések egy része már tavaly januárban életbe lépett, de vannak, amelyek csak 2013-tól érvényesek. A szabályozás értelmében idéntől nem tervezhetnek például működési hiányt az önkormányzatok, és szigorúbb hitelfelvételi korlátozás is életbe lép.

A szabályozás részleteiről Tállai András önkormányzati államtitkár az M1 reggeli műsorában elmondta: korábban a működésben gyakorlattá vált, hogy a települések bizonytalan forrásokat (önhiki, hitel, bicegő bevételek stb.) is betervezték a kiadási oldalon, ami oda vezetett, hogy teljes mértékben eladósodtak, sok esetben már a szolgáltatásokat sem tudták biztosítani.

Az eladósodás másik oka, hogy a szocialista kormányok ideje alatt az állam jelentős forrásokat vont ki a működésből, miközben az önkormányzatok feladata egyre több lett, ezért döntött a kormány, hogy a hitelátvállalással párhuzamosan teljesen átalakítja az önkormányzati rendszert is. Tállai András határozottan cáfolta azt az ellenzéki kritikát, miszerint a kormány sok feladatot átvett az önkormányzatoktól, ennél sokkal több pénzt vont el tőlük,  és azt mondta, ezt még senki nem tudta számokkal bizonyítani.

Az államtitkár emlékeztetett rá: közel kétezer önkormányzatnak volt, van adóssága, ebből 277 ötezer lélekszám fölötti, az ő adósságuk eléri az ezermilliárd forintot, míg az 1710 ötezresnél kisebb település 70-80 milliárd forintot görget maga előtt. A „nagy” adósok közül ráadásul legalább 50-nél már olyan súlyos volt a helyzet, hogy a kormány segítsége nélkül talán már az alapvető feladatokat sem tudták volna teljesíteni – hívta fel a figyelmet a szakpolitikus.

Vannak önkormányzatok, amelyekkel még nem sikerült megegyezni, de folyamatosak az egyeztetések, és a közeljövőben megszülethet a döntés a hitelátvállalás mértékéről. Egy biztos: ahol fejlesztési hitelből forgalomképes, azaz bevételt hozó beruházást valósítottak meg, ott ezt a hitelrészt biztosan nem veszi majd át az állam – jelentette ki az államtitkár.

A hitelfelvétel szigorítására – éven túli kölcsönhöz -  kormányengedély kell. Tállai András szerint egyszerűen azért van szükség, ne fordulhasson elő még egyszer, hogy az önkormányzati szektor finanszírozhatatlan adósságtömeget halmoz fel. Ehhez, persze, az államnak úgy kell meghatároznia a feladatokat és a finanszírozást, hogy hitelre ne is legyen szükség, a települések csak abból gazdálkodhatnak, ami bevételt megszereznek – tette hozzá az államtitkár.

Persze a felelőtlenül gazdálkodó polgármestereket a törvény nehezen fogja megállítani, az új szabályok azonban (hiány- és hitelfelvételi korlát) olyan szigorú feltételrendszert alkotnak majd, hogy ha valaki betartja a szabályokat, nem tud eladósodni – hívta fel a figyelmet a Ma reggelben önkormányzati államtitkár.

(hirado.hu-fidesz.hu)

Rogán: A parlament megvédi a rezsicsökkentést [Videó]

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője a Magyar Televízió Az Este című műsorában hétfőn elmondta: nem szeretné a Fidesz, ha jogerős döntés lenne a rezsidíjak csökkentése ellen felszólaló gázszolgáltatók javára született első fokú bírósági döntésből. A politikus az M1 műsorában hozzátette, ha ugyanis a döntés jogerőre emelkedik, a magyar családoknak átlagosan havi 4400 forintot kellene visszafizetni. Ezt mi természetesen nem fogjuk engedni – hangsúlyozta   Rogán Antal elmondta, a cél érdekében a parlament minden eszközt be fog vetni, megvédi a rezsicsökkentést. Az Országgyűlés már a héten több jogszabályt módosít, például a gáz-, illetve a villamosenergia-törvényt. A parlament kimondja majd, hogy a gáz-, illetve energiaszolgáltatók mely költségelemeket vehetik figyelembe az árképzésükkor. A törvényhozók ezzel megvédik a Magyar Energia Hivatal rezsicsökkentésről szóló eddigi határozatait, illetve a kormány döntését. Másrészt a parlament az eddiginél sokkal szélesebb jogkörrel hatalmazza fel az energiahivatalt – mondta Rogán Antal, aki hozzátette, ezen a területen sürgős és gyors törvényalkotást szeretnének elérni. A politikus, mint elmondta, keddre kezdeményezte a házbizottság ülésének összehívását is, mert a Fidesz frakciója „abban gondolkodik”, hogy csütörtökön ebben az ügyben rendkívüli parlamenti ülés legyen. Ezt erősítette meg másnap reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.    Arra a riporteri kérdésre, hogy nem kellene-e megvárni a jogerős, illetve kúriai döntést az ügyben, Rogán Antal azt mondta, a magyar családok érdeke szemben áll az energiaszolgáltatók érdekével, és ebben a kérdésben, ha a parlamentnek állást kell foglalnia, akkor nyilvánvaló, hogy nem azok mellé fognak állni, akik az elmúlt években óriási profitot tudtak realizálni. 2002 és 2010 között – amíg az új Fidesz-KDNP-kormány nem fagyasztotta be a rezsiköltségeket – hihetetlen mértékben emelkedett a gáz és a villamos energia ára, az előbbié 150, utóbbié 100 százalékkal, ami a szolgáltatóknak elképesztő plusz profitot jelentett – fogalmazott a politikus. „Mi nyilvánvalóan azt szeretnénk, ha a ezt a profitit nem vinnék ki az országból, hanem visszakapnák az emberek” – tette hozzá. Rogán Antal egyúttal megjegyezte, meg van lepődve, hogy a magyar bíróság milyen sebesen tud döntéseket hozni, miközben más ügyekben évekig is eltart egy ilyen folyamat. A frakcióvezető arról is beszélt, nagyon fontosnak tartja, hogy a Fidesz aláírásgyűjtésbe kezd, hogy megmutassák, a magyar családok támogatják a rezsicsökkentés politikáját. A Fidesz elnökségének döntése után hétfőn bejelentett akció azért jelentős, mert Európában és Magyarországon is kezdik sokan azt a látszatot kialakítani, mintha a magyar kormány állna szemben az energiaszolgáltatókkal. Ez azonban nem így van: a rezsicsökkentés nemcsak a kabinetnek, illetve a kormánypárti képviselőknek fontos, hanem a magyar családoknak is – mondta. Rogán Antal szerint azért kérik az emberek támogatását a petícióhoz, hogy álljanak a kormányzat mellé, és követeljék, hogy minden magyar parlamenti képviselő álljon ki mind a külföldi, mind a belföldi nyomásgyakorlással szemben a rezsicsökkentés politikája mellett. Azt is hozzátette, nincs még egy európai uniós ország, ahol a családi költségvetéseken belül olyan magas lenne a rezsi aránya, mint Magyarországon.  Rogán Antal szerint a szolgáltatóknak van miből csökkenteniük az áraikat. A politikus azt mondta, még érvényben van azon szerződések egy része, amelyek alapján a privatizáció idején az energiacégek extra kedvezményeket kaptak, és nyilvánvaló, hogy ezekből adott esetben következhetnek peres szituációk is. A politikus azonban hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak nem az energiatermelő cégekkel, tehát az erőművekkel vannak problémái – bár ott is lehet vitatkozni a szerződéseken. A Fidesz azon csodálkozik, hogy – alapvetően a baloldali kabinetek – az energiaszektornak azokat a területeit privatizálták, amelyeken a közvetlen szolgáltatás történik. Szerinte ez egész Európában szokatlan, és kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat. A politikus hozzátette: a kormányoldal minden alkalommal elmondta, hogy az állam ezeken a területeken nagyon szívesen átveszi a szolgáltatást. Erre példa, hogy a kormányzat most visszavásárolja az E.ON gázüzletágát, ami a magyar családok számára nagyobb biztonságot jelent a jövőben. A kormány célja azonban nem feltétlenül a visszavásárlás, hanem egyszerűen elviselhető árakat szeretne biztosítani az emberek számára – tette hozzá Az Estében Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. (hirado.hu-fidesz.hu)

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a Fidesz

A rezsicsökkentés megvédése érdekében rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez csütörtökre a Fidesz-frakció - jelentette be Rogán Antal frakcióvezető a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.

A politikus az ülésről azt mondta, szeretnék felruházni az energiahivatalt rendeletalkotási joggal. Kifejtette: ezekkel a rendeletekkel ugyanis a hivatal megvédheti a rezsicsökkentés ügyében hozott döntéseit, és már nem lesznek megtámadhatók bíróságon. Rogán Antal arra utalt, hogy a Napi Gazdaság értesülései szerint a napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon. Arra felvetésre, miért nem várják meg a jogerős döntést, a Fidesz frakcióvezetője közölte, ha megvárnák az olyan lenne, mintha tehetetlenül néznék, hogy elgázolja őket a vonat.

A rezsicsökkentés megvédése érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtésről azt mondta, vannak és lesznek is nemzetközi, illetve belföldi támadások az ügyben, de mindenkinek, aki támadja Magyarországot, tisztában kell lennie azzal, nem a magyar kormány áll szemben az energiaszolgáltatókkal. Nem a Fidesz és a magyar kormány az egyetlen, amely szeretné a rezsicsökkentést, azt a magyar családok szeretnék - vélekedett, hozzátéve, "aki a rezsicsökkentést támadja, az a magyar családokat támadja", ezt nem szabad hagyni, ezért kezdeményezték az aláírásgyűjtést. Az alaptörvény negyedik módosításról a kormánypárti képviselő a rádióműsorban úgy vélekedett, konkrét kritikák nem hangzanak el, csak általánosságok. A konkrét kritikák mindegyikére van világos és egyértelmű válasz, amiből kiderül, hogy a módosítás teljes mértékben megfelel az uniós alapjogoknak, az EU-ban szokásos szabályoknak - közölte.

A TV2 Mokka című műsorában Rogán Antal elmondta még, hogy az alaptörvény módosítása miatt az esetek túlnyomó többségében belföldön politikai hisztériakeltés, külföldön pedig politikai nyomásgyakorlás van, utóbbi mögött azonban gazdasági érdekek állnak.

(MTI-fidesz.hu)

Kövér László Münchenbe látogat

Kétnapos hivatalos látogatást kezd ma Münchenben Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

 

Kövér László a látogatás első napján kitüntetést ad át Hans Zehetmairnak, a bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) közel álló Hanns Seidel Alapítvány elnökének, majd beszédet mond a Müncheni Magyar Katolikus Misszió és a bajor fővárosban működő magyar főkonzulátus március 15-i ünnepségén. A házelnök a látogatás második napján megbeszélést folytat Barbara Stamm-mal, a bajor parlament elnökével, és találkozik magyar szervezetek vezetőivel.

(MTI-fidesz.hu)

 

Megtilthatják a különadók áthárítását a szolgáltatóknak

Kivételes sürgős eljárást követően már ma elfogadhatja az Országgyűlés azt a hétfőn tárgyalt kormányzati előterjesztést, amely megtiltja az ágazati és egyéb különadók fogyasztókra terhelését az áram- és földgázszolgáltató vállalatoknak.

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően rövid határozathozatalt tartanak, amelynek során kizárólag a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényeket módosíthatják, jogszabályba foglalva, hogy az újabb adóterheléseket, így például a közműadót vagy a tranzakciós illetéket nem lehet érvényesíteni a fogyasztói árakban.
  
A szavazások után elsőként a kormány azon javaslatáról kezdődhet általános vita, amely költségvetési intézménnyé alakítana át huszonnyolc, jelenleg gazdasági társaság formájában működő kórházat.
  
Ezután tárgyalni kezdhetik a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak módosítását, miután a fideszes Kocsis Máté és Csampa Zsolt azt kezdeményezte, hogy vessék folyamatos vizsgálat alá a nemzetbiztonsági ellenőrzésben érintett személyeket annak kiderítésére, hogy a munkakör betöltése alatt is megfelelnek-e a biztonsági feltételeknek.
  
Ugyancsak ma kerülhet terítékre Pintér Sándor belügyminiszter azon javaslata, amely három hónapra kizárná a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akiknek gyermeke igazolatlanul nem jár iskolába, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket. Az ülésnap további részében megvitathatják a tavaly elfogadott hegyközségi törvény kormánypárti módosítását.

(MTI-fidesz.hu)

Újabb stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormány

Stratégiai együttműködési megállapodást ír alá a magyar kormány és a Jabil Circuit Magyarország Kft. kedden Budapesten.


A cég tájékoztatása szerint a Jabil Circuit Magyarország Kft. három egységet üzemeltet Magyarországon. Tiszaújvárosban gyártási tevékenységet végez, Szombathelyen és Pécsen szervizelési és integrált logisztikai szolgáltatást. A Jabil magyarországi alkalmazottainak száma megközelíti a 8 ezret, 2011-es árbevétele meghaladta a 348 milliárd forintot.
  
A kormány a tervek szerint 40 nagybefektetővel köt megállapodást, ebből már több mint egytucatnyit aláírtak.
  
Szijjártó Péter egy februári rendezvényen az együttműködési megállapodásokról azt mondta: azok a kommunikációról, a folyamatos egyeztetésről szólnak. Eseti munkacsoportok létrehozásával kormányképviselők, illetve egyes minisztériumok vállalatokkal egyeztetnek gazdaságpolitikai kérdésekről. Az államtitkár jelezte, ez még az olyan vállalatokra is kedvezően hat, amelyek nem írnak alá megállapodást, hiszen az egyeztetések hozzájárulnak az üzleti környezet javulásához.

(MTI-fidesz.hu)

Fidesz: a baloldali kormányok elmélyítették a szegénységet

A baloldaltól tettekre, nem pedig papírokra lett volna szüksége a szegénységben élőknek - szögezi le szerdán kiadott közleményében a Fidesz - frakció.

 

Közlésük szerint a szegénységben élőknek nem nyilatkozatokra, hanem cselekedetekre lett volna szüksége a baloldaltól. A szocialistáknak nyolc éve volt a  kormányzásra, a cselekvésre, hogy tegyen a szegénység ellen - teszik hozzá.

Megjegyzik, hogy ehelyett a balliberális kormány "elmélyítette a szegénységet, cserbenhagyta a családokat, a gyermekeket, az édesanyákat, a tartósan álláskeresőket, a devizahiteleseket, a munkavállalókat.

A béreket magas adókulccsal sújtotta, a gáz árát megháromszorozta. A baloldal a mélyszegénységben élő cigányság helyzetét is csak kampányok idején veszi elő. Amikor tehette volna, munkát nem, csak segélyt kínált nekik és hagyta, hogy egész országrészeken uzsorások fosztogassanak."

Magyarország nem kér többet a baloldal szegénységnövelő politikájából - szögezik le. A Fidesz minden segítséget megad a családoknak, a gyermeket nevelőknek, az álláskeresőknek a talpraálláshoz: a rezsit csökkentjük, a gyermeknevelést anyagilag támogatjuk, az álláskeresőknek munkát, a munkavállalóknak Európa egyik legalacsonyabb adókulcsát kínáljuk - zárul a közlemény. 

(fidesz.hu)

 

Puskás: Magyarország nem kér többet Bajnaiékból!

Magyarországnak nincs szüksége többé arra a gazdaságpolitikára és adórendszerre, amely tönkretette az országot - hangsúlyozza Puskás Imre fideszes országgyűlési képviselő szerdai közleményében.

Közlése szerint: Bajnai Gordon adórendszere egy bankárkormány adórendszere, amely a bankadó kivezetését az emberekkel fizettetné meg.

Magyarországon jelenleg Európa egyik legalacsonyabb adókulcsa van érvényben, Bajnai Gordon adókulcsaival 1,5-2 millió embernek kellene több adót fizetnie, mint ma - jegyzi meg, hozzátéve: a baloldal gazdaságpolitikája csaknem Görögország sorsára juttatta Magyarországot: elszabadult a költségvetési hiány, megduplázódott az államadósság, cserbenhagyták a hazai vállalkozásokat.

Magyarország nem kér többet Bajnai Gordonékból! - zárul a közlemény.

(fidesz.hu)

Csütörtöktől Varga Mihály a nemzetgazdasági miniszter

Csütörtöki hatállyal Varga Mihály Magyarország nemzetgazdasági minisztere, egyben szerdai hatállyal megszűnik tárca nélküli miniszteri pozíciója - derül ki a Magyar Közlöny szerdán közzétett legfrissebb számából.

A köztársasági elnök március 5-én írta alá az ezt megállapító határozatot. Orbán Viktor kormányfő pénteken jelölte Varga Mihályt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) élére, azt követően, hogy a korábbi tárcavezetőt, Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank elnökének javasolta.

A köztársasági elnök szintén március 5-én aláírt határozattal állapította meg, hogy Pleschinger Gyula, az NGM korábbi adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkárának, a jegybanki monetáris tanács új tagjának államtitkári megbízatása március 6-i hatállyal megszűnt.

(MTI - fidesz.hu)

Jövőre egyensúlyba kerülhet a Honvédkórház költségvetése

Jövőre egyensúlyba kerülhet a Magyar Honvédség (MH) Egészségügyi Központ (a budapesti Honvédkórház) költségvetése - írta Hende Csaba honvédelmi miniszter Juhász Ferenc MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában, amelyet szerdán tettek közzé az Országgyűlés honlapján.

 

Az ellenzéki politikus azt kérdezte a honvédelmi tárca vezetőjétől, "miként akadályozzák meg a Honvédkórház adósságállományának újratermelődését". Hende Csaba válaszában kifejtette: a Honvédelmi Minisztérium  hatékonyságvizsgálatok segítségével áttekinti az egyes gyógyító osztályok tevékenységét, felszámolja a katonai és a civil ellátásban meglévő párhuzamosságokat, racionalizálja a telephelyeket és folytatja a kormányzati egyeztetéseket a Honvédkórház finanszírozásának rendezése érdekében.

A miniszter kiemelte: a folyamatos munka eredményeként már döntés született az (eddig két helyszínen működő) Alkalmasságvizsgáló Intézet kecskeméti összevonásáról. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával is zajlanak az egyeztetések "az MH Egészségügyi Központ részére meghatározott területi ellátási kötelezettségnek megfelelő finanszírozás biztosításáról" - írta a miniszter.

Mindezek eredményeként a Honvédkórház adósságállományának növekedése az év során várhatóan tovább lassul, minden feltétel teljesülése esetén az intézmény költségvetése a következő évben egyensúlyba kerülhet - olvasható Hende Csaba válaszában.

(MTI - fidesz.hu)

 

"Európa riadó, ne légy cinkostárs!"

A Fidelitas szerda délután petíciót adott át Kárpát-medencei magyar fiatalokat tömörítő szervezetek támogatásával az Amnesty International munkatársának. A tiltakozást az utóbbi időben megszaporodott, a szerbiai magyarokat érintő etnikai alapú, diszkriminatív jogsértések inspirálták. A tüntetésen Gulyás Gergely országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: egy demokratikus jogállam minősége nem választható külön az ott élő nemzetiségek helyzetétől és jogaik érvényesítésétől. Ágh Péter, a Fidelitas elnöke az eseményen azt hangsúlyozta: amikor embereket megvernek azért, mert anyanyelvükön szólalnak meg, fel kell emelni szavunkat.

Gulyás Gergely kifejtette: ahogy a magyar alaptörvény is kimondja: a nemzetiségek államalkotó tényezők mindenhol, nemcsak Magyarországon, hanem azokban az országokban is, amelyek soknemzetiségűként, önmagukat alkotmányos szinten is nemzetállamként azonosítják. Az alaptörvény vonatkozó passzusát idézve hangsúlyozta: „Magyarország ezt nem csak szavakban gondolja így”.

Fotó: fidesz.hu

„Mi semmi mást nem kérünk, csak azt, amit mi is biztosítunk az itt élő nemzetiségeknek” – emelte ki. Ezzel szemben az tapasztalható, hogy a szomszédos államok új kormányainak hivatalba lépése óta a fennhatóságuk alá tartozó magyar nemzetiségű állampolgárok nemzetiségük miatt kénytelenek hátrányos megkülönböztetést elszenvedni – mutatott rá.

A képviselő szomorú példaként említette a sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium ügyét, a magyar állampolgárság felvétele miatt a szlovák állampolgárságtól való megfosztás eseteit, illetve a szabadkai, csurogi és temerini magyarveréseket is. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a legszomorúbb ezekben az esetekben az, hogy vagy következmények nélkül maradnak, vagy éppen az adott állam hivatalosságai idézik elő őket.

Gulyás Gergely annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európának a sokszínű nemzetek földrészének kell maradnia, de a valódi nemzeti büszkeség sohasem más nemzetekkel szemben érvényesül. Azok az európai hatóságok és jogvédő szervezetek, amelyek farizeus módon évek óta tényszerűen valótlan állításokkal támadják Magyarországot, soha egy mondattal sem ismerték el, hogy a hazai nemzetiségekre vonatkozó szabályozás példaértékű – fogalmazott, hozzátéve: soha egy szavuk nem volt az ellen, hogyha a magyar nemzethez tartozás miatt más államok saját állampolgáraikat megkülönböztetik.

Az Amnesty Internationalről szólva a fideszes politikus elmondta: a szervezet „csak egy okkal kiragadott példa a sorban”, mely 2007 óta készít Szerbiáról országjelentéseket, melyekben azt állapítja meg rendre, hogy „Szerbia előrehaladást ért el az emberi jogok terén”. E jelentések Gulyás szavai szerint soha nem emlékeznek meg a magyarokat ért jogsérelmekről, a szervezet azokkal összefüggésben soha nem nyújt segítséget.

Nem lehet előrehaladásról beszélni az emberi jogok terén azokban az országokban, ahol nem biztosítják a nemzetiségek számára azokat a jogokat, amelyeket a magyar alaptörvény valamennyi kisebbség számára garantál – vélekedett Gulyás Gergely. „Nem lehet működő jogállamról beszélni ott, ahol egy állam saját polgára csak félve használhatja saját anyanyelvét” – fűzte hozzá. A fideszes képviselő megfogalmazása szerint Magyarország mindig ki fog állni az egyetemes emberi jogok mellett, és ennek keretében mindig képviselni fogja a magyar nemzet valamennyi tagjának jogait és érdekeit.

„Hiteltelen azoknak a jogvédő szervezeteknek a tevékenysége, amelyek svédasztalszerűen válogatnak a számukra szimpatikus kisebbségek között” – utalt a politikus arra a gyakorlatra, hogy míg egyes kisebbségekért - nagyon helyesen -, mindent megtesznek, addig mások jogos sérelmei csak süket fülekre találnak náluk.

Gulyás Gergely rámutatott: Magyarország jószomszédi viszony kialakítására törekszik, de ez nem lehetséges, ha magukat magyarnak vallóknak alapvető egyéni és közösségi jogaikért kell küzdeniük. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Európa valamennyi állama felismeri: a nemzetiségek léte egy ország kultúráját gazdagítja, ami által nem hátrányt, hanem többletet jelent a társadalom egésze számára. Ezért mindig fel fogják emelni szavukat a magyarokat ért jogsértések esetén, és soha nem fognak hátrálni ezekből a konfliktusokból – szögezte le.

Ágh: Megengedhetetlen, hogy ilyen esetek újra és újra megtörténjenek

„A hallgatás beszédes, a hallgatás cinkossá tesz” – fogalmazott Ágh Péter, a Fidelitas elnöke. A kárpát-medencei magyarokat ért atrocitásokról szólva hangsúlyozta: akkor, amikor erőszak történik, a szólás nem csupán lehetőségünk, de kötelességünk is.

„Amikor embereket megvernek, megaláznak azért, mert anyanyelvükön szólalnak meg, fel kell emelnünk a szavunkat” – húzta alá, hozzátéve, hogy ezt nem indulatból, s nem erőszakkal teszik, hanem csak úgy, „ahogy ez 2013-ban demokratikus felfogású fiataloktól elvárható”.

Szavai szerint a XXI. században egy demokratikus állam nem engedheti, hogy ilyen esetek – ismétlődő jelleggel -, újra és újra megtörténjenek. A Fidelitas elnöke beszédében rámutatott: minden kisebbségeket védő szervezetnek társnak kellene lennie a Fidelitas „indulat és erőszak nélküli, de mégis határozott kiállásában ”. Megfogalmazása szerint ezt nemcsak azért várják el, mert „magyart ütnek”, lehetne szó bármely nép vagy vallás tagjáról is.

Megfogalmazása szerint: nem az a fontos, hogy mi választ el bennünket, hanem az, hogy mindannyian emberek vagyunk. Egyúttal felszólított minden demokratikus jogvédő szervezetet, hogy ne hallgasson, ha az egyetemesen elismert emberi jogok sérülnek. Ágh Péter elmondta azt is, hogy azért hozott létre a Fidelitas budapesti nemzetpolitikai munkacsoportja egy riadóláncot, hogy tudják és tudathassák, ha a Kárpát-medencében valakit származása miatt hátrány ér.

Európának és a világnak sem szabad fejét a homokba dugni, ha a magyarokat ért sérelemről van szó, nekünk is ugyanolyan emberi és kisebbségi jogaink vannak, mint bárki másnak – szögezte le Ágh Péter. „Európa, riadó, ne légy cinkostárs!” – zárta beszédét a Fidelitas elnöke.

Gulyás Gergely és Ágh Péter beszéde után Kurucz Dániel, a Fidelitas budapesti nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője felolvasta a petíciót, melyet az Amnesty International képviselőjének a demonstráció után adtak át.

(fidesz.hu)

Aláírták a V4-es Harccsoport felállításáról szóló nyilatkozatot

 A Visegrádi országok védelmi miniszterei szerdán Varsóban aláírták a V4-es Harccsoport felállításáról szóló nyilatkozatot.

 

Hende Csaba honvédelmi miniszter a találkozót követően telefonon az MTI-nek kifejtette: a V4-es Harccsoportnak - amelynek keretnemzete Lengyelország lesz - 2016 első negyedévében mintegy 3000 katonával kell felállnia. Alkalmazását és feladatait az Európai Unió harccsoportjairól szóló elvek határozzák meg. A négy visegrádi ország - Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország - katonái alkotta közös haderőnek önállóan képesnek kell lennie európai uniós katonai műveletre. Ehhez egy komplex képességekkel rendelkező, gyors reagálású, magas készültségű, az összhaderőnemiség feltételének megfelelő haderőre van szükség - emelte ki a tárcavezető.
  
Hende Csaba elmondta, hogy a V4-es nyilatkozaton felül lengyel kollégájával kétoldalú megállapodást is aláírtak, amely a különleges műveleti erők közötti együttműködésről, közös kiképzéséről, tapasztalat cseréjéről szól. A tárcavezető megjegyezte, a Magyar Honvédség idén több közös gyakorlatot is tart a lengyel katonákkal. A miniszter példaként kiemelte a NATO Reagáló Erő (NRF) "STEAD FAST JAZZ 2013" gyakorlatát, amelyen Lengyelország vezetése mellett a balti és a visegrádi államok, valamint számos más NATO-tagállam is részt vesz.
  
A tárcavezető elmondta, hogy a szerdai lengyelországi találkozón a V4-es országok a weimari együttműködés országaival - vagyis Lengyelországon kívül Németországgal és Franciaországgal - kiegészülve tanácskoztak az európai biztonság és védelempolitika aktuális kérdéseiről, de érintették Afganisztán és a Nyugat-Balkán biztonságának kérdéseit is.
  
Ezenfelül a francia védelmi miniszter részletes tájékoztatást és értékelést adott a Maliban zajló műveletről is, s köszönetet mondott a misszióhoz hozzájáruló országoknak, így Magyarországnak is. Hende Csaba elmondta, hogy a francia vezetésű műveletben vannak még hiányos képességek, de amint minden feltétel adott lesz, várhatóan április elején a magyar katonák is csatlakoznak a misszióhoz - mondta Hende Csaba.

(MTI-fidesz.hu)

 

Rogán Antal a Wiesenthal Központ társelnökével tárgyalt

Rogán Antal frakcióvezető március 6-án hivatalában fogadta Abraham Cooper rabbit, a nemzetközi emberi jogvédő szervezet, a Simon Wiesenthal Központ alapító-társelnökét.

Cooper rabbi többek között azért látogatott hazánkba, hogy az olykor alaptalannak bizonyuló tudósítások helyett személyes benyomásai alapján alakíthassa ki véleményét a magyarországi zsidó közösség helyzetéről. Rogán Antallal közösen áttekintette azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar kormány és a Fidesz-frakció az idegengyűlölet és gyűlöletbeszéd visszaszorítása, illetve az emberi méltóság tisztelete és a tolerancia erősítése érdekében tett.

Fotók: fidesz.hu

Rogán tárgyalópartnere közbenjárását kérte az amerikai szerverről működtetett nyíltan uszító antiszemita honlap, a kuruc.info elleni fellépésben. A felek egyetértettek abban, hogy rendkívül fontos az oktatás, a szörnyű múlt megismerése és feldolgozása.

Cooper rabbi méltatta a magyar kormány ezzel kapcsolatban tett erőfeszítéseit, külön üdvözölve a Holokauszt Emlékbizottság felállítását, valamint meghívta a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy tegyen látogatást a Wiesenthal Központ Los Angeles-i központjában.

(fidesz.hu)

2277 önkormányzat csatlakozott a Bursa ösztöndíjhoz

Az idén már 2277 önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjprogramhoz, és több mint 28 ezren nyertek el támogatást - válaszolta az emberi erőforrások minisztere a jobbikos Farkas Gergely kérdésére.

 

Balog Zoltán az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában, felidézve a program indítását, kifejtette: 2005-ben 2067 települési önkormányzat csatlakozott a kezdeményezéshez, és a 40 595 benyújtott pályázatból 34 040-et támogattak. Az idén már 2277 önkormányzat csatlakozott, és 32 014 pályázóból 28 258 fő lett ösztöndíjas. Az adatok szerint míg 2005-ben a pályázók 83 százaléka kapott Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjat, addig 2010 óta már a pályázók 88 százaléka részesül támogatásban. A pályázók és a támogatottak számának változása arányos az összes hallgató létszámának csökkenésével - rögzítette a tárca vezetője. Kiemelte: 2005-ben a 424 ezret is meghaladta a felsőoktatásban tanulók száma, az idén ez a szám 330 ezer.
   
Balog Zoltán szerint a képviselő állításával ellentétben a Bursa Hungarica felsőoktatási ínkormányzati ösztöndíj 2013-as kiírása nem szenvedett késedelmet, azt az előző évivel azonos ütemezésben hirdették meg. Az önkormányzatoknak és a diákoknak elegendő idejük volt a jelentkezésre, és ezzel a lehetőséggel éltek is - hangsúlyozta a miniszter.
   
A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás, továbbá a felsőoktatási intézményi segítség.

(MTI-fidesz.hu)

 

Szijjártó Péter Londonban tárgyal csütörtökön

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára egynapos munkalátogatásra csütörtökön Londonba utazik, ahol mások mellett találkozik Edward Davey energia- és klímaügyi miniszterrel.

Az államtitkár tárgyalást folytat majd többek között John Cassonnal, David Cameron brit miniszterelnök külügyi személyi titkárával, Nick Bairddel, a kereskedelemfejlesztéssel és befektetésösztönzéssel foglalkozó szervezet, a UKTI vezérigazgatójával, Michael Fallon gazdasági minisztériumi államtitkárral, valamint találkozik a Magyar-Brit Kereskedelmi Kamara (HBCC) vezetőivel is - tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter sajtófőnöke.

(MTI-fidesz.hu)

Fazekas: A program az agrárközéposztály megerősítését szolgálja

Magyarország első földhaszonbérleti programja az agrárközéposztály megerősítését szolgálja – mondta Fazekas Sándor Fegyverneken. A vidékfejlesztési miniszter a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen ünnepélyes keretek között nyújtotta át a nyertes pályázónak az 1500-ik állami haszonbérleti szerződést - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium szerdai közleményében.

 

Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnöke mérföldkőnek nevezve az eseményt arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdák az okirat révén nem ajándékot, inkább kemény, de biztos megélhetést adó munkát nyertek. Tájékoztatása szerint az eddigi pályázatok háromnegyedét őstermelők, fiatal és családi gazdálkodók valamint egyéni mezőgazdasági vállalkozók nyerték.

Paor-Smolcz Róbert, az 1500-ik szerződés nyertese Kiskunhalason született fiatal gazdálkodó, egy gyermekes családapa. Hét esztendeje egyéni mezőgazdasági vállalkozóként indult, jelenleg családi gazdálkodóként földműveléssel, erdészettel és sertéstartással foglalkozik. Az állami haszonbérlet biztosítja majd az állatállománya növeléséhez szükséges takarmánytermő területet.

A Nemzeti Vidékstratégiával összhangban a földműveseket haszonbérlethez juttató szerződések a kis- és közepes vállalkozások és állattartó gazdaságok megerősítését szolgálják. Az NFA a pályázati eljárás során a helyben lakó, életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket részesíti előnyben. Magyarország Kormánya tovább folytatja a gazdák gyarapodását szolgáló agrárprogram megvalósítását.

(MTI/OS-fidesz.hu)

 

Megalapozatlan az Európa Tanács főtitkárának bírálata

Magyarországon működik a jogállam, éppen ezért az Országgyűlés a folyamatban lévő alkotmánymódosítás elfogadásával az Alkotmánybíróság döntésének tesz eleget - reagált az Európa Tanács főtitkárának szerdai nyilatkozatára Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely országgyűlési képviselő.

Mint írják, a magyar kormány és a magyar Országgyűlés is tiszteletben tartja az európai uniós és az Európa Tanácsi tagsággal együtt járó kötelezettségeket. Meggyőződésük, hogy az Országgyűlés előtt fekvő alkotmánymódosítás e kötelezettségekkel teljes mértékben összhangban áll. Természetesnek tekintik, hogy az Európa Tanács figyelemmel kíséri a tagállamok alkotmánymódosításait, ugyanakkor nem tarják elfogadhatónak, hogy az Európa Tanács főtitkára az alkotmánymódosítás elfogadását megelőzően olyan előzetes ítéletet hirdessen, mely nyilvánvaló félreértésen alapul.

Különösen furcsának tartják ezt az eljárást azért is, mert az Európa Tanács két, Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője február végén hivatalos látogatáson járt Magyarországon, ahol az Országgyűlés elnökétől, illetve a kormánypárti frakciók vezetőitől kaptak részletes tájékoztatást az alkotmánymódosítás okairól. Rámutatnak: nyilvánvaló félreértés az Európa Tanács főtitkárának azon állítása, mely szerint „a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített”.

Kiemelik: a  valóság ezzel szemben az, hogy az Alkotmánybíróság az átmeneti rendelkezéseket formai okokból semmisítette meg, és kifejezetten azt a feladatot adta az Országgyűlésnek, hogy valamennyi alkotmányos szabályt az Alaptörvénynek kell tartalmaznia, így az Országgyűlés köteles belefoglalni a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe.

Ezért a jelenlegi módosítás nem csupán nem ellentétes az Alkotmánybíróság döntésével, hanem éppen annak végrehajtását szolgálja - jegyzik meg, hozzátéve: az átmeneti rendelkezések több mint egy évig a magyar jogrend részét képezték, ezen idő alatt számtalan európai testület vizsgálatát kiállták.

"Úgy gondoljuk, hogy a kommunizmus vezetőinek nyugdíjmérséklése, a diktatúrák elítélése, vagy éppen az emberi méltóság kiemelt védelme összhangban állnak Európa közös alkotmányos hagyományával, ezért mind a tartalmi, mind az eljárási kritikákat megalapozatlannak tartjuk" - hagsúlyozzák.

Magyarország demokratikus jogállam, ahol az államhatalmi ágak különváltan működnek, de az alkotmányozó hatalom kizárólag a magyar Országgyűlést illeti meg - szögezik le, hozzáfűzve, hogy a kormánypártok és a magyar kormány azonos mércéhez és egyenlő elbíráláshoz ragaszkodva továbbra is nyitott arra, hogy a félreértéseket bármely európai testület számára nyilvánvalóvá tegye, és a megalapozatlan aggodalmakat eloszlassa.

(fidesz.hu)

Cornelia Pieperrel egyeztetett a külügyminiszter

Martonyi János külügyminiszter 2013. március 6-án megbeszélést folytatott Cornelia Pieperrel, a német szövetségi külügyminisztérium államminiszterével - közölte a Külügyminisztérium, szerdán.

Tájékoztatásuk szerint a kétoldalú együttműködés kapcsán kifejezték kölcsönös elkötelezettségüket az Andrássy Gyula Németnyelvű Egyetem fejlesztése mellett, amelynek hallgatóival a német politikus a megbeszélést megelőzően találkozott. A magyar külügyminiszter tájékoztatást adott a visegrádi és KEK-elnökségünket összekapcsoló Közép-Európa Évvel kapcsolatos törekvéseinkről, hangsúlyozva a két kezdeményezés közötti szinergiák fontosságát.

A Keleti Partnerség kérdésével összefüggésben a felek áttekintették az aktuális ukrajnai fejleményeket, majd Martonyi János beszámolt előző napi bukaresti látogatása eredményeiről. A német Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa budapesti látogatása során a Külügyminisztériumban Németh Zsolt parlamenti államtitkárral és Prőhle Gergely helyettes államtitkárral is találkozott, fogadta őt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára, Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európa-ügyi és Balla Mihály, a külügyi bizottság elnöke. Németh Zsolttal a Külügyminisztériumban 2013. március 5-én megnyitották a berlini Zsidó Múzeum Oroszok Zsidók Németek című fotókiállítását - zárul a közlemény.

(MTI/OS - fidesz.hu)

A kórházaknak biztonságot jelent az átalakítás

A kórházak költségvetési intézménnyé alakítása egy újabb fontos lépése a megkezdett állami feladatátvállalásnak, mely egyértelműen a kórházak és az ott dolgozók érdekét szolgálja - tájékoztatta portálunkat Bene Ildikó fideszes országgyűlési képviselő, szerdán.

Közlése szerint az átalakítás komplex módon kezeli a gazdasági társaságok működése során felmerült nehézségeket, biztosítja az EU-s forrásból megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseket, a gazdálkodás és a beszerzések takarékosabbak lehetnek. A benyújtott törvényjavaslat a munkavállalók érdekeit tartja szem előtt: a közalkalmazotti jogállás előnyösebb, biztonságosabb jogviszonyt teremt a dolgozóknak - húzta alá.

A Fidesz – szemben a Gyurcsány-Bajnai-kormányokkal – az egészségügy és az egészségügyi dolgozók helyzetének javításán dolgozik - jegyzi meg, hozzátéve: a kormány segíti a kórházak adósságállományának csökkentését, következetesen folytatja a dolgozók bérének rendezését.

Eddigi 90 ezer egészségügyi dolgozó bére emelkedett, de a bérfejlesztés az idei évben is folytatódni fog, az egészségügyben dolgozók számíthatnak a Fidesz segítségére. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok tették tönkre a magyar egészségügyet: kórházakat zártak be, cserbenhagyták a betegeket és a dolgozókat. A bankárkormány egyedüli célja az egészségügyben is csak a profitszerzés volt - zárul a közlemény.

(fidesz.hu)

Orbán: Sikertörténetté válhat Magyarország

Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években európai sikertörténetté váljon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Varsói Egyetemen tartott előadásában.

 

A magyar miniszterelnök angol nyelvű beszédében azt a kérdést járta körül a körülbelül kétszáz érdeklődő, többségében az egyetem hallgatói és oktatói előtt - akik érkezésekor nagy tapssal fogadták őt az intézmény egyik nagyelőadójában -, hogy kiknek van igazuk, a kritikusoknak, akik fekete bárányként, Európára veszélyes országként írják le Magyarországot vagy azoknak, akik sikertörténetként tekintenek rá.

Fotók: Miniszterelnökség/Burger Barna, MTI/EPA/Tomasz Gzell

Orbán Viktor elmondta, hogy 2010-ben Magyarország még a görögöknél is rosszabb helyzetben volt, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és versenyképességi mutatókkal. A Fidesz-KDNP azonban kétharmados felhatalmazást kapott az abban az évben tartott parlamenti választásokon, és eldöntötték, hogy jelentős változásokat hajtanak végre - magyarázta.
   
Ezért a méltányos tehermegosztás jegyében bevezették a bankadót és a multinacionális cégeket terhelő különadókat, hozzáláttak a középosztály megerősítéséhez, és úgy határoztak: nem elegendőek a strukturális reformok, az ország teljes megújítására van szükség. Ennek jegyében új alaptörvényt, új büntető és polgári törvénykönyvet alkottak, valamint újraszabályozták a munkajogot - folytatta.
   
Az eddigi eredmények szerinte a jelenlegi kabinetet igazolják, hiszen csökken az államadósság, három százalék alatt van a költségvetési hiány, javul a foglalkoztatási ráta. A legfontosabb gazdasági mutatók közül egyedül a növekedéssel van probléma - jegyezte meg.

A miniszterelnök úgy látja, Magyarország fekete bárányként való feltüntetése mögött - a különadók kivetéséből fakadó - érdekviták állnak, valamint egy olyan ideológiai konfliktus, amely abból fakad, hogy míg az európai liberális főáram szerint a vallás, a nemzet és a család a múlthoz tartozó fogalmak, addig a magyar kormány álláspontja az, hogy mindez igenis a jövőhöz tartozik. Orbán Viktor ezen szavait nagy taps fogadta.
   
Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a sikeres európai országok közé tartozzon - amelyek csökkentik államadósságukat, növelik versenyképességüket, és fenntartják a politikai stabilitást -, vagyis "jó esélyünk van arra, hogy egy európai sikertörténet lehessünk" - mondta a kormányfő. Orbán Viktor szavai zárásaként köszönetet mondott azoknak a lengyeleknek, akik az elmúlt években a Magyarországot érő támadások közepette is támogatták Budapestet.
   
Előadása végén a hallgatóság több kérdést is intézett a miniszterelnökhöz. Az egyik hallgató Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter jegybankelnökké kinevezéséről és a központi bank függetlenségéről érdeklődött. Válaszában Orbán Viktor kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét törvény garantálja. Mint mondta, a jelöléskor azt a kérdést tette fel, hogy milyen lehet a jó vezető a jegybankban, és úgy vélte, egy olyan kormányzati szereplő lehet ez az ember, aki képes volt három százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt, és mérsékelni az államadósságot. Márpedig az elmúlt évek gazdasági miniszterei közül egyedül Matolcsy György volt képes erre - tette hozzá.

Erős közép-európai együttműködést kell kiépíteni egyebek mellett a biztonságpolitikában és a kereskedelemben - mondta egy másik, a lengyel-magyar kapcsolatot firtató felvetésre. Jelezte, az alapok adottak a szoros együttműködéshez.
    
Magyarország nem lép be 2020 előtt az euróövezetbe

Egyelőre nem látni, milyen utat választ Európa, nem lehet biztosan tudni, hogy növekszik vagy csökken az euróövezeti tagországok száma, ezért nem világos az sem, hogy Magyarország számára a belépés vagy a kivárás jelenti-e a jobb megoldást - mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy varsói előadásában. Magyarország már többször tűzött ki maga elé belépési céldátumot, ezeket azonban miden esetben el kellett halasztani - emlékeztetett Orbán Viktor, hozzátéve, hogy 2020 előtt nem lát lehetőséget a csatlakozásra. Beszédében a miniszterelnök bírálta az euróövezeti válság uniós kezelését.

Újságírók előtt Orbán Viktor a devizatartalékok óvatos kezelésének fontosságát hangsúlyozta: "Ebben nagy óvatossággal kell eljárni. Ez nem is a miniszterelnök feladata. Egy olyan nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar (...), nagy óvatossággal kell kezelni a devizatartalékokat". Hozzátette, a devizatartalék kezelése a jegybankelnök hatáskörébe tartozik.

A körülbelül egyórás rendezvény moderátora Igor Janke lengyel újságíró, Magyarországgal foglalkozó politikai kommentátor volt, aki tavaly könyvet írt Orbán Viktorról. A szerző a kötetet korábban személyes, szubjektív elbeszélésnek nevezte, amelyben a magyar miniszterelnök életútjának és politikai karrierjének a lengyelek számára érdekes mozzanatait mutatja be. Egy tavaly novemberi lengyel rádiós beszélgetésben Janke azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök lenyűgözi. Azt azonban leszögezte: nem minden döntésével ért egyet, és ezt könyvében is érzékelteti.
   
A magyar kormányfő által vezetett delegáció - amelynek tagja mások mellett Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára - a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökeinek csúcstalálkozójára érkezett a lengyel fővárosba. A V4-ek délután kezdődő tárgyalásaihoz csatlakozik majd Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő is, és áttekintik az Európai Unió előtt álló megoldandó feladatokat.

(MTI-fidesz.hu)

 

Simon: A törvény alapjaiban változtatja meg a szabályozást

Az új földforgalmi törvény (földtörvény) a termőfölddel kapcsolatos átfogó szabályozásnak csak az első eleme lesz, ha az Országgyűlés elfogadja és életbe lép - mondta Simon Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek.

 

A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a már megalkotott földfogalmi törvény mellett két másik törvény is szabályozza majd a földdel kapcsolatos kérdéseket Magyarországon. Az egyik készülő jogszabály az úgynevezett üzemszabályozási törvény lesz, a másik pedig a termelésszervezést fogja szabályozni. A három törvényt - amelyek sarkalatos jogszabályok lesznek - várhatóan még kiegészíti egy negyedik is, amely végrehajtási jellegű törvény lesz, és az előbbi három jogszabály végrehajtásának részleteit tartalmazza. Ebben a törvényben kívánják a jogalkotók mindazokat az eljárási szabályokat rögzíteni, amelyek nem kívánják meg a kétharmados jóváhagyást, mivel azokat az évek folyamán esetleg változtatni kell majd.
  
A már elkészült és napirenden lévő földforgalmi törvény alapjaiban változtatja meg a földforgalomra vonatkozó szabályozást Magyarországon - húzta alá a helyettes államtitkár. Példaként említette a földműves fogalmának bevezetését. Az új földtörvény hatályba lépését követően ugyanis csak azok vásárolhatnak illetve bérelhetnek földet az országban, akik élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak. Hozzátette: most még alanyi jogon mind a 10 millió magyar állampolgárnak joga van a földszerzéshez.
  
Jelezte: az új szabályozással a törvény megalkotói azt szerették volna elérni, hogy azoké legyen a föld - és annak haszna - akik azt megművelik, azaz fő- vagy mellékfoglalkozásként ebből kívánnak megélni. Szeretnék tehát mind a bel-, mind pedig a külföldi spekulánsokat kiszorítani erről a területről, ugyanis jelenlétük árt azoknak a családoknak, akik a földművelésből szeretnének megélni.
  
A helyettes államtitkár utalt arra is, hogy a jogalkotók a magyar föld védelme érdekében beépítették, illetve be kívánják építeni a jogszabályba mindazokat a földvédelmi elemeket, amelyeket egyes uniós tagállamokban már alkalmaznak és kiállták a próbát az Európai Unió bírósága előtt. A termőföld ugyanis minden tagállamban különleges módon - akár nemzetbiztonsági ügyként is - kezelt kérdés, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Példaként hozta fel, hogy többek között ezért lesz Magyarországon a termőföld megszerzése hatósági engedélyhez kötve.
  
Ez azt jelenti, hogy minden termőföld adásvételi szerződést a helyi földbizottság véleményezését követően egy állami hatóságnak kell jóváhagynia. Így a hatóság jelöli ki, hogy az adott termőföldet ki veheti meg. A helyettes államtitkár rámutatott: a törvényalkotók szándéka az volt, hogy a magyar termőföld védelmét minden lehetséges eszközzel biztosítsák. Ezért védik a jövőben a magyar termőföldet erős jogi szabályok.
  
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon különbséget tennének a magyar és a nem Magyarországról származó, más uniós tagországok polgárai között. Ez utóbbiak ugyanis belföldi magánszemélynek számítanak, de tulajdonjogot a termőföld esetében Magyarországon továbbra is csak természetes személy szerezhet, a jogi személyek e lehetőséggel továbbra sem élhetnek. Ez utóbbiak ezen túl is csak használati jogot szerezhetnek, ezt gyakorolhatják. A haszonbérleti idő maximuma pedig 20 év lehet.
  
Simon Attila leszögezte: az elfogadás előtt álló új földtörvény a már megszerzett jogokat nem csorbítja. Ezért az új földtörvénynek úgynevezett csúsztatott hatályba lépése lesz. Ez azt jelenti, hogy mindazok, akik érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek az új törvény hatályba lépésekor, csak a bérleti szerződésük lejártát követően esnek az új törvény hatálya alá. Mindez pedig azt hozza magával, hogy a most használt területeket a szerződések érvényességi idejének végéig használhatják a haszonbérlők.
  
A helyettes államtitkár jelezte: úgy véli, a másik két, termőföldügyekben irányadó sarkalatos törvény tervezetét még a tavaszi ülésszakon be lehet nyújtani, és várhatóan az üzemszabályozási és a termelésszervezési törvény mellett az eljárásrendet szabályozó törvény is a képviselők elé kerül.

(MTI-fidesz.hu)

 

"A szakértelemmel végzett szívós munka meghozza gyümölcsét"

Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek felemelik a magyar vidéket és előre viszik a magyar mezőgazdaságot - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Mathiasz János születésének 175. évfordulójára rendezett ünnepségen.

Budai Gyula aláhúzta, a világhírű magyar szőlész-borász példája mutatja, hogy a szakértelemmel végzett szívós munka meghozza gyümölcsét. Az államtitkár arra is kitért, hogy a nagy múltú magyar szőlő- és borkultúrának meg kell felelnie a mai kor kihívásainak és újra el kell foglalnia méltó helyét a világban.

A Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt rendezett megemlékezésen részt vettek Mathiász János leszármazottai is. A Mathiász János által nemesített 3700 szőlőfajtából közel 50-et még napjainkban is termesztenek. Ma is vannak Mathiász-féle ültetvények szerte a világban, Kaliforniában, a Krím-félszigeten, Izraelben, Dél-Afrikában, Japánban. Borai is közel kétszáz világversenyt nyertek. Az 1873-as világkiállításon elért kiugró sikere után több külföldi ajánlatot is kapott, lehetett volna az orosz cár krími szőlőbirtokának vezetője is, de az állásokat nem fogadta el, élete végéig hazájáért munkálkodott.

(MTI/OS - fidesz.hu)

Kocsis: Megbukott a szocialisták kampánya

Megbukott a szocialisták kampánya politikai, tartalmi és formai értelemben egyaránt - hangsúlyozta Kocsis Máté szerdai sajtótájékoztatóján. A Fidesz kommunikációs igazgatója ugyanitt elmondta azt is, a Fidesz-KDNP nem lesz partner a politikai gyűlöletkeltésben.

A szocialisták kampánya megbukott, sőt az elmúlt egy hónapban folytatott gyűlöletkampányukat megkoronázó filmecskéjük is megbukott – jelentette ki Kocsis Máté. A Fidesz kommunikációs igazgatója hozzátette: megbukott a kampányuk formai értelemben, mert lopott anyagból dolgoztak, és tartalmi értelemben is, mert hazudtak. És megbukott a kampányuk politikai értelemben is, mert a közvélemény-kutatások szerint az elmúlt egy hónapban valamennyi közvélemény-kutató mérése szerint jelentősen gyengült a szocialista párt – fűzte hozzá. Mint mondta, mindez azt bizonyítja, hogy Magyarország nem kér a szocialisták gyűlöletkampányából. Nincs az országnak olyan zuga, ahol ez ellen ne tiltakoztak volna már – jegyezte meg a politikus.

Fotók: fidesz.hu

Kocsis Máté hangsúlyozta, nem tartja helyesnek, hogy a szocialisták indulatokat, ellentéteket szítanak. Egyáltalán nem helyes, és nem is kér az ország abból, hogy azt gondolják, mindenki elfelejtette, hogy 2010 előtt a szocialista kormányfők – Gyurcsány- és Bajnai – vastagon benne voltak abban, és felelősek azért, hogy az ország milyen állapotba került 2010-re – szögezte le.

Szólt arról is, hogy számos szervezet, magánszemély és médium tiltakozott a szocialisták kampányfilmje miatt. 20 millió forintot sikerült elkölteniük egy olyan kampányfilmre, amit még a saját pártelnökük szerint is hamarosan át kell szerkeszteni. Nem bizonyít ez számunkra mást, minthogy a szocialistákra egy 18 perces kampányfilmet sem lehet rábízni, nemhogy egy négyéves kormányzati ciklust – jelentette ki.

Kocsis Máté szólt arról is, hogy 29 olyan pontot gyűjtött ki a filmből, „amelyet nettó hazugságnak tartunk, tételesen tudunk cáfolni”. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen bevett szocialista kampányelem a valótlan tények állítása – fűzte meg. Emellett elmondta azt is, hogy a film hangulata olyan gyűlöletkeltésre ad okot, amit szeretnének kizárni a politikai világból. A Fidesz és a kereszténydemokraták pártszövetségének a válasza erre a filmre nem ilyen stílusban fog elkészülni; határozottan meg fogjuk magunkat védeni, de nem a gyűlöletkeltéssel, nem a hangulatkeltéssel, és nem egyes politikai szereplők személyének alantas és mocskos lejáratásával – sorolta. Hozzátette: „nem leszünk partnerek, még akkor sem, ha provokálnak minket, a politikai gyűlöletkeltésben”.

 Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapban valamennyi közvélemény-kutató jelentős visszaesést mért a szocialisták támogatottságában.  Példaként a politikus a Medián kutatását idézte fel, eszerint 16-ról 10 százalékra zuhant az MSZP támogatottsága. Mindez az alatt a kampány alatt történik, amelytől sokat vártak – mutatott rá. Hozzátette: 2004-ben Ron Werbernek egyszer sikerült a gyűlöletkampánnyal eredményt elérnie, de "egyszer volt Budán kutyavásár", a magyar emberek azonban már immunisak „ezekre a jelenségekre”.

A Financial Times vezércikkéről szólva elmondta, szívesen áll a kormány és a Fidesz-frakció is a külföldi sajtó rendelkezésére. Szeretnénk tisztázni a félreértéseket, és szeretnénk, ha a tényeknél maradnánk, a különböző hangulatkeltő vélemények torzíthatják a valós magyar helyzetet – fogalmazott.

A kormány folytatja a bankokkal a tárgyalásokat – reagált a devizahitelesek további megsegítésére vonatkozó újságírói kérdésre. A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy eddig 170 ezer családot mentettek ki a devizacsapdából a végtörlesztés segítségével, és további 160 ezer család élt az árfolyamrögzítés intézményével.

(fidesz.hu)

"A közigazgatási ösztöndíjprogram a fiataloknak ad lehetőséget"

A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program filozófiája, hogy olyan fiataloknak nyisson lehetőséget a közigazgatásban, akik magas szintű szakmai tudással rendelkeznek és legalább egy idegen nyelvet magas szinten beszélnek - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a program 2013-as évfolyamának szerdai ünnepélyes nyitórendezvényén az Országházban.

 

A miniszter az idén ösztöndíjat nyert száz fiatal előtt felidézte, a program 2010-es elindulásakor a kormánynak az volt a célja, hogy a kormányzati szféra és a területi közigazgatás átalakítása mellett személyzeti megújulás is jellemezze a közigazgatási reformot. Szerinte ennek legkézenfekvőbb módja, ha a fiatalok révén megpróbálnak új szemléletet behozni a közigazgatásba, amellyel a jövőben még polgárbarátabbá és rugalmasabbá, az európai értékekhez még jobban illeszkedővé, ugyanakkor a nemzeti érdekeket még hatékonyabban védővé alakítják rendszert.

Kiemelte: az ösztöndíjprogram nem jótétemény, hanem a magyar állam befektetése, és bíznak abban, hogy ez meg fog térülni, emellett a résztvevők életében is egy nagy lehetőséget jelent. Navracsics Tibor azt kérte az ösztöndíjasoktól, hogy sajátítsák el az új magyar közigazgatás alapjának tekinthető legalapvetőbb morális tartást: a közjó gyarapítását, és a nemzeti érdek védelmét mindenek felett.

Soha egy kormány sem volt ennyire elkötelezett a fiatalítás mellett

Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára azt mondta: soha egy kormány sem volt ennyire elkötelezett a fiatalítás mellett, és ebben a tárca jó példával jár elöl, hiszen a minisztérium kormánytisztviselői állományának 46 százaléka 35 éven aluli.

Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára is a fiatalítás fontosságát hangsúlyozta, Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke pedig azt emelte ki, hogy a programban mentorok segítik az ösztöndíjasok beilleszkedését, 100 résztvevőre 70 mentor jut.
A közigazgatási ösztöndíj programban 2010-es elindulása óta összesen 420 fiatal vett részt, a március 1-jén induló 2013-as programra pedig százan nyertek felvételt. Az idei évfolyam költségvetése 270 millió forint.

A program honlapja szerint a képzésre 30 éven aluli, felsőfokú iskolai képzettséggel és angol, német vagy francia nyelvtudással rendelkező fiatalok pályázhatnak, a felvett ösztöndíjasok pedig 10 hónapos szakmai gyakorlaton vesznek részt, 8 hónapot egy központi államigazgatási szervnél(minisztériumnál, háttérintézménynél), 2 hónapot pedig egy európai uniós ország közigazgatási szervénél töltenek el. A magyarországi programszakaszban az ösztöndíj összege egységesen 130 ezer forint havonta, amelyet adó és járulékmentesen fizetnek ki, a külföldi szakmai gyakorlat alatt pedig országonként változóan 280 ezer és 320 ezer forint közötti ösztöndíjat kapnak a résztvevők.

(MTI - fidesz.hu)

 

Fazekas: Van perspektíva a mezőgazdaságban

Van perspektíva a mezőgazdaságban, amely egy erősödő ágazat: ez az üzenete annak, hogy szakmai szervezetekkel, intézményekkel és vállalkozásokkal írtak alá stratégiai együttműködésről szóló dokumentumot – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában a vidékfejlesztési miniszter.

 Fazekas Sándor a 180 percben kifejtette: a tárca igyekszik „mindenkitől összegyűjteni azokat a hasznos információkat, amelyek az ágazat irányításához, a jogalkotáshoz, az exportpiacok visszaszerzéséhez szükségesek”. A miniszter kiemelte: az emberek keresik a hazai termékeket, egyetlen év alatt 70-ről 75 százalékra növelték a magyar termékek arányát a belső piacokon. A magyar termékek megbízhatóak, jók, a mi ízvilágunkat tükrözik és méltányos áron hozzáférhetőek – folytatta.

„A közvetlen értékesítés lehetőségétől a gazdapiacokon keresztül a multik polcain történő térhódításig valamennyi területen offenzívában van a magyar mezőgazdaság” – fogalmazta meg Fazekas Sándor hozzátéve: ez a termelőknek megélhetést jelent és a vásárló is jól jár. „Ezt minden lehetséges eszközzel erősítjük, a magyartermék-rendelettel, marketing kampányokkal, a gazdapiacok nyitására vonatkozó szabályok egyszerűsítésével” – jegyezte meg.

A tárcavezető beszélt arról is, tudatosabbak lettek a magyar vásárlók, „az importtermékek kora a végéhez közeledik”, hiszen az import tartósított, hosszú utat tesz meg, nem friss. Fazekas Sándor a földtörvényről azt mondta, civil szervezetek véleményének figyelembe vételével készülnek a módosító javaslatok. A keddi egyeztetésen szóba került egyebek mellett a helyi közösségek szerepe, ezen belül is a földbizottságok hatásköre.

A földhaszonbérleti szerződésekről szólva a miniszter kijelentette:  kétszázezer hektár földterületet szeretnének hasznosítani, 25-30 ezer hektárra vonatkozóan történt meg eddig a szerződéskötés.

(hirado.hu-fidesz.hu)

A kormány segíti az önkormányzatokat a tiszta ivóvíz biztosításában

Az egészséges ivóvíz biztosítása az önkormányzatok feladata, ám a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyhatóságok maradéktalanul elláthassák feladatukat – mondta a Belügyminisztérium államtitkára szerdán Budapesten, a tárca szakmai rendezvényén.

 

Tállai András az Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése című projekt nyitórendezvényén beszélt erről, amely az ivóvíz biztosításával foglalkozott. Az államtitkár a helyhatóságok képviselői előtt azt mondta: a program célja, hogy a tárca egységes keretrendszerben kövesse nyomon és segítse az uniós, valamint a hazai forrásból megvalósuló azon fejlesztéseket, amelyekkel az EU-tagságból adódó kötelezettségeket teljesítik az önkormányzatok.
   
Hozzátette: a tárca csökkenteni kívánja az uniós források szabálytalan felhasználásából adódó visszafizetési kötelezettségek számát, és el akarja érni azt is, hogy minél hatékonyabban és az előírások maradéktalan betartásával hajtsák végre a beruházásokat a települések. Az államtitkár emlékeztetett arra: mintegy 840 ezer ember él olyan településen, ahol az ivóvíz arzéntartalma meghaladja a határértéket. Ennek megszüntetése 160 milliárd forintot igényel. A helyhatóságok azonban gyakran forráshiánnyal küzdenek, ezért a kormány átvállalta az önkormányzatok önrészét - hangsúlyozta Tállai András.
   
Emlékeztetett arra, hogy a tiszta ivóvíz biztosítása uniós és nemzetközi szervezetek előtt vállalt kötelezettség, amelynek teljesítésére részleges engedményt adott az unió, de már lejárt ennek a határideje. A feladat teljesítéséhez is segítséget nyújt a Belügyminisztérium által tavaly július óta működtetett Önkormányzati Koordinációs Iroda - fűzte hozzá az államtitkár.
   
Közölte azt is: bár a január 1-jétől átalakított önkormányzati finanszírozási rendszer nem könnyű feladat elé állította a helyhatóságokat, "nem hagyjuk őket magukra. Amit lehet, meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak olyan költségvetésük legyen, amely a működésük mellett a fejlesztést is biztosítja" - fogalmazott.

(MTI-fidesz.hu)

 

Varsóban tárgyalnak a V4-ek kormányfői

Varsóban tárgyalnak ma a V4-ek, azaz a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei. A találkozón jelen lesz Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő is.

 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök - mint arról sajtófőnöke, Havasi Bertalan tájékoztatta az MTI-t - a csúcstalálkozó előtt beszédet mond a lengyel főváros egyik egyetemén, majd találkozik a V4-ek kormányfőivel, akik elsősorban az Európai Unió napirendjén szereplő legfontosabb kérdésekről fognak tárgyalni, és a lengyel V4-elnökség további munkája is szóba kerül majd. Ezt követően a visegrádi országok kormányfőihez csatlakozik Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande, Franciaország köztársasági elnöke. A négy közép-európai ország együttműködését összehangoló V4 soros elnöki posztját jelenleg Lengyelország tölti be, amelytől Magyarország veszi majd át a tisztséget július elsejével. Néhány nappal ezelőtt szintén Lengyelországban, Gdanskban a V4-es országok védelmi államtitkárai a védelmi együttműködési lehetőségekről egyeztettek.

(MTI-fidesz.hu)